Népszava, 2009. július (136. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

2 Francia egység a szélsőjobboldal ellen Polgármestert választ vasárnap a franciaorszá­gi, 30 000 lakosú Hénin-Beaumont kisváros. A múlt hétvégi első fordulóban a szélsőjobbol­dali Le Pen Nemzeti Frontjának (FN) a jelöltje végzett az első helyen csaknem 40 százalékos eredménnyel. A második forduló előtt Sarkozy elnök konzervatív kormánypártjának, az UMP- nek a főtitkára arra szólította föl a jobboldali szavazókat, hogy a második helyen 21 száza­lékkal végzett baloldali jelöltre szavazzanak, mert „Sarkozy elnök pártja nem óhajtja a szél­sőjobboldal győzelmét”. Ugyancsak az UMP parlamenti frakciójának a vezetője kijelentette, hogy „útját kell állni mindenáron a szélsőjobb­­oldalnak, és ebben a pártja hajthatatlan”. Az FN alelnöke, a pártvezér képünkön látható Marine nevű lánya második volt a párt listáján, s sze­mélyesen vezette a kampányt a 26 000 lakosú kisvárosban, ahol néhány hete megválasztották európai parlamenti képviselőnek. Népszava-információ Veszélyt jelent a radikalizálódás A magyar demokrácia is gyengébb osztály­zatot kapott a Freedom Flouse független amerikai kutatóintézet kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amely kiemelte a magyar politikai élet radikalizálódásának veszélyét. A demokrácia terjedését világszerte támogató nem kormányzati szervezet megállapította: 2008 a kelet-európai demokrácia sötét éve volt. A Freedom Flouse - az előző kétévi 2,14 pont után - 2,29 pontot adott a magyar demokrácia állapotára az 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb fejlettségi fokát. (MTI) Távoznak a megfigyelők Grúziából Megbízatásuk lejártával az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) grúziai megfigyelői kedden felszámolták fő grúziai támaszpontjukat - jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A megfigyelők a grúz-déloszét határ térségében tevékenykedtek. Mandátumuk azért járt le, mert Oroszország nem járult hozzá annak meghosszabbításához, tiltakozá­sul amiatt, hogy más EBESZ-tagállamok nem ismerték el Dél-Oszétiát és Abháziát. (MTI) Emigrálni akarnak a muzulmánok A Hollandiában élő török és marokkói lakosok több mint egyharmada el akar vándorolni az országból a radikális jobboldali politikus, Geert Wilders növekedő népszerűsége miatt -jelentette kedden a De Telegraaf című napi­lap az NCRV Netwerk közszolgálati műsor­szóró felmérése alapján. A közvélemény-ku­tatásban megkérdezett muzulmán lakosoknak több mint fele rendszeresen fontolóra veszi a kivándorlást. (MTI) Nyilatkozat a vagyon visszaadásáért A zsidóktól a II. világháború idején elvett magánvagyon visszaadását és a holokauszt túlélőiről való gondoskodást szorgalmazza a Terezíni Nyilatkozat, amelyet kedden fogadtak el a közép-csehországi Terezínben a prágai nemzetközi holokausztkonferencia zárónapján. Terezínben, ahol a II. világháború idején náci koncentrációs tábor működött, európai intézetet hoznak létre, amely a holokauszt következményeivel és örökségével fog foglal­kozni. (MTI) Tiltakozás Peresz látogatása ellen Simon Peresz izraeli államelnök (képün­kön) Azerbajdzsánba érkezett kazahsz­táni látogatásának befejezése után. Irán két hete Bakuba küldte vezérkari főnökét, aki megkí­sérelte meggyőzni az azeri vezetést, hogy vonja vissza Peresz meghívását. Miután küldetése sikertelenül végződött, tiltakozásul Peresz látogatása ellen Irán visszahívta Tehe­ránba bakui nagykövetét. Peresz, aki meleg szavakkal dicsérte Azerbajdzsán barátságát Izrael irányában, nagyszámú küldöttség élén érkezett Azerbajdzsánba, és fontos gazda­sági egyezményeket írt alá. (Yehuda Lahav, Tel-Aviv) VILÁG 2009. JÚLIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Akár ötezer eurós büntetést is kiszabhatnak a szlovák jogszabály megsértőire Jóváhagyták a nyelvtörvény-módosítást Jóváhagyta a szlovák parlament kedden az államnyelvtörvényt módo­sító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátoz­za a kisebbségek anyanyelv-használati jogait és sérti a jogállásukban meglévő status quót Szlovákiában. A jogszabály megsértéséért bizo­nyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A pénz­­büntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Po­zsony viszonyában is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levél­ben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A 150 tagú pozsonyi törvényho­zásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javas­lat elfogadásához - jelentette az MTI. Harminc képviselő ellene szavazott, 26-an tartózkodtak, míg egy honatya nem vett részt a voksoláson. Az MKP képviselői által beterjesz­tett módosító javaslatokat a törvény­­hozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. Marek Madaric kulturális miniszter szerint a szankciókra azért van szük­ség, hogy biztosítva legyen a törvény rendelkezései betartásának kikény­szerítése. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe. „A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összponto­sított támadása a nemzeti kisebb­ségek önazonosságának legérzéke­nyebb oldala, az anyanyelve ellen” -jelentette ki a vitában Bíró Ágnes képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem a vonatkozó európai szerződésekkel, sem pedig a magyar-szlovák alapszerződéssel. Madaric viszont azt állítja: ez nem igaz. A szlovák államnyelvtörvényt szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az ok­tatási és a kulturális minisztérium a törvény szigorításának szükségessé­gét annak egyre gyakoribb megsérté­sével és figyelmen kívül hagyásával indokolták. A tervezett törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, s a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelke­zéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosít­ják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat. Erre azonban nem került sor. A magyarok által kifogásolt para­grafusok egy részét június elején a parlament kulturális és sajtóbizott­sága némileg ugyan enyhítette, de a módosító javaslat egésze továbbra is elfogadhatatlan volt mind az MKP, mind a pártból kilépett magyar kép­viselők számára. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt állam­nyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nem­zetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismétel­niük. A regionális televíziókban ezen­túl nem kell majd a nemzetiségi nyel­ven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás. Nem jár szankciókkal, ha az egész­ségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell fel­tüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlo­vák nyelvű előtt legyen. Bíró Ágnes korábban elhangzott nyilatkozata szerint ez ugyan elmoz­dulás volt az európai normák irányá­ba, de nem kielégítő, s a nyelvtörvény módosítása a maga egészében a ma­gyarok számára nem elfogadható. Népszava-összeállítás A pozsonyi parlament ülésterme Feltételekhez kötötték az uniós szerződés ratifikálását Alapjában véve összeegyeztethetőnek ítélte az alkotmánnyal a né­met alkotmánybíróság keddi ítéletében a Lisszaboni Szerződést, de feltételekhez kötötte ratifikálását. Angela Merkel kancellár üdvözölte az ítéletet, úgy értékelve, hogy az nem veszélyezteti a németországi ratifikációs folyamatot, metországi ratifikálását. A kancellár - aki a szerződés tető alá hozásának egyik élharcosa volt - bejelentette: a Bundestag még ebben a törvényho­zási ciklusban, azaz a szeptember végi országos parlamenti választá­sok előtt megvitatja és jóváhagyja az alkotmánybírósági kifogásoknak eleget tévő új tervezetet. Reményét fejezte ki, hogy azt követően a szük­séges elnöki aláírással lezárulhat a német ratifikációs folyamat. A szerződés ellen két „menet­ben” nyújtottak be alkotmányos panaszokat politikusok, pártok, illetve magánszemélyek. Először tavaly a kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU egyik parlamenti képviselője, Peter Gauweiler sé­relmezte a nemzeti szuverenitás, illetve a parlamenti jogok állító­lagos csorbulását, a szerződést elutasító ellenzéki Baloldal pártja pedig amiatt tett panaszt, hogy a tervezetről Németországban nem tartottak népszavazást. Népszava-összeállítás Kivétel nélkül minden német parlamenti párt pozitívan ér­tékelte az alkotmánybírák döntését. Angela Merkel kancellár asszony egyenesen „a Lisszaboni Szerződés jó napjáról" beszélt, hozzátéve, hogy a szükséges változtatásokra gyorsan sort lehet keríteni. A konzervatív lap szerint még a taláros testülethez panaszt benyújtók is elégedettek a döntéssel. írulfi­rkf.Ui­rin­er FAZ.NET A karlsruhei testület állásfoglalása szerint a ratifikáció lezárása előtt szükség van a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat európai beleszólási jogainak erősítésére. Az alkotmánybíróság rendkívüli érdeklődéssel várt, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter jelen­létében felolvasott állásfoglalása késlelteti a német ratifikációs folya­mat lezárását. Az ítélet alapján Horst Köhler államfő a ratifikációs okiratot egyelőre nem írhatja alá. A bíróság leszögezte: noha a né­met parlament által tavaly elfoga­dott, a Lisszaboni Szerződést jóvá­hagyó törvény valamennyi érvelése összeegyeztethető az alkotmánnyal, az ehhez csatolt, a Bundestag és a Bundesrat jogait szabályozó, úgyne­vezett kiegészítő törvényt „korrigál­ni” kell. Angela Merkel kancellár ezt köve­tő hivatalos nyilatkozatában úgy ér­tékelte, hogy a karlsruhei ítélet nem veszélyezteti a Lisszaboni Szerződést és nem torpedózza meg annak ne­ Rövidebb lesz a tervezettnél a német törvényhozás nyári szünete. Miután az alkotmánybíróság visszaküldte a parla­­mentnek a szerződést, a képviselők rendkívüli ülésen lesznek kénytelenek megvitatni a teendőket. A bíróság ítéletét mindazonáltal a legtöbben helyénvalónak tartják. Fotó: MTI Einsteinnel példálózik Csáky „Albert Einstein e törvény alapján egyetlen szlovák egyetem professzo­ra sem lehetett volna, hiszen ismert, hogy amikor el kellett hagynia Németországot, s az Egyesült Álla­mokban élt, az ottani egyetemeken németül adta elő relativitáselméletét. Élete végig nem tanult meg ugyanis olyan jól angolul, hogy azt egyetemi szinten gyakorolhassa" - fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke az Új Szó című magyar nyelvű szlovákiai lap internetes változatának. Megünnepelték a távozást Látványos díszszemlével ünnepel­ték Bagdadban az iraki kormány székhelyét is magába foglaló a zöld zónában, hogy az amerikai haderő kiürítette az iraki városokban lévő támaszpontjait. Irakban az elmúlt két hétben érez­hetően emelkedett az erőszakos cse­lekmények száma. Elemzők is úgy látják, hogy az országban marad a feszült légkör. Szerdától viszont már 500 ezer iraki rendőrnek és 200 ezer katonának lesz a feladata, hogy óvja az ország biztonságát. Az amerikai társadalom háromnegyede helyesli a katonák távozását. MTI-információ SUCH ÉVI 114 MILLIÓS PRÉMIUMA Megyesi benevezett a szoba­­bici­kl­i-világ­b­ajn­o­kság­ra. Farkasházy a Magyar Rádió elnökének prémiumáról, s a bokról, akik ezt szerződést megkötötték vele. Andrassew Obamáról, aki egy legyet ütött két csapásra. Kilenc szerző négy oldalon kilenc szocialista autócsodáról. Para-Kovács magyar híradók helyett jappán szörnyem­eket néz. A Gúnygejzír a tarnahetykési áfakalkulátorról. Smuzewitz Ilona a nagy szocialista útkeresésről. A Palimadarak összeállítása a pénznyelő automatákról, azaz a parkolótársaságokról. KEZDJE VELÜNK A MÁSODIK FÉLÉVET, CSAK JOBB LEHET, MINT AZ ELSŐ!

Next