Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-15 / 138. szám
8 HÁTTÉR 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA A reformokat erőből nem lehet lenyomni a társadalom torkán véli a szocialisták oktatási szakpolitikusa Hat plusz hat, csak önkéntesen lehetséges Nem enged a 48-ból, pontosabban a 6+6-os közoktatási rendszer bevezetéséből Magyar Bálint volt oktatási miniszter. Az SZDSZ-es országgyűlési képviselő azonban már azt is előrelépésnek tekintené, ha a közoktatási törvényre Sándor Klárával májusban beadott módosításait a szocialista Tatai- Tóth András június 11-i javaslataival fogadná el a parlament. Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője azt javasolja, a 6+6-os szerkezetet csak önkéntes alapon lehessen bevezetni. A szakmai vita pedig lassan politikaivá lesz. Kemény hangú közleményt adott ki a kormányt ritkán támadó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pénteken. Ebben azt írják: „Az MSZP-frakció parlamenti többségének biztosítása érdekében úgy tűnik, beáldozza a közoktatást, s olyan jogszabály-módosítási tervezetet támogat, amiről maga is tudja, hogy nem jó. Felháborító, hogy a szakma megkérdezése nélkül, a pedagógus-szakszervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére, az oktatási miniszter és a parlament oktatási bizottsága támogatja Magyar Bálint és Sándor Klára képviselői indítványát.” (A javaslatot egyébként már elutasította a politikai paletta másik oldalán álló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Fidesz és a KDNP is.) Tatai-Tóth András, az MSZP- frakció oktatási munkacsoportjának vezetője visszautasította, hogy támogatták volna a javaslatot. Mint mondta, azt csupán az általános vitára találták alkalmasnak. Nem támogatták a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését, az egységes iskola, kollégium létrehozását, a házi feladatok újraszabályozását, és pont azért akarták, hogy a téma a parlament elé kerüljön, mert így a rendkívül széles érdeklődésre számot tartó ügyről ők is kifejthetik a véleményüket. Szerintük ugyanis már az is kérdés, hogy a magyar iskolarendszer súlyos problémáira nem megfelelő képzettséggel kerülnek ki a gyerekek, szegregáció van, a hátrányos helyzetűek nem tudnak felzárkózni , valóban iskolaszerkezeti választ kell-e adni. Ez ügyben még csak konszenzus sincs a szabad demokratákkal, mondta Tatai. A szocialisták szerint ugyanis nem ott a legjobb az oktatási rendszer, ahol 6+6-os a szerkezet, hanem ott, ahol jók a tanárok. Ezért ők nemzetközi tapasztalatok alapján - a szerkezetátalakítás helyett - inkább a pedagógusképzésre, a pálya rehabilitációjára helyezik a hangsúlyt. De nem preferálják az iskolaszerkezet átalakítását azért sem, mert az óriási infrastrukturális beruházást is igényelne, és emberi erőforrások pocsékolódnának el. A szocialisták szerint azt pedig, hogy Magyarországon milyen iskolaszerkezet legyen preferált, nem egy-két szakpolitikusnak, nem is a kormánynak, hanem a magyar társadalomnak kell eldönteni. Tatai-Tóth elmondta azt is, máris adott be módosító indítványokat a Magyar-féle javaslathoz, ennek lényege: a 6+6-os szerkezetű oktatást csak ott lehessen bevezetni, ahol azt a fenntartó, a szülők és az iskola is akarja. A szülőnek a továbbiakban is legyen joga eldönteni, hogy milyen iskolába járatja a gyermekét, és ha az egyik formációból a másikba íratná, azt aránytalan teher nélkül elérhesse. Magyar Bálint már azt is nagy előrelépésnek tekintené, ha szándék alapján, önkéntesen jöhetne létre a 6+6-os szerkezetű iskola, s aki akarná, megcsinálhatná. Szerinte ugyanis mindenképpen az a jövő útja, mert a 4+4+4-es rendszer elavult, a PISA-jelentések bizonyítják, rossz hatással van a diákok teljesítményére, mivel kétszer tanítja - feleslegesen - ugyanazt, és óriási lexikális adatdömpinggel riasztja el a gyerekeket a tanulástól. Olyan ez, mint a bulémia, lenyomja a tudnivalót a gyerek torkán, amit az kihány, aztán ez újra megismétlődik, aminek csupán annyi az eredménye, hogy a diáktól azt kérdezik az egyetemen, szellemileg miért olyan sovány. Ha annyira jó ez a rendszer, a politikai elit vajon miért 6 és 8 osztályos gimnáziumokba járatja gyerekeit? — kérdezte Magyar Bálint. Hisz ők csak tudják, mi a jó a gyerekeiknek?! Magyar szerint az sem véletlen, hogy a szakszervezetek és nem a szakmai szervezetek vannak a javaslat ellen: „a szakszervezetek ugyanis érdeket védenek, méghozzá a tanárokét. Felesleges úgy tennünk, mintha a gyerekekével tennék” - mondta. Szerinte javaslatát számos szakmai szervezet mellett a minisztérium is támogatta. Az igazság azonban az, hogy sem a parlament oktatási bizottsága, sem pedig a minisztérium nem foglalt állást az SZDSZ-es javaslat mellett. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban kérdésünkre csupán annyit szögeztek le, „a kormány bizonyos módosításokkal, bizonyos feltételekkel el tudja fogadni az eredeti törvénymódosításban foglaltakat.” S hogy van-e valamiféle politikai felhangja az ügynek? A PSZ szerint „amennyiben az MSZP-frakció a parlamentben elfogadja a közoktatási törvény módosítását, akkor szavazatával azt üzeni a pedagógustársadalomnak, hogy bár Hiller István ül a miniszteri székben, de a magyar közoktatást még mindig Magyar Bálint irányítja”. S bár az előrehozott szakképzés ügyében az SZDSZ nem támogatta a szocialista indítványt, Tatai-Tóth nem tart attól, hogy ha szakmai okokból leszavazzák a Magyar-féle javaslatot, a költségvetés vagy az adótörvények ügyében az SZDSZ kihátrál a szocialisták mögül. Mint megjegyezte: „ezekben a kérdésekben egyikünk sem szabhat feltételt a másiknak. Azt én nem tudom elfogadni, hogy egy jó ügyet csak úgy tudok keresztülvinni a parlamenten, ha közben feladom a pedagógiai elveimet. Én ezt nem kértem Magyar Bálinttól és az SZDSZ-től soha, de azt gondolom, ezt ők se kérhetik tőlem.” Úgy vélte, az SZDSZ lenullázódásához az is hozzájárult, hogy a „Tudjuk, Merjük, Tesszük” jelszóból mára „Csak mi Tudjuk, Csak mi Merjük, Csak mi Tesszük” lett. A reformokat erőből nem lehet lenyomni a társadalom torkán, az embereket meg kell nyerni azokhoz. A pedagógusokon múlik minden, nem a rendszerenFotó: Vajda József Az SZDSZ-es törvénymódosítás fogadtatása TÁMOGATTA: Vekerdy Tamás pszichológus, Mihály Ottó oktatáskutató, Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Cseh Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja, Csapó Benő, Havas Gábor, Kertesi Gábor, Köllő János, Varga Júlia az Oktatási Kerekasztal tagjai. NEM TÁMOGATTA: Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Szülői Közösségek Egyesülete, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) ügyvezető elnöke, Fidesz, KDNP. Szünidőben elsősorban a 18 év alattiak dolgoznak, az egyetemisták inkább az iskolaévben vállalnak munkát Többen választják a minőségi táborokat Aki biztos helyen szeretné tudni gyermekét a holnap kezdődő két és fél hónapos vakáció egy része alatt, az mintegy 180 minőségi táborozási lehetőség közül választhat. A Táboroztatók Országos Egyesülete ennyi nyelvi, nyári, média-, lovas, vándor-, sport-, tánc-, művészeti, tudomány- és természet-, valamint számítástechnikai tábort ajánl a szülőknek. A nyaralást oktatással is egybekötő táborokban egy nap átlag 5-8 ezer, az ilyen szolgáltatást nem kínálókban 3-5 ezer forintba kerül. A nyári diákmunka szezonja még nem kezdődött el, de a tanulóknak nem kell félniük a „munkanélküliségtől". A cégek jó munkamoráljuk miatt szívesebben is alkalmazzák őket, mint a tartósan munkanélkülieket. Magyarországon még nincs törvényi szabályozása a táboroztatásnak, csupán a szállásadónak kell engedéllyel rendelkeznie, és az ÁNTSZ-nek kell jelenteni az akaratot. A szabályok közé tartozik még, hogy 300 fő felett orvosnak is lennie kell a táborban. A Táboroztatók Országos Egyesülete (TOE) 2004-ben épp azért jött létre, hogy összegyűjtse a minőségi nyaralást kínáló lehetőségeket. A TOE táborszervezőkből, pedagógusokból, színészből álló hatfős csapatának tagja Elek Ányos is, aki elmondta, a minőséget azért tartják mindenekfölött fontosnak, mert az élmény a gyerekek számára egy életre meghatározó lehet. Ezért is ajánlják azt a szülőknek, találkozzanak a szervezőkkel, alaposan járjanak utána, kik szervezik a tábort, a „gyermekmegőrzés” mellett milyen programokat kínálnak, nézzék meg a fórumokat, mit írnak a táborról azok, akiknek a gyereke már volt ott, és ne féljenek feltenni minden kérdést, ami csak az eszükbe jut. Elek szerint ugyanis nincs rossz kérdés, és végül is - akár az iskolában - itt is a gyerek szellemi, testi