Népszava, 2009. november (136. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-06 / 260. szám

NÉPSZAVA Levágott marhafejekkel, trágyával kevert tejjel is tiltakoztak a termelők Hányszoros áron is vesszük a tejet? Eldurvult a tejtermelők akciója tegnap. Az alacsony felvásárlási árak miatt elkeseredett gazdák a Kossuth téren, a Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium (FVM) előtt levágott marhafejekkel tiltakoz­tak, több áruházlánc raktáránál pedig tejjel kevert trágyát öntöttek ki ismeretlen személyek. A termelők magasabb felvásárlási árakat és a tejkvóták emelésének azonnali leállítását követelték. A magyar agrártárca és az uniós agrárbiztos sem tesz semmit a tej­ágazat válságának megoldásáért - állították a levágott marhafejekkel tiltakozó tejtermelők a Kossuth té­ren, az FVM előtt. Több áruházlánc raktárközpontjánál pedig ismeretle­nek trágyával kevert tejet öntöttek ki. Az érintett láncok feljelentést tet­tek a közegészségügyi szempontból is veszélyes tettek miatt. A demonstrálók szerint Brüsszel­ben és Budapesten is halogatják a szükséges intézkedéseket. A hazai tejágazat hamarosan teljesen tönk­remehet, ha a kereskedők foly­tatják az olcsó importtermékek behozatalát, il­letve a magyar tejet a felvásárlási árnál jóval drá­gábban kínálják az üzletekben - jelentette ki Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. Megismételte a termelők régóta han­goztatott követelését is, hogy a tej­értékesítésnél keletkezett jövedelmet igazságosabban osszák el a tejágazat szereplői között. A termelők jelenleg 55-60 forintot kapnak a feldolgozók­tól egy liter tejért, míg a feldolgozók már átlagosan 124 forintért adják tovább a kereskedőknek, s a fogyasz­tók 250 forintért kapják. Ez az állítás nem felel meg a va­lóságnak - reagált lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. A vásárlók több­nyire a 100-200 forint közötti árka­tegóriába tartozó tejet keresik. Igaz, van 250 forintos tej is, ám ez a teljes forgalomnak csak csekély hányadát teszi ki. Az ilyen leegyszerűsítő kijelenté­sek ráadásul nem számolnak például a tej 18 százalékos áfájával sem, amelyet a kereskedő befizet a költ­ségvetésbe, valamint a költségeket, hűtőpult üzemeltetése, bérek, szállí­tás, de még a feldolgozónak kifize­tett átvételi árat is figyelembe kell venni - érvelt Vá­mos. Közölte, a kereskedők nyeresége alig néhány százalék. Ráadásul minél alacsonyabb árú terméket árusíta­­­­nak, az árrés és a jövedelmezőség annál tovább mérséklődik. Hangsú­lyozta, a kereskedők semmilyen ha­tással nincsenek a termelői felvásár­lási árakra, hiszen a feldolgozóktól veszik a tejet, tejtermékeket. A fel­­vásárlási árakat elsősorban az uniós, illetve a világpiaci tendenciák ala­kítják. Egyes szakértők viszont úgy vélik, a kereskedők is ludasak az ala­csony felvásárlási árakban, hiszen ha a feldolgozóktól nyomott áron veszik át a tejet, akkor a feldolgozó is kény­telen leszorítani a felvásárlási árat. Az olcsó importtej pedig a multikon keresztül kerülhet be, hiszen ha egy uniós tagországban a hazai igények­nél több tejet termelnek, akkor még mindig jobban jár a gazda, ha akár önköltség alatt vagy csak kis nyere­séggel értékesíti a termékét, mintha fizetne a megsemmisítésért. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kutatásai szerint a termelők, a feldolgozók és a kereskedők is lefaraghatnának a költségeikből, és akkor a tejhez is valamivel olcsób­ban juthatna hozzá a fogyasztó. Arra a szakemberek is felhívták a figyel­met, hogy a tej fogyasztói árában megjelenik a jelenleg 18 százalékos áfa. A termelő nettó árat kap, és a fel­dolgozó is nettó áron adja át a tejet a kereskedőnek, aki viszont már kény­telen az áfát felszámolni és befizetni az államkasszába. Szakemberek úgy vélik, a kereskedők hónapokkal az áfaemelés előtt feljebb tornászták az árakat, így a döntéskor azt mond­hatták a vevőknek, hogy ők lenyelik az emelést, nem adják drágábban a terméket. A 2007-es gabona- és élelmiszerár-robbanás után pedig a fogyasztók elfogadták a magasabb élelmiszerárakat, amelyek egyébként a jelenleginél alacsonyabbak is lehet­nének - teszik hozzá a szakértők. Egy liter tej önköltsége ugyan átlagosan valóban 75 forint, de ez termelőnként igen változatos ké­pet mutat - jegyezte meg az egyik kutató. A hatékonyabban, illetve kisebb költséggel termelő gazdák egy liter tejet 55, sőt akár ennél is alacsonyabb áron állítanak elő, míg mások 80 forint fölé is mehetnek. A termelők között az önköltségben akár 25-30 forint különbség is lehet. Sajnos gyakran éppen a korszerű tehenészetek termelnek „drágán”, mert a korszerű technika, technoló­gia beszerzése, a hitelek törlesztése is sújtja őket, pedig ha túlélnék a válságot, 4-5 év múlva már a jelen­leginél jóval költséghatékonyabban termelhetnének - említette az agrár­kutató szakember. Sok, ma még ter­melő gazda pedig egy felmérésen azt mondta, ha nem tudja elkerülni az uniós előírások bevezetését, inkább felhagy a tejtermeléssel. A kutatók hozzátették, a tavalyi 70-75 forintos önköltség és a 95 forintos felvásárlási ár mellett a tejtermelők viszonylag jól jártak, a feldolgozók veszteséggel működtek. Most a termelők kerültek nagyon nehéz helyzetbe, és a feldolgozók nullszaldó, némi nyereség mellett tevékenykedhetnek. Bihari Tamás Hamarosan teljesen tönkremehet a hazai tejágazat a Tej Terméktanács szerint Naponta 100 tehenet kell levágni, egy év alatt 40 ezerrel csökkenhet az állomány - állították a demonstrálókFotó: Bielik István VÁMOS GYÖRGY, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elismerte: teljes mértékig érthető a gazdák elkese­redettsége, hiszen az unióban túltermelés van tejből, és ezért sajnos valóban nagyon alacsonyak a felvásárlási árak. De erről a kereskedők nem tehetnek - tette hozzá. Kiemelte, a termelőknek elidegeníthetetlen joga a demonstráció is, de a trágyával kevert tej kiöntése központi élelmiszerraktárak elé megengedhetetlen. Az ilyen akciókat egyébként az Európai Bíróság egy korábbi ítéletében jogellenesnek minősítette. 2009. NOVEMBER 6., PÉNTEK GAZDASÁG Egy literes dobozos tartós tej átlagára Budapesten 2009-ben (forint)* 28. hét 32. hét 36. hét 40. hét 44. hét 45. hét Import 193,8 207,5 206,56 196,8 186,45 184,64 Itthon gyártott 234,5 237,09 238,83 218,85 215,82 210,91 * 1,5 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej 8 budapesti üzletlánc kiválasztott üzleteiben Forrás: AKI A nyerstej termelői átlagára szeptemberben (forint/liter) Alföld Dunántúl É.­M.ország Országos 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 78,32 55,11 74,86 59,89 73,63 58,45 75,92 2009 57,89 Forrás: AKI Feladták a harcot a Megyeri híd károsultjai Gyakorlatilag lezárult a Megyeri híd károsultjainak az ügye. Mindössze öt olyan cég maradt a korábbi ötven­­ből, amely továbbra sem hajlandó megegyezni a Ganz Híd-, Daru-, Acélszerkezet-gyártó (Ganz Acél) Zrt. jogi képviselőivel - tudtuk meg Horváth Lászlótól. A pénzükért már több mint egy éve küzdő károsultak közé tartozó Artjob Kft. termelési igazgatója elmondta: azok a társasá­gok, amelyek végül megállapodtak a Ganz Acél megbízottaival, általá­ban a számláik értékének csupán a tíz százalékát kapták meg, döntően készpénzben. Anyagban, szerszám­ban, gépben is kérhettek volna kár­pótlást a becsapott cégek, ám ezeket a javakat olyan magas áron számí­totta volna be az adós a fizetségbe, hogy alig akadt olyan alvállalkozó, aki ezt elfogadta. Horváth László elmondta: társasá­guk továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a tizedét fizesse ki a Ganz Acél, ezért folytatják a jogi küzdelmet a pénzükért. Az igazgató úgy tudja, hogy a napokban csődbiztost jelöltek ki az alvállalko­zóit megkárosító társasághoz, így elkezdődhet a felszámolási eljárás. Ennek azért van jelentősége, mert eddig amiatt nem indulhatott el a vizsgálat csődbűntett gyanújával a Ganz Acél ellen, mert nem kezdődött meg a csődeljárás. Annak ellenére, hogy több károsult még tavaly kez­deményezte az eljárás elindítását. A kárvallottak ügyvédjének a kezdeményezésére még az év elején különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya. Eddig azonban nem hozott érdemi ered­ményt a vizsgálat. A Ganz Acél alvállalkozóival szembeni tartozása számítások szerint 800 millió és 1,2 milliárd forint közé volt tehető. Jogi szakértők szerint a vállalatnál egyéb cégjogi kérdésekben, például a tulajdonosi összefonódás, illetve kartellezés tekintetében is lehetne vizsgálódni. (A Ganz Acél egyik 50 százalékos tulajdonosa a Hídépítő Zrt., leányvállalatán, a Hídtechnika Kft.-n keresztül, a másik tulaj pedig a Vegyépszer Zrt.) A becsapott vál­lalkozók több alkalommal demonst­ráltak, hogy érvényt szerezzenek igazuknak. A többtucatnyi károsult idén márciusban például a főváros több pontján kihelyezett óriásplaká­tokon mutatta be, hogy milyen cégek és érdekcsoportok vettek részt a meg­rövidítésükben. Népszava-információ 5 Tőzsdére megy a biztosító Jövő év végéig néhány 10 millió eurónyi új részvény kibocsátásával a Budapesti Érték­tőzsdére megy a CIG Pannónia Életbiz­tosító Zrt. - közölte Járai Zsigmond felügyelőbizottsági elnök. A rendkívüli közgyűlésén meg­változtatta a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. a nevét CIG Pannónia Életbiztosító Zrt.-re, és döntött zártkörű 10 millió eurós tőkeemelésről is. (Népszava) Ingatag béke a TE Ganz-Röckben Hétfőig felfüggesztették a szerda reggel elkez­dett sztrájkot a TE Ganz-Röck Zrt. dolgozói Kiskunfélegyházán. A likviditási gondokkal küzdő cég menedzsmentjétől még aznap délután ígéretet kaptak, hogy napokon belül teljesen kifizetik augusztusi bérüket - amelyre 40-50 ezer forintos előleget kaptak korábban -, továbbá megbeszélik a szeptemberi bér kifizetésének ütemezését, így csütörtökön a munka már a szokásos rend szerint folyt. „A szeptemberiről kell egyezkedniük, holott már az elvégzett októberi munkáért járó bér is esedékes lenne - jegyezte meg Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. - Ha a kifizetés mégsem történik meg, a sztrájk folytatódik.” (Népszava) Elzálogosították Pécs vagyonát Pécs új vízszolgáltatója, a Tettye Forrásház Zrt. lett a korábbi szolgáltató Pécsi Vízmű Zrt. legnagyobb hitelezője, miután - hitelből - megvette a CIB Banknak a céggel szembeni követelését. Tóth Bertalan, az MSZP pécsi közgyűlési frakcióvezetője arról szólt, hogy a szocialista képviselők a követelés átvállalását nem támogatták. Úgy vélte, hogy az előter­jesztést megszavazók „hazárdíroznak”, mert az újabb hitel biztosítékaként a város szinte teljes ingatlanvagyonára jelzálog került. A Páva Zsolt fideszes polgármester megválasz­tását követően felállt új városvezetés az elmúlt fél évben hatmilliárd forinttal „terhelte meg” az amúgy is eladósodott Pécs vagyonát. (MTI) Szentgotthárdon nem sztrájkoltak Tiltakozó megmozdulások kezdődtek csü­törtökön a németországi Opel-üzemekben a General Motors ellen, amiért úgy döntöttek, hogy mégsem adják el az Opelt a Magna oszt­rák-kanadai autóipari beszállítói vállalatnak. Sem a magyarországi, sem például az osztrák Opel-gyárban nem volt sztrájk. A német kancellár az amerikai elnöknek elmondta: a német kormány elvárja, hogy a GM a lehető leggyorsabban terjessze elő az európai, illetve németországi leányvállalat átszervezésének tervét. Szentgotthárdon nem számítanak az Opel-ü­zem bezárására. (Népszava)

Next