Népszava, 2009. december (136. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

2 Ma lép életbe a Lisszaboni Szerződés Ma lép életbe az Európai Unió reformszerző­dése. A Lisszaboni Szerződés hivatalos indok­lása szerint „biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy a kibővített unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak”. A dokumentum hatálybalépésének előestéjén Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke csalódottan nyilatkozott, szerinte a szerződés nem több, mint „lépés a jó irányba”. A francia politikus helyeselte, hogy a belga Herman Van Rompuyt választották az Európai Tanács első állandó elnökévé. Jerzy Buzek, az EP elnöke a Der Spiegelnek írott cikkében azt hangsúlyozta, lehet, hogy a szerződés nem tökéletes, de mégis demokratikus és hatékony szabályok révén választ adhat ötszázmillió uniós polgár problémáira. (Népszava) Sólyom László Dél-Koreában Szerdáig tartó állami látogatása keretében tegnap a Koreai-félsziget déli partja közelében található Csedzsu szigetén járt a magyar köztársasági elnök. Sólyom László, aki a dél­koreai államfő, Ri Mjong Bak meghívására érkezett a Koreai Köztársaságba, vasárnap Kjongdzsu városát tekintette meg. (MTI) És még... • Jóváhagyták az uniós belügyminisz­terek hétfőn, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai vízummente­sen léphessenek az EU területére. • Az ukrán kormány 167 templomot és egyházi ingatlant ad vissza az eredeti tulajdono­soknak. • A Vatikán egyetért a svájci püspöki konferencia véleményével, mi­szerint a minaretépítések betiltása „súlyos csapás a vallásszabadságra”. • Radovan Karadzsics hétfőn napvilágra került bead­ványában kétségbe vonta a hágai Nemzet­közi Törvényszék illetékességét. Ára: 1500 Ft VILÁG 2009. DECEMBER 1., KEDD A kiadvány kapható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó boltjaiban és a nagyobb hírlapárusoknál, vagy megrendelhető a kiadótól. MAGYAR KÖZLÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ KÖZLÖNY BOLT 1065 Budapest, Somogyi B. u. 6. tel./fax: 316-8411, e-mait; megneridele5@mhk.hu KÖZLÖNY KÖNYVESHÁZ 1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. felölt telefon: 321-5071, fax: 321-5275 ww.mhk.hu NÉPSZAVA Washington harmincezres csapaterősítést küld • 2013-tól kezdenék meg a visszavonulást Obama afganisztáni menetrendje Meghozta döntését Barack Obama az afganisztáni háborús straté­giáról. Az elnök a West Point-i katonai akadémián ma jelenti be: további 30 ezerrel emeli az Af­ganisztánban szolgáló amerikai kontingens létszámát. Obama az előrejelzések szerint a nyolc éve tartó háború befejezésének lehe­tőségeit is körvonalazza. Jelenleg mintegy 68 ezer amerikai szolgál Afganisztánban, a tervezett csapaterősítések révén majd száz­ezerre emelkedik az amerikai kato­nai jelenlét. A több mint százezres amerikai kontingens éves költségeit 75 milliárd dollárra becsülik. Az Obama-beszédet követő napokban kilencezer tengerészgyalogost indí­tanak útnak Afganisztánba. A teljes csapaterősítést 12-18 hónap alatt fo­kozatosan hajtják végre. Az adminisztráción és a fegyveres erők vezérkarán belül is éles viták folytak a stratégiáról. Obama előze­tesen közölte: az Egyesült Államok be akarja fejezni a feladatát Afga­nisztánban, s vázolni fogja a jövőbe­ni kivonulási menetrendet. Stanley McChrystal tábornok, a térségben állomásozó erők parancsnoka múlt héten amerikai törvényhozóknak azt mondta, az Egyesült Államok 2013 körül kezdheti meg a csapatcsök­kentéseket. Obama a beszédében várhatóan világossá teszi: hosszú távra jelentős amerikai jelenlét ma­rad Afganisztánban. Republikánus törvényhozók közölték, a menetrend meghirdetése káros, mivel elbizony­talanítja Washington afganisztáni és pakisztáni szövetségeseit. Obama terve jelentős hangsúlyt helyez az afganisztáni hadsereg és rendőrség megerősítésére, kiképzé­sének felgyorsítására. Lapjelentések szerint McChrystal főparancsnok azt javasolja, hogy 2013-ra mintegy négyszázezresre duzzasszák fel az afganisztáni biztonsági erőket, 240 ezer afgán katona és 160 ezer rendőr­tiszt már olyan erőt képviselne, hogy az Egyesült Államok megkezdhetné saját katonáinak visszavonását. Tekintélyes honatyák a hét végén szintén arra figyelmeztettek, hogy a csapaterősítések nem hoznak eredményt, ha az afgán és a pakisz­táni kormányzat nem tesz többet a tálibok és az al-Kaida erőinek vis­­­szaszorítására. Carl Levin michigani demokrata szenátor, a szenátus fegy­veres erők bizottságának vezetője a CBS „Face the Nation” című hétvégi műsorában hangsúlyozta: „A siker kulcsa az afgán csapaterősítés, nem pedig az amerikai!”. Obama a hírek szerint részletesen felvázolja, mire számítanak Hamid Karzai afgán el­nök részéről, de jelezni fogja, hogy Pakisztántól is a jelenlegi erőfeszíté­sek folytatását várják. Az elnök Isz­lámábádba küldte nemrégiben Leon Panettát, a CIA főnökét és a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadó­ját, James Jones tábornokot, korábbi NATO-főparancsnokot is. Obama dolgát nehezíti, hogy az afganisztáni háborúval szemben nö­vekedett az ellenérzés. Egy nemrégi­ben végzett Washington Post/ABC News felmérés szerint az amerikaiak 52 százaléka úgy vélte, hogy „nem éri meg” az afganisztáni missziót fenntartani. Az elnök a kongresszust is győzködi, még a héten meghallgat­ják Robert Gates védelmi és Hillary Clinton külügyminisztert, valamint Michael Mullen vezérkari főnököt, s tanúskodni fog McChristal főpa­rancsnok is az afganisztáni stratégiá­ról. Népszava-információ A NATO-SZÖVETSÉGESEKTŐL is további hozzájáru­lást remél az Egyesült Államok. Az észak-atlanti szövetség december 7-én tartja afganisztáni felajánlási konferenciáját, s Washington arra számít, hogy a szövetséges országok to­vábbi négy-hatezer katonát küldenek a nemzetközi stabili­zációs erő, az ISAF kötelékébe. A jelenleg mintegy százezer ott szolgáló katona közül 36 ezret 41 ország - NATO-tagok és más államok - küldtek az afganisztáni hadszíntérre. Gor­don Brown brit kormányfő már bejelentette, további ötszáz katonát küld, s ezzel 9500-ra nő a brit kontingens létszáma Afganisztánban. Obama elnök tegnap tele­fonon értesítette döntéséről több szövetséges ország vezetőjét. Amerikai katonák bevetésen Afganisztán Hilmend tartományában fotó:mti/ap ÚJ ADÓSZABÁLYOK 2010 Ismerje meg frissen, autentikus forrásból a különböző adónemekről és az adózás rendjéről szóló törvények 2010. január 1-jétől hatályos, a módosításokkal egysé­ges szerkezetbe foglalt szövegét. A joganyagot a Pénzügyminisztérium szakemberei által készített, az alkalmazást segítő magyarázat egészíti ki. Új adászadás ■ Akarnod te^'ÄST'“' w Laridzsáni bízik a diplomáciai rendezésben Továbbra is lehetséges diplomáciai úton rendezni az iráni atomprogram­mal kapcsolatos vitákat - jelentette ki Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke hétfőn, igyekezve eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyeket az iráni kormány vasárnapi bejelen­tése keltett. Teherán vasárnap tíz új urándúsító üzem létesítését hagyta jóvá. „Nagyon veszélyesnek” nevez­te a francia külügyminiszter, hogy „továbbra is semmibe véve a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség ké­réseit”. „Miért ez a bejelentés tíz új urándúsítóról, amikor Iránnak egyet­len atomerőműve sincs a fűtőanyag elégetéséhez?” - tette fel a kérdést Bernard Kouchner a Le Figaro című lapban. MTI-információ Újabb pokolgépes vasúti merénylet Pokolgép robbant hétfőn hajnalban egy személyszállító vonat alatt Dagesztánban, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi auto­nóm köztársaságban. A szibériai Tyumenyból Azerbajdzsán főváro­sába, Bakuba tartó szerelvény utasai közül senki nem sérült meg. A Nyevszkij expressz elleni pén­teki merénylet sérültjei közül egy meghalt, ezzel a halálos áldozatok száma 26-ra emelkedett, 92 személyt kezelnek kórházban - közölte hétfőn Tatyjana Golikova orosz egészség­­ügyi miniszter. Rasid Nurgalijev belügyminiszter bejelentette, hogy elkészült egy gyanúsított robotké­pe. Vizsgálják, része lehetett-e a merényletben azoknak, akik 2007- ben ugyanott síneket robbantottak. Miután a Vér és Becsület neonáci szervezet katonai szárnya, a Combat 18 vállalta a merényletet, vizsgál­ják azt is, kapcsolatba hozható-e a robbantás illegális szélsőjobboldali szervezettel. MTI-információ Izrael fogolycserelistája A Hamásszal tervezett fo­golycsere keretében Izrael a Hamász által benyújtott listán szereplő 450 palesztin fogoly, majd a második sza­kaszban saját döntése alapján további 530 fogoly szabadon bocsátását tervezi. Ezt az ál­lamügyészi hivatal jelentette be a Legfelsőbb Bíróságnak, válaszul a jobboldali körök követelésére, hogy a kormány közölje előzetesen a fogoly­csere-egyezmény feltételeit és a foglyok nevét. Valószínűnek tűnik, hogy a második szakaszban elbo­csátandó 530 fogoly Mahmúd Abbász Fatah mozgalmának tagjai közül kerül ki. Izrael mindenesetre meg akarja gátolni, hogy a Hamász a fogolycserét mint saját kizá­rólagos győzelmét állíthassa be. Egyiptomi források szerint a fogolycsere decem­ber közepe táján valósulhat meg. A megállapodás első szakaszában Izrael elenged száz foglyot, az elhurcolt izraeli katonát, Gilad Salitot pedig Egyiptomba szállítják. Ezután kerül sor további 350 fogoly szabadon bocsátására, Gilad Salit pedig hazatérhet. Ehud Barak izraeli vé­delmi miniszter negyven új felügyelőt nevezett ki, akik a megszállt területek zsidó tele­pülésein életbe lépett építke­zési tilalom betartását fogják ellenőrizni. Több polgármes­ter megtagadta az együttmű­ködést a kormánnyal. Januárra halasztották a közös német-izraeli kor­mányülést, miután Benjamin Netanjahu betegségére hivat­kozva lemondta részvételét. Angela Merkel pedig nem egyezett bele, hogy más helyettesítse az izraeli kor­mányfőt. Netanjahu irodája jelezte, a miniszterelnököt nem a H1N1 vírus támadta meg. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Lobo nyert Hondurasban Porfirio Lobo, a konzervatív jobboldali Nemzeti Párt je­löltje a vasárnapi hondurasi elnökválasztás győztesének nyilvánította magát. Lobo, aki a voksok 56 százalékát szerezte meg, az elhúzódó belpolitikai válság megoldá­sa érdekében nemzeti egy­ségkormány megalakítását ígérte. Az Egyesült Államok a korábbi fenntartásokat fél­retéve előrelépésnek nevezte az elnökválasztást. Ian Kelly amerikai külügyi szóvivő méltatta a 61,3 százalékos részvételt, ugyanakkor kö­zölte: még sokat kell tenni a demokratikus és alkot­mányos rend helyreállítása érdekében. Manuel Zelaya, a júniusban puccsal elűzött volt államfő megkérdőjelezi az eredményt. Latin-Ame­­rikát megosztja a hondurasi voksolás. Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök nem ismeri el a választás eredményét, Álvaro Uribe kolumbiai elnök viszont üdvözölte Lobo győ­zelmét. Népszava-összeállítás Porfirio Lobo fotó­:mti/ap

Next