Népszava, 2010. április (137. évfolyam, 76-100. sz.)

2010-04-24 / 95. szám

Becslések szerint naponta mintegy ötvenezren pattannak drótszamárra a fővárosban, ám hivatalos adat erről nincs, hi­szen a városvezetés nem végez forgalomszámlálást – nyilat­kozta lapunknak Kürti Gábor. A Critical Mass egyik szerve­zője szerint Európában most Budapesten van a legnagyobb „bringaboom”, sehol máshol nem növekszik ilyen tempóban a kerékpárral közlekedők szá­ma. Kürti Gábor úgy fogalma­zott: néhány év alatt 0,5-ről 5 százalékra emelkedett a kerék­párosok aránya a közúti közle­kedők között. Valószínűleg több százezren is járnának biciklivel, ha adott lenne a megfelelő inf­rastruktúra – tette hozzá. Mint mondta, kezdetben a bi­ciklis felvonulásokkal éppen a nyomásgyakorlás volt a céljuk, szerették volna megmutatni a döntéshozóknak, milyen égető szükség lenne bicikliutak ki­építésére, tárolók kialakítására. Ám áttörést nem igazán sikerült p,p elérniük, ezért úgy döntöttek, stratégiát váltanak. Ezután in­kább a városlakókat győzködik: minél többen üljenek biciklire, minél többen próbálják ki ezt az alternatív közlekedési módot. Szerinte ha valaki egyszer ki­próbálja, biztos, hogy megsze­reti a kerékpározást, és rövidebb távolságra többet eszébe sem jut autóba ülni. Kürti Gábor meg­jegyezte, sokan félnek nyeregbe pattanni a forgalmas belváros­ban, azonban ha lezárt utakon, biztonságos körülmények kö­zött ki tudják próbálni, kedvet kaphatnak hozzá. Mint mondta, hétvégi rendezvényükkel éppen azt szeretnék elérni, hogy a következő munkana­pon – vagyis hétfőn – a lehető leg­több ember válassza a bringát köz­lekedési eszközéül. A szervező szerint létfontos­ságú lenne, hogy Budapest ütő­erére, a Nagykörútra és termé­szetesen a Kiskörútra is épüljön kerékpárút. Arról nem is beszél­ve – tette hozzá –, hogy szinte lehetetlen átjutni Budáról Pest­re: a Lánc­hídon nem lehet az utat használni, az Erzsébet hídon pedig a buszsáv és az első sáv között kell manőverezni, ami életveszélyes. Biciklisávok nél­kül a bringások ott járnak, ahol tudnak: az autók, vagy a járdán a gyalogosok között. Így termé­,gyjgy szetesen valakit mindig zavar­nak – jegyezte meg. Hozzátette azonban, a gépkocsivezetők, illetve BKV-sofőrök és a bi­ciklisek híresen rossz viszonya sokat javult az elmúlt években. Az autósok egyre inkább kez­dik megtanulni, hogyan kell kikerülni, előzni a bringásokat, akikről ugyanakkor a Critical Mass főszervezője is elismeri, hogy a kerékpárosok is gyakran vétenek a KRESZ-szabályok ellen. Kürti Gábor egyébként meg­jegyezte, sokat segíthet a kerék­páros közlekedők elfogadásán a bérbiciklirendszer bevezetése a belvárosban. Jövő nyáron már Budapesten is több helyen meg­jelenhetnek a kölcsönözhető bringák, a fővárosi közgyűlés ugyanis nemrég egyhangúlag fogadta el az erről szóló terve­ket. Kürti szerint ha az emberek nap mint nap a kölcsönző mellett mennek el, előbb-utóbb igénybe fogják venni. Minél több biciklis lesz az utakon, annál természe­tesebb lesz ez a többi közlekedő számára is. Hozzátette, fontos, hogy ahol ez a rendszer kiépül, az utakat is alkalmassá teszik a kerékpározásra. A Critical Mass kerékpáros felvonulást 2004 óta évente kétszer – áprilisban, a Föld napján és szeptember 22-én, az Európai Mobilitási Hetet záró autómentes napon – rendezik meg. A demonstráció célja a kerékpározás, mint gyors és környezetbarát, várost és lakóit egyaránt kímélő közlekedési forma népszerűsítése. Évről gy évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, a szervezők ma is legalább 20-25 ezer biciklisre számítanak. A tervek szerint délután háromkor indulnak a Roosevelt térről és fél hat körül érkeznek a Városligetbe, ahol az immár hagyományosnak számító bringaemeléssel zárul a program. A szervezők egyéb­ként külön kérték, hogy a részt­vevők közül senki ne fogyasz­szon alkoholt és ne provokálja az autósokat. Idén is csatlakozik hozzájuk a Critical Moms, a városban gyalogosan közlekedő kisgyermekes családok (baba­kocsisok, hordozókendősök, kengurusok) tömege. Ők is egy , , élhetőbb város reményében de­monstrálnak a járhatatlan utak, a városi közlekedési infrastruk­túra hiányosságai