Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

10 KULTÚRA 1989-b­EN VI______________________________________I AZ ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK: MAGYARORSZÁG VISSZANYERTE FÜGGETLENSÉGÉT. 20KV JÚNIUS 1f6-ÁN. NAGY IMRE ÉS MÁRTÍRTÁRSAI UJRATFMÍTÉ­­SÉNEK ÉVFORDULÓJÁN ’S6 VÉRTANÚIRA EMLÉKEZÜNK ÉS A n­­eves Magyar Köztársaságot köszöntjük. Helyezze EL ÖN IS A MEGFMNI FKFZFS VIRÁGAIT A MŰCSARNOK ELŐTTI E­M­L­É­K­H­E­LY­E­N. GY­ÚJ VSON G­Y­E­RT­YÁT A­Z *56-O­S E­M­L­É­K­PON­TO­K EGYIKÉN ÉS VEGYEN RÉSZT AZ ESÍI ÜNNEPI KONCERTEN! ÜNNEPI KONCERT A HŐSÖK TERÉN Miklósa I kika Koml­ósi Ildikó, Polgár László és Fikí te Attila FŐS­Z­E­REIM. ÉS ÉVÉ L IDŐPONT: 200^ (ÚNIUS 11., 20.IW-2K30 KÖZ RT MŰ­KÖDÖK: Pannon Filhharmonikusok - A Pécs 2010 Európa kult­urális Fővárosa Program Nagykövete­­ vezényel: Kamar Zsolt A HONVÉD MŰVÉSZEGYÜTTES FÉRFIKARA BARTÓK BÉLA KA­MARA kórus A SZOLNOKI KODÁLY KÓRUS NŐI KARA ÉS a Hunyadi János általános iskola gyermekkara A PROGRAMBAN RÉSZLETEK HANGZANAK EL ERKEL. PUCCINI. Verdi, Mozart. Beethoven müve idői . A KONCERT INGYENESEN LÁTOGATHATÓ. A Győri vagy ü­l­tás­i emlékhelyekről és az ünnepi progra­mokról TOVÁBB RÉSZLETEK A WWW.MAGYAROIRSZAG.HU­/56 HONLAPON. EMLÉKNAPJA 56-0 Ximvji a Magyar Kilínaug Kn-Jnp rmgm.’is.ibfi 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA Mohácsi János rendezése, az Istenítélet érdemelte ki a Pécsi Országos Színházi Találkozó fődíját „Nehéz lenne egy konténerbe berámolni az életemet” ha mellette hirtelen felmutatok egy teljesen elütő humoros pil­lanatot. Ekkor megnő a távolság a két véglet között a színpadon. Ennél talán még fontosabb, hogy észrevegyem, mennyire sokrétű a világ. Ne csak sírni vagy zokogni tudjak a hazai közállapotokon, hanem ha úgy tartja kedvem, röhögni is. - Meddig lehet az iróniát, a humort fokozni a színpadon? - A próbákon, amikor zápo­roznak az ötletek, kell megha­tározni, mi az, ami még belefér és mi az, ami nem. Egy társulat önmagában is nagyon komoly esztétikai szűrő képes lenni. - Kárpáti Péter író megje­gyezte, számára azért fontos előadás az Istenítélet, mert épp arról szól, amit nap mint nap átélünk, vagyis hogy mindent a hisztéria irányít.­­ Én azért tartom fontosnak ezt a történetet, mert azt mu­tatja meg, hogy miközben na­gyon kicsi a magva annak, ami szétrombolja a faluközösséget, de senki más nem tehet róla, mint a faluban lakó polgárok. A hazai viszonyainkra átül­tetve arra figyelmeztet, hogy miközben benne ülnek egyesek a jóban, kezdik felemészteni magukat.­­ Két Pécsett rendezett elő­adása is bekerült a POSZT versenyprogramjának a vá­logatásában. Az nem megle­pő, hogy Kaposváron jól tud együtt dolgozni az ottani tár­sulattal, hiszen huszonöt éve tagja a kaposvári együttesnek, de úgy tűnik Pécsett rövid idő is elég volt ahhoz, hogy komoly eredményeket érjen el. - Minden társulatban van­nak tehetséges és jó szándékú színészek. A pécsi társulattal revelatív módon próbáltuk A képzelt beteget. A Salemi bo­szorkányok története pedig arra is jó, hogy egy nagyobb térfo­gatú társulatot teszteljen meg az