Népszava, 2010. január (137. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

2 Öngyilkos merénylet Pakisztánban Pakisztánban pénteken egy öngyilkos me­rénylő legalább 70 embert megölt és több mint százat megsebesített, amikor robbanóanyaggal teli járművét egy sportpálya közelében az égbe röpítette. A terrorista merénylet az ország északnyugati határövezetében történt, Lakki Marvat környékén. Rendőrségi beszámolók szerint a pályán éppen röplabdabajnokságot tartottak több száz fős közönséggel. A detonációban közel húsz környékbeli épület is összeomlott, az áldozatok között számos gyermek van. Feltételezések szerint a táma­dással a helyieken akarntak bosszút állni, akik az utóbbi hetekben igyekeztek távol tartani településeiktől az iszlamista felkelőket. A pakisztáni hadsereg ősszel indította meg offenzíváját Dél-Vazirisztán törzsi régiójában, amely a tálib felkelők egyik legszívósabb bázisa volt. (MTI) London Jemen-konferenciát tervez Nemzetközi konferen­ciát hívott össze január végére Jemen ügyében Gordon Brown brit kormányfő (képünkön), aki szerint a jemeni „radikalizálódás” az egész világot fenyegeti. A Downing Street tegnapi bejelentése szerint az értekezletet a január 28-ára korábban meghirdetett londoni Afganisztán-konferenciával párhuzamosan tartanák, tekintettel arra, hogy a két témakör „kapcsolódik egymáshoz”. (MTI) Tízezres tüntetés Hongkongban Hongkongban mintegy tízezres tiltakozó me­net vonult a kínai kormányzati képviselet elé, követelve, hogy Peking biztosítsa a félautonóm státust élvező nemzetközi pénzügyi központ demokratikus jogait. „Demokráciát most!” jelszavakat kiabáltak a tüntetők, akik közül tucatnyian megpróbálták áttörni a hivatalos épület köré vont rendőrkordont. A volt brit gyarmati terület 1997-ben tért vissza kínai fennhatóság alá, s akkor ígéretet kapott Pekingtől, hogy garantálják a nyugati típusú szabadságjogok érvényesülését. A kínai vezetés 2017-ig nem engedélyezi a közvetlen választásokat Hongkongban. (Népszava) Buzek bírálta a letartóztatást Megdöbbenésének adott hangot Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke pénteken amiatt, hogy az orosz hatóságok előző nap őrizetbe vették Ljudmilla Alekszejeva emberi jogi harcost, a Szaharov-díj 2009-es kitüntetettjét. „Személyesen is mélyen megindított, hogy en­nek a tiszteletre méltó, 82 esztendős asszony­nak őrizetben kellett töltenie a szilveszter éjszakát” - írta Buzek. Alekszejev a „Hópely­hecske” jelmezében több tucat ellenzékivel együtt egy nem engedélyezett tüntetésen vett részt. Az idős asszonyt (képünkön) egyes források szerint szabadlábra helyezték. (MTI) Kazahsztán az EBESZ élén Kazahsztán péntektől egy évre átvette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét, ami nyug­talanít számos nem kormányzati szervezetet az emberi jogok iránt tanúsított magatartása miatt. A görög elnökséget záró 2009. decem­beri miniszteri értekezleten az EBESZ egyik illetékese is aggodalmát fejezte ki az emberi jogok állapota miatt a közép-ázsiai ország­ban, amelyet vaskézzel irányít Nurszultan Nazarbajev államfő. (MTI) És még... • Kína legnagyobb hírügynöksége, a Hszinhua bejelentette, hogy televíziós hírcsatornát indít. A CNC tegnap meg is kezdte napi 24 órás sugárzását kínai nyelven. • Egy brit emberjogvédő szervezet, az Iraq Body Count számítása szerint tavaly 4497 civil halt meg erősza­kos cselekményekben Irakban. • Litvá­niában leállították a szovjet időkben épült, elöregedett, ignalinai atomerőmű utolsó, még működő reaktorát. • Pénzbírság megfizetésére kötelezte a dubaji székhelyű Al Arabíja arab nyelvű televíziós csatornát egy helyi bíróság, amiért nem közvetített egy szaúdi hercegi interjút. VILÁG 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT NÉPSZAVA Barack Obama bizakodó, Angela Merkel szerint a 2010-es év még rendkívül nehéz lesz Jobb napokban reménykedik a világ Minden ember megkülönböztetés nélküli tisztele­tére, egyúttal a természet megóvására szólított fel XVI. Benedek pápa pénteken az új év kezdete alkal­mából elhangzott homíliájában. A római katolikus egyházfő az 1967 óta megtartott béke világnapjáról is megemlékezett. Újévi üzeneteikben a politikusok reményüket fejezték ki, hogy jobb napok köszönte­nek országukra és a világra. XVI. Benedek a Szent Péter-bazili­­kában, a vatikáni nagykövetek előtt bemutatott idei első miséjén „a má­sik tiszteletére” biztatott­­ „tekintet nélkül annak bőrszínére, nemzeti­ségére, nyelvére, vallására”. A pápa fontosnak nevezte, hogy ebben a szellemben neveljék már az egész ki­csi gyermekeket is. Homíliájában az egyházfő elismételte a már decem­ber elején közzétett üzenetét, ame­lyet január 1-jén minden katolikus templomban felolvasnak, s amely így kezdődik: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot.” Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház honlapján kívánt boldog új évet az amerikaiaknak. A Hawaii szigetén nyaraló elnök felidézte, hogy 2009 az amerikaiak többsége számára nehéz esztendő volt, de az Egyesült Államok képes volt szem­benézni a kihívásokkal. Obama reményét fejezte ki, hogy fényesebb napok várnak az országra 2010-ben. Dmitrij Medvegyev orosz elnök amerikai kollégájához intézett újévi üdvözletében üdvözölte, hogy az el­múlt évben javultak a kapcsolatok a két ország között. A Kreml sajtószol­gálata által közzétett üdvözletben Medvegyev hangsúlyozta: Oroszor­szág és az Egyesült Államok kibő­vítette együttműködését. Kiemelte: mindkét ország fontosnak tartja, hogy a másik érdekeit is tekintetbe vegye a kapcsolatok újragondolása­kor. Medvegyev a világ más vezetőit is üdvözölte. Gordon Brown brit kormányfő új­évi üzenetében arra intette a válasz­tókat, ne hagyják, hogy a konzer­vatívok kisiklassák a már beindult gazdasági javulást. Brown elismerte, hogy nehéz időket élt át a szigetor­szág az elmúlt évben, de úgy vélte, a recesszió legrosszabb időszakát már maga mögött hagyta Nagy-Britan­­nia. Üzenete külpolitikai részében a brit miniszterelnök figyelmeztetett, a terrorista fenyegetéssel a jövőben is szembe kell néznie a világnak, s kormányfőként 2010-ben is ez áll majd figyelme középpontjában az afganisztáni háborúval egyetemben. Nehéz évet jósolt az állampolgá­rok számára, és összefogást sürgetett Angela Merkel német kancellár. Hagyományos újévi üzenetében a kancellár úgy vélte, a 2010-es esz­tendő még rendkívül nehéz év lesz. Merkel szerint nem lehet számítani arra, hogy a gazdasági válság gyor­san véget ér. „Sőt egyes dolgok még nehezebbek lesznek, mielőtt jobbra fordulhat minden” - fogalmazott a kancellár, aki külön kiemelte a kör­nyezetvédelem fontosságát. Az észak-koreai vezetés az újév alkalmából kifejezte azt az óhaját, hogy vessenek véget Phenjan és Washington ellenséges viszonyá­nak. Az üzenet szerint alapvető cél a Koreai-félsziget, valamint az ázsiai térség békéjének és stabilitásának a biztosítása, továbbá a KNDK és az Egyesült Államok ellenséges kapcsolatainak a felszámolása. Egy amerikai külügyi illetékes szerint Észak-Korea azzal bizonyítaná bé­­külési szándékát, ha visszatérne a hathatalmi tárgyalásokhoz. A dél-afrikai elnök, Jacob Zuma újévi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy 2010 az ország történetének legfontosabb éve lesz az apartheid rendszer 1994-es felszámolása óta a focivébé megrendezése miatt. Zuma reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi sportesemény hosszú távú fellendülést hoz országának, s csökkenti a recesszió hatásait. Népszava-összeállítás Ha békére törekszel, védd a teremtett világot - hangsúlyozta újévi üzenetében XVI. Benedek pápa Fotó:MTI Madrid átvette az EU­ Csütörtök éjfélkor lejárt az Euró­pai Unió soros svéd elnökségének hivatali ideje, és hat hónapra Spa­nyolország vette át a stafétabotot. Spanyolország után ez év második felében Belgium, jövő év első felé­ben pedig Magyarország látja el a soros elnökségi teendőket. E három ország egymással szorosan együtt­működő triót alkot, így a spanyolok hivatalba lépésével Magyarország szerepe is megnövekedett az uniós tagállamok kormányait megjelenítő tanácsi munkában. A spanyol soros elnökség hivatalos és ünnepélyes be­iktatási ceremóniája jövő pénteken lesz Madridban. José Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfőnek, a soros el­nökség képviseletében a következő fél évben együtt kell működnie az Európai Tanács állandó elnökével. Az új posztot betöltő belga Herman Van Rompuy megbízatása két és fél évre szól. A december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmé­ben az országelnökségek az állandó elnök vezetésével hangolják össze az Európai Tanács tevékenységét. A külügyminiszterek tanácsko­zásain ezentúl az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője, a brit Cathy Ashton bárónő elnököl. A fő­ elnökséget képviselő az Európai Bizottságnak, az EU „kormányának” az alelnöki funkcióját is megkapta, s irányítása alatt több ezer fős európai külügyi apparátust hoznak létre. Az Európai Unió életében kor­szakváltás kezdődik, a Lisszaboni Szerződés ugyanis kiterjesztette azon kérdések körét, amelyekben „együtt döntési” joga van az Európai Parlamentnek. Az EP szakbizottságai ebben a hónapban hallgatják meg az uniós biztosjelölteket, köztük január 13-án a magyar Andor Lászlót. A plenáris testület január végén szavaz az Európai Bizottság egészéről. Carl Bildt svéd külügyminisz­ter csütörtökön éjfélkor hívta fel telefonon Cathy Ashtont, ezzel is nyomatékosítva, hogy az új eszten­dő beköszöntével az Európai Unió külpolitikájáért a jövőben a kül­ügyi főképviselő felel. Bildt erről internetes blogjában számolt be. Népszava-összeállítás Zapatero spanyol kormányfő­Fotó: Népszava Hét CIA-ügynök esett áldozatul az öngyilkos merényletben Be akarták szervezni a robbantót Nem kutatták át az afganisztáni Chapman amerikai bázis bejáratánál azt az illetőt, aki szerdán a támasz­ponton belül öngyilkos merényletet követett el hét CIA-ügynök halálát okozva. A személyi motozás azért maradt el, mivel megpróbálták el­nyerni a férfi bizalmát, besúgóként szerették volna ugyanis alkalmazni. Az informátort első alkalommal engedték be a bázis területére, s olyannyira nagy reményeket fűztek képességeihez, hogy Kabulból egy magas rangú CIA-tisztviselő érkezett a meghallgatására. A CIA-vezető - egy háromgyerekes édesanya - lett a robbantó egyik áldozata. Az afga­nisztáni háború kezdete óta ez volt a Központi Hírszerző Ügynökség alkalmazottai elleni legsúlyosabb merénylet. A CIA utoljára az 1983- as bejrúti követség robbantáskor ve­szítette el egyszerre ennyi emberét. Barack Obama méltatta a me­rényletben elesett ügynököket, Leon Panetta CIA-főnök közölte, további hat amerikait megsebesített az ön­gyilkos robbantó. Hivatalosan a CIA nem hozott nyilvánosságra részletes információkat az áldozatokról, mi­vel ezzel további műveletek sikerét veszélyeztethetnék. Korábbi infor­mációk arról szóltak, hogy a me­rénylő akkor robbantotta fel magát, amikor megpróbálták átkutatni. Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő azonban állítja, elmaradt a motozás, s ez vezethetett a terrortámadáshoz, amelyet a tálibok vállaltak magukra. A Washington Post úgy értesült, hogy a CIA-ügynökök pilóta nélküli repülőgépek (drónok) pakisztáni és afganisztáni bevetését készítették elő. A pakisztáni határ közelében fekvő Chapman bázis feladata azok­nak az információknak az összegyűj­tése, amelyek alapján megindítják a légicsapásokat. Népszava-összeállítás DRON - azaz egy amerikai pilóta nélküli repülőgép két rakétát lőtt ki a pakisztáni Észak-Vazirisztán egyik törzsi területére, legkevesebb négy ember meghalt a támadás­ban - közölték helyi biztonsági szervek. A csapásmérés célpontja Mirámsáh városától 25 kilométerre keletre egy falusi lakóház volt. A rakéták becsapódásában további két személy megsebesült. Az áldozatok között külföldiek is voltak, akik valószínűleg kapcsolatban álltak az al-Kaidával. Esély a tárgyalás újraindulására Egyiptomi és amerikai közreműkö­déssel januárban újraindulhatnak a palesztin-izraeli béketárgyalások - állítják izraeli hivatalos körök, Benjamin Netanjahu kairói tárgya­lásainak eredményére utalva. Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek az izraeli kormányfő azt mondta, hogy előzetes feltételek nélkül hajlandó minden vitás kérdésről tárgyalni - beleértve a határokat, Jeruzsálem sorsát és a palesztin menekültek kérdését. Netanjahu elfogadná azt a feltételt is, hogy két évre korlátoz­zák a béketárgyalások időtartamát. Mubarakra állítólag mély benyomást tettek Netanjahu ígéretei, és elha­tározta, hogy külügyminiszterét, Ahmed Abu Beitet és a biztonsági szolgálat vezetőjét, Omar Szulejmant tanácskozásra Washingtonba küldi, ő maga pedig a napokban Mahmúd Abbász palesztin elnökkel talál­kozik, és megpróbálja meggyőzni, hogy járuljon hozzá a tárgyalások újraindításához. George Mitchell amerikai közvetítő is visszatér a tér­ségbe. Ezután a tervek szerint Mu­barak meghívja Kairóba az izraeli és a palesztin vezetőket, és amerikai vezetők jelenlétében megkezdődik a béketárgyalások új fejezete. Az optimista előrejelzések elle­nére a palesztinok beleegyezését a tárgyalások újrakezdésébe esetleg hátráltathatja, hogy a megszállt terü­letek zsidó településein - a formális „befagyasztás” ellenére - tovább folynak az építkezések. A Haaretz tegnapi közlése szerint több mint 50 településen és két ipari köz­pontban folytatják a nagyarányú építkezéseket. Az izraeli Statisztikai Hivatal ada­tai szerint Izrael lakossága 2009. év végén meghaladta a 7,5 millió főt, a népesség 75,4 százaléka zsidó, 20,3 százalék arab és mintegy négy száza­lék vendégmunkás vagy zsidónak el nem ismert bevándorló. A 2009-ben az országba érkezett, mintegy 13 ezer új bevándorló nem változtatta meg az arányokat a zsidók és az arabok között - 2008. év vége óta inkább az arabok aránya nőtt egy kevéssel. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)

Next