Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
4 Tárgyalnának a szakszervezetek A szakszervezetek tiltakoznak amiatt, hogy a kormány érdekegyeztetés nélkül kívánja módosítani a munkaügyi jogszabályok lényeges elemeit. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti tömörülések a munkaügyi miniszternek írtak levelet erről. Kifogásolják azt is, hogy a kormány, illetve a tárca az érintettekkel való konzultáció nélkül kíván végrehajtási rendeletet alkotni az OÉT-re és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó törvényekhez. A tömörülések vezetői szerint a problémát csak személyes találkozón lehet megoldani. (Népszava) Az önkormányzatok kértek segítséget Elsősorban önkormányzatok érdeklődtek eddig a rendszeres szociális segélyben részesülők munkához juttatását megcélzó, „Út a munkához” program részleteiről a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ügyfélszolgálatán. A helyhatóságoknak az aktív korúak ellátásának felülvizsgálata, illetve az új ellátások megállapítása, valamint a közcélú munka szervezése jelentette a legnagyobb feladatot. A magánszemélyek inkább a képzési, átképzési lehetőségekkel, valamint a felajánlott közmunkával kapcsolatban érdeklődtek. (MTI) Gémesi egyeztetne a kormányfővel Egyeztetést kér a jövő évi, tervek szerint 120 milliárdos elvonást tartalmazó költségvetésről Gémesi György a miniszterelnökhöz intézett levelében. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azért fordult Bajnai Gordonhoz, hogy a kormányfő adjon tájékoztatást a tervezett elképzeléseiről, és hallgassa meg az önkormányzati szövetségek álláspontját. Mint írta, az elmúlt 2 hónapban számos, a településeket érintő fontos döntés született, ám egyeztetés nem volt. (MTI) Petőfi-emlékút Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója emlékére Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének vezetésével egy diákcsoport Budapestre utazott. Megkoszorúzzák Petőfi családjának sírját a Kerepesi temetőben, majd parlamenti látogatást tesznek, s felkeresik a Pilvax kávéházat is. Egy másik csoport Segesvárra indult, ahol Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke emlékezik meg a költőről. 1849. július 31-én Segesvár melletti csatában tűnt el Bem József segédtisztje, a forradalom és szabadságharc költője. (MTI) Helyreigazítás A strandbalesetekről készült csütörtöki cikkünkben szereplő kép - szövegével ellentétben - nem abban a siófoki fürdőben készült, ahol nemrég meghalt egy négyéves kisfiú. A tévedésért elnézést kérünk. (Népszava) „Én ott tartok, hogy a Fidesz nem kormányoz a Jobbikkal, nem lép ugyanabba a folyóba, mint a kisgazdákkal. Ugyanaz a megosztás (és leosztás) nem működik, mint húsz éven át: úgy néz ki, Orbánnak lesz egy jobb- és egy baloldali ellenzéke, más zászlókkal és táborokkal. A középutas (»centrum«) szavazóréteg elvékonyodott, a Jobbik táborát nem kis részben kiábrándult MSZP-szavazók gyarapítják. Kutyulódnak a képletek. A »baloldal« tényleg csak nácizni tud, de ez már nem elég. Nekik is pokol lesz a következő ciklus, nem csak a kormányon levőknek.” (írja Viktor és a Viktória című cikkében Csontos János a Magyar Nemzet július 31-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) ,,Az elmúlt húsz esztendő történetének mottója lehetne, hogy minden »jogszerű volt, de nem erkölcsös«, igazából ebbe buktunk bele, ezért lehetett itt a D-209-es, a táncos-komikus és a Válságkezelő és egész sleppje minden titkok és trükkök tudója és haszonélvezője. ...Tényállás: a nép tiltott felhasználása. (írja Sarkosan fogalmazva című állandó rovatában Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlap július 31-i számában. E lap szerkesztőségében Orbán Viktor 2009. március 17-én látogatást tett.) BELFÖLD 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA További kérdéseket vet föl a korrupció miatt lebukott ügyész ügye az Őszi kereszttűzben Kovács Tamás Az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén több kérdést, illetve interpellációt kaphat a legfőbb ügyész - értesült a Népszava. Kovács Tamástól egyebek mellett az ügyészség fegyelmi helyzetéről, valamint az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás körülményeiről érdeklődnek majd. Magyarország legkeményebb, „katonai” hierarchiában működő civil állami szerve, az ügyészség fegyelmi helyzetéről kaphat kellemetlen kérdéseket az őszi törvényhozási időszakban a legfőbb ügyész. Szocialista forrásaink szerint a kirívóan - és többszörösen is - jogsértően tevékenykedő, csütörtökön menesztett volt ügyészségi szóvivő kapcsán interpellálják majd Kovács Tamást. Elsősorban a vezetői felelősségvállalás és az ellenőrzés hiányát kérik számon a legfőbb ügyészen. Varga Gergely korrupciós ügye kapcsán egyebek mellett arra keresnek választ, hogyan fordulhatott elő, hogy az ügyész felettese tudta nélkül kívánt módosítani a vádon szeretője és megvesztegetője javára. A jogállamba és annak szerveibe vetett bizalom súlyos sérelmet szenvedett az eset miatt, ami - ugyancsak jogállamban - nem maradhat magasabb szintű személyi következmények nélkül. Információink szerint a szocialisták azt szeretnék elérni, hogy a jövőre esedékes legfőbbügyész-választás előtt távozzon Ihász Sándor fővárosi főügyész, aki eddig a legesélyesebbnek tűnő módon aspirált Kovács posztjára. Polt Péter korábbi legfőbb ügyész bizalmasa ugyanis „garancia” lehetne a baloldal által hevesen támadott Polt-korszak újraéledésére. Polt egyébként jelenleg is a főügyészség szürke eminenciása, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Demokrata Fórum képviselői elsősorban az UD Zrt. ügyében folytatott nyomozás megszüntetésének körülményeiről, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának indítványozott felfüggesztése, és tervezett meggyanúsításuk kapcsán kívánnak kérdéseket szegezni Kovács Tamásnak. Népszava-információ Nincs jogi előírás Jogilag nincs olyan kötelezettsége a Fővárosi Főügyészségnek, hogy a vesztegetési ügybe keveredett Varga Gergely ügyész korábbi ügyeit is „elővegyék", és átnézzék, hogy azokban - amelyekben szintén a vádat képviselte - történtek-e gyanús mozzanatok vagy hasonló jogellenes cselekmények. Erről beszélt lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus, hozzátéve, hogy az ügyész éppen a hierarchikus szervezet miatt szoros felügyelet alatt végzi a munkáját, bár - miként a jelenlegi eset mutatja -, így sem kizárt a korrupció lehetősége. A jogerősen lezárt ügyekben szóba kerülhet a perújítás lehetősége, de a jogerős döntést meglehetősen nehéz „felbontani". Ahhoz ugyanis az szükséges, hogy az ügy érdemét befolyásolja a később kiderülő korrupció. Ráadásul ilyenkor a perújítás csak a konkrét esetre vonatkozhat, egy adott személy más korábbi ügyeit ennek alapján aligha lehetne előszedni. Ilyen alapon akár fel lehetne vetni azt is, hogy a nyilvánvaló ügyészi vagy bírói tévedéseknél - mint például a móri ügyben - az adott ügyész vagy bíró összes korábbi esetét vegyék elő - érzékeltette a helyzetet Fleck, aki szerint Varga Gergely esete inkább intő jel arra, hogy a korrupció lehetősége mindenütt megvan. A kérdés inkább az, hogy az ügyészi szervezet tanul-e a hibákból - vélte. Az ügyészség csütörtöki tájékoztatóján egyébként az hangzott el, hogy a konkrét, vesztegetéssel érintett alapügyben már megvan a jogerős döntés, így azzal igazán nem tudnak mit kezdeni. Szóba került továbbá, hogy tízévente egy-két ügyész ellen indul vesztegetés miatt eljárás. Mától szigorúbbak a bírságok Mától lép hatályba a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása. Szigorúbb bírságot kapnak azok, akik nem tartják be a biztonsági öv, a gyermekülés, a motorkerékpárbukósisak és a mobiltelefon vezetés közbeni használatára vonatkozó szabályokat. Eddig ezek szabálysértésnek minősültek, mától azonban a szabályszegés kategóriájába tartoznak, azaz a közlekedési törvényben foglaltak szerint büntetik. így nincs rendőri mérlegelés, a rendőrnek kötelező a szabályszegést rögzítenie és közigazgatási hatósági eljárásban szabják ki a büntetéseket. Akár 20 ezer forintos bírság is kiszabható például azokra, akik vezetés közben úgy telefonálnak, hogy kezükben tartják a mobiltelefont. Azok pedig, akik járműveikben megsértik a gyermekek biztonságára vonatkozó szabályokat, 15 és 45 ezer forint közötti bírsággal számolhatnak. A szerdai Magyar Közlönyben megjelent, a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet több más, például árufuvarozással, autóbuszos személyszállítással, faxengedélyekkel kapcsolatos szabályt is tartalmaz. Ezek nagy része több százezres bírságokat szab ki az előírásokat megszegőkre. A törvény egyébként 10 és 800 ezer forint közötti büntetéseket tesz lehetővé, és a módosítással éppen a közlekedésbiztonság javítása volt a döntéshozók célja. Közben a KRESZ megújítását szorgalmazták szakmai és civil szervezetek. A felhívás aláírói - köztük az országos rendőrfőkapitány, az ombudsman, az országos vámparancsnok, a Közlekedési Bírák Egyesülete és több civil szövetség - azt várják a jogalkotóktól, hogy újítsa meg koncepciójában és részleteiben a több mint harmincéves, többször módosított KRESZ szabályait, a közlekedési nyilvántartás és ellenőrzés rendszerét. Szabó Máté ombudsman szerint a „szabályozás ellentmondásos, kusza, időnként zagyva csomagja nem ösztönzi a gépjárművel közlekedőket a jogkövető magatartásra”. Népszava-összeállítás jegyzőnél a szakszervezeti áramvita „Először a takarítás maradt el, majd az áram ment el, aminek műszaki oka is lehetett, viszont a cég azóta sem javíttatta meg” - mondta lapunknak a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Madarász Lászlóné szerint nem rajtuk múlt, hogy idáig fajult a viszony. Miután tavaly novemberben nem fogadták el a közös tulajdonú budapesti székházra vonatkozó közüzemi hozzájárulás egyoldalú, 300 százalékos emelését, ügyvédi felszólítást kaptak a fizetésre, kilátásba helyezve a szolgáltatás szüneteltetését. Tegnap adtuk közre a sötétben maradt négy szakszervezet álláspontját: a rossz vagyongazdálkodást okolják, hogy a majdnem egymilliárdot érő közös vagyon apad, a kezelésére létrehozott Forrás Sanitas Kft. tevékenysége veszteséges. Most pedig már áramot sem kapnak. A kft.ben a többségi tulajdonos Egészségügyi és Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete adja az ügyvezetőt, Cser Ágnes elnök azonban nem kívánt érdemben nyilatkozni a kialakult feszültség okairól. Kónya Gusztávné, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, átmenetileg lakásaikban dolgoznak. Reményt látnak azonban a gyors megoldásra, mert az V. kerület jegyzője a jövő hétre ígért döntést. Népszava-információ Cser Ágnes hallgat Elhalasztott segédeszköz-rendelet Nem lép hatályba mától a gyógyászati segédeszközök ártámogatását módosító rendelet - értesült lapunk. Úgy tudjuk, a szakmai és közigazgatási egyeztetések miatt augusztus közepére csúszik a kihirdetés. Kevésbé jó hír a tervezetet támadó betegszervezeteknek, hogy információnk szerint a tárca nem puhított a rendeletén. Az eredeti koncepció szerint csökkenne a segédeszközök támogatásának mértéke, valamint a támogatással felírható mennyiség is. Kényszerhelyzetben van a szaktárca, a 42 milliárd forintos éves előirányzat az eddigi havi átlag 700 millió forint túlköltés mellett ugyanis egyszerűen nem tartana ki az év végéig. Az ártámogatás átalakításával viszont havonta 600 millió forint megtakarítás érhető el, valamint ellensúlyozná a kassza első fél éves, több mint kétmilliárdos túlköltését. Az intézkedés részeként a segédeszközök eddigi 100 százalékos támogatása 98 százalékra csökkenhet. A rendelet azonban kiköti, hogy a beteg sosem fizethet ötezer forintnál többet. Szigorodhatnak a felírási szabályok is: a tervezet tételesen rögzíti, hogy milyen segédeszközt, abból mennyit s egyáltalán ki írhat fel. Például a műtét utáni kezeléshez szükséges sebkötszert mostantól csak szakorvos rendelhet, de a mennyisége is limitált: a jelenlegi 30-ról 20-ra csökkenhet a felírható havi adag. Emellett egységesülhet a kötszerek támogatása is, a korábbi 50, 70, 80 százalékos támogatási mérték egységesen 85 százalék lehet. Valamivel rosszabbul járhatnak a sztómások, kiadásaik a szakemberek szerint azonban negyedévente legfeljebb másfél ezer forinttal nőnek. Javulhat viszont a gyengén látók és vakok helyzete: a fehér botra ezentúl a maximális 98 százalékos állami ártámogatás járhat, de a hallókészüléket is az eddigi 7 helyett 6 évente cserélhetik újra a betegek. Változhat a fogszabályzók és a műfogsorok ártámogatása is, a tervezet szerint leginkább a rászorulók élveznek majd elsőbbséget. A 65 éven felettiek fogpótlásra járó 50 százalékos támogatás megvonásával párhuzamosan növekedhet a traumás fogvesztés és daganatos megbetegedések miatt szükséges protézisekre járó finanszírozási keret. P. T.