ember. A pécsi társulat nem volt ahhoz hozzászokva, ahogy én dolgozom, de érdekelte őket és nyitottak voltak. - Úgy tudom, a következő évadban is rendez Pécsett. - Igen Caragiale Elveszett levél című darabját dolgozzuk fel, ez lesz az évadban az első bemutató. - Hasonlóan négyórás elő­adás lesz, mint az Istenítélet? - Ezt én előre soha nem tu­dom. Most úgy látom, nem lesz Az előzetes várakozásnak megfelelő döntés született hétvégén a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT). A szakmai zsűri Mohácsi János egyik pécsi rendezésének, az Istenítéletnek ítélte a legjobb előadás díját. A rendezővel, akinek két előadása is szere­pelt a versenyprogramban, még a díjkiosztó előtt pécsi és kaposvári munkáiról beszélgettünk. - Miért döntött úgy, hogy tizen­négy év után újra megrendezi Arthur Miller A salemi boszor­kányok című művének feldolgo­­zását, az Istenítéletet? - Ez egy komoly belső érés következménye. Amikor Balikó Tamással, a Pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen bemutatók legyenek Pécsett, szóba került A salemi boszorkányok, és én azonnal rávágtam, hogy meg­csinálom, mert úgy éreztem, olyat tudok róla, amit más nem nagyon. - Miben különbözik ez az elő­adás a korábbi kaposváritól? - Minden társulat más. Saját magamat hazudtolnám meg, ha azt gondolnám, hogy azok a szövegek, amelyek a kaposvári társulattal való közös munká­ban születtek meg, érvényesek a pécsi társulatra is. A pécsi színészekkel úgy kezdtem el dolgozni, mintha egy teljesen idegen anyaggal találkoznék. Megszüntettem bizonyos sze­repeket, amelyek Kaposváron a próba során kerültek bele. Mo­hácsi Istvánnal együtt elvégez­tünk egy komoly dramaturgi munkát. A régi előadásból ma­radtak meg pillérek, de teljesen újak is bekerültek az előadásba, például amikor Proctoréknál mindenki megbotlik a lépcső harmadik fokában. A korábbi egy sziklaszilárd, gránittömb­­szerű előadás volt, a mostani jóval organikusabb, viccesebb.­­ Az előadásról szóló vitában valaki úgy vélte, hogy túlsá­gosan el is billent az arány az irónia felé. - Úgy gondolom, hogy egy iszonyatosan tragikus pillanat, amelyben az előadás bővelke­dik, sokkal tragikusabb lesz, annyira hosszú, mint az Isten­ítélet, de bármi lehet belőle. - Ugyanakkor aláírta a fel­kínált szerződést a következő évadra Kaposváron - ott mit rendez? - Az évad utolsó premierje­ként Tóth Edétől A falu rosszát. -Az igazgatóváltást követően nem volt egyértelmű, hogy Ka­posváron marad - miért döntött végül így? - Elsősorban azért, mert kí­náltak nekem szerződést. Más­részt a gyerekeim Kaposváron járnak iskolába, a társam ott színésznő. Rettenetes nehéz lett volna egy konténerbe egy életet összerámolni és elvinni huszon­öt év után. A kaposvári társulati létemet én most is létező dolog­nak tartom, nagyon komoly dolognak kell ahhoz történni, hogy azt mondjam, nem akarok Kaposváron dolgozni. - Milyen a kapcsolata Schwajda György igazgatóval? - Normális, olyan amilyen­nek egy beosztott rendezőnek kell lennie az igazgatójával. Ugyanakkor Babarczy László kivételével a többi korábban Ka­posváron dolgozó