Népszava, 2010. június (137. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-28 / 148. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Már egy hónappal ezelőtt tárgyalóasztalhoz kellett volna hívnia a mun­kavállalókat a kormányzatnak - vélik a szakszervezeti vezetők. Szerintük az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közte­herviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel. Az érdekképviseletek hiányolták, és sürgették a párbe­széd megkezdését. Úgy tűnik, az új kormány nem hajlik az érdekegyez­tetésre. Ha ez így marad, forró őszi bértárgyalások jöhetnek. Jövő év január 1-jétől indulna a családi típusú egykulcsos sze­mélyi jövedelemadó rendszere. A minimálbér „felbruttósítása”, az adójóváírások „kivezetése” szintén a jövő évtől kezdődik, és két évig tart a rendszer átala­kítása. A hogyanról még senki sem tud részleteket. A személyi jövedelmek ala­kításának új kormányzati ter­véből az eddig nyilvánosságra hozott mozzanatok alapján készült számítás ismeretében Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke annak a re­ményének adott hangot, hogy ezt és így nem próbálja megva­lósítani a kormány. A 16 száza­lékos egységes adókulcs és az adójóváírás két év alatt történő kivezetése azt eredményezné ugyanis, hogy a munkavállalók döntő részének, mindenkinek, aki havi 300 ezer forintnál ke­vesebbet keres, tetemes veszte­séget kellene elkönyvelni. „Nyilván ez nem lehet kor­mányzati cél, de a korrekt tá­jékoztatás híján egyelőre csak a sajtóinformációkból tudunk kalkulálni - mondta az alelnök. Hozzátette: a munkavállalók részben megértők, mert termé­szetesnek tartják, hogy az új kormányzat a számolgatásnál tart. Azt viszont nem tudják el­fogadni, hogy ellentmondásos nyilatkozatokra kell hagyatkoz­niuk az érdekképviseleteknek, mert a munka világát érintő ügyekről még semmilyen írásos tervezetet nem kaptak, és a kormányváltás óta nem működnek a hagyományos érdekegyeztetési fórumok. Az Országgyűlésben is, az elő­zetes társadalmi egyeztetésre kötelezett kormány-előterjesz­tések helyett egyéni képviselői indítványként bukkannak fel a munkavállalók sorsát alap­jaiban befolyásoló javaslatok, így kerülve el az egyeztetést a társadalmi partnerekkel, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel. Az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács összehívását a munkáltatók már korábban kezdeményez­ték, s csatlakoztak hozzájuk a munkavállalók is, de Matolcsy György miniszter válasza még nem érkezett meg. „Mi mindig is a társadalmi szolidaritást kifejező, többsávos személyi jövedelemadó mellett álltunk - mondta az alelnök —, ahogy Európa konszolidálódott társadalmi rendszerű orszá­gaiban ez a gyakorlat. Ezt hangoztattuk, amikor az előző kormányban részt vevő szabad demokraták sürgették az egy­kulcsos adórendszert, s most is. Az adójóváírás kivezetése ellen nincs kifogásunk, amennyiben ez a nettó keresetek megőrzé­sével fog történni. Ez utóbbi viszont egyelőre nem hangzott el!” - hívta fel a figyelmet. Márpedig ezt elhagyhatatlan lépésnek tartja a minimálbér megadóztatása esetén is. Annak 73 500 forintos nettó - adótól, járuléktól megfosztott - össze­ge épp hogy meghaladja a 60 ezer forintot, most is rendkívül alacsony, már régóta elmarad a létminimumtól (idén ez 78 ezer forint), nem is szólva az Európai Szociális Charta ajánlásáról, amely az átlagbér hatvan száza­lékában jelöli meg (ami körül­belül 120 ezer forint lenne). Az Orbán-féle 29 pontban szereplő egykulcsos családi adózás beve­zetéséről annyit mondott: még nem látott olyan szakértői ál­láspontot, amely lehetségesnek tartja az egykulcsos adózást a családi adózással egybekötni. Az eddig megismert szándékok alapján készített MSZOSZ-számítások szerint egyértelműen hátrányos hely­zetbe kerülne a dolgozók döntő többsége, ami elfogadhatatlan a szakszervezetek számára. Ezért sürgetik a kormányt, hogy hagyjon fel a párbeszéd mellő­zésével, a társadalmi partnerek együttműködésével érlelődjön ki egy általánosan elfogadható jövedelemszabályozó rendszer. „Az egykulcsos adó a köz­­szolgálat szempontjából azért fontos, mert az alatt a sávhatár alatt, amely alatt ez még vala­milyen módon negatívan érinti a munkavállalókat, dolgozik a magyar közszolgálati dolgozók több, mint fele” - így fogalma­zott Varga László, a Szakszer­vezetek Együttműködési Fóru­ma (SZEF) elnöke. A terv még a 200 ezer bruttó fölött is vesz­teséget jelent. Ez több százezres munkavállalói kör a közszférán belül is. „Azt szeretnénk elérni, ha normális érdekegyeztetés működne, és az Országos Ér­dekegyeztető Tanácsban (OÉT) tárgyalnánk például adójog­szabály-változtatásokról, és az Országos Közszolgálati Érdek­egyeztető Tanácsban (OKÉT) tárgyalhatnánk mindarról, ami a közszférára vonatkozik” - hangsúlyozta Varga. Nyoma­tékkal hozzátette: bérügyekben, adó- és járulékszabályokban ed­dig mindig figyelembe vették, amit az OÉT mondott, mindig módosult a kormány eredeti előterjesztése. Minden kor­mánnyal sikerült megállapodni, az 1998-2002 közöttivel is. A második Orbán-kormány nemzeti közmegegyezésről beszél. „Lehet, hogy én nem értek jól magyarul, de én ezt úgy értelmezem, hogy a köz­­megegyezés előzetes vitákon, tárgyalásokon, egyeztetése­ken alapul. Ha feltétel nélkül kell elfogadnunk, amit valaki közöl velünk, az számunkra nem jelent egyeztetést, csak kényszert. Arra a kérdésre, hogy mikor kellene elkezde­ni az egyeztetést, Varga azt mondta: egy hónappal ezelőtt. „Munkajogszabályok, alapvető törvények jelenlegi vitája vagy végszavazott állapota, például a kormányzati tisztviselőkről szóló törvénynél már a köztár­sasági elnök által visszaküldött változat újratárgyalása és lezá­rása, mind azt mutatja, hogy már az optimális időponton régen túl vagyunk.” A kompro­misszumkötésre készen állnak, de ennek a leghalványabb jelét sem tapasztalják pillanatnyilag - jelentette ki a SZEF elnöke. „Kormányzati szintű illeté­kesek úgy nyilatkoztak, hogy történtek egyeztetések a szak­­szervezetekkel. Ez nem igaz. Nagyon sajnálom azt is, hogy ma már államtitkári minőség­ben szereplő fideszes politiku­sok gondolják azt, hogy ha egy parlamenti bizottsági ülésen szót kapnak a szakszervezetek, és ott elmondják, mit gondolnak a dologról, az jogi értelemben és az Európai Unióban elvárt érdekegyeztetés” - méltatlan­kodott az elnök. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségé­nek (ASZSZ) elnöke hiányolta az intézkedések határidejét, és úgy vélte, az akcióterv nem foglalkozott a munka világával. Ő is vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kor­mánnyal, és úgy vélte, hogy a Fidesz-kabinet igyekszik meg­kerülni a szükséges tárgyaláso­kat a partnerekkel. Orbán Viktor ugyan az akció­terv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvé­nyes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a mun­káltatókkal - hangsúlyozta. A 16 százalékos szja Borsik sze­rint a munkavállalók közül csak keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavál­laló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével. Regős Zsuzsa, Szöllősi Ferenc Az egykulcsos szja, a minimálbér megadóztatása mindenkinek rossz Homályosak a tervek, forró őszi bértárgyalások jöhetnek Már csak az emléke él a sok résztvevővel működő Országos Érdekegyeztetési TanácsnakFotó: Szalmás Péter Mi fán terem? Tévhit, hogy Magyarországon másfél millió vállalko­zás van. Valójában ennyi embernek van vállalkozói adószáma. Mintegy 600 ezer az egyéni vállalkozó és 400-600 ezer az őstermelő, aki azért volt kénytelen „vállalkozóvá" válni, hogy hozzájuthasson a földalapú támogatásokhoz, a termékkiegyenlítő pótlékokhoz. Szűcs Györgynek, az Ipartestületek Országos Szövet­sége (Iposz) elnökének véleménye szerint sürgősen le kellene ülni, hogy meghatározzák, ki Magyarországon az önfoglalkoztató. Európában az önfoglalkoztató nem munkaadó, de nem is munkavállaló - magyarázta az elnök. Az önfoglalkoztató gyakorlatilag polgári szerződések alapján megbízási szerződésekből szerez magának munkát, akár több helyről is, maga fizeti a biztosításokat, járulékokat, s a költségek elszámolása után megmaradó jövedelme után fizet személyi jöve­delemadót, mint bármelyik hétköznapi állampolgár. Ha létrehoznák idehaza is ezt a kategóriát, mindjárt jóval kevesebb lenne a vállalkozó Magyarországon, ahol ezek 99 százaléka mikro- és családi vállalkozás, és a foglalkoztatási átlag vállalkozásonként 4,7 fő (67 szá­zaléknál nincs alkalmazott). A KSH csak az 5 fő feletti vállalkozásokkal kapcsolatban rendelkezik adatokkal, vagyis a családi vállalkozásokra gyakorlatilag nincs adat. Az Iposz a törvényhozóