Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-02 / 127. szám

4 Változatlan marad a felsőoktatási keret A Felsőoktatási Kerekasztal legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy a következő tanévben is 56 ezer államilag támogatott hely álljon a fel­vételizők rendelkezésére, amennyiben ezzel a kormány is egyetért. Módosítást szeretnének azonban a különböző tudományterületekre el­különített keretszámokban. A 2006 szeptemberétől működő testület - amelynek tagjai az oktatási tárca mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői - a kamarákkal való konzultációk, külön­böző vizsgálatok és az egyes szakokra való jelentkezések alapján az agrárképzésben 50, a bölcsészettudományi, a pedagógusképzési és a társadalomtudományi területen 50-100, míg a jogtudományi területen 150 fővel csök­kentenék a felvehető államilag támogatott hallgatók számát. Ugyanakkor a műszaki te­rületen 200, a gazdaságtudományi, illetve az orvos és egészségtudományi területen 100 fős keretszámnövelést javasoltak. Az informatika szakra felvehetők számán azért nem változtat­tak, mert - ahogy Manherz Károly megjegyez­te - „ők még lábon elkelnek”, vagyis minden végzős hallgatót felvesz a munkaerőpiac. A fel­sőoktatási szakállamtitkár szerint az 56 ezres keretszám - amely negyedik éve ugyanannyi - az alap- és osztatlan képzésre vonatkozik. Ezen felül javasolták, hogy a mesterképzésre jelentkezőknek 19 600, a doktoranduszképzésre jelentkezőknek 1000, a hitéleti képzésre jelent­kezőknek mintegy 800 államilag támogatott helyük legyen az intézményekben. M. I. Pünkösdi ünnep sokfelé A magyar reformá­tusoknak pünkösd szent, felemelő ün­nepe kicsit korábban jött az idén, május 22-én. Erről beszélt az ünnep alkalmából Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök a debreceni Nagy­templomban, utalva a Magyar Református Egyház egységesülését kimondó Alkotmányo­­zó Zsinatra. Ekkor vált világossá - tette hozzá -, hogy „Krisztus nélkül nem találjuk egymás kezét, nélküle hiába légiesülnek határok, nem válnak közösséggé azok, akiket határok szabdalnak el egymástól”. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (képünkön) Máriaremetén arról beszélt: a hagyományokra az embernek igénye van, mert „ha nincs szabá­lyozottság az életben, sokkal nagyobb energiá­ba kerül élni”. Ezért van az egyházi kalendá­rium, amely az egyházi ünnepekre is felhívja a figyelmet. A magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepén, a csíksomlyói bú­csún több százezer ember vett részt. Az ünnepi szentmisét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. (MTI) „Az egyik védő a tárgyaláson az enyhe ítélet reményében azzal érvelt, hogy »a cigányok he­ves vérmérsékletűek...« Lehet a cigányok vér­mérsékletére hivatkozni, ha valaki takargatni akarja a bűnt. Ám inkább meg kellene próbálni e heves vérmérsékletet kordában tartani! Olaszliszka metafora: azt jelenti, hogy senki se segít, kiszolgáltatottak vagyunk, agyonverhe­­tők bárhol, bármikor.” (írja Agyonverhetők vagyunk című cikkében Balavány György a Magyar Nemzet május 30-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) „Meg kell keresni az elgurult gyógyszert, va­lamint közölni a brüsszeli kollégákkal, hogy jelenleg még baloldali kormány van Magyar­­országon, ha üldöznek és kirekesztenek valaki­ket, azok a jobboldaliak... jön a könyvhét, az ingyenes könyvújságban találtam egy Ester­­házy-kötet reklámszövegét: »a kötet az 1991 és 1994 tavasza közt született Esterházy-írásokat tartalmazza, mindazt, ami nem regény, amelye­ket a szerző nem Kertész Imrének ajánl.