Népszava, 2010. április (137. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-08 / 81. szám

2 EU-csúcs Brüsszelen kívül? Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke (képünkön) visszaállítaná azt a gyakorlatot, hogy a hivatalos uniós csúcstalálkozókat ne csak Brüsszelben, hanem bármely más uniós tagállamban rendezzenek. Ausztriai látogatása alkalmával azt is közölte, hogy tervei szerint a jövőben több uniós csúcsot rendeznének. Az EU állam- és kormányfői 2004 óta tartják az uniós csúcsot a belga fővárosban, a Justus-Lipsius ne­vű központban. 2012-től azonban a Résidence Palace-ba helyezik át az uniós csúcs székhely­ét. Előzőleg a soros uniós elnöknél rendezték a csúcstalálkozót. Magyarország jövő év első felében tölti be az unió soros elnökségét. Ez idő alatt informális csúcstalálkozót rendezhetnek a magyar fővárosban. Emellett több szakértői és egyéb találkozót is megrendeznek. Népszava-információ Bíróság elé állítják Garzont Bíróság elé állítják Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbírót, mert a vád szerint visszaélt hivatali hatalmával a polgárháború és a Franco-diktatúra idején történt bűnök két évvel ezelőtti vizsgálata során - jelentette szerdán egy meg nem nevezett igazságügyi forrás. Az ország legismertebb bírája ellen szélsőjobboldali csoportok - köztük a Tiszta Kezek nevű - tettek panaszt. Perbe fogásáról a legfelsőbb bíróság egyik vizsgálóbírájának, Luciano Varelának kell döntenie. Varela egy februári ítéletében megállapította: Garzon a vizsgálat során szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy a parlament 1977-ben közkegye­lemben részesítette a polgárháború (1936-39) alatt és a Franco-diktatúra első éveiben történt bűncselekmények elkövetőit. (MTI) Szadr mozgalma bojkottál Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok híveinek többsége nem támogatja, hogy az iraki parlamenti választásokon legtöbb szavazatot kapott két jelölt bármelyikét is miniszterelnöknek nevezzék ki - jelentette be tegnap a mozgalom szóvivője. Szadr moz­galmának szimpatizánsai pénteken tartottak népszavazást arról, kit támogassanak a miniszterelnöki tisztségben. A referendumon a voksok 24 százalékával Ibráhim al-Dzsaafari volt síita miniszterelnök végzett az élen. A hivatalban lévő kormányfő, Núri al-Máliki 10, a március 7-i parlamenti választáson győztes pártot vezető Ijád Allávi pedig 9 százalékot kapott, ami tovább növeli az iraki kormányala­kítás körüli bizonytalanságot. Allávi blokkja két mandátummal szerzett többet, mint Máliki listája, de önmagában egyik politikai erő sem képes kormányt alakítani. Jelenleg mindkét politikus parlamenti szövetségeseket keres egy kormányképes koalíció létrehozásához. (MTI) Netanjahu békíteni akar Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (képünkön) el szeretné simítani - vagy legalább csökkenteni - a nézeteltéréseket kormánya és Washington között. Ebből az alkalomból újból találkozni szeretne Barack Obama amerikai elnökkel. Amerikai források szerint azonban erre a találkozásra csak akkor kerülhet sor, ha Benjamin Netanjahu megnyugtató választ ad Barack Obama követeléseire. Koalíciós megfontolások miatt Netanjahu azonban alig­ha tud minden követelést teljesíteni - például nincs kormányában többsége az arablakta Kelet-Jeruzsálem átadására a palesztinoknak. Netanjahu szándékát még megnehezíti, hogy Kelet-Jeruzsálemben ismét két arab család kiköltözését követelik a hatóságok, hogy zsidó telepesek költözzenek be helyettük. A rendelet máris kiváltotta az amerikaiak és a franciák tiltakozását. A növekvő feszültségek és az enyhén háborús hangulat ellenére lendületesen tovább fejlődik a kereskedelmi és turistaforga­lom Izrael és arab szomszédai között. Húsvét napjaiban mintegy 60 ezer izraeli töltötte az ünnepet az egyiptomi Sinai-félszigeten. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) VILÁG Lemészárolták az értelmiséget Putyin az első orosz miniszterelnök, aki felkereste a katyni erdőben található emlékhelyet. A második vi­lágháború egyik legszörnyűbb bűn­­cselekménye történt Katynban, ahol nemcsak lengyel tiszteket, hanem gyakorlatilag a lengyel értelmiséget végezték ki. 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Putyin és Tusk Katynban A valóságot cinikus hazugság leplezte Vlagyimir Putyin orosz és Donald Tusk lengyel miniszterelnök tegnap lerótta kegyeletét a Szmolenszk melletti Katinyban (Katyn) az ott 1940-ben kivégzett lengyelek emlékhelyén. „E sírok között, azok előtt, akik eljönnek megemlékezni szeretteik­ről, képmutatás lenne azt mondani, felejtsük el. Kötelességünk őrizni a múlt emlékét, és természetesen nem felejtünk, bármilyen keserű is az igazság. A múltat megváltoztatni nem lehet, de meg tudjuk őrizni és helyre tudjuk állítani az igazságot, s vele a történelmi igazságosságot” - mondta Putyin. Hangsúlyozta: „bármily nehéz legyen is, közeled­nünk kell egymáshoz, nem felejtve, de megértve, hogy nem lehet csak a múltba tekintve élni.” Putyin elismerte, hogy évtize­deken át „cinikus hazugságokkal próbálták leplezni a valóságot”, de úgy vélte, ugyanilyen hazugság lenne Katinyért az orosz népet fele­lőssé tenni. Hangsúlyozta: a katinyi bűntetteket és általában a sztáli­nizmus bűneit nem lehet igazolni. Oroszországban a totalitárius rezsim bűneit világosan megbélyegezték politikailag, jogilag és erkölcsileg, és ez az értékelés nem változik. Emlé­keztetett arra, hogy a repressziónak milliós nagyságrendben estek áldo­zatul a Szovjetunió lakosai is. A két kormányfő számos közéleti szemé­lyiség, köztük Andrzej Wajda film­rendező kíséretében előbb a lengyel áldozatok emlékhelyén helyezett el virágokat, ahol több vallás papjai imádkoztak, majd az oroszok em­lékhelyére vittek virágot. Az ünne­pélyes megemlékezés után közösen lerakták egy új templom alapkövét. Katiny nevét lengyelesen, Katynként ismeri a világ, annál is inkább, mert az egykori Szovjetunióban ritkán, s a lengyelekével homlokegyenest el­lenkező felfogást vallva foglalkoztak a témával. 1940-ben a katinyi erdőben és má­sutt a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán orosz fennhatóság alá került területeken becslések szerint össze­sen több mint 20 ezer lengyel hadi­foglyot és civilt végeztek ki a Szov­jetunió Kommunista Pártja politikai bizottságának döntése alapján. A Szovjetunió sokáig állította, hogy a lengyelek a Szovjetuniót megtámadó németeknek estek áldozatul. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke 1990- ben elismerte Moszkva felelősségét a katinyi tömegmészárlásért, de a vonatkozó dokumentumok jelentős része ma is titkos, noha Varsó jó ide­je követeli felszabadításukat. A hiva­talos nyomozást az orosz ügyészség 2004-ben lezárta, az áldozatok ro­konai eredmény nélkül kimerítettek minden jogi lehetőséget a nyomozás folytatásának kicsikarására. Mindazonáltal pénteken az orosz Kultúra tévécsatorna bemutatta Andrzej Wajda Katyn című filmjét. Wajda édesapja a kivégzettek között volt. A katinyi ügy orosz megköze­lítésében bekövetkezett változást Putyin először tavaly szeptemberben, a Gazeta Wyborcza című lengyel lapban közölt írásában jelezte. Ekkor hoztak létre egy történészekből álló bizottságot a közös történelem bo­nyolult kérdéseinek feldolgozására. Putyin cikkében emlékeztetett arra, hogy Oroszországban nem felejtet­ték el az 1920-as orosz-lengyel há­borúban elesett vörös katonákat, és az orosz fél folyamatosan emlékeztet arra is, hogy Katinyban nem csupán lengyel, hanem orosz áldozatok is nyugszanak. Népszava-összeállítás A lengyel és az orosz miniszterelnök a mészárlás helyszínén fotó:mti/epa Feldúlták a kirgiz parlamentet Feldúlták a kirgiz parlamentet teg­nap Biskekben az ellenzéki tüntetők. A tiltakozók egy része benyomult az épületbe, betörte az ablakokat és ajtókat, bútorokat és számítógépeket zúzott össze, s televíziókat, iroda­­technikai berendezéseket próbált elvinni, amit más tüntetők megaka­dályoztak, rákényszerítve a fosztoga­tókat a rablott holmi hátrahagyására. A törvényhozás tőszomszédságában, ugyancsak a főváros központi terén lévő főügyészség épületét felgyújtot­ták, de egyelőre nem világos, hogy ki okozta a tüzet. A téren szerdán lezajlott összecsapásokban nem végleges adatok szerint legkevesebb több tucatnyi ember meghalt, 140 megsebesült. A hatalom ellen felkelt tiltako­zók vezetői szerint már az ellenzék ellenőrzi Karakol, Narin és Talasz tartományi központokat, valamint néhány körzeti központot. A kirgiz belügyminisztériumban nem kíván­ták értékelni a biskeki helyzetet, mondván, hogy az „folyamatosan változik”. Hírügynökségek szerint az ellen­zék kezére került az állami televízió, amely időről időre ellenzéki vezetők nyilatkozatait közvetíti. A rendőrség csupán a kormányépület közvetlen környékét ellenőrzi, ezért nem lehet megállapítani, hogy ki követi figye­lemmel a Biskekben zajló eseménye­ket, s ki szerez érvényt Kurmanbek Bakijev elnök rendeletének, amely szerint este tíztől reggel nyolcig kijárási tilalom van a városban. Azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg az államfő. MTI-információ Medvegyev Pozsonyban Közös nyilatkozatban méltatta a Szovjetunió népeinek döntő mértékű hozzájárulását a fasizmus felett a II. világháborúban aratott győzelemhez a szlovák és az orosz államfő. A szovjet hadsereg 1945. április 4-én szabadította fel Pozsonyt, de a 65. évforduló hivatalos megrendezésével késtek a szlovák fővárosban, ugyan­is megvárták Dmitrij Medvegyev orosz elnököt, aki szerdán szintén részt vett a hivatalos ünnepségen­­ és Ivan Gasparovic szlovák köztár­sasági elnökkel együtt koszorúzott a Slavínon. A történelmi emlékhelyen 6845 szovjet katona nyugszik, akik a II. világháborúban Pozsony és környékének felszabadítása során vesztették életüket. Medvegyev hivatalos szlovákiai látogatásának fő gazdasági témá­ja lényegében az energetika volt, ugyanis húsz évvel a rendszerváltást követően még mindig Oroszország Szlovákia egyik fontos üzleti part­nere, elsősorban az energiahordozók terén. Együttesen nyolc egyezményt írtak alá, amelyek az üzleti együtt­működést szolgálják. Az egyik kö­zülük azt tartalmazza, hogy a mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjába Oroszország szolgáltatja majd a nukleáris fűtőanyagot. Három egyezmény egy közös, tehervagonok tervezésével és gyártásával foglalko­zó szlovák-orosz cég megalapításáról szól, s a poprádi Tatravagonban bővíti a foglalkoztatottak számát. A legtöbb port felkavaró