Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

4 Tárgyalnának a szakszervezetek A szakszervezetek tiltakoznak amiatt, hogy a kormány érdekegyeztetés nélkül kívánja módosítani a munkaügyi jogszabályok lényeges elemeit. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó szakszer­vezeti tömörülések a munkaügyi miniszternek írtak levelet erről. Kifogásolják azt is, hogy a kormány, illetve a tárca az érintettekkel való konzultáció nélkül kíván végrehajtási rendele­tet alkotni az OÉT-re és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó törvényekhez. A tömörülések vezetői szerint a problémát csak személyes találkozón lehet megoldani. (Népszava) Az önkormányzatok kértek segítséget Elsősorban önkormányzatok érdeklődtek eddig a rendszeres szociális segélyben része­sülők munkához juttatását megcélzó, „Út a munkához” program részleteiről a Foglalkoz­tatási és Szociális Hivatal ügyfélszolgálatán. A helyhatóságoknak az aktív korúak ellátá­sának felülvizsgálata, illetve az új ellátások megállapítása, valamint a közcélú munka szervezése jelentette a legnagyobb feladatot. A magánszemélyek inkább a képzési, átképzési lehetőségekkel, valamint a felajánlott közmun­kával kapcsolatban érdeklődtek. (MTI) Gémesi egyeztetne a kormányfővel Egyeztetést kér a jövő évi, tervek szerint 120 milliárdos elvonást tartalmazó költségvetésről Gémesi György a miniszterelnökhöz intézett levelében. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azért fordult Bajnai Gordonhoz, hogy a kormányfő adjon tájékoz­tatást a tervezett elképzeléseiről, és hallgassa meg az önkormányzati szövetségek álláspont­ját. Mint írta, az elmúlt 2 hónapban számos, a településeket érintő fontos döntés született, ám egyeztetés nem volt. (MTI) Petőfi-emlékút Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója emlé­kére Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö­­kének vezetésével egy diákcsoport Budapestre utazott. Megkoszorúzzák Petőfi családjának sírját a Kerepesi temetőben, majd parlamenti látogatást tesznek, s felkeresik a Pilvax kávé­házat is. Egy másik csoport Segesvárra indult, ahol Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke emlékezik meg a költőről. 1849. július 31-én Segesvár melletti csatában tűnt el Bem József segédtisztje, a forradalom és szabadságharc költője. (MTI) Helyreigazítás A strandbalesetekről készült csütörtöki cik­künkben szereplő kép - szövegével ellentétben - nem abban a siófoki fürdőben készült, ahol nemrég meghalt egy négyéves kisfiú. A tévedésért elnézést kérünk. (Népszava) „Én ott tartok, hogy a Fidesz nem kormányoz a Jobbikkal, nem lép ugyanabba a folyóba, mint a kisgazdákkal. Ugyanaz a megosztás (és leosztás) nem működik, mint húsz éven át: úgy néz ki, Orbánnak lesz egy jobb- és egy balol­dali ellenzéke, más zászlókkal és táborokkal. A középutas (»centrum«) szavazóréteg elvé­konyodott, a Jobbik táborát nem kis részben kiábrándult MSZP-szavazók gyarapítják. Ku­­tyulódnak a képletek. A »baloldal« tényleg csak nácizni tud, de ez már nem elég. Nekik is pokol lesz a következő ciklus, nem csak a kormányon levőknek.” (írja Viktor és a Viktória című cikkében Csontos János a Magyar Nemzet július 31-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) ,,Az elmúlt húsz esztendő történetének mottója lehetne, hogy minden »jogszerű volt, de nem erkölcsös«, igazából ebbe buktunk bele, ezért lehetett itt a D-209-es, a táncos-komikus és a Válságkezelő és egész sleppje minden titkok és trükkök tudója és haszonélvezője. ...Tény­állás: a nép tiltott felhasználása. (írja Sar­kosan fogalmazva című állandó rovatában Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlap július 31-i számában. E lap szerkesztőségé­ben Orbán Viktor 2009. március 17-én láto­gatást tett.) BELFÖLD 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA További kérdéseket vet föl a korrupció miatt lebukott ügyész ügye az Őszi kereszttűzben Kovács Tamás Az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén több kérdést, illetve inter­pellációt kaphat a legfőbb ügyész - értesült a Népszava. Kovács Tamás­tól egyebek mellett az ügyészség fegyelmi helyzetéről, valamint az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás körülményeiről érdeklődnek majd. Magyarország legkeményebb, „ka­tonai” hierarchiában működő civil állami szerve, az ügyészség fegyel­mi helyzetéről kaphat kellemetlen kérdéseket az őszi törvényhozási időszakban a legfőbb ügyész. Szo­cialista forrásaink szerint a kirívóan - és többszörösen is - jogsértően tevékenykedő, csütörtökön menesz­tett volt ügyészségi szóvivő kapcsán interpellálják majd Kovács Tamást. Elsősorban a vezetői felelősségvál­lalás és az ellenőrzés hiányát kérik számon a legfőbb ügyészen. Varga Gergely korrupciós ügye kapcsán egyebek mellett arra keresnek vá­laszt, hogyan fordulhatott elő, hogy az ügyész felettese tudta nélkül kívánt módosítani a vádon­­ szeretője és megvesztegetője javára. A jogállam­ba és annak szerveibe vetett bizalom súlyos sérelmet szenvedett az eset miatt, ami - ugyancsak jogállamban - nem maradhat magasabb szintű személyi következmények nélkül. Információink szerint a szocia­listák azt szeretnék elérni, hogy a jövőre esedékes legfőbbü­gyész-vá­lasztás előtt távozzon Ihász Sándor fővárosi főügyész, aki eddig a leg­esélyesebbnek tűnő módon aspirált Kovács posztjára. Polt Péter korábbi legfőbb ügyész bizalmasa ugyanis „garancia” lehetne a baloldal által hevesen támadott Polt-korszak újra­éledésére. Polt egyébként jelenleg is a főügyészség szürke eminenciása, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályá­nak vezetője. A Magyar Demokrata Fórum képviselői elsősorban az UD Zrt. ügyében folytatott nyomozás meg­szüntetésének körülményeiről, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának indítvá­nyozott felfüggesztése, és tervezett meggyanúsításuk kapcsán kíván­nak kérdéseket szegezni Kovács Tamásnak. Népszava-információ Nincs jogi előírás Jogilag nincs olyan kötelezettsége a Fővárosi Főügyészségnek, hogy a vesztegetési ügybe keveredett Varga Gergely ügyész korábbi ügyeit is „elővegyék", és átnézzék, hogy azokban - amelyekben szintén a vádat képviselte - történtek-e gyanús mozzanatok vagy hasonló jogellenes cselekmények. Erről beszélt lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus, hozzátéve, hogy az ügyész éppen a hierarchikus szervezet miatt szoros felügyelet alatt végzi a munkáját, bár - miként a jelenlegi eset mutatja -, így sem kizárt a korrupció lehetősége. A jogerősen lezárt ügyekben szóba kerülhet a perújítás lehetősége, de a jogerős döntést meglehetősen nehéz „felbontani". Ahhoz ugyanis az szükséges, hogy az ügy érdemét befolyásolja a később kiderülő korrupció. Ráadásul ilyenkor a perújítás csak a konkrét esetre vonatkozhat, egy adott személy más korábbi ügyeit ennek alapján aligha lehetne előszedni. Ilyen alapon akár fel lehetne vetni azt is, hogy a nyilvánvaló ügyészi vagy bírói tévedéseknél - mint például a móri ügyben - az adott ügyész vagy bíró összes korábbi esetét vegyék elő - érzékel­tette a helyzetet Fleck, aki szerint Varga Gergely esete inkább intő jel arra, hogy a korrupció lehetősége mindenütt megvan. A kérdés inkább az, hogy az ügyészi szervezet tanul-e a hibákból - vélte. Az ügyészség csütörtöki tájékoztatóján egyébként az hangzott el, hogy a konkrét, vesztegetéssel érintett alapügyben már megvan a jogerős döntés, így azzal igazán nem tudnak mit kezdeni. Szóba került továbbá, hogy tízévente egy-két ügyész ellen indul vesztegetés miatt eljárás. Mától szigorúbbak a bírságok Mától lép hatályba a közúti közle­kedésről szóló törvény módosítása. Szigorúbb bírságot kapnak azok, akik nem tartják be a biztonsági öv, a gyermekülés, a motorkerékpár­bukósisak és a mobiltelefon vezetés közbeni használatára vonatkozó szabályokat. Eddig ezek szabálysér­tésnek minősültek, mától azonban a szabályszegés kategóriájába tartoz­nak, azaz a közlekedési törvényben foglaltak szerint büntetik. így nincs rendőri mérlegelés, a rendőrnek kötelező a szabályszegést rögzítenie és közigazgatási hatósági eljárásban szabják ki a büntetéseket. Akár 20 ezer forintos bírság is kiszabható például azokra, akik vezetés közben úgy telefonálnak, hogy kezükben tartják a mobiltelefont. Azok pedig, akik járműveikben megsértik a gyermekek biztonságára vonatkozó szabályokat, 15 és 45 ezer forint kö­zötti bírsággal számolhatnak. A szerdai Magyar Közlönyben megjelent, a törvény végrehajtá­sáról szóló kormányrendelet több más, például árufuvarozással, autóbuszos személyszállítással, fax­­engedélyekkel kapcsolatos szabályt is tartalmaz. Ezek nagy része több százezres bírságokat szab ki az elő­írásokat megszegőkre. A törvény egyébként 10 és 800 ezer forint kö­zötti büntetéseket tesz lehetővé, és a módosítással éppen a közlekedésbiz­tonság javítása volt a döntéshozók célja. Közben a KRESZ megújítását szorgalmazták szakmai és civil szer­vezetek. A felhívás aláírói - köztük az országos rendőrfőkapitány, az ombudsman, az országos vám­­parancsnok, a Közlekedési Bírák Egyesülete és több civil szövetség - azt várják a jogalkotóktól, hogy újítsa meg koncepciójában és rész­leteiben a több mint harmincéves, többször módosított KRESZ szabá­lyait, a közlekedési nyilvántartás és ellenőrzés rendszerét. Szabó Máté ombudsman szerint a „szabályozás ellentmondásos, kusza, időnként zagyva csomagja nem ösztönzi a gépjárművel közlekedőket a jogkö­vető magatartásra”. Népszava-összeállítás jegyzőnél a szakszervezeti áramvita „Először a takarítás maradt el, majd az áram ment el, aminek műszaki oka is lehetett, viszont a cég azóta sem javíttatta meg” - mondta lapunknak a Gyógyszerészeti Dolgozók Szak­­szervezetének elnöke. Madarász Lászlóné szerint nem rajtuk múlt, hogy idáig fajult a viszony. Miután tavaly novemberben nem fogadták el a közös tulajdonú budapesti székház­ra vonatkozó közüzemi hozzájárulás egyoldalú, 300 százalékos emelését, ügyvédi felszólítást kaptak a fizetés­re, kilátásba helyezve a szolgáltatás szüneteltetését. Tegnap adtuk közre a sötétben maradt négy szakszervezet álláspontját: a rossz vagyongazdálko­dást okolják, hogy a majdnem egy­­milliárdot érő közös vagyon apad, a kezelésére létrehozott Forrás Sanitas Kft. tevékenysége veszteséges. Most pedig már áramot sem kapnak. A kft.­­ben a többségi tulajdonos Egészség­­ügyi és Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete adja az ügyvezetőt, Cser Ágnes elnök azonban nem kí­vánt érdemben nyilatkozni a kialakult feszültség okairól. Kónya Gusztávné, a Szociális Te­rületen Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, átmenetileg laká­saikban dolgoznak. Reményt látnak azonban a gyors megoldásra, mert az V. kerület jegyzője a jövő hétre ígért döntést. Népszava-információ Cser Ágnes hallgat Elhalasztott segédeszköz-rendelet Nem lép hatályba mától a gyógyá­szati segédeszközök ártámogatását módosító rendelet - értesült lapunk. Úgy tudjuk, a szakmai és közigaz­gatási egyeztetések miatt augusz­tus közepére csúszik a kihirdetés. Kevésbé jó hír a tervezetet támadó betegszervezeteknek, hogy informá­ciónk szerint a tárca nem puhított a rendeletén. Az eredeti koncepció szerint csökkenne a segédeszközök támogatásának mértéke, valamint a támogatással felírható mennyiség is. Kényszerhelyzetben van a szaktárca, a 42 milliárd forintos éves előirányzat az eddigi havi átlag 700 millió forint túlköltés mellett ugyanis egyszerűen nem tartana ki az év végéig. Az ár­támogatás átalakításával viszont ha­vonta 600 millió forint megtakarítás érhető el, valamint ellensúlyozná a kassza első fél éves, több mint két­milliárdos túlköltését. Az intézkedés részeként a segéd­eszközök eddigi 100 százalékos tá­mogatása 98 százalékra csökkenhet. A rendelet azonban kiköti, hogy a beteg sosem fizethet ötezer forintnál többet. Szigorodhatnak a felírási szabályok is: a tervezet tételesen rögzíti, hogy milyen segédeszközt, abból mennyit s egyáltalán ki írhat fel. Például a műtét utáni kezeléshez szükséges sebkötszert mostantól csak szakorvos rendelhet, de a mennyisé­ge is limitált: a jelenlegi 30-ról 20-ra csökkenhet a felírható havi adag. Emellett egységesülhet a kötszerek támogatása is, a korábbi 50, 70, 80 százalékos támogatási mérték egy­ségesen 85 százalék lehet. Valamivel rosszabbul járhatnak a sztómások, ki­adásaik a szakemberek szerint azon­ban negyedévente legfeljebb másfél ezer forinttal nőnek. Javulhat viszont a gyengén látók és vakok helyzete: a fehér botra ezentúl a maximális 98 százalékos állami ártámogatás jár­hat, de a hallókészüléket is az eddigi 7 helyett 6 évente cserélhetik újra a betegek. Változhat a fogszabályzók és a műfogsorok ártámogatása is, a tervezet szerint leginkább a rászo­rulók élveznek majd elsőbbséget. A 65 éven felettiek fogpótlásra járó 50 százalékos támogatás megvonásával párhuzamosan növekedhet a traumás fogvesztés és daganatos megbetege­dések miatt szükséges protézisekre járó finanszírozási keret. P. T.

Next