« Ez olyan távlatokat nyit, hogy magam is folyamo­dom ehhez módszerhez, a nem ajánlás gesz­tusához(írja Sarkosan fogalmazva című állandó rovatában Szentmihályi-Szabó Pé­ter a Magyar Hírlap május 30-i számában. E lap szerkesztőségében Orbán Viktor 2009. március 17-én látogatást tett.) BELFÖLD 2009. JÚNIUS 2., KEDD Készül, bár nem lesz teljes a nyugdíjasok által kért hatáselemzés a válságról Segítség a legszegényebb öregeknek Egyelőre nem készült el az a hatás­­elemzés, amit a nyugdíjasok kér­tek az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén. Az idősek arra várják a vá­laszt, melyik társadalmi csoport milyen részt vállal a válságkezelés terheiből. A nyugdíjasok szerint a megszorítások 50 százaléka őket érinti, bár terheiken enyhít a kor­mány több pontból álló szolidari­tási intézkedéscsomagja. Egyelőre hiába várják a nyugdíjasok a hatástanulmányt arról, melyik társadalmi csoport milyen részt vállal a válságkezelés terheiből. A Kormányszóvivői Iroda korábbi tá­jékoztatása szerint a szaktárca végzi a számításokat. A szociális minisz­térium is hasonlóan reagált, bár ott azt mondták, csak a nyugdíjasokra és a családokra vonatkozó elemzé­sen dolgoznak. Arra a kérdésünkre, mikorra készülnek el, egyelőre nem tudtak válaszolni. Piros Istvánnétól, a Nyugdíjasok Országos Képviselete nyugdíjbiztosítási bizottságának el­nökétől úgy tudjuk, a Miniszterelnö­ki Hivatal is foglalkozik a témával. Az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, Hegyesiné Orsós Éva szerint szükség van a számítá­sokra, várja is azokat, de mint mond­ta, tisztában van azzal, hogy az idő erre most nem a legalkalmasabb. Mint lapunkban megírtuk, az idő­sek szerint a megszorító intézkedések 50 százaléka a nyugdíjasokat érinti. A 2009-2010-re tervezett 1300 mil­liárd forintos kiadáscsökkenésből 550-600 milliárd forint az idősekre vonatkozik. Piros Istvánná a negatí­van ható intézkedések közé sorolta a 13. havi nyugdíj megvonását, a 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezését, a 2010. évi nyugdíjkorrekció elhagyá­sát, a nyugdíjemelés módszerének jövő évi megváltoztatását. Úgy vélte, az intézkedések a nyugdíjasoknál mintegy 18-20 százalékos életszín­vonal-csökkenést okoznak, aminek eredménye, hogy nem tudják kivál­tani a gyógyszert, és sokaknál nem kerül az asztalra hús. Megjegyezte, hogy a 2004 és 2007 között nyugdíja­zottak jobb helyzetben vannak, mint a többiek, mivel a nyugdíjszámítás módja abban az időben jelentősen megnövelte az induló nyugdíjakat, és ez torzította az átlagnyugdíjat. Ki­fogásolta azt is, hogy a nyugdíjeme­lés módszere mindig úgy változik, hogy a nyugdíj összege mindinkább elmarad a keresetek növekedésétől, így volt 2000-ben is a nyugdíjreform bevezetésekor, és ugyanez történt 2008-ban is. Megjegyezte, hogy a 13. havi nyugdíj 2003-as bevezeté­sével érték el a nyugdíjak a kerese­tekhez képest a rendszerváltás előtti színvonalat. Hegyesiné Orsós Éva arról beszélt, hogy a KSH háztartásvizsgálatai alapján, a tárca számításai nélkül is tisztában vannak az idősek életkö­rülményeivel. Az világosan kiderült - mondta -, hogy az érintettek jöve­delmük kétharmadát lakásfenntar­tásra és élelmiszerre költik. Ez azt jelenti, hogy a lakásköltség emelke­dése vagy az élelmiszerek áfájának változása érzékenyen érinti az idő­seket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjas-társadalom igen differenciált, legnehezebb helyzet­ben az egyedül élők vannak. Egyes kiadások, például a közös költség vagy a távfűtés független a lakók számától - mondta. A legidősebb, vagyis a 70 éven felüli nyugdíjasokat pedig azért érinti érzékenyen min­den egyes lépés, mert aktív korukban nem volt divat az öngondoskodás, nincs meg­takarított pénzük. Megemlí­tette azt is hogy azok, akik nagyobb értékű lakásban laknak, korábban életjáradékot kö­töttek, így egészítve ki havi jövedel­müket. Ma a bedugult a lakáspiac miatt csak az FHB bank kínál ilyen programot. Szakértői számítások is arra utalna, hogy a nyugdíjasok nehéz helyzetben vannak, de a szigorítások jelentős költségmegtakarítást jelen­tenek az államkasszának. 2007-ben 193 milliárd forintba került a 13. havi nyugdíj kifizetése, így a plusz nyugdíj 2. részének visszavonása, 2010-től pedig a megszüntetése két év alatt mintegy 300 milliárdot hoz. A korrekció átütemezése ehhez ké­pest jóval kisebb megtakarítást jelent az államnak. Az adóátrendezés vész­élelmiszerre és lakásfenntartásra költik • 80 százalékuk ellátása 80 000 forint alatt van • a 70 éven felülieknek nincs megtakarításuk • beszűkült az életjáradék-program tesei az idősek, míg az áfa emelése a nyugdíjasokat is érinti. Mint azt lapunkban is megírtuk, a kormány több pontból álló szolidari­tási intézkedéssorozatot indít, amely a gazdasági-pénzügyi válság által a leginkább sújtott társadalmi csopor­tok, így például a családok számára nyújt segítséget. A Nyugdíjbiztosítá­si Alap méltányossági nyugdíjkeretét több százmillió forinttal növelik, amiből csaknem 40 ezer nyugdíjas akár egyszeri 15-20 ezer forintos se­gítséget kaphat, illetve ugyanennyien részesülhetnek havi több ezer forin­tos méltányossági nyugdíjemelésben. A kormány várhatóan a héten dönt a programról. Muhari Judit Úgy érzik, őket érinti a legtöbb megszorításFotó: Juhász András • Újragondolt otthoni szakápolás A kórházon kívüli szakápolás és hospice ellátás erősítését tervezi a tárca - értesült lapunk. A szakmi­nisztériumban elkészült annak a rendeletnek a tervezete, amely újra­szabályozná az otthoni szakápolás feladatait és feltételeit. Értesülésünk szerint a tervezet társadalmi és köz­­igazgatási egyeztetése nemsokára le­zárul. Az új jogszabály legkorábban nyár végére léphet életbe. Az otthoni szakápolás a társada­lombiztosítás által finanszírozott ellátási forma, amelyet mintegy 300-350 egészségügyi szolgáltató nyújt országszerte. A rendszer meg­erősítését a szakma kezdeményezte, az egyeztetés lassan egy éve tart. Az Egészségügyi Minisztériumban lapunkkal közölték: valóban kész az a tervezet, amely meghatározza, a szakápolók pontosan milyen segítsé­get nyújthatnak otthon a betegeknek és a hozzátartozóknak. Ennek része például a tartós fájdalomcsillapítás, a mentálhigiénés gondozás, a gyógy­­szerezés, de még a családtagok felké­szítése is a beteg ellátására. Elmond­ták továbbá, hogy a javaslat egységes ápolási dokumentációs sémát vezet­ne be, amit minden otthoni ápolónak vezetnie kell. A tárca sajtóosztálya szerint a módosítás garanciát jelent a betegnek és az ápolónak is. A Magyar Egészségügyi Szakdol­gozói Kamara elnöke markánsnak nevezte a változtatásokat. Balogh Zoltán lapunknak elmondta, a mó­dosítások célja, hogy minél több kór­házi kezelést válthassanak ki a beteg otthoni ápolásával. Eddig ugyanis például nem lehetett háznál egysé­ges fájdalomcsillapítást alkalmazni a haldoklóknál, sem szondán keresztül táplálni bizonyos típusú betegeket. Az új rendelet feloldaná a tilalmat, ugyanakkor szigorítana az otthon ápolás szakmai feltételein. P. T. Pécsett nyelvtanárokat képeznek Az oktatási tárca pályázat útján 2004-ben 14 intézményben 6 millió 374 ezer, és 2006-ban 14 intézményben 4 millió 800 ezer forint összeggel támogatta a romani és beás nyelvek oktatásában helyi tanterv szerint részt vevő intézményeket. Roma óvodapedagógus-és a tanítóképzés Szarvason, Baján és Vácott folyik, a nyelvtanár­képzés jelentett gondot, ez is megoldódni látszik, mivel a Pécsi Tudományegyete­men a romológia képzés mellett elindulhat a romani, illetve beás nyelvtanárképzés is. A közoktatási törvény szerint cigány nyelvű oktató jelenleg az lehet, akinek szakirányú pedagógusi képzettsége és legalább középfokú, C típusú állami nyelv­vizsgája van a nyelvből. NÉPSZAVA Szili: az idősekről gondoskodni kell Mindannyiunk felelőssége, s egy­ben kötelessége gondoskodni az idősekről, akik már sokat tettek az országért - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Barcson egy nyugdíjas-találkozón. Úgy vélte: egy társadalom kultúráját, fejlettségét az jelzi igazán, hogyan becsüli meg a különböző korosztályokat. A poli­tikus fontosnak mondta, hogy a ré­gióban meg tudják mutatni, van egy olyan közösség, amely felelősséggel tartozik egymásért, s az együttélés­ben értéket tud felmutatni. MTI-információ Az idén nyolc nemzetiségi - német, szlovák, szerb, horvát, román, gö­rög, bolgár és szlovén - nyelven 46 új tankönyvet ad ki a Nemzeti Tan­­könyvkiadó Zrt. nemzetiségi szer­kesztősége. Takács Edit nemzetiségi főszerkesztő lapunknak elmondta, szélesíteni kívánják a következő tanévre nemzetiségi tankönyveik választékát. Ezzel kívánják lehetővé tenni, hogy a magyarországi nem­zetiségi iskolák anyanyelven tanít­hassák a legfontosabb tárgyakat. Ezzel mintegy 100 ezer nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolásnak könnyítik meg a tanulást. Mivel úgy tudjuk, vannak olyan cigány gyerekek, akik első osztály­ban csak anyanyelvükön beszélnek, magyarul nem, megkérdeztük, hogy a kiadó akár romani, akár beás vagy egyéb cigány nyelven ad-e ki tan­könyvet. A főszerkesztő szerint je­lenleg még nem, de ha lesz pályázat ilyen könyv készítésére, nem zárkóz­nak el a megjelentetésétől. A cigány nyelveken írott tanköny­vek szükségességéről a közelmúltban szó esett az Oktatáskutató és Fej­lesztő Intézettel közös konferencián is. Kraszlán Istvántól, az oktatási tárca osztályvezetőjétől megtudtuk, jelenleg egyáltalán nincsenek cigány nyelvű tankönyvek. Európai uniós forrásból a Társadalmi megújulás operatív program keretében május 4- én kiírtak egy pályázatot 250 millió forintos összköltséggel a nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítésére. Ennek része a cigány tan­könyvek készítése is, erre több mint 35 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok beadási határideje június 30. A következő három évre a pályá­zatokra több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre. Az osztályvezető azt is elmondta, kevés olyan iskola van, ahol akár romani, akár beás vagy egyéb cigány nyelven oktatják a tanulókat. A cigány kisebbségi oktatás keretében - a nemzetiségi oktatás kötelező irányelve szerint - cigány népismeretet, kultúrát több­ségében magyar nyelven tanulnak a roma diákok. Ennek az az oka, hogy a romák többsége magyar anyanyel­vű, ezért a nyelvoktatás iránti igény - bár évről évre emelkedik - ma még nem túl magas. A cigány kisebbségi oktatás keretében, ha azt a szülők kérik, meg kell szervezni a cigány nyelvek oktatását. Miilei Hona

Next