Népszava, 2009. május (136. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-02 / 102. szám

4 Új esélyt kaphat Pécs Beruházásokat és a munkalehetőségek bővítését ígéri Tóth Bertalan pécsi alpol­gármester (képün­kön), aki az MSZP jelöltje a június 7-i pécsi időközi ország­­gyűlési választáson. A voksolásra azért van szükség, mert Toller László­­ a cselekvőképességét kizáró gondnokság alá he­lyezésével - a közelmúltban elvesztette válasz­tójogát, így parlamenti mandátumát is. Tóth Bertalan - aki az MSZP pécsi elnöke is - szorgalmazza az M6/M60-as autópálya Szek­­szárd-Bóly-Pécs szakaszának mielőbbi befe­jezését, s egy Pécset elkerülő, legalább kétszer egysávos út építése Szentlőrincig. Támogatja a baranyai megyeszékhely déli ipari parkjá­nak kialakítását s a panelprogram folytatását. Előmozdítaná egy kertvárosi rendelőintézet létrehozását is. Tóth Bertalan a választókörzet­hez tartozó kilenc község lakóinak a közösségi házak felújítását, a munkalehetőségek javítását ígérte. Úgy ítélte meg, Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programjának beruházásai sok környékbelinek biztosíthatnak állást. A képviselőjelölt azt az eredményes munkát szeretné folytatni, melyet 1994 és 2006 között Toller László végzett a körzetben. Ezért adta programjának az Új esély nevet. Utalt rá, hogy Toller László képviselősége alatt a 25 ezer kert­városi panellakásból 19 ezret láttak el hőszige­teléssel, a városban épült 400 bérlakás többsége ebben a körzetben található. A voksolást az európai parlamenti válasz­tásokkal együtt tartják. Tóth Bertalan mellett Kővári János, a Fidesz, Szigethy Béla, az MDF jelöltje, valamint függetlenként Juhász István jelezte indulását. Népszava-információ Vita a távmunka eredményességéről A kormány 2009-es távmunkapályázatán 122 pályázó - köztük 107 kis- és középvállalkozás - több mint 453 millió forint támogatást nyert el, így összesen 701 új távmunkahely jöhet létre - jelentette be a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Simon Gábor elmondta: Magyarországon jelenleg csupán 4-5 százalékot tesz ki a távmunkában dolgo­zók aránya, de a kormány célja, hogy 2013-ra ezt megduplázza. A Fidesz szerint viszont a távmunkapályázat nem megoldás a „drámaian magas” munkanélküliségre és az alacsony foglalkoztatottságra - reagált Bernáth Ildikó ellenzéki képviselő az elhangzottakra. (MTI) „Kálmán András szocialista képviselő, Du­naújváros polgármestere végtelenül egyszerű ember, sarkosabban fogalmazva bunkó. A hűt­len kezeléssel meggyanúsított politikus lapunk érdeklődésére azt mondta munkatársunknak, hogy »Húzzon el, ahová gondolom!«, majd le­csapta a telefont. A Hír Tv riporterének pedig kijelentette: »Maguknak meg nem nyilatko­zom.« Kálmán András még Sztálini városban érzi magát...” (írja Még Sztálinvárosban él című cikkében Pilhál György a Magyar Nemzet április 30-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) □ egy évre 30 OOO Ft-ért □ félévre 15 oop Ft-án E-mail:__ □ az esetdetesi díjj befizetéséhez . Ámítással fizetek, titkírót kérek. BELFÖLD 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT Az öt évvel ezelőttinél is alacsonyabb részvétel várható EP: alakul az indulók listája Célegyenesbe ért az ajánlószelvé­nyek gyűjtése, az európai parla­menti választáson indulni kívánó pártoknak legkésőbb május 8-ig kell leadniuk 20 ezer érvényes kopogtatócédulát. Kiderült az is, hogy alig ezren akarnak a külkép­viseleteken szavazni, noha ennek költsége eléri a 100 millió forintot. Az előrejelzések szerint a Fidesz szerezheti meg a mandátumok több mint felét, de akár a Jobbik is bejuthat az Európai Parlamentbe. Különösen akkor, ha a részvétel alacsony lesz, a várakozások most 30-35 százalékról szólnak. Alig van határon átnyúló érdeklődés a június 7-i EP-választásra. Eddig mintegy ezren jelentkeztek külkép­viseleti szavazásra, közülük a legtöb­ben Brüsszelben adnák le szavazatu­kat. Van azonban több olyan hely, így például az indonéz, a macedón vagy az ukrán főváros, ahol mindössze egyetlen ember jelentkezett a név­jegyzékbe. A külképviseleti szavazás költségei ugyanakkor meghaladják a 100 millió forintot. Gyér az érdek­lődés a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok részéről is: a lehetséges 105 ezerből alig 5 ezren jelezték azt, hogy hazánkban szeretnének szavazni. Az Európai Parlament tagjainak választásán az ország egyetlen választókerületet alkot, így - a parlamenti választástól eltérően - nincs jelentősége annak, hogy ki hol szavaz. Ennek ellenére lehet máshol voksolni, az igazolást személyesen a szavazás előtti pénte­kig lehet kérni. Pénteken jár le a listák bejelenté­sének határideje, a pártoknak addig kell leadniuk legalább 20 ezer érvé­nyes ajánlószelvényt. Ezt a Jobbik és a Munkáspárt megtette, s az MSZP kopogtatócéduláit is ellenőrzik már. A Fidesz kivár, állításuk szerint több mint egymillió ajánlószelvényt gyűj­töttek össze az önkéntesek és aktivis­ták segítségével, de még folytatják. A be nem nyújtott ajánlószelvényeket viszont nem lehet megtartani, azokat­­ a jogszabályok értelmében - május 11-ig meg kell semmisíteni. A pártok nem csak innen juthatnak adatok­hoz. Május 18. után - díjfizetés el­lenében - megkaphatják a polgárok név- és lakcímadatait is. Sőt azokét is, akik korábban megtiltották ezt, mert a letiltó nyilatkozat a választási célból kért adatszolgáltatásra nem érvényes. A listákon legfeljebb 66 jelölt szerepelhet, de a szavazólapra csak 22 kerül fel, mivel Magyarország összesen ennyi képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. (Öt éve még 24 hely jutott Magyarországnak, a létszámot az unió bővítése miatt kel­lett csökkenteni.) Eddig összesen 27 párt jelezte, hogy indulni akar a vá­lasztáson. A kampányt a szocialisták tegnap kezdték hivatalosan, a Fidesz ma tart kampánynyitót a Városliget­ben. Az már kiderült, hogy a Fidesz főleg belpolitikai témákról és az elő­re hozott választásokról beszélne. Az EP-választáson a parlamenti pártok közül egyedül a Fidesznek van esélye arra, hogy javítson öt évvel ezelőtti eredményén. Kérdés, hogy a kis pártok átlépik-e az öt­­százalékos küszöböt. Erre az előre­jelzések szerint a Jobbiknak esélye van. Ha a kicsik bejutnak, akkor a Fidesz mindenképpen képviselői helyet veszít, de akár a szocialisták mandátumai is csökkenhetnek. Per­sze sok függ a részvételi aránytól, ami 2004-ben 38,5 százalékos volt. A közvélemény-kutatások szerint most alacsonyabb részvétel várható. Markotay Csaba • Központi kiadások (nyomdai feladatok, tájékoztatás, oktatás) 740 millió • Informatikai kiadások 1,1 milliárd Göncz Kinga, a szocialisták listavezetője az MSZP tegnapi kampánynyitóján­Fotó: Kertész Gábor Az EP-választás költségei (összesen 4,1 milliárd) • Helyi és területi kiadások dologi költségei 807 millió • Személyi költségek és járulékok 1,34 milliárd • Külképviseleti kiadások 100 millió Központ a Roosevelt téren Nem az eddig megszokott helyen, a Duna Palotában, hanem az Önkormányzati Mi­nisztérium Roosevelt téri épületében alakítják ki az Országos Választási Központot a június 7-i európai parlamenti választásra - közölte az Országos Választási Iroda vezetője. Rytkó Emília a változtatást takarékossággal indokolta. A minisztériumhoz közeli Zrínyi utcai épület bérlete ugyanis 13-15 millió forintba kerülne. A Duna Palo­ta 1994 és 2008 között adott otthont az Országos Választási Központnak. Meg­ren­del­őszel­vény N­é­p­sz­a­va -é I­őfi­zetés­hez Megrendelem a Népszava napilapot... negyedík­íe 7500 Ft-ért egy hónapra 2500 Ft példányban Kézbesítési adatok: Név:.............................................. Cím:............................................ _______________ -ért Számlázási adatok: fha un* jr kézbesít*»i M&tekuH) Tel.­. E-mail:. ^ i­­* DC? AV A telefonon-­­K-BOrzao-502-es ingyenes zölduémon. Levél bein ■ magrerdei evelvény visszaküldésével; Népszava Lapkiadó KK Terjesztési osztály. 1430 Budapest. Pf. 4. Falton: M-1M77-S02S. On-Hfie: whww.nepszava.hu NÉPSZAVA Államtitoksértő is lehet a Fidesz jól értesültsége Nem az a kérdés, hogy államti­toksértés lehetőségét veti-e fel Simicskó István sajtónyilatkozata Mol-ügyben, hanem az, hogy hon­nan ilyen jól értesült a parlamenti ellenzék a titkosszolgálati operatív ügyekben - mondta lapunknak a nemzetbiztonsági bizottság szocia­lista alelnöke. Tóth Károly a testület kereszténydemokrata párti vezető­jének minapi nyilatkozatára reagált. Miután a bizottság a héten megtár­gyalta a nemzeti olajtársaságban történt váratlan, 22 százalékos orosz üzletrészvásárlást, Simicskó István arról beszélt: a kormány valójában pár nappal előre tudott róla, de sem­mit sem tett ellene. A titokminiszter lapunkkal azt közölte: a kijelentés hazugság, de ezt nem lehet a hírszerzés jelentésének idézésével megcáfolni, mivel annak tartalma és időpontja is államtitok. Ficsor Ádám különösen megen­gedhetetlennek nevezte, hogy ilyen indiszkréciót a nemzetbiztonsági bizottság elnöke kövessen el. Tóth Károly szerint ennél sokkal furcsább, ami a zárt bizottsági ülé­sen történt. A szocialista politikus lapunknak felidézte: a Fidesz és a KDNP képviselői előre megírt szö­vegből tették fel a kérdéseket, illetve olvasták fel az azokra kapott válaszok után véleményüket, összefoglalóju­kat. Hogy mennyire kidolgozott volt a forgatókönyv, azt éppen Demeter Ervin fideszes politikus leplezte le a testület előtt. Az ülés egy pontján ugyanis rászólt egyik képviselőtár­sára, mondván, „ez a kérdés nem most jön, hanem a következő válasz után”. Joggal merül fel tehát a kérdés - vélte Tóth -, honnan volt ennyi információjuk, mielőtt a tájékozta­tást meghallgatták volna. Még csak arra sem hivatkozhatnak ugyanis, hogy a sajtóból értesültek, hiszen az újságíróktól nem tájékozódhattak róla. Akkor viszont honnan tudták? - kérdezte Tóth Károly, aki úgy vélte, ennek kivizsgálása nem lenne haszontalan. V. J. T­örvényj­avaslatról egyeztet az OKM Az Oktatási és Kulturális Minisztéri­um (OKM) két héten belül összehívja a Felsőoktatási Kerekasztalt és a Fel­sőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, hogy tovább egyeztessenek a nem­zetközi felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslatról - közölte Manherz Károly felsőoktatási szak­államtitkár. A cél az Andrássy német nyelvű egyetem és a Közép-európai Egyetem státusának rendezése. A már elkészült törvényjavaslatot ál­talános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés szakbizottságának MSZP-SZDSZ többsége, ám el­utasította a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Rektori Konferencia is. MTI-információ Május közepére lehet büdzsé Május 14-re hívja össze a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülését Demszky Gábor főpolgármes­ter, hogy a testület dönthessen a főváros idei költségvetéséről. Az időpontot John Emese, az SZDSZ és Steiner Pál, az MSZP frakcióvezető­je is megerősítette. Steiner szerint akkor már tényleg elfogadja az MSZP-SZDSZ koalíció a büdzsét, így véget érhet az átmeneti gazdálkodás időszaka, amely április ele­jétől havi mintegy 6 milliárd forint ideiglenes állami támogatás kiesését jelenti az önkormányzat kasszájából. A közgyűlés ugyan ülésezett csütörtökön, de nem tudták elfogadni a költségvetést. Az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György ugyanis hiába mondott le mandátumáról, utóda, Kivágó Iván Györgyné, Soroksár alpolgármestere nem te­hetett esküt. Mandátumának odaítélését ugyanis a Jobbik budapesti alelnöke - Kassab Adonis Ist­ván, a Magyar Gárda tagja - az OVB-nél támadta meg, kifogásolva, hogy Kivágóné a pártállami időkben kémelhárítóként dolgozott. Ezt a kifo­gást az OVB csütörtökön elutasította, s egy másik magánszemélyét is, aki kétségbe vonta Hunvald nyilatkozatának „őszinteségét” és valódiságát. Fellebbezni a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) lehet, s mint Novák Elődtől, a Jobbik sajtófőnökétől­­ és OVB-delegáltjától­­ megtudtuk: vasárnap meg is teszik. A felülvizsgálati kérelemben arra hivatkoznak majd, hogy Hunvald lemon­dása nem jogszerű, mert azt nem a közgyűlésnek, hanem a főpolgármesternek címezte. Az EB-nek három napja van a döntésre, további jogorvoslati lehetőség nincs. A csütörtöki közgyűlésen egyébként a városhá­zi ellenzék - a Fidesz, a KDNP és az MDF közös indítványban - a testület feloszlatását javasolta, de szavazategyenlőség miatt.­­ Kivágóné nélkül még mindig 33-33 a koalíció és az ellenzék aránya - erről nem tudtak határozni. Érvényes költség­­vetés hiányában csaknem egyöntetűen meghos­­­szabbította viszont a közgyűlés az április 30-án lejárt átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletét. Elfogadták az új - díjemeléssel járó - parkolási rendeletet is, ami júniustól hatályos. Lengyel Tibor A közgyűlés feloszlatásáról sem tudtak határozni a szavazategyenlőség miatt

Next