rendezőnek - Rusznyák Gábornak, Réthly Attilának és Keszég Lászlónak - útilaput kötött a lábára, ami eléggé meglepő. Igaz, egy-egy darabot rendeznek Kaposvá­ron, de a társulati szerződésük megszűnt. - Milyen a hangulat most a kaposvári színházban? - Az igazgatói utódlás körüli harcokhoz képest most nyu­­godtabb a légkör. Igaz, tizenöt színésznek és három rendező­nek távoznia kellett az együt­testől. Ez egy társulat életében dermesztően nagy változás. A jövőt pedig nem nagyon tudjuk megjósolni. - A kaposvári színház felújí­tására van esély? - A város vezetése egyelőre nem tud semmit ígérni ezzel kapcsolatban, és az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elnézve úgy látom, egyhamar nem lesz ebből színházfelújítás. - Kaposváron ön mennyire tud előre tervezni? - Úgy érzem, készen kell lennem mindenre. Hívtak rendezni Szatmárnémetibe és Sepsiszentgyörgyre is. Nem szabad dermesztő tekintettel állnom akkor, ha az igazgatóm úgy dönt, ne folytassam Kapos­váron a pályámat. Balogh Gyula Mohácsi Jánost lánya köszönti a POSZT szombati díjkiosztójának estéjén a Pécsi Nemzeti Színházban Fotók: MTI A IX. POSZT elismerései A legjobb előadás díját a Pécsi Nemzeti Színház előadása Arthur Miller Istenítélet című darabja kapta. A legjobb rendezés díját Ascher Tamás vehette át Julian Crouch-Phelim McDermott: Jógyerekek képeskönyve, valamint a Gorkij: Barbárok feldolgozásáért. Előbbi a budapesti Örkény István Színház és a Művészetek Palotájának közös produkciója, utóbbit a Katona József Színház mutatta be. A legjobb női főszereplő Herczeg Adrienn lett az Istenítélet és A képzelt betegben nyújtott előadásáért. A legjobb férfi főszereplő Gyabronka József lett a Bérháztörténetekből, amelyet a Szputnyik Hajózási Társaság és a Modern Színház- és Visel­kedéskutató Intézet állított színpadra. A legjobb női epizódszereplő Börcsök Enikő lett, aki a Tracy Letts: Augusztus Oklahomában című darabban nyújtott alakításáért vehette át az elismerést. A legjobb férfi epizódszereplőnek Pál Andrást választották az Istenítélet, valamint Moliére után, A képzelt beteg című darabban nyújtott alakításáért. A legjobb díszletért járó elismerést az Istenítélet és a Barbárok díszletter­vezője, Khell Zsolt vehette át. A legjobb jelmez díját a Jógyerekek ké­peskönyve kosztümjeiért Nagy Fruzsina kapta. Különdíjban részesült a Szputnyik Hajózási Társaság. A közönség zsűri díját Mihail Ugarov: Oblom-off című darabja kapta, amelyet a debreceni Csokonai Színház­ban mutattak be, Andrzej Bubier rendezésében. A MASZK Országos Színészegyesület zsűrije Trill Zsoltot (Mihail Ugarov: Oblom-off, debre­ceni Csokonai Színház) és Nagy Marit (Botho Strauss: A park, Nemzeti Színház) díjazta. A Fidelio Est díjait Tenki Réka (Gorkij: Barbárok, buda­pesti Katona József Színház) és Pálfi Ervin (Háy János: A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) kapta. A Thália Színház Rivalda díját Háy János A Gézagyerek és Shakespeare: A velencei kalmár (egri Gárdonyi Géza Színház) című előadásának ítélték. Két díjazott az Istenítéletből: Herczeg Adrienn és Pál András

Next