és a mértékte­len légszennyezettség ellen. Csepe Erika Ha mondjuk egy cég tartozik egy másiknak, és lejárt a fi­ze­tési határidő, június 1-jétől a jogosultnak nem kell az összeg behajtása céljából hossza­dalmasan a bíróságra járni, hanem peren kívüli eljárásban odamehet egy közjegyzőhöz vagy elektronikusan kérel­mezheti a fi­zetési meghagyás kiállítását. Első lépésben a köz­jegyző megvizsgálja a beérkező kérelmet, és ha az formailag megfelelő, akkor kibocsátja a fi­zetési meghagyást és postázza a kötelezettnek. Ha az adós az fmh-nak nem mond ellent, az jogerőssé válik, és a bírósági végrehajtókhoz kerül. Ha az adós kifogással él az fmh-val szemben, akkor jogvita alakul ki, s a bíróságra kerül az ügy. Eddig, illetve még május 31-ig, a fi­zetési meghagyás kiállítását csak a bíróságokon lehetett kér­ni, ám a leterhelt munkamenet miatt akár hat hónapot is igény­be vehetett, amíg sikerült a dokumentumot megszerezni. A közjegyzők a jövőben 3–15 nap kiállítják a fi­zetési meghagyást. A Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara (MOKK) által kiépített, országosan egységes elektronikus rendszer tesztelés­re alkalmas változata a tervek szerint április 30-át követően nem csak a közjegyzők, hanem a külső felhasználók részére is elérhető lesz. Tamási Attila, a MOKK informatikai ügyveze­tője lapunk érdeklődésére el­mondta, a kamara évi több mint 700 ezer fmh kiállítása iránti kérelemre számít, s további 200 ezer olyan ügyre, amelyben a jogerős fi­zetési meghagyás alapján végrehajtást kérnek. „A MOKK központi informa­tikai rendszerét úgy tervezték, hogy az naponta tízezer elekt­ronikus fmh-s irat előállítására legyen alkalmas. Vagyis ha feltételezzük, hogy az éves szin­ten várható összesen mintegy 900 ezer elektronikus kérelmet időben egyenletesen elosztva nyújtanák be, akkor azokat folya­matos munkával 90 nap alatt fel tudná dolgozni a rendszer. Az igazi problémát a benyújtott kérelmek szezonális ingadozása okozza” – hangsúlyozta a kama­ra informatikai ügyvezetője. A szakember közölte, hogy az e-fmh-s eljáráshoz szükséges számítástechnikai infrastruktú­rát a közjegyzőség költségveté­si támogatás nélkül, a jelenlegi bírósági illeték helyett júniustól bevezetendő és befolyó eljárási díj fejében építette ki. Utalt ar­ra, hogy az eljárási díj alapja a fi­zetési meghagyásos eljárásban az érvényesíteni kívánt pénz­követelés. Az ezután fi­zetendő eljárási díj mértéke 3 százalék, de legalább 5000 forint, illetve legfeljebb 300 000 forint lesz. Az informatikus úgy tudja, hogy korábban a bíróságok mintegy négymilliárd forintot kértek az e-fmh-s informatikai rendszer kiépítéséért a központi költségvetéstől, ám a közjegy­zői kamara ennek töredékéből valósította meg a fejlesztést. A közjegyzők az elmúlt esz­tendőkben éves szinten 100 ezer körüli hagyatéki és egyéb nem peres ügy 98,8 százalékát befejezték a tárgyévben. Ezek 80 százalékát három hónapon belül, közel 10 százalékát pedig hat hónapon belül intézték el. Az Országgyűlés egyébként már 2009 júniusában elfo­gadta a fi­zetési meghagyásos eljárásról szóló törvényt, ám az átállásra és a felkészülésre 2010. május 31-ig biztosított lehetőséget a jogalkotó. Így ad­j g dig továbbra is a bíróságoknál, papír alapon lehet benyújtani a fi­zetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket. Június 1-jétől a jogi képviselő­vel rendelkezők és a jogi szemé­lyek, akik tömegesen adnak be fmh kibocsátása iránti kérelmet – például díjbeszedő vállalatok –, már csak elektronikusan te­hetik ezt meg. A törvény szerint az egymillió forintnál kisebb pénztartozáshoz csak így juthat hozzá a jogosult. Az e-FMH-s eljárásban a köz­jegyző az ország egész területén illetékes lesz, vagyis bármelyik közjegyző megkereshető ilyen kérelemmel. A MOKK rendsze­re automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban osztja le az ügyet a soron következő közjegyzőhöz. Az emberi közreműködést nem igénylő eljárásokat a MOKK rendszere automatizáltan végzi majd, vagyis alkalmas lesz a kérelmek elektronikus kitölté­sére, előterjesztésére és on-line környezetben történő aláírására is. Ez újabb lépés az európai gyakorlat felé, és tovább