Népszava, 2009. október (136. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-01 / 230. szám
2 EP-küldöttség utazik Szlovákiába Európai parlamenti (EP) tényfeltáró delegáció utazik Szlovákiába az ottani államnyelvtörvénnyel kapcsolatos helyzet kivizsgálására - jelentette be tegnap Brüsszelben Retkes Attila, az SZDSZ elnöke és Szent-Iványi István, a párt Országos Tanácsának elnöke. Mint elmondták, a hárompárti tényfeltáró delegációt a liberális pártok európai szövetségének (ELDR) belga elnöke, Annemie Neyts vezeti, és liberális képviselők mellett szocialista és néppárti EP-tagok alkotják majd. Az európai uniós bíróság hatásköre a személyek szabad mozgásának korlátozására vonatkozó intézkedések megvizsgálása az EU tagországaiban - válaszolta a tagállamok kormányait képviselő tanács Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselőnek, aki Sólyom László köztársasági elnök augusztusi szlovákiai beutazásának megtagadásával kapcsolatban intézett kérdést az uniós intézményhez. Mint a képviselő tegnap elmondta, a válaszban az EU soros svéd elnöksége nem nyilatkozott arról, mi az álláspontja a személyek szabad mozgását biztosító uniós elv érvényesítéséről a közjogi méltóságok vonatkozásában. Arra azonban Brüsszel emlékeztetett, hogy a szabad mozgás valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga, amelyet csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. MTI-információ Elfordult a Munkáspárttól a Sun Megvonta támogatását a kormányzó brit Munkáspárttól a legbefolyásosabb brit napilap, a The Sun, amelynek pártpreferenciája általános vélekedés szerint képes döntően befolyásolni egy-egy parlamenti választás eredményét. A világ legnagyobb tömeglapja, amely naponta 3 millió példányban jelenik meg és átlagosan 11 millió olvasóhoz jut el, szerdai számában közölte, hogy a hatalomban eltöltött „tizenkét hosszú év után” a Labour-kormány „irányt vesztett... és elvesztette a The Sun támogatását is”. (MTI) Iránt bírálta el-Baradei Teherán megszegte nemzetközi kötelezettségeit azzal, hogy elhallgatta második urándúsítókomplexumának üzembe helyezését -jelentette ki tegnap Mohamed el- Baradei, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség vezetője (képünkön). Nyugati becslések szerint Irán már három éve megkezdte az üzem építését, ám csak szeptember 21-én hozta nyilvánosságra, hogy egyáltalán létezik a komplexum. A bejelentés késleltetése megnehezíti azt, hogy a nemzetközi közösség bízzon Iránban - húzta alá el-Baradei. (Népszava) Megállapodott Izrael és a Hamász Izrael beleegyezett abba, hogy szabadon enged húsz bebörtönzött palesztin nőt cserébe a Gázai övezetben 2006 óta fogva tartott izraeli katonáról szóló információkért. Izrael és a Gázai övezetet az irányítása alatt tartó Hamász arról tárgyal, hogy a palesztin szervezet szabadon engedné Gilád Salitot több száz olyan palesztinért cserébe, akit izraeli börtönben tartanak fogva. (MTI) Elutasítják tervét a szenátorok Súlyos csapást szenvedett el az országos állami betegbiztosítás bevezetését tervező Barack Obama az amerikai szenátusban. Az elnök demokrata pártja által vezetett befolyásos egészségügyi bizottság elutasította a tervezett egészségügyi reform ezen részét. Max Baucus, a bizottság vezetője azt mondta, tekintettel a republikánusok és egyes demokraták ellenállására, a tervezetnek esélye sincs arra, hogy jelenlegi formájában törvénybe iktassák. Alternatívaként a testület tagjai azt javasolják, hogy az egyes szövetségi államok szintjén szabályozzák a modellt, vagy közhasznú szervezetek segítségével próbáljanak megoldást találni. (Népszava) És még... • Kína hadserege modernizálása részeként 700 ezer fővel csökkenteni tervezi a katonák számát a következő 2-3 évben. • Vesztegetés vádjával eljárás indult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt parlamenti képviselője, Kvarda József ellen. VILÁG 2009. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Elkészült a német kormánykoalíciós tárgyalások menetrendje Program november elejére A koalíciós tárgyalások ugyan még nem kezdődtek meg a választásokon győztes német konzervatív pártok és a liberálisok között, a menetrend azonban már készen áll. A CDU és a CSU, valamint az FDP vezetői a menetrend szerint a jövő hétfőn elkezdik és legkésőbb november elején le is zárják a tárgyalásokat az új kormány programjáról. Angela Merkel kancellár, kereszténydemokrata pártelnök szerint a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján, november 9-én már világos programmal rendelkező új kormánynak kell fogadnia az Európai Unió tagországainak meghívott állam-, illetve kormányfőit. A választóknak pedig ily módon azt kell üzenni, hogy az új kormánytöbbség készen áll feladatának felelősségteljes és határozott vállalására. A koalíciós tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek a konzervatívok és a liberálisok több kérdésben fennálló nézetkülönbségei miatt. Kiszivárgott értesülések szerint a megerősödött liberális FDP igyekszik majd legtöbb követelését keresztülvinni, ezek jelentős részét azonban főleg a CDU, a kancellár pártja túl radikálisnak tartja, így egyebek között elutasítja a munkavállalók jogainak csorbítását, amit a felmondási jog teljes liberalizálása, illetve a minimálbér általános elvetése mellett állást foglalva sürget az FDP. Elutasítja továbbá az egészségügy támogatásifinanszírozási rendszerének gyökeres megváltoztatását is, ami szintén a liberálisok egyik fő követelése. A CDU mindenesetre semmit nem bíz a véletlenre. A pártelnök-kancellár utasította közvetlen munkatársait, hogy tanulmányozzák azokat a koalíciós megállapodásokat, amelyeket az egyes tartományokban kötöttek az ott közösen kormányzó konzervatívok és liberálisok. Jelenleg Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Hessenben, Baden-Württembergben, Bajorországban és Szászországban van hatalmon konzervatív-liberális koalíció és Merkel szerint működésük szövetségi szinten is tanulságos lehet. Ebből a szempontból jelképes a koalíciós tárgyalások helyszíne is. Közös megegyezésre ugyanis helyszínként Alsó-Szászország berlini képviseletét választották. Mégpedig annak elismeréséül, hogy a konzervatívok és a liberálisok együttműködése Alsó-Szászországban a legharmonikusabb. Meglehetősen nagy vihart kavart Németország leendő külügyminisztere a választásokat követő első sajtóértekezletén azzal, hogy rendre utasította a BBC németül nem tudó újságíróját, amiért kérdését angolul szerette volna feltenni. Az angol lapok mellett a német újságok is bírálták Guido Westerwellét. „Ez itt Németország és ezért a sajtóértekezleten is németül kell beszélni” - utasította el Westerwelle a tudósító kérését, hogy angolul kérdezhessen és kivételesen a választ is angol nyelven kaphassa. Népszava-összeállítás Nehéz egyeztetések elé néz Angela Merkel fot&mti HULLÁMVASÚT-KARRIER Néhány éve már politikai halottnak bélyegezték, ma azonban a szocdemek reménysége lehet Sigmar Gabriel. A jelenleg ötvenéves politikus meglehetősen színes egyéniség, harmincesztendősen már képviselőként dolgozott a német törvényhozásban. Az utóbbi években kimaradt a párt belharcaiból és mivel Franz Müntefering lemondott a politikai tömörülés elnöki posztjáról, Frank-Walter Steinmeier pedig megelégszik a frakció vezetésével, ezért megfigyelők szerint a „Siggi Pop”-nak becézett Gabriel a legesélyesebb a pártelnöki tisztségre. Az előző nagykoalíciós kormány környezetvédelmi minisztereként hevesen ágált az atomerőművek működtetésének meghosszabbítása ellen, ezzel számos zöldpárt-szimpatizánst csábított át az SPD-re szavazók táborába. Traian Basescu román államfő kezében a kabinet sorsa Dan Nica román belügyminiszter és a bukaresti kormánykoalíció sorsa még mindig Traian Basescu államfő kezében van. A Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei szerdán délután részt vettek a Victoria-palotába összehívott kormányülésen, mivel az ország megfelelő kormányzása kötelességük - jelentette ki Dan Nica felfüggesztett belügyminiszter. Hozzátette, abban is megegyeztek, hogy amennyiben Basescu államfő jóváhagyja a menesztését, fél órán belül a kormány PSD-s része testületileg lemond. Nica ugyanakkor az államfőt arra szólította fel, hogy tisztázza a koalícióban kialakult helyzetet: vagy ő utasítja el a menesztését javasoló kérvényt, vagy pedig Emil Boc kormányfő vonja azt vissza, annál is inkább, mert a dokumentumban megfogalmazott vádak óvodás szintűek. Crin Antonescu liberális pártelnök szerint siralmas körülmények között kimúlt a kormánykoalíció. Ezt annak fényében jelentette be, hogy Traian Basescu államfő kedd délután azt javasolta a kormánypártoknak, találjanak független vagy ellenzéki jelöltet a belügyminiszteri posztra, amit a liberális politikus bohózatnak nevezett. Antonescu szerint a koalíció eddigi kilenc hónapos kormányzása során is csak vesztegette az időt, amit a pártelnök az egyre romló makrogazdasági adatokkal, a hatszázezer fős munkanélküliséggel, a szinte naponta kisikló vonatokkal, a csődbement kórházakkal, a szemmel látható korrupcióval kívánt illusztrálni. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tegnap ismételten megerősítette, jelenleg nincs szükség kormányváltásra, sem a koalíció lecserélésére, a elnökválasztás után azonban, amikor a politikai helyzet megváltozik, az RMDSZ kész arra, hogy részt vegyen egy új kormány kialakítására irányuló tárgyalásokon. „Tűrjék el egymást az elnökválasztásokig”, szólította fel a két felet Markó Béla, hangsúlyozva, a körvonalazódó szakadás ellenére még mindig fennáll a lehetősége a kormányzás folytatásának is. Lokodi Imre (Marosvásárhely) Bohózatnak minősítette a liberális pártvezér az elnök javaslatát Európai Unió: Grúzia és Oroszország is hibás Brüsszelben tegnap hivatalosan is nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amelyet az Európai Unió megrendelésére független szakértők készítettek a tavalyi grúz-orosz konfliktusról. S a benne foglaltak megerősítik a korábbi kiszivárogtatásokat: a dokumentum szerint egy megalapozatlan dél-oszétiai grúz támadás indította el tavaly a Grúzia és Oroszország közti ötnapos fegyveres konfliktust, amelyre az orosz válasz mindazonáltal „túllépte az ésszerűség határát”. A jelentés, amelyet a Heidi Tagliavini svéd diplomata irányításával dolgozó csoport készített, arra is utal, hogy a konfliktus alatt etnikai tisztogatásra is sor került a grúz területen fekvő, de oroszbarát - Oroszország által már független államként el is ismert - Dél-Oszétiában. A dokumentum szerint a háború a növekvő feszültség és szaporodó provokációk hosszú időszakának betetőzése volt. A konfliktus alatt pedig mindkét fél súlyosan megsértette a nemzetközi humanitárius szabályokat is - állítják a szakértők, akik újabb összetűzés lehetőségét sem zárják ki. A széles körű fegyveres konfliktus kezdetét az jelentette, hogy a grúz fegyveres erők támadást intéztek a déloszét főváros, Chinvali ellen - vélte a dokumentum, amelynek tanulmányozását az uniós szervek és országok csak most kezdték meg. Tagliaviniék szerint Grúzia magyarázatai nem erősítik meg, hogy Tbiliszinek elegendő jogalapja volt a támadásra. Nem lehet bizonyítani Grúzia azon állítását sem, hogy a grúz csapatok dél-oszétiai bevonulása előtt már egy nagyszabású orosz invázió volt kibontakozóban. Mihail Szaakasvili grúz elnök a grúz tömegtájékoztatással egyetemben a háború lezárása óta következetesen orosz agresszióról beszél. A fegyveres orosz választ azonban a jelentés aránytalannak tartja, és azt is hozzátette, hogy a tűzszüneti egyezmény után az orosz fél által elkövetett rombolások „semmiféle módon nem igazolhatók”. Az unió svéd elnöksége a jelentéshez fűzött értékelésében a tagországok nevében reményét fejezte ki, hogy a jelentés hozzájárulhat a konfliktus okainak és eseményeinek megértéséhez. A háborúnak a bevallott adatok szerint legalább 220 halálos áldozata volt, a lakóhelyükről menekülni kényszerülők száma viszont százezres nagyságrendű. Utóbbiak közül sokan ma is hajléktalanok vagy nem Dél-Oszétiában élnek. MTI-információ