Népszava, 2009. szeptember (136. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-01 / 204. szám
2 Vereckén ismét rongáltak Harmadszor is megrongálták a 2008 nyarán felavatott vereckei honfoglalási emlékművet. Ezúttal az alkotás közepén található, márványból készült oltárkövet öntötték le gyúlékony anyaggal, majd meggyújtották azt, ami nyomán azon repedések keletkeztek. Hogy mikor követhették el a gyújtogatást, egyelőre nem lehet tudni. Tegnap az ungvári magyar főkonzulátus illetékesei is jártak a helyszínen, a történtekről azonnal értesítették a Külügyminisztériumot. Legutóbb idén télen történt vandalizmus, az első rongálás még tavaly júniusban történt. Az ukrán hatóságok egyik eset tetteseit sem tudták kézre keríteni. D. Gy. (Ungvár) Gond az afganisztáni stratégiával A Nyugatnak változtatnia kell afganisztáni katonai stratégiáján - közölte az Afganisztánban szolgáló nemzetközi erők amerikai főparancsnoka amerikai és NATO-vezetőknek tegnap átadott helyzetjelentésében. Stanley McChrystal tábornok a BBC értesülése szerint az amerikai hadsereget olyan „bikához” hasonlította, amely támadja ugyan a „matadort” - vagyis a tálibokat -, ám minden egyes elszenvedett „vágás” után gyengül valamelyest. McChrystal jelentését szeptemberben Barack Obama elé terjeszti, s az amerikai elnöknek kell döntenie, hogy szükségesnek tart-e további csapaterősítést. (MTI) Novemberben választ Románia November 22-én tartják az elnökválasztást Romániában - jelentette be hétfőn Dan Nica belügyminiszter. A második forduló december 6-án lesz. Romániában közvetlenül választják az államfőt. Elvileg az első fordulóban is eldőlhetne a voksolás, de erre elemzők szerint nincs esély. Felmérések szerint Traian Basescu hivatalban lévő elnök támogatottsága a legnagyobb. (MTI) Helyreállt a Korea-közi határfogalom Biztató fejleménynek nevezte a két Korea elmúlt hetekben tapasztalt közeledését az ENSZ főtitkára a Der Standard osztrák lapnak nyilatkozva. Ban Ki Mun (képünkön) „továbbra is aggódik” az észak-koreai atomprogramról folyó hatoldalú tárgyalások akadozása miatt. A két Korea kapcsolatának további javulása jeléül helyreáll a rendszeres határforgalom - közölték hétfőn Szöulban. Mától minden órában megnyitják a határt a keszongi átkelőnél. (MTI) Hamenei büntetést ígér Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah azt ígérte, hogy megbüntetnek mindenkit, aki bántalmazták a tüntetőket a választásokat követő megmozdulások során. Hamenei akadémikusok egy csoportja előtt úgy nyilatkozott, akik sérüléseket szenvedtek, azoknak tudniuk kell, hogy az iráni vezetés a jog eszközével fellép ellenük. Az ajatollah ugyanakkor hangsúlyozta, támogatja a rendőrség és az iszlám milícia tevékenységét, ám ez nem jelenti azt, hogy nem történtek hibák. (Népszava) Új amerikai nagykövetjelölt? Valószínűleg egy indianai üzletasszonyt jelöl új budapesti amerikai nagykövetnek Barack Obama elnök - tudta meg az MTI hétfőn az amerikai magyar közösség egy névtelenséget kérő vezetőjétől. Marni McKinney támogatta Obama elnökválasztási kampányát, és szoros kapcsolatok fűzik amerikai magyarokhoz. A forrás úgy tudja, az amerikai kormány várhatóan a közeljövőben tesz bejelentést. A budapesti amerikai nagykövetség lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az újabb személyi kombinációt. (MTI-Népszava) És még... • Görögország szigorított Macedónia nevével kapcsolatos álláspontján, így valószínű, hogy meg fogja akadályozni a macedón EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. • Az al-Kaida egyik helyi koordinátorát, egy „Doktor Mohammed” néven ismert algériai állampolgárt öltek meg az orosz biztonsági erők Dagesztánban. A Kadhafi líbiai vezető Izraelt szidalmazó beszédével hétfőn Tripoliban megkezdődött az Afrikai Unió rendkívüli csúcsértekezlete. VILÁG 2009. SZEPTEMBER 1., KEDD NÉPSZAVA Ma tartják a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozó megmozdulást Dunaszerdahelyen Balázs: Megvan a politikai szándék A politikai szándék megvan a magyar és a szlovák kormányfő közötti találkozóra, zajlik az előkészítés, és az eseményre Budapesten fog sor kerülni - mondta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának rendkívüli, zárt ülése után hétfőn Balázs Péter. Mintegy nyolcezer embert várnak ma a Magyar Koalíció Pártja által szervezett dunaszerdahelyi tiltakozó megmozdulásra. Balázs Péter rámutatott, ha megvan a készség a találkozóra, akkor azt is el kell fogadni, melyik fél milyen témát vet fel. Újságírói kérdésre megjegyezte: ha a szükséges feltételek fennállnak, a találkozót meg fogják tartani. A külügyminiszter szerint a találkozónak „nem lenne értelme”, ha a miniszterelnökök nem beszélnének Sólyom László Szlovákiából való kitiltásáról és a szlovák államnyelvtörvényről. Bajnai és Fico találkozója nem lehet sikeres, ha úgy tesznek, mintha a szlovák államnyelvtörvény nem képezné az együttműködés legkomolyabb problémáját - mondta Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. A szlovákiai államnyelvtörvény kedden életbe lépő módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint összhangban van a nemzetközi normákkal - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Weiss. A budapesti szlovák nagykövet szerint a módosítás kompatibilis a kisebbségi keretegyezményben, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájában foglalt kötelezettségekkel is. A törvény előkészítése már 2008-ban elkezdődött, ezért a nagykövet véleménye szerint semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy azt célzatosan időzítették volna. Weiss annyit ismert el, hogy a „büntetések” szabályozása terén Vollebaek körültekintő alkalmazást javasolt. A diplomata elmondta: szeptember 7-re szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a kisebbségügyi főbiztos szakértői. A pozsonyi kulturális miniszter szerint Szlovákia a államnyelvtörvény ügyében nem hátrál meg. „Meggyőződésem, hogy nekünk van igazunk. Részünkről ez az ügy be van fejezve” - jelentette ki Marek Madaric pozsonyi sajtóértekezletén. Hozzátette: Fico miniszterelnök is ezt az álláspontot fogja képviselni a magyar partnerével tervezett találkozón. „Ilyen (magyar) nyomás mellett semmiféle lényeges változást nem tudok elképzelni a törvényben” - szögezte le Madaric, aki ismételten azzal vádolta Budapestet, hogy a nyelvtörvény ügyében hazudik. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke az Inforádió.hu-nak elmondta: Sólyom László kiutasítása nyomán Budapest „néhány napra visszahívhatta volna pozsonyi nagykövetét”. Szerinte Pozsony maga emelte európai uniós üggyé az incidenst, amikor a kitiltás okaként a schengeni egyezményre hivatkozott. Népszava-összeállítás Németh Zsolt és Balázs Péter egyetértett: szót kell ejteni az államnyelvtörvényről a Bajnai-Fico-találkozónFotó: Demecs Zsolt Gyanús csomag a kultúrintézetnél Se robbanóanyag, se robbantásra alkalmas eszköz nem volt abban a csomagban, amelyet hétfőn találtak a budapesti szlovák kulturális intézetnek is otthont adó épületben - közölte a BRFK sajtóügyeletese az MTI-vel. Kormos Endre elmondta: kevéssel délután háromnegyed kettő előtt kaptak bejelentést a gyanús - „Vigyázz, bomba!" felirattal ellátott - csomagról, amelyet a Közép-európai Kulturális Intézet előtt találtak a Rákóczi úton, az ajtóra helyezett, szlovákellenes szöveg kíséretében. A BRFK megkezdte az eset kivizsgálását. Kiáll jogaiért az MKP Ma tartja tiltakozó megmozdulását a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyen, a DAC stadionjában. Az MKP minden járásból buszokat is indít a Kiállunk a jogainkért nevű gyűlésre. A rendezvényen, amelyet az MKP mellett hat civil szervezet rendez, több szlovákiai magyar szervezet képviselője felszólal, de beszédet mond az RMDSZ nevében Bíró Rozália is. A zárszót Csáky Pál, az MKP elnöke mondja. A rendezvényre mintegy nyolcezer embert várnak. Ennyien férnek be a stadionba, de az egyik szektort, amely a színpad mögé kerül, nem nyitják meg. Csáky Pál lapunknak elmondta, a polgárok nyomására döntöttek a nagygyűlés megrendezése mellett. Mint mondta, nem kizárólag a nyelvtörvény miatt, ez már csak egy folyamat eredménye volt a tankönyvvita, a magyar nyelvű helységnevek kisebbségi tankönyvekben való feltüntetése és az oktatásügyben tapasztalt visszásságok után. Elmondta, a szeptember elsejei időpont amolyan Janus arcú dátum, hiszen a szlovák alkotmány ünnepéről, illetve a nyelvtörvény életbe lépésének napjáról van szó. Csáky Pál úgy fogalmazott, nem azt várták a rendszerváltáskor, hogy egy kommunista diktatúra után egy nemzeti diktatúrába csöppenjenek. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke közölte: azért is fontos számukra, hogy minél többen jelenjenek meg, mert a cél az, hogy Európa odafigyeljen a Szlovákiában zajló kisebbségellenes intézkedésekre. Elmondása szerint több nemzetközi tévétársaság jelezte, hogy tudósít az eseményről. Bugár Béla, a nemrégiben bejegyzett Híd párt elnöke lapunknak elmondta, pártja jelen lesz a nagygyűlésen. Arra a kérdésünkre ugyanakkor nem tudott választ adni, pártja kap-e felszólalási lehetőséget. (Az előzetes program szerint a Híd párttól senki sem szól az egybegyűltekhez.) Azzal kapcsolatban, hogy Csáky Pál egy korábbi nyilatkozatában úgy foglalt állást, azért nem akarja Bugár felszólalását, mert attól tartana, hogy kifütyülik, a Híd elnöke közölte: ez nevetséges. A szlovák kulturális minisztérium már korábban közölte: nem szankcionálja a jelenlévőket akkor sem, ha a gyűlés nem felel meg a nyelvtörvény előírásainak. R. T. Nehéz gazdasági-társadalmi gondokat kell megoldania az új japán kormánynak Hatojama komoly kihívások előtt Két héten belül megalakulhat az új japán kormány a vasárnapi választásokon elsöprő győzelmet aratott Japán Demokrata Párt frontembere, Hatojama Jukio vezetésével. A DPJ megfordította az erőviszonyokat a 480 tagú alsóházban: 308 mandátumot szerzett, miközben a több mint fél évszázad után távozó Liberális Demokrata Párt mindössze 119 képviselői helyet szerzett. Aszó Taro miniszterelnök benyújtotta lemondását, az LDP súlyos önvizsgálatra kényszerül. Hatojama Jukio nehéz örökséget vesz át: Japán a második világháború óta a legsúlyosabb recesszión ment keresztül, s az LDP-nek még nem sikerült stabilizálnia a fellendülést. Rekordmagas, júliusban 5,7 százalékon állt a munkanélküliség, noha az ipari termelésben már mutatkozik némi fellendülés. A Demokrata Párt a jóléti kiadások emelését ígéri, így minden gyerek után havi 275 dolláros családi pótlékot, a gyermekvállalási kedv ösztönzésére. Japán a világ egyik leginkább elöregedett társadalma. Felmérések szerint a japán választók többsége alapvetően protest szavazatot adott le, így jelezték, hogy megelégelték a dolgok eddigi menetét, és valóban esélyt akarnak adni a „változásnak”. Nagy kérdés, hogy a tradicionális politikuscsaládban nevelkedett 62 éves Hatojama képes lesz-e beteljesíteni a várakozásokat. A DPJ miniszterelnök-jelöltje mögött ott áll egy erős ember, a korrupciós botrány miatt háttérbe vonult korábbi pártvezető, Ozava Icsiro, akinek komoly befolyása lesz az új kormány alakulására. Jövő nyáron esedékesek a felsőházi választások, a Demokrata Pártnak addig bizonyítania kell, ha meg akarja szilárdítani a hatalmát. Aszó Taro lemondását követően a Liberális Demokrata Pártnak új vezetőt kell találnia, s szembe kell néznie a drámai választási vereség következményeivel. A párt számos ismert személyisége elvérzett szinte ismeretlen jelöltekkel szemben. Megalakulása első alkalommal fordul elő, hogy nem az LDP alakítja a legnépesebb frakciót az alsóházban, korábbi képviselői helyeik kétharmadát elveszítették. Az LDP koalíciós partnere, a Komeito párt megsemmisítő vereséget szenvedett, minden egyéni választókerületben indult jelöltjük alulmaradt. Jó ideje látszott, hogy a japán kvázi egypártrendszer már nem tartható fenn, a Koidzumi Dzsunicsiro által beindított reformfolyamatnak azonban nem lett folytatása, a népszerű miniszterelnök utódai nem tudtak megoldást kínálni a túlterhelt egészségügy és nyugdíjrendszer problémáira, a súlyosbodó vidéki elszegényedésre. Az ellenzéki DPJ érzékenyebben odafigyelt az emberek mindennapi problémáira, és azt ígérte, véget vet a saját érdekeit védelmező, megcsontosodott bürokrácia uralmának. Az újjáalakuló japán alsóház képviselőinek harmada első ízben került be a törvényhozásba, a 480 tagú testületnek 54 női képviselője lesz, eddig 43 hölgy ült a parlamenti padsorokban. A 133 „örökös” helyből csupán 75-öt sikerült megtartani, Koidzumi Dzsunicsiro fia például a párt súlyos veresége ellenére is átveheti apja eddigi választókerületét, a Kanagava 11. körzetet. E.É. Izraeli politikusok elszámoltatása Vádiratot nyújtott be az izraeli államügyész Ehud Olmert volt miniszterelnök ellen, csalással, vesztegetéssel és a hatóságok szándékos félrevezetésével vádolva Olmertet. Izrael történetében az első kereset, amelyet egy volt miniszterelnök ellen nyújtottak be - de egyáltalán nem rendhagyó más politikusokkal kapcsolatban. Épp ma kezdődnek meg a tanúvallomások Mose Katzar volt államelnök perében, akit szexuális erőszakkal vádolnak. A napokban kezdi meg többéves börtönbüntetését Avraham Hirschzon volt pénzügyminiszter és Arje Dori volt belügyminiszter, akiket vesztegetés miatt ítéltek el. Az államügyészség az Olmert-perben 280 tanú kihallgatását kéri. Az eljárás több évig is eltarthat. Az olasz külügyminiszter kezdeményezésére várhatóan feloldódik a az Aftonbladet svéd lap cikke által kiváltott diplomáciai viszály. A lap szervkereskedéssel vádolta meg az izraeli katonákat, a svéd kormányfő a szólásszabadságra hivatkozva nem volt hajlandó a cikket elítélni. Pertini javaslata szerint az EU külügyminiszterei közeli találkozójukon - a svéd külügyminiszter soros elnökletével - egy az antiszemitizmust elmarasztaló határozatot fogadnak el, amelyben az Aftonbladet cikkét is elítélik. Ez kielégíti Izrael elvárásait. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)