és a legnagyobb vissz­hangot kiváltó az a szerződés, mely­nek értelmében az egykori szovjet fegyvereket, illetve hadászati eszkö­zöket felújító szlovák vállalatok mun­káját szigorúan ellenőrizni fogják az oroszok. Politikai elemzők úgy vélik, hogy ezzel teljes mértékben kiszol­gáltatottá válik Szlovákia. Ugyanis kimondottan szlovák fegyvereket és harci eszközöket ez ideig nem nagyon gyártottak, mivel általában orosz együttműködéssel készültek ilyen fegyverek. A most megkötött és aláírt törvény értelmében ezentúl minden egyes alkatrészt, eljárási módszert először az oroszoknak is látniuk kell, illetve jóváhagyniuk azt, s csak azt követően történhet a hivatalos javí­tási, szerelési, tökéletesítési munkálat­­ a szlovák cégek által. Medvegyev pozsonyi látogatá­sa során találkozott Robert Fico miniszterelnökkel, valamint Pavol Paska házelnökkel is. Susta Béla (Pozsony) Ma írják alá az új START-ot Prágában Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök ma írja alá Prágában a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-III. szerződést. Medvegyev már tegnap Václav Klaussal vacsorázott a cseh főváros­ban, Obama ma reggel érkezik meg az ünnepélyes aláírásra, amely a prágai vár, a Hradzsin Spanyol termében lesz. Rövid nemzetközi sajtóértekezlet után a cseh ál­lamfő díszebédet az amerikai és az orosz elnök tiszteletére. Barack Obama ma este az amerikai nagyköveti rezidencián munkavacsorán látja vendégül 11 kelet- és kö­zép-európai ország állam- és kormányfőit. Magyarországot Bajnai Gordon minisz­terelnök képviseli a találkozón. A START-aláírás és a kelet-európai csúcs biztonsági költségeit 40-50 millió koronára becsülik. Obama tárgyal a kínai elnökkel Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai állam­elnök külön is tárgyalni fog Barack Obama amerikai elnökkel, amikor a jövő héten részt vesz a washing­toni nukleáris biztonsági csúcs­­értekezleten, és fel is szólal azon - jelentették be tegnap a pekingi külügyminisztériumban. A kínai elnök közelgő washingtoni útja előtt Cuj Tien-kaj (Cui Tiankai) külügyminiszter-helyettes Hu prog­ramjáról elmondta, hogy a kínai elnök Obama meghívására vesz részt a nukleáris biztonsági csúcs­­értekezleten, ahol „fontos beszédet fog mondani”. Ennek tartalmáról, lényegi üzeneteiről Cuj előzetesen nem volt hajlandó részleteket el­árulni, de hangsúlyozta: ez lesz az első alkalom, hogy a kínai elnök egy nemzetközi fórumon ebben a kérdés­ben megnyilatkozik. Ha elemezni fogja a jelenlegi helyzetet, a nemzet­közi együttműködés fokozását fogja szorgalmazni, és Kína vonatkozó lépéseiről is tájékoztatást fog adni - tájékoztatott Cuj. A miniszterhelyettes később - kér­désre válaszolva-megjegyezte: Kína nukleáris politikája a 60-as évektől kezdve változatlan és világos. Kö­vetkezetességének megkérdőjelezése igazságtalan lenne - jelentette ki. Cuj Tien-kaj azzal kapcsolatban, hogy a konferencia témája egyebek között a terrorizmus és a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerepe lesz, aláhúzta: a nukleáris technológia terjedésével nő a nukleá­ris terrorizmus veszélye. A kínai-amerikai viszonyról szólva Cuj fontosnak tartotta meg­említeni Hu és Obama április 2-i te­lefonbeszélgetését, amelynek során a felek „új megegyezésre jutottak”. Kína kész ennek átültetésére a gya­korlatba „a három kínai-amerikai közös közlemény, a különbségek és a kényes kérdések megfelelő kezelése mellett” - hangoztatta a vezető kínai diplomata. MTI-információ

Next