fejlődéséről van szó. A szegényebb családok felnőtt tagjai ezért még most, a válság idején is húznak egyet inkább a nadrágszíjon, hogy a gyerekük jobb, színvonalasabb táborba mehessen. A legnépszerűbb táborok ma még mindig azok, amelyekben számítástechnikát, nyelvet vagy akár táncot tanulhatnak az ott levők játékos formában, de sokan keresik a lovas és sporttáborokat is. Ezek naponta átlag 5-8 ezer forintba kerülnek, általában 7-12 naposak, és többnyire a felső tagozatosok veszik igénybe. Napi 3-5 ezer forintba kerülnek azok a táborok, ahol nem folyik tanítás, de ideális esetben itt is találkoznak a gyerekek fejlesztő játékokkal, sőt olyan rájuk vigyázó felnőttel is, aki maga is szeret játszani, és ezzel kedvet és merszet is kínál hozzá. Elek úgy véli, kis pénzből is lehet jó tábort csinálni. Persze vannak nagyon drága, leginkább 18 éves kortól a fiatal felnőtteknek szóló táborok is. Ezeket külföldön szervezik, extrém sportokat kínálnak, és akár 5-600 ezer forintba is kerülnek. Igény is van rájuk. S hogy mikortól érdemes táborba küldeni a gyereket? Elek Ányos azt mondja, ő hatévesen volt először, és máig meghatározó, kellemes élményben volt része. Ezért úgy gondolja, ez a megfelelő kor. Azt pedig külön szerencsésnek tartja, ha több korcsoport is van a táborban, mert a nagyobbak odafigyelnek a kisebbekre. Azok, akik a minőségi táboroztatás lehetőségét keresik, információkat a www. toe.hu oldalon találhatnak. A szünidő azonban nem csak a felhőtlen szórakozás időszaka, sok diák vállal munkát a vakáció alatt. Ki épp azért, hogy a nyaralását biztosítsa, ki azért, hogy a következő évi tanulmányaihoz hozzájáruljon a keresetével. Magyarországon jelenleg 15 éves kortól lehet szünidőben törvényes körülmények között megszervezett diákmunkát vállalni. A fiatalokat azonban nem szabad túlóráztatni, éjszakai műszakban vagy veszélyes munkakörökben alkalmazni. A szigorú szabályok ellenére a cégek a tartósan munka nélkül levők helyett szívesebben alkalmaznak diákokat, legalábbis Miskolcon és körzetében, mert jó munkaerőnek bizonyulnak, jó a munkamoráljuk - tudtuk meg Kapás Jánostól, a 15 éve működő miskolci Diák-Meló Iskolaszövetkezet elnökhelyettesétől. Elmondta, szünidőben elsősorban a 18 év alattiak akarnak dolgozni - az egyetemisták, főiskolások inkább az iskolaév alatti szabadidejüket áldozzák e célra -, de azoknak, akik náluk keresnek munkát, 16 éves korig szülői beleegyezést is hozniuk kell magukkal. A diákok a három hónapnyi vakációból legalább kettőt dolgozni akarnak. A munkák száma azonban véges, nyáron többnyire a gyümölcsszedésé a terep. A DMS Diákmunka országos hálózata tavaly 3000 diáknak szerzett munkát, Kelemen Richárd irodavezető idén legalább 5000 jelentkezőt vár. Nem a gazdasági válság miatt, mert a diákmunka a cégek számára még mindig költséghatékony - mondta -, hanem azért, mert a 10 éves DMS a diákok érdekében átalakította a struktúráját, elsősorban az ő érdekeiket tartják szem előtt, jobb órabért, munkalehetőségeket harcolnak ki számukra. A náluk jelentkezők 70 százaléka lány, 30 százaléka fiú, ők eladóként, szórólapterjesztőként, csomagolóként, gyerekrendezvényeken hostessként dolgozhatnak. Az oldalt írta: Miilei Hona Ha jó az idő, könnyebb programokat találni minden korosztálynak Fotó: Népszava Zöld Pardon a tinédzserekért A budapesti szülőknek nem kell többet izgulniuk, ha tinédzser gyerekük a barátaival szórakozni készül a Zöld Pardon (ZP) nevű szórakozóhelyre, a serdülők pedig megtanulhatják, hogyan vállaljanak felelősséget magukért, a közösségért. A Zöld Pardon ifjúságvédelmi programja keretein belül ugyanis létrehozta a Zöldkártyát, melyet a 14-18 év közötti fiatalok válthatnak ki. Ennek segítségével a szülők interneten keresztül nyomon követhetik a be- és kilépés időpontjait a www. zp.hu/holagyerek weboldalon. A Zöld Pardonban biztonságban tudhatják a gyerekeket, hiszen kamerák pásztázzák a helyszínt, hogy a rendbontókat kiszűrjék, az ott dolgozók pedig alkohollal és dohányáruval nem szolgálják ki a kiskorú vendégeket. A regisztráció csupán a szülő engedélyével lehetséges, az 1000 forintos regisztrációs díj a kártyát és az ellenőrzéshez szükséges szoftvert is tartalmazza. A kártyát az arra nem érdemesektől a ZP csakúgy visszavonhatja, mint a szülő.