erősíti a közjegyzők közhatalmi pozí­cióját. Népszava-információ NÉPSZAVA 2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT HÍR ÉS HÁTTÉR 9 Budapesten nő a leggyorsabban a biciklizők száma Európában, a dön­téshozók mintha mégsem akarnák tudomásul venni, mekkora igény len­ne a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, utak kiépítésére, tárolók kialakítására. A többi között ezért is demonstrálnak ma a Critical Mass résztvevői a belvárosban. A szervezők fő célja azonban, hogy a követke­ző munkanapon minél többen üljenek újra nyeregbe. Szerintük ha valaki egyszer kipróbálja, később ragaszkodik ehhez a közlekedési eszközhöz. A szervezők 20-25 ezer kerékpárosra számítanak a demonstráción Bringások kritikus tömege lepi el ma a fővárost Június 1-jétől jön az elektronikus fizetési meghagyás, amellyel sokkal gyorsabban behajthatók az adósságok Közjegyzők vetnek véget a körbetartozásnak Kevesebb dolguk lesz a bíróságoknak, ha nem peres eljárásban sikerül a tartozásokat behajtani FOTÓ: SHUTTERSTOCK Ha egy magánszemély tartozik egy másiknak vagy közműszámlákkal maradt el, akkor jobb, ha mielőbb rendezi adósságát, mert júniustól a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le a fi­zetési meghagyásos (fmh) eljárásokat. Így a jelenlegi átlagosan hat hónap ügyintézési határidő akár három napra rövidülhet. Ezt követően pedig már a bírósági végrehajtókon a sor. Ezzel együtt vezetik be a jogszabályok az elektronikus eljárást, ami 1 millió forintnál kisebb pénztartozás esetén kötelező lesz. A változások sokat segíthetnek a körbetar­tozások rendezésében is, melynek nagyság­rendjét 500-1000 milliárd forintra becsülik. Peren kívüli eljárás a határokon túl is A fi zetési meghagyás jogintézményének legfőbb célja száz évvel ezelőtti bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott tartozások­ról peren kívül egyezzenek meg a felek, így mentesítve a bíróságokat. 2006. december 12-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a határon átnyúló ügyekre vonatkozó európai fmh-s eljárás létrehozásá­ról szóló rendeletet, amely lehetővé teszi a kérelem elektronikus úton történő elintézését is. Ez lett az alapja a magyar jogszabálynak. LENGYEL TIBOR, a Magyar Könyvelők Or­szágos Egyesületének (MKOE) elnöke megkere­sésünkre elmondta: a fi­zetési meghagyásos eljárás változása egy rendkívül erős, hatékony eszközt ad a könyvelők és könyvelő irodák ügyfelei számára, hogy egy-két hónapon belül jogos pénzügyi köve­telésükhöz jussanak. Az fmh ugyanakkor veszé­lyeket is hordoz, hiszen egy vállalat – amennyiben lejárt tartozása van – saját maga is kaphat ilyent beszállítóitól. Majd a jogerős fi­zetési meghagyás birtokában már rendkívül gyorsan elindít­ható a végrehajtás. Utalt arra, hogy az MKOE partneri megállapodást kötött az e-Post Hungary Kft.-vel, amely az elektronikus aláírás alkalmazások egyik vezető hazai szolgáltatója. Az együttműködés keretében az e-Post egy jogi irodával közösen kidolgozott egy olyan komplex szolgálta­tás-csomagot, amely igénybevételével a könyvelők – külön díjazá­sért – hatékonyan tudják segíteni saját ügyfeleiket az fmh-eljárások megindításában. Forgalomkorlátozások A felvonulás idején az autósoknak érdemes teljesen elkerülniük Buda­pest belvárosát. A hidak közül 15 óra és 17.30 között az Erzsébet híd a pesti irányban, illetve a Lánchíd mindkét irányban le lesz zárva. A főbb útvonalak közül a pesti oldalon az Andrássy út, az alsó rakpart, a Teréz és Szent István körút, Budán a felső rakpart, a Fő utca, az Attila út, a Krisztina körút és a Hegyalja út csak rendkívül lassan lesz járható. A Hősök terén, az Erzsébet körúton, a Szabadság és Petőfi hídon pedig torlódás várható. A dugókat észak–déli irányban a budai alsó rakparton és a Váci út–Bajcsy- Zsilinszky út–Károly körút útvonalon, kelet–nyugati irányban az Árpád és Lágymányosi hídon lehet elkerülni. Javasolt kerülőút még az Alkotás út és a Hungária körút. A tömegközlekedőknek is érdemes előre tájéko­zódniuk, néhány busz ugyanis ma délután kerülőúton jár majd. A kerékpáros felvonulást 2004 óta évente kétszer rendezik meg Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék