Népszava, 2010. június (137. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-28 / 148. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Már egy hónappal ezelőtt tárgyalóasztalhoz kellett volna hívnia a munkavállalókat a kormányzatnak - vélik a szakszervezeti vezetők. Szerintük az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel. Az érdekképviseletek hiányolták, és sürgették a párbeszéd megkezdését. Úgy tűnik, az új kormány nem hajlik az érdekegyeztetésre. Ha ez így marad, forró őszi bértárgyalások jöhetnek. Jövő év január 1-jétől indulna a családi típusú egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere. A minimálbér „felbruttósítása”, az adójóváírások „kivezetése” szintén a jövő évtől kezdődik, és két évig tart a rendszer átalakítása. A hogyanról még senki sem tud részleteket. A személyi jövedelmek alakításának új kormányzati tervéből az eddig nyilvánosságra hozott mozzanatok alapján készült számítás ismeretében Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke annak a reményének adott hangot, hogy ezt és így nem próbálja megvalósítani a kormány. A 16 százalékos egységes adókulcs és az adójóváírás két év alatt történő kivezetése azt eredményezné ugyanis, hogy a munkavállalók döntő részének, mindenkinek, aki havi 300 ezer forintnál kevesebbet keres, tetemes veszteséget kellene elkönyvelni. „Nyilván ez nem lehet kormányzati cél, de a korrekt tájékoztatás híján egyelőre csak a sajtóinformációkból tudunk kalkulálni - mondta az alelnök. Hozzátette: a munkavállalók részben megértők, mert természetesnek tartják, hogy az új kormányzat a számolgatásnál tart. Azt viszont nem tudják elfogadni, hogy ellentmondásos nyilatkozatokra kell hagyatkozniuk az érdekképviseleteknek, mert a munka világát érintő ügyekről még semmilyen írásos tervezetet nem kaptak, és a kormányváltás óta nem működnek a hagyományos érdekegyeztetési fórumok. Az Országgyűlésben is, az előzetes társadalmi egyeztetésre kötelezett kormány-előterjesztések helyett egyéni képviselői indítványként bukkannak fel a munkavállalók sorsát alapjaiban befolyásoló javaslatok, így kerülve el az egyeztetést a társadalmi partnerekkel, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel. Az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását a munkáltatók már korábban kezdeményezték, s csatlakoztak hozzájuk a munkavállalók is, de Matolcsy György miniszter válasza még nem érkezett meg. „Mi mindig is a társadalmi szolidaritást kifejező, többsávos személyi jövedelemadó mellett álltunk - mondta az alelnök —, ahogy Európa konszolidálódott társadalmi rendszerű országaiban ez a gyakorlat. Ezt hangoztattuk, amikor az előző kormányban részt vevő szabad demokraták sürgették az egykulcsos adórendszert, s most is. Az adójóváírás kivezetése ellen nincs kifogásunk, amennyiben ez a nettó keresetek megőrzésével fog történni. Ez utóbbi viszont egyelőre nem hangzott el!” - hívta fel a figyelmet. Márpedig ezt elhagyhatatlan lépésnek tartja a minimálbér megadóztatása esetén is. Annak 73 500 forintos nettó - adótól, járuléktól megfosztott - összege épp hogy meghaladja a 60 ezer forintot, most is rendkívül alacsony, már régóta elmarad a létminimumtól (idén ez 78 ezer forint), nem is szólva az Európai Szociális Charta ajánlásáról, amely az átlagbér hatvan százalékában jelöli meg (ami körülbelül 120 ezer forint lenne). Az Orbán-féle 29 pontban szereplő egykulcsos családi adózás bevezetéséről annyit mondott: még nem látott olyan szakértői álláspontot, amely lehetségesnek tartja az egykulcsos adózást a családi adózással egybekötni. Az eddig megismert szándékok alapján készített MSZOSZ-számítások szerint egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülne a dolgozók döntő többsége, ami elfogadhatatlan a szakszervezetek számára. Ezért sürgetik a kormányt, hogy hagyjon fel a párbeszéd mellőzésével, a társadalmi partnerek együttműködésével érlelődjön ki egy általánosan elfogadható jövedelemszabályozó rendszer. „Az egykulcsos adó a közszolgálat szempontjából azért fontos, mert az alatt a sávhatár alatt, amely alatt ez még valamilyen módon negatívan érinti a munkavállalókat, dolgozik a magyar közszolgálati dolgozók több, mint fele” - így fogalmazott Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke. A terv még a 200 ezer bruttó fölött is veszteséget jelent. Ez több százezres munkavállalói kör a közszférán belül is. „Azt szeretnénk elérni, ha normális érdekegyeztetés működne, és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tárgyalnánk például adójogszabály-változtatásokról, és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) tárgyalhatnánk mindarról, ami a közszférára vonatkozik” - hangsúlyozta Varga. Nyomatékkal hozzátette: bérügyekben, adó- és járulékszabályokban eddig mindig figyelembe vették, amit az OÉT mondott, mindig módosult a kormány eredeti előterjesztése. Minden kormánnyal sikerült megállapodni, az 1998-2002 közöttivel is. A második Orbán-kormány nemzeti közmegegyezésről beszél. „Lehet, hogy én nem értek jól magyarul, de én ezt úgy értelmezem, hogy a közmegegyezés előzetes vitákon, tárgyalásokon, egyeztetéseken alapul. Ha feltétel nélkül kell elfogadnunk, amit valaki közöl velünk, az számunkra nem jelent egyeztetést, csak kényszert. Arra a kérdésre, hogy mikor kellene elkezdeni az egyeztetést, Varga azt mondta: egy hónappal ezelőtt. „Munkajogszabályok, alapvető törvények jelenlegi vitája vagy végszavazott állapota, például a kormányzati tisztviselőkről szóló törvénynél már a köztársasági elnök által visszaküldött változat újratárgyalása és lezárása, mind azt mutatja, hogy már az optimális időponton régen túl vagyunk.” A kompromisszumkötésre készen állnak, de ennek a leghalványabb jelét sem tapasztalják pillanatnyilag - jelentette ki a SZEF elnöke. „Kormányzati szintű illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy történtek egyeztetések a szakszervezetekkel. Ez nem igaz. Nagyon sajnálom azt is, hogy ma már államtitkári minőségben szereplő fideszes politikusok gondolják azt, hogy ha egy parlamenti bizottsági ülésen szót kapnak a szakszervezetek, és ott elmondják, mit gondolnak a dologról, az jogi értelemben és az Európai Unióban elvárt érdekegyeztetés” - méltatlankodott az elnök. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke hiányolta az intézkedések határidejét, és úgy vélte, az akcióterv nem foglalkozott a munka világával. Ő is vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal, és úgy vélte, hogy a Fidesz-kabinet igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel. Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta. A 16 százalékos szja Borsik szerint a munkavállalók közül csak keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével. Regős Zsuzsa, Szöllősi Ferenc Az egykulcsos szja, a minimálbér megadóztatása mindenkinek rossz Homályosak a tervek, forró őszi bértárgyalások jöhetnek Már csak az emléke él a sok résztvevővel működő Országos Érdekegyeztetési TanácsnakFotó: Szalmás Péter Mi fán terem? Tévhit, hogy Magyarországon másfél millió vállalkozás van. Valójában ennyi embernek van vállalkozói adószáma. Mintegy 600 ezer az egyéni vállalkozó és 400-600 ezer az őstermelő, aki azért volt kénytelen „vállalkozóvá" válni, hogy hozzájuthasson a földalapú támogatásokhoz, a termékkiegyenlítő pótlékokhoz. Szűcs Györgynek, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnökének véleménye szerint sürgősen le kellene ülni, hogy meghatározzák, ki Magyarországon az önfoglalkoztató. Európában az önfoglalkoztató nem munkaadó, de nem is munkavállaló - magyarázta az elnök. Az önfoglalkoztató gyakorlatilag polgári szerződések alapján megbízási szerződésekből szerez magának munkát, akár több helyről is, maga fizeti a biztosításokat, járulékokat, s a költségek elszámolása után megmaradó jövedelme után fizet személyi jövedelemadót, mint bármelyik hétköznapi állampolgár. Ha létrehoznák idehaza is ezt a kategóriát, mindjárt jóval kevesebb lenne a vállalkozó Magyarországon, ahol ezek 99 százaléka mikro- és családi vállalkozás, és a foglalkoztatási átlag vállalkozásonként 4,7 fő (67 százaléknál nincs alkalmazott). A KSH csak az 5 fő feletti vállalkozásokkal kapcsolatban rendelkezik adatokkal, vagyis a családi vállalkozásokra gyakorlatilag nincs adat. Az Iposz a törvényhozóktól pedig azt várja, hogy végre eldöntsék, mi legyen a valóban vállalkozó egyéni cégek jövőbeni státusa, sorsa. Ettől függ ugyanis, hogy ők is aktív részesei lehessenek a munkahelyteremtésnek, részt vehessenek pályázatokon, és segítséget kaphassanak technikai-technológiai megújulásukhoz. RÓZSA GERGELY, az Ecostat kutatója kiemelte: nem tudni, hogyan vezetik ki az adójóváírást, a szuperbruttót, kit hogy kompenzálnak közben, ki jár jól, ki rosszul. A legfrissebb statisztika alapján elmondható, hogy áprilisban 90 ezer „közmunkás” volt (az Út a munkához programba bevontak minimálbéren, s a közszférában ezek száma 100 ezer fölöttire tehető. Ugyanakkor képlékeny az egyéni vállalkozók és az 5 főnél kisebb mikrovállalkozásokról szerezhető információ, mivel a statisztika róluk nem tud hűséges képet adni. Rózsa Gergely szerint az adójóváírás és a minimálbér a sarokpontja a kormányzati változtatásoknak, s elkerülhetetlennek tartja az alacsonyabb keresetűeknél a béremelést. A szuperbruttóval az idén, az egykulcsos adóval jövőre a magasabb keresetűek jártak, járnak jól. Az elemző meggyőződése, hogy bár nem lesz konfliktusmentes a munkaadók és munkavállalók közötti alku, mégis van szolidaritás a társadalomban, amit az idei év eleji béremelések mutattak a tényleg alacsony keresetűeknél. HÓDI ZOLTÁN, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője is megerősítette: ha adózik a minimálbér, s két év alatt kivezetik az adójóváírást, az a kérdés, hogy az átlagkereset környékén lévőket, a munkavállalók 60 százalékát miként érintik a kormányzati lépések, hiszen náluk biztosan csökken a reálbér. A minimálbéresek keresete eleve 16 százalékkal csökken, a minimálbért ezért ugyanennyivel meg kell emelni. Emiatt nőnek majd a munkáltatók bérköltségei is. Magával az egykulcsos adóval sem ért egyet az MSZOSZ, mert szerintük nem érvényesül az alkotmányos előírás, az igazságosság, a szolidaritás, hogy a keresetek arányában járuljanak hozzá a munkavállalók a közteherviseléshez. „Ha ezt megcsinálják, a 200 ezer forint feletti keresetűeknek magasabb lesz a hazavihető nettó keresete. Vagyis az alacsonyabb keresetűek rovására rendeződnek át a dolgok. Mi úgy gondoljuk, hogy nem a balkáni megoldásokhoz kellene igazodnunk, hanem a nálunk fejlettebb régióhoz, ahol Angliától Ausztriáig az igazságos közteherviselést többkulcsos adórendszerrel oldják meg. Ez tovább fogja növelni a szegények és a gazdagok, az alacsonyabb és magasabb jövedelműek közötti különbséget.” NÉPSZAVA telefonon M*ÖV201E512`s ingyenes löktsiamcm. Levélőcua vingftndetószülvíny vI .siftküldésévei: iMpuavii upkieoo Kú. Teljesíttoi osztály, 143Q Budapett, Pf. 4. Fanon: Of*If477-gO15- Online: www. nepizava. n 11