Népszava, 2009. július (136. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-01 / 152. szám
2 Francia egység a szélsőjobboldal ellen Polgármestert választ vasárnap a franciaországi, 30 000 lakosú Hénin-Beaumont kisváros. A múlt hétvégi első fordulóban a szélsőjobboldali Le Pen Nemzeti Frontjának (FN) a jelöltje végzett az első helyen csaknem 40 százalékos eredménnyel. A második forduló előtt Sarkozy elnök konzervatív kormánypártjának, az UMP- nek a főtitkára arra szólította föl a jobboldali szavazókat, hogy a második helyen 21 százalékkal végzett baloldali jelöltre szavazzanak, mert „Sarkozy elnök pártja nem óhajtja a szélsőjobboldal győzelmét”. Ugyancsak az UMP parlamenti frakciójának a vezetője kijelentette, hogy „útját kell állni mindenáron a szélsőjobboldalnak, és ebben a pártja hajthatatlan”. Az FN alelnöke, a pártvezér képünkön látható Marine nevű lánya második volt a párt listáján, s személyesen vezette a kampányt a 26 000 lakosú kisvárosban, ahol néhány hete megválasztották európai parlamenti képviselőnek. Népszava-információ Veszélyt jelent a radikalizálódás A magyar demokrácia is gyengébb osztályzatot kapott a Freedom Flouse független amerikai kutatóintézet kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amely kiemelte a magyar politikai élet radikalizálódásának veszélyét. A demokrácia terjedését világszerte támogató nem kormányzati szervezet megállapította: 2008 a kelet-európai demokrácia sötét éve volt. A Freedom Flouse - az előző kétévi 2,14 pont után - 2,29 pontot adott a magyar demokrácia állapotára az 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb fejlettségi fokát. (MTI) Távoznak a megfigyelők Grúziából Megbízatásuk lejártával az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) grúziai megfigyelői kedden felszámolták fő grúziai támaszpontjukat - jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A megfigyelők a grúz-déloszét határ térségében tevékenykedtek. Mandátumuk azért járt le, mert Oroszország nem járult hozzá annak meghosszabbításához, tiltakozásul amiatt, hogy más EBESZ-tagállamok nem ismerték el Dél-Oszétiát és Abháziát. (MTI) Emigrálni akarnak a muzulmánok A Hollandiában élő török és marokkói lakosok több mint egyharmada el akar vándorolni az országból a radikális jobboldali politikus, Geert Wilders növekedő népszerűsége miatt -jelentette kedden a De Telegraaf című napilap az NCRV Netwerk közszolgálati műsorszóró felmérése alapján. A közvélemény-kutatásban megkérdezett muzulmán lakosoknak több mint fele rendszeresen fontolóra veszi a kivándorlást. (MTI) Nyilatkozat a vagyon visszaadásáért A zsidóktól a II. világháború idején elvett magánvagyon visszaadását és a holokauszt túlélőiről való gondoskodást szorgalmazza a Terezíni Nyilatkozat, amelyet kedden fogadtak el a közép-csehországi Terezínben a prágai nemzetközi holokausztkonferencia zárónapján. Terezínben, ahol a II. világháború idején náci koncentrációs tábor működött, európai intézetet hoznak létre, amely a holokauszt következményeivel és örökségével fog foglalkozni. (MTI) Tiltakozás Peresz látogatása ellen Simon Peresz izraeli államelnök (képünkön) Azerbajdzsánba érkezett kazahsztáni látogatásának befejezése után. Irán két hete Bakuba küldte vezérkari főnökét, aki megkísérelte meggyőzni az azeri vezetést, hogy vonja vissza Peresz meghívását. Miután küldetése sikertelenül végződött, tiltakozásul Peresz látogatása ellen Irán visszahívta Teheránba bakui nagykövetét. Peresz, aki meleg szavakkal dicsérte Azerbajdzsán barátságát Izrael irányában, nagyszámú küldöttség élén érkezett Azerbajdzsánba, és fontos gazdasági egyezményeket írt alá. (Yehuda Lahav, Tel-Aviv) VILÁG 2009. JÚLIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Akár ötezer eurós büntetést is kiszabhatnak a szlovák jogszabály megsértőire Jóváhagyták a nyelvtörvény-módosítást Jóváhagyta a szlovák parlament kedden az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait és sérti a jogállásukban meglévő status quót Szlovákiában. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához - jelentette az MTI. Harminc képviselő ellene szavazott, 26-an tartózkodtak, míg egy honatya nem vett részt a voksoláson. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. Marek Madaric kulturális miniszter szerint a szankciókra azért van szükség, hogy biztosítva legyen a törvény rendelkezései betartásának kikényszerítése. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe. „A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összpontosított támadása a nemzeti kisebbségek önazonosságának legérzékenyebb oldala, az anyanyelve ellen” -jelentette ki a vitában Bíró Ágnes képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem a vonatkozó európai szerződésekkel, sem pedig a magyar-szlovák alapszerződéssel. Madaric viszont azt állítja: ez nem igaz. A szlovák államnyelvtörvényt szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az oktatási és a kulturális minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolták. A tervezett törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, s a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelkezéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosítják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat. Erre azonban nem került sor. A magyarok által kifogásolt paragrafusok egy részét június elején a parlament kulturális és sajtóbizottsága némileg ugyan enyhítette, de a módosító javaslat egésze továbbra is elfogadhatatlan volt mind az MKP, mind a pártból kilépett magyar képviselők számára. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen. Bíró Ágnes korábban elhangzott nyilatkozata szerint ez ugyan elmozdulás volt az európai normák irányába, de nem kielégítő, s a nyelvtörvény módosítása a maga egészében a magyarok számára nem elfogadható. Népszava-összeállítás A pozsonyi parlament ülésterme Feltételekhez kötötték az uniós szerződés ratifikálását Alapjában véve összeegyeztethetőnek ítélte az alkotmánnyal a német alkotmánybíróság keddi ítéletében a Lisszaboni Szerződést, de feltételekhez kötötte ratifikálását. Angela Merkel kancellár üdvözölte az ítéletet, úgy értékelve, hogy az nem veszélyezteti a németországi ratifikációs folyamatot, metországi ratifikálását. A kancellár - aki a szerződés tető alá hozásának egyik élharcosa volt - bejelentette: a Bundestag még ebben a törvényhozási ciklusban, azaz a szeptember végi országos parlamenti választások előtt megvitatja és jóváhagyja az alkotmánybírósági kifogásoknak eleget tévő új tervezetet. Reményét fejezte ki, hogy azt követően a szükséges elnöki aláírással lezárulhat a német ratifikációs folyamat. A szerződés ellen két „menetben” nyújtottak be alkotmányos panaszokat politikusok, pártok, illetve magánszemélyek. Először tavaly a kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU egyik parlamenti képviselője, Peter Gauweiler sérelmezte a nemzeti szuverenitás, illetve a parlamenti jogok állítólagos csorbulását, a szerződést elutasító ellenzéki Baloldal pártja pedig amiatt tett panaszt, hogy a tervezetről Németországban nem tartottak népszavazást. Népszava-összeállítás Kivétel nélkül minden német parlamenti párt pozitívan értékelte az alkotmánybírák döntését. Angela Merkel kancellár asszony egyenesen „a Lisszaboni Szerződés jó napjáról" beszélt, hozzátéve, hogy a szükséges változtatásokra gyorsan sort lehet keríteni. A konzervatív lap szerint még a taláros testülethez panaszt benyújtók is elégedettek a döntéssel. írulfirkf.Uiriner FAZ.NET A karlsruhei testület állásfoglalása szerint a ratifikáció lezárása előtt szükség van a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat európai beleszólási jogainak erősítésére. Az alkotmánybíróság rendkívüli érdeklődéssel várt, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter jelenlétében felolvasott állásfoglalása késlelteti a német ratifikációs folyamat lezárását. Az ítélet alapján Horst Köhler államfő a ratifikációs okiratot egyelőre nem írhatja alá. A bíróság leszögezte: noha a német parlament által tavaly elfogadott, a Lisszaboni Szerződést jóváhagyó törvény valamennyi érvelése összeegyeztethető az alkotmánnyal, az ehhez csatolt, a Bundestag és a Bundesrat jogait szabályozó, úgynevezett kiegészítő törvényt „korrigálni” kell. Angela Merkel kancellár ezt követő hivatalos nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a karlsruhei ítélet nem veszélyezteti a Lisszaboni Szerződést és nem torpedózza meg annak ne Rövidebb lesz a tervezettnél a német törvényhozás nyári szünete. Miután az alkotmánybíróság visszaküldte a parlamentnek a szerződést, a képviselők rendkívüli ülésen lesznek kénytelenek megvitatni a teendőket. A bíróság ítéletét mindazonáltal a legtöbben helyénvalónak tartják. Fotó: MTI Einsteinnel példálózik Csáky „Albert Einstein e törvény alapján egyetlen szlovák egyetem professzora sem lehetett volna, hiszen ismert, hogy amikor el kellett hagynia Németországot, s az Egyesült Államokban élt, az ottani egyetemeken németül adta elő relativitáselméletét. Élete végig nem tanult meg ugyanis olyan jól angolul, hogy azt egyetemi szinten gyakorolhassa" - fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke az Új Szó című magyar nyelvű szlovákiai lap internetes változatának. Megünnepelték a távozást Látványos díszszemlével ünnepelték Bagdadban az iraki kormány székhelyét is magába foglaló a zöld zónában, hogy az amerikai haderő kiürítette az iraki városokban lévő támaszpontjait. Irakban az elmúlt két hétben érezhetően emelkedett az erőszakos cselekmények száma. Elemzők is úgy látják, hogy az országban marad a feszült légkör. Szerdától viszont már 500 ezer iraki rendőrnek és 200 ezer katonának lesz a feladata, hogy óvja az ország biztonságát. Az amerikai társadalom háromnegyede helyesli a katonák távozását. MTI-információ SUCH ÉVI 114 MILLIÓS PRÉMIUMA Megyesi benevezett a szobabicikli-világbajnokságra. Farkasházy a Magyar Rádió elnökének prémiumáról, s a bokról, akik ezt szerződést megkötötték vele. Andrassew Obamáról, aki egy legyet ütött két csapásra. Kilenc szerző négy oldalon kilenc szocialista autócsodáról. Para-Kovács magyar híradók helyett jappán szörnyemeket néz. A Gúnygejzír a tarnahetykési áfakalkulátorról. Smuzewitz Ilona a nagy szocialista útkeresésről. A Palimadarak összeállítása a pénznyelő automatákról, azaz a parkolótársaságokról. KEZDJE VELÜNK A MÁSODIK FÉLÉVET, CSAK JOBB LEHET, MINT AZ ELSŐ!