Népszava, 2009. március (136. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

Vizsgálnák a BKV újabb szerződéseit Vizsgálatot kezdeményez a BKV újabb tanács­adói szerződéseinek ügyében a cég mai fel­ügyelőbizottsági (fb) ülésén Vitézy Dávid. Az fb-tag lapunknak elfogadhatatlannak nevezte a kontraktusokat. Szavai szerint az arányérzék hiányára vall, ha „homályos célokra” tíz-húsz milliókat rutinszerűen szórnak el, miközben alkatrészek hiánya miatt állnak a buszok. A múlt héten több, tavaly szeptember - Kocsis István vezérigazgató hivatalba lépése - óta kötött szerződés került nyilvánosságra, melye­ket a BKV nem cáfolt és nem is kommentált. Csaknem két tucat, összességében százmillió forint értékű tanácsadói megbízásról van szó, melyet a BKV betéti társaságokkal, off-shore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött. A felügyelőbizottság ma tárgyal a holdinggá szervezés első lépcsőjének tekintett HÉV- kiszervezési javaslatról, amelyet február 18-án egyhangúan elfogadott az igazgatóság. Beszá­moltunk róla, hogy időközben elkészült a HÉV vagyonértékelése, ám kérdéses, hogy a 78 milliárd forintot érő ágazatot mikor és milyen feltételek között szervezheti ki a BKV. Az sem dőlt még el, hogy a külön cégben a MÁV-on keresztül az állam hogyan szerez részesedést az ígért 30 milliárdos támogatás ellentéte­lezéseként. A HÉV-ért nemzetközi szakmai befektető, a Veolia Transport Hungary Kft. is érdeklődhet - a céggel információink szerint nem hivatalos egyeztetéseket folytat a BKV. Lengyel Tibor Koporsóval az ipari park ellen Szekérre tett koporsóval vonult át több száz magyar és osztrák környezetvédő Magyar­­országról Ausztriába a heiligenkreuzi ipari parkba tervezett hulladékégető ellen tilta­kozva. A menet indulása előtt néhány rövid beszéd hangzott el, amelyben a résztvevők ismét megerősítették, nem kérnek a tervezett „gigantikus méretű hulladékégetőből”, a környezetszennyezésből, a várost érő füstből. Továbbra is tartanak a tervezett beruházás egészségkárosító hatásaitól. (MTI) Moratóriumot kérnek a diákhitelre Kétéves törlesztési moratóriumot szeretne elérni a diákhitelek visszafizetésére a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Miskolczi Norbert elnök szerint olyan megoldást keresnek, amely „minden­kinek jó lehet”. A kétéves moratórium persze nem azt jelenti, hogy semmit nem kell fizetni, a hitelt igénybe vevők a minimálbér 6 százalékát, vagyis 4 ezer forintot törlesz­­tenének ez idő alatt - mondta Miskolczi. Emel­lett „komoly tájékoztató kampányt” indítanak, mert így a hitelek futamideje is megnőne, azaz többet is kellene majd visszafizetni. (MTI) „Ne cigány­ozz! Ne zsidózz! Ne magyarkodj! Ne uszíts! Ne légy rasszista! Légy politikailag korrekt! Ebbe a blablafolyamba csapott bele a minap Kuncze Gábor. A Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnöke, aki leküszködte valaha 21 százalékos pártját 5 százalékra, majd elfoglalta az őt megillető széket szunyókálás céljából, a parlamentben hirtelen reaktiválta magát... Már az is vicc, hogy valaki délelőtt a parlamentben gombokat nyomogat, délután meg elhiszi magáról, hogy rádióriporter.” (írja Cián című cikkében Seszták Ágnes a Magyar Nemzet február 28-i számában.) „Szerintem megtörtént (a rendszerváltás), de kisiklott a rossz és elvtelen alkuk következtében. Nekem már az is gyanús volt, hogy 1989 nya­rán az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon a gazdaság, az állam, az oktatás és a külpolitika kérdésköre tabunak számított. Aztán született egy káros közjogi alku az alkotmányról és a választásokról. Ma pedig pont e két bástya mögé bújik be az MSZP, az SZDSZ, illetve a Gyurcsány-kormány... egy régi bölcsesség sze­rint, ha az állam megszegi önnön törvényeit, az nem állam, hanem rablóbanda.” (Mondja in­terjújában Pozsgay Imre volt államminiszter és az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Magyar Hírlap február 28-i számában.) BELFÖLD 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA Rendvédelmi források inkább vidéken számítanak szélsőséges megmozdulásokra Március 15-e: más lesz ez az ünnep? Jelentősen átrendeződhet a po­litikai demonstrációk „térképe" a március 15-i nemzeti ünnepen. A pártok közül a Fidesz és az MDF még tervezget, az MSZP nem tart nagy ünnepséget, a KDNP pedig magában és magára emlékezik. Lapunk úgy értesült, az elmúlt hónapokban több fontos változás volt a szélsőséges csoportok, poli­tikai erők háza táján. Még alakulnak a pártok március 15-i ünnepi tervei. Nem dőlt el, hogy az idén is az Erzsébet híd pesti hídfőjé­nél tartja-e rendezvényét a Fidesz, s nem végleges Orbán Viktor naptára, bár a pártelnök több meghívást kapott vidéki, illetve budapesti eseményekre - mondta lapunknak Szijjártó Péter elnöki kabinetvezető. Az MDF-nél is csak annyit közöltek: Dávid Ibolyá­nak sok meghívása van, s biztosan több helyszínen is megjelenik majd az elnök asszony. Az MSZP pártren­dezvényt nem tart, egyedüli ünnepi eseményük a Szabad Sajtó Díj át­adása lesz 15-én. Ezen tavaly ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­pártelnök, akinek idei programját firtató kérdésünkre a kormányszó­vivői iroda azt közölte: a kormányfő a tervek szerint csak a Kossuth téri zászlófelvonáson, illetve a Művé­szetek Palotájában tartandó ünnepi díszelőadáson vesz részt, így a ta­valyi évhez hasonlóan az idén sem beszél a múzeumkerti ünnepségen. A KDNP vezetői március 13-án este a saját pártjuk történetét bemutató filmet nézik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol Semjén Zsolt elnök mond beszédet. Az SZDSZ központi ünnepsége idén is a Már­cius 15-e téren, a Petőfi-szobornál lesz, ahol Demszky Gábor főpolgár­mester mond beszédet. Az idei március 15-i nemzeti ün­nepen nem várhatók a megszokott, nagy, a fővárosra koncentráló szél­sőséges megmozdulások - értesült lapunk. Valószínűbbek a több hely­színről induló, kisebb, „vonulásos” demonstrációk, amelyek viszont na­gyobb biztonsági kockázatot jelen­tenek. Ezek biztosítása komolyabb rendőri jelenlétet, pontosabb felde­rítést igényel, hogy a résztvevők ne tudjanak egyesülni, és nagyobb rom­bolást elkövetni. A tavaly bevetett új rendőrségi taktika a tömegek tago­lása, szétválasztása, illetve szűrése révén előrelépést hozott - várhatóan most is ezt az eljárást követik. Rend­védelmi forrásaink szerint nem vár­ható jelentős csoportok Budapestre utaztatása sem. Jóval több kisebb, de erőteljesebb megmozdulást jeleznek azonban vidéki helyszínekre. A politikai demonstrációk „tér­képének” átrendeződése mögött a szélsőséges szervezetek, csoportok körülményeinek, politikai támoga­tottságának változása állhat. Megfi­gyelhető, hogy a radikális Jobbik és félkatonai szervezete, a Magyar Gár­da egy ideje látványosan kiszorult a „mérsékelt jobboldali médiából”. Az ellenzéki pártok felismerték ugyanis azokat a veszélyeket, amelyet a Vona Gábor képviselte „vonal” jelenthet a Fidesz-KDNP szavazóbázisára. A vele való nyílt együttműködés ugyanis összemossa a legnagyobb ellenzéki szövetséget az utcai randa­lírozókkal. A „szakítás” óta a Jobbik és társai csak a legszélsőségesebb orgánumokban, belső nyilvánossá­gukban kapnak támogatást. Megtudtuk: az illetékes szolgála­tok - idén először - külön figyelem­mel készülnek a nemzeti ünnepen a romák lakta, és veszélyeztetettnek ítélt területek, települések védel­mére is. L. T. V. J. Tavalyi emlék Budapestről - idén nem tartanak hasonló zavargásoktól a fővárosban Fotó: Bielik István Széttagolt ultrák A szélsőségesek egyre széttagoltabban készülődnek az ün­nepre. A rendvédelmi szervek azt tapasztalják, hogy a korábbi emblematikus figurák - Budaházy György, Toroczkay László, Polgár „Tomcat" Tamás - már korábbi híveik között is mind­inkább nevetségesek és hitelt vesztettek, ami belső hatalmi villongásokat is okoz. A jelek szerint a „nagy események" ed­digi legfőbb rendbontóitól, a futballhuligánok néhány száz fős csoportjaitól a politikai erők már igyekeznek elhatárolni magukat. Ez azonban azt a veszélyt rejtheti - mutatnak rá for­rásaink­­, hogy az „elárvult" huligánok, akiknek legfőbb céljuk a botrányokozás, „önjáróvá" válnak, és maguk provokálnak összecsapásokat. Pokorni az állami iskola mellett Meg kell teremteni annak a lehető­ségét, hogy amennyiben egy kistele­pülés úgy dönt, a fenntartás feladatát átadhassa az államnak, mert az ok­tatás léte és minősége nem függhet az önkormányzat csődjétől - mondta Pokorni Zoltán egy lapinterjúban. A Fidesz alelnökétől, a volt oktatási minisztertől tehát nem áll távol az oktatási tárca jelenlegi vezetőjének elképzelése: az államnak is lehesse­nek iskolái. A jelek szerint a PDSZ vezetője és a Fidesz oktatáspolitiku­sa nem beszélt Pokornival erről. Ők ugyanis támadták Hiller elképzelé­sét. M. I. Nincs szükség párhuzamos iskolarendszerre Tart a vita az integrációról Jelentős vihart kavart az MSZP ok­tatási szakpolitikusa, amikor arról beszélt, hogy a sikeres integrációhoz oktatáspolitikai fordulatra lenne szükség. A többség abban egyetért Tatai-Tóth Andrással, hogy az isko­lai integráció nem öncélú feladat, s akkor jó, ha hosszú távon hozzájárul a roma diákok társadalmi beillesz­kedéséhez. A vita főleg arról folyik, hogy a szakmai, pedagógiai meg­oldásoknak kell utat nyitniuk a jogszabályok előtt, vagy fordít­va, mint a jelenle­gi gyakorlat. Szita Judit oktatáskutató furcsállja, hogy épp egy jogalkotó állítja szembe a jogot a pedagógiai és szakmai megoldásokkal, hisz az iskola nem működhet jogszabályok nélkül, és a jog fontos eszköze a diszkrimináció felszámolásának. Az ehhez szükséges jogszabályokat, a szükséges pénzügyi forrásokat épp a parlamentben fogadták el, ezek pedig közvetve arról szólnak, hogy szegregált környezetben nincs jó minőségű oktatás. Az oktatáskutató emlékeztetett rá, az elmúlt öt évben többnyire EU-s forrásokból 9000 pedagógus kapta meg a szükséges képzést ahhoz, hogy eredményesen lépjen fel a diszkrimináció ellen. Arra, hogy az MSZP-s oktatáspoli­tikus úgy véli, ha 20 éven keresztül a romák társadalmi beilleszkedését sikeresen segítő Gandhi Gimnázium­hoz hasonlókra költötték volna az integrációra fordított milliárdokat, ma már komoly létszámú roma értel­miség lenne, Szita annyit mondott: nem lehet összekeverni a kisebbsé­gek és nemzetiségek iskolaalapítási jogát a minden gyereknek járó minő­ségi közoktatással. Derdák Tibor szociológus, a Dr. Ámbédkar Gim­názium alapító igazgatója - aki a Gandhi Gimná­zium egyik szer­vezője és tanára volt - úgy látja, a helyzet épp fordí­tottja annak, amit Tatai-Tóth állít. A szakmai erőfeszítésekre óriási pénze­ket fordítottak, ennek következtében tartalmilag jelentősen megújult, mo­dernebb lett a közoktatás. Erre min­denki büszke lehet. Amire nem, az az, hogy a jogszabályok nem tudnak mit kezdeni a helyi elit azon törekvé­sével, hogy a romákat kirekessze az elit iskolákból. Derdák szerint a szo­cialista oktatáspolitikus se gondolja komolyan, hogy emiatt párhuzamos iskolarendszert kellene működtetni. Sok ezer (roma) gimnazista hiányzik ma a magyar gimnáziumokból, őket pedig oda kell küldeni tanulni, ahon­nan hiányoznak. Miklei Ilona A jogszabályok nyitnak utat a pedagógiai megoldások előtt, vagy fordítva A debreceni egyetem működteti a kazincbarcikai kórházat Az orvoshiány pótlására azonnal 15-20 szakembert küldenek át Deb­recenből a Kazincbarcikai Városi Kórházba. Ez az intézményt már­cius elsejétől üzemeltető Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudo­mányi Centrum első és legfontosabb lépése. Az egyetem 20 évre nyerte el a kórház működtetői és vagyonkeze­lői jogát, cserébe vállalta, hogy egy éven belül rendezi a kórház csaknem félmilliárd forintos tartozásának felét, valamint két év alatt több mint egymilliárd forintos fejlesztést hajt végre, emellett pedig hosszú távon további 12 milliárd forintot fordít az intézmény felújítására és a műszerek korszerűsítésére. Minderről Kecskés Gábor gazdasági igazgató számolt be lapunknak, és azt is elmondta: a kór­ház valamennyi dolgozóját és összes gyógyító osztályát megtartják. Kazincbarcika polgármestere sze­rint azzal, hogy a Debreceni Egye­tem átvette a városi kórház üzemel­tetését, biztosította a térség 107 ezer lakójának minőségi ellátását. Szitka Péter erre garanciának látja a szigorú szerződést, amely arra kötelezi az egyetemet, hogy stabilizálja a kór­ház anyagi helyzetét és biztosítsa az orvosok, valamint a szakszemélyzet továbbfoglalkoztatását. Megjegyez­te, ezzel a lépéssel csaknem kétéves politikai huzavona ért véget. A helyi ellenzék ugyanis folyamatosan tiltakozott a kórház átadása ellen, még népszavazást is szerveztek a magánosítás megakadályozására, ám a referendum érvénytelen lett. Az önkormányzat háromszor írt ki pályázatot a kórház átadására, elő­ször 2007 októberében, majd tavaly januárban és végül 2008 nyarán. Az első körben eredménytelen volt a kiírás, másodjára pedig a városve­zetés arra hivatkozva vonta vissza a pályázatot, hogy nem hozható fe­lelős döntés, mert a kiírás óta eltelt időszakban tovább nőtt az intézmény adósságállománya. A június végén meghirdetett pályázatra végül hár­man jelentkeztek. A győztes Debre­ceni Egyetem - Szitka Péter szerint - hajszállal előzte meg a MedCenter Kft. pályázatát. P. T. Pályázati felhívás HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44.) ____________________nyílt pályázatot hirdet____________________ a HM ÁEK 3. számú telephelyén 1121 Budapest, Szanatórium u. 2/A „BÜFÉ” üzemeltetésére A pályázathoz szükséges információs anyag megvásárolható: HM Állami Egészségügyi Központ Pénzügyi Osztály­a Pénztárában 2009. március 4-től Hétfő-csütörtök: 8.00-10.00; 13.00-14.00-ig Péntek: 8.00-12.00-ig Az ingatlan egy alkalommal, 2009. március 10-én, 9 órakor megtekinthető. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. április 6.

Next