Népszava, 2010. február (137. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-01 / 26. szám
4 Mesterházy Attila: a Fidesz politikusainak „hallgass a nevük” Ma Magyarországon ismét a félelem és az aggodalom árnya lengi be a demokráciát. Aggodalommal tölt el, hogy egy Fidesz-politikust azért, mert el merte mondani véleményét és őszinte szakmai véleményének adott hangot, ki lehet „radírozni” a párt választási listájáról - mondta Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tegnap Budapesten egy rendezvényen. Mint azt lapunk korábban megírta, nem indulhat a Fidesz listáján a tavaszi országgyűlési választáson Mádi László, miután egy szakmai fórumon a pártjától eltérő véleményt fogalmazott meg az ingatlanadóval kapcsolatban. Az ellenzéki politikus a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének múlt heti rendezvényén azt mondta ugyanis, hogy „az ingatlanadót rövid távon el kell felejteni, de kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető”. A politikus szerint - mint később állította - szavait félreértették, nem támogatja a vagyonadót. Ennek ellenére a frakcióvezető-helyettest, aki 1990 óta tagja az Országgyűlésnek, büntetésből most nem indítja a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanokra kivetett vagyonadót bevezetése óta élesen támadta, mert azt igazságtalannak tartotta. A párt politikusai azóta folyamatosan azt hangoztatták, hogy kormányra kerülésük esetén azonnal eltörölnék ezt az adófajtát. Mesterházy Attila feltette a kérdést: „Ha egy ilyen embert, aki évek óta a Fidesz politikusa, ki lehet dobni a csapatból, akkor mi, választópolgárok mire számíthatunk?” Úgy tűnik - folytatta - a Fidesz politikusainak „hallgass a nevük”, és csak egy feladatuk van: „imádni a királyt”. Magyarországon azonban nem királyság, hanem köztársaság van, és nem vezérekre, hanem demokratákra van szükség - mondta Mesterházy Attila. Népszava-információ Aláírásgyűjtés a játék tisztaságáért Az ország mind a 3200 településén aláírásgyűjtésbe kezd februárban a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete azért, hogy az Országgyűlés vizsgálja ki a pénznyerő automatákra vonatkozó, 1991-es törvény okozta visszásságokat, alkosson új szerencsejátékjogszabályt, továbbá hozzanak létre kártérítési alapot a játékosok számára. Abházy József, az egyesület alapítója elmondta: öt hónap alatt a három kérdésre egyenként 500 000 aláírást szeretnének összegyűjteni. (Népszava) „A hazai politikai maradékbolt üzletvezetője, aki olcsó portékával csalogatja a vásárlókat... Erre a Bokros Lajosra cserélték Antall Józsefet az MDF mai ügyintézői. Az 1987-es lakiteleki alapítás és az 1990-es kormányprogram irányultságának képviselői nem követték az önfeladást. Párttagságuk vagy tiltakozó kilépéssel vagy törvénytelen kizárással 2004-ben megszűnt... Lehullottak a politikai alvilágba. Az MDF történelmi nemzeti értékként befejezte pályáját. Jelenen névbitorlók élősködnek, a politikai vérdíj beszedői.” (írja Székelyhídi Ágoston a Magyar Nemzet január 30-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor. ..Rengeteg hangszer, a zenekar mégis fájóan hamis. Ha ... összehasonlítjuk pl. a Kurucinfóval vagy a Barikáddal, olybá tűnik, mintha különböző országokról írnának, beszélnének. És nem a hangnemről, a tehetségről van szó, hanem az ország jobboldali része által megélt valóságról... Majdnem két év liberális tombolás után az Echo Tv egyszer csak jobbos lett. Mert a tulaj rájött, hogy az igazság odaát van. Jöttek a radikális igazolások, folyamatosan emelkedett a nézettség. Aztán egyszer csak nem lehetett beszélni gárdáról, Vonáról, Jobbikról... Kezdett nem számítani a néző. Néhány hónapja a hatalom által meghurcoltak emberi jogaiért egyedül kiálló Morvai Krisztinát küldték haza az előtérből rendkívül megalázóan... Tényleg ezt várják el a jobbos nézők tömegei? Tényleg hisznek a volt mazsihiszes Vámosnak? Aki Széles kedvenceként állítólagos terhelő adatokat akart vinni Orbánról és Szélesről a Jobbiknak, mandátumért cserébe...” (írja Pörzse Sándor a barikad.hu internetes oldalon.) BELFÖLD 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Rendkívüli ülést tart ma az MSZP budapesti elnöksége Hagyó Miklós ügyében BKV: vádalkut kötött Balogh és Antal? Bár az MSZP még néhány napja sem számolt ezzel, a jelek szerint komolyan felvetődik a BKV-ért korábban felelős Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes felelőssége a cégnél történt bűncselekmények miatt. Úgy tudni, a vállalat két korábbi vezetője is terhelő vallomást tett rá, elképzelhető, hogy vádalkut is köthetett emiatt velük a nyomozó hatóság. Hagyóval tegnap pártjában „elbeszélgettek", ma pedig összeül az MSZP budapesti elnöksége. Úgy tudjuk, megkérhetik Hagyót, mondjon le a budapesti listán való szereplésről. Rendkívüli ülésre ül ma össze az MSZP budapesti elnöksége - erősítette meg lapunknak a volt főpolgármester-helyettessel találkozót kezdeményező Burány Sándor, a párt fővárosi elnöke. A tanácskozásról ennél többet nem mondott, csak annyit: az összefügg Hagyó Miklóssal. A hétvégén került nyilvánosságra ugyanis az ATV azon - hivatalosan meg nem erősített - értesülése, miszerint a BKV-nál történt bűncselekménygyanúk ügyében folyó eljárásban Antal Attila, a cég korábbi vezérigazgatója és Balogh Zsolt, aki megbízott vezetőként irányította a vállalatot, terhelő vallomást tett a múlt héten az annak idején az önkormányzati tulajdonú vállalatot felügyelő Hagyó Miklósra. Emiatt vasárnap Burány négyszemközti „beszélgetést kezdeményezett” Hagyóval, ám részletekről nem nyilatkozott. Hagyó Miklós pedig megerősítette ugyan a találkozó tényét, de csak annyit tett hozzá: amint lesz közölnivalója az ügyben, megteszi. A hírekkel ellentétben Hagyót az MSZP egyetlen országos vezetője sem kereste meg közvetlenül az ügyben, hogy ultimátumot adjon neki a párt budapesti listáján elfoglalt harmadik helyről való visszalépésére. Ez a kérés várhatóan mégis felmerül majd a mai budapesti elnökségi ülésen. Forrásaink szerint azonban Hagyó aligha teszi meg ezt a szívességet. Pedig, ha önként lemondana, automatikusan az őt követő jelölt lépne a helyére a listán. Önkéntesség híján az MSZP budapesti küldöttértekezlete veheti le a listáról, ám értesülésünk szerint ezt - ha lehet - elkerülnék: egyrészt rövid idő alatt kellene összehívni a testületet és átírni a listát, ugyanakkor nem kívánják „újranyitni” a lista ügyét, nehogy elszabaduljanak és kezelhetetlenné váljanak az ezzel kapcsolatos viták. Úgy tudjuk, Hagyó önként már csak azért sem mondana le, mert azzal gyakorlatilag elismerné érintettségét a BKV-botrányokban, ami később azt eredményezheti, hogy az MSZP parlamenti frakciója nem állna ki egyöntetűen mellette, amikor esetlegesen országgyűlési képviselői mentelmi joga felfüggesztéséről kell dönteni. Ha Antal és Balogh terhelő vallomása alapján ugyanis Hagyót is meg akarnák gyanúsítani, ügyét a BRFK-tól a Központi Nyomozó Főügyészségnek kellene átvennie, mentelmi jogának felfüggesztését pedig a legfőbb ügyész kezdeményezhetné az Országgyűlésnél. Információink szerint egyébként elképzelhető, hogy a nyomozó hatóság részletes és terhelő vallomásaik nyomán Antallal és Baloghgal is vádalkut kötne. Pontosabban a minden részletében és körülményében államtitoknak számító „nyomozati alkut”, hiszen a vádalku fogalmát a hazai szabályozás nem ismeri. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Baloghot nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta meg csupán a rendőrség, a kihallgatása tényét ezért nem is hozták nyilvánosságra. Úgy tudjuk, Balogh Zsoltot - aki vezérigazgató-helyettesként volt megbízott cégvezető és 2008 márciusától 2008 augusztusáig irányította a BKV-t - még a múlt hétfőn hallgatták ki. Emlékezetes: a rákövetkező nap reggelén „szállta meg” a rendőrség a BKV székházát, ahol házkutatást tartott, és ugyancsak aznap vették őrizetbe Antal Attilát is, akit viszont azután nem helyeztek előzetes letartóztatásba, hanem a bíróság pénteken a házi őrizetét rendelte el. Lapunk kereste Baloghot, de nem tudtuk elérni. Antal Attilát sikerült, ő viszont csak annyit mondott kérdésünkre: a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kíván nyilatkozni. Forrásaink szerint Demszky Gábor főpolgármester is tudhatott Balogh vallomásáról, ezért is nyilatkozhatott már kedden úgy az InfoRádióban, a végkielégítési botrány kirobbanása után megingott a Hagyó Miklósba vetett bizalma, ezért adta át a BKV-val kapcsolatos feladatokat a másik helyettesnek. Antal vallomása után, pénteken pedig a városvezető már nyíltan beszélt Hagyó politikai felelősségéről, megemlítve: többször figyelmeztette helyettesét arra, hogy nem helyes a BKV-nál a kézi vezérlést és rosszul értékeli a saját szerepét a cégfelügyelettel kapcsolatban. Ugyancsak az ATV értesülése szerint egyébként Balogh és Antal nemcsak Hagyóra, hanem Tóthfalusi Györgyre, a BKV igazgatótanácsának egykori SZDSZ - delegált elnökére is terhelő vallomást tett. Lengyel Tibor Antal Attila, aki jelenleg háziőrizetben van, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt lapunknak nyilatkozni Csak tények alapján Nagy bajban lennénk, ha sajtóhírekre alapoznánk a politikánkat, különösen akkor, ha valamivel kapcsolatban egymásnak ellentmondó információk is megjelennek - jelentette ki Hagyó Miklós kapcsán a Népszavának Mesterházy Attila. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje hozzátette, ha tényeket látnak, akkor kell lépnie a pártnak a szocialista politikus ügyében. Arra a kérdésre, hogy ez nem késő-e, Mesterházy azt válaszolta, ha egy újság leír valamit, és ezzel adott esetben igaztalanul megvádolnak valakit, akkor ebben miért kellene lépnie a pártnak. Ha tényadatok állnak rendelkezésre, akkor ezeket mérlegelni kell, és utána határozott döntést hozni. Általánosságban még annyit tett hozzá: „akit igaztalanul vádolnak, megvédjük, akiről pedig kiderül, hogy hibázott, nem védjük meg." F. Á. Biztonságra van szükségük a nyugdíjasoknak Ha folytathatja a kormányzást az MSZP, továbbviszi a nyugdíjkorrekciós programot, bevezeti a kegyeleti járandóságot, évről évre duplájára emeli a méltányossági nyugdíjkasszát, az idősek védelme érdekében módosítja a Büntető törvénykönyvet és megtartja a 65 év felettiek utazási kedvezményét - mondta Mesterházy Attila, a párt miniszterelnök-jelöltje tegnap a Nyugdíjas szolidaritás című rendezvényen. A politikus szerint Orbán Viktor fontosabbnak tartja Dzsudzsák Balázs labdarúgó kampányszereplését, mint a nyugdíjasokat, hiszen a Fidesz elnöke mostanáig erről a korosztályról nem szólt. Soltész Miklós, az ellenzéki párt képviselője erre úgy reagált, ha akarta volna, az MSZP nyolcévi kormányzása idején megvédhette volna a nyugdíjasokat. Az MSZP adni akar, a Fidesz elvenni - jelentette ki a Millenáris Teátrumban 800-900 ember jelenlétében Mesterházy Attila. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje hozzátette, pártja megvédi a nyugdíjasokat, és ez a korosztály számíthat a szocialista pártra. Programját ismertetve bejelentette, ha ismét felhatalmazást kapnak a választóktól, folytatják a nyugdíjkorrekciót, bevezetik a kegyeleti járandóságot, így akik elvesztették házastársukat, de átlagnyugdíj alatti járandóságban részesülnek, 75 ezer forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak. A Büntető törvénykönyv módosításával pedig nagyobb védelmet szeretnének adni az idős korosztálynak. Érthetetlen, hogy az elmúlt napokban úgy vitatkoztak sokan a nyugdíjrendszerről, mintha „amögött” a nyugdíjasok „csak tárgyak, statisztikai adatok” lennének, ez rossz megközelítés - hangoztatta a politikus. Hozzátette, az idős korosztályra oda kell figyelni és meg kell védeni őket, hiszen életük maga a történelem. Közölte, kiszámíthatóságra, biztonságra és nyugalomra van szükségük az időseknek, akiknek problémáit meg kell hallgatni, mert a nyugdíjasok „nem játékszerek”. Megjegyezte, Orbán Viktor nem beszél konkrétumokról, és hallgat akkor is, amikor a nyugdíjasokról, a nyugdíjrendszerről van szó, aminek szerinte két oka lehet: vagy titkol valamit, vagy nem tartja ezt az ügyet olyan fontosnak. Azt mondta, a Fidesznél „ugyanaz a recept” ismétlődik. A kampányban azt hangoztatják, megvédik a nyugdíjasokat, azután kormányra kerülve nem teljesíti ígéretét a párt, 1998 és 2002 között fejenként 19 500 forintot vettek el ettől a korosztálytól. Ezzel szemben a Medgyessy-kormány első döntése volt, hogy ezt a pénzt visszaadta, aztán nyugdíjkorrekciót hajtottak végre, bevezették a 13. havi járandóságot és harminc évre fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert. Közölte, hogy 2001-hez viszonyítva 30 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, ami hatalmas eredmény, és idén januártól a válság ellenére is 4,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, megemelték a méltányossági kasszát. A miniszterelnök-jelölt, aki nem a pulpituson, hanem a sorok között sétálva, papír nélkül beszélt, végül aláírta az MSZP ívét, amelyen azt kérdezik a választókról: egyetértenek-e azzal, hogy ne lehessen 70 évre emelni az alapnyugdíj kifizetésének korhatárát; hogy ne valósulhasson meg az az elképzelés, amely 15-20 százalékkal csökkentené az újonnan nyugdíjba vonulók öregségi nyugdíját; továbbá hogy az éves nyugdíjemelést a jelenlegi rendszerben számolják ki, azaz megfelelő mértékű gazdasági növekedés esetén a nyugdíjakat az inflációt meghaladó mértékben kelljen emelni. A 36. születésnapját a nyugdíjasok és szülei jelenlétében ünneplő politikus arra buzdította a jelenlévőket, hogy támogassák szavazatukkal a szocialista párt elképzeléseit. Fazekas Ágnes Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje pártja szolidaritásáról biztosította a nyugdíjasokatFotó: Vajda József Ellenzéki érvek Ha akarta volna, az MSZP nyolcévi kormányzása idején megvédhette volna az időseket - reagált Mesterházy kijelentéseire a fideszes Soltész Miklós. Az ellenzéki politikus szerint Mesterházy most sem válaszolt arra, miért vették el a 13. havi nyugdíjat, miért csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt években, miért emelték először 62, majd 65 évre a nyugdíjkorhatárt, miért csökkentették 2008-tól nyolc százalékkal a nyugdíjba vonulók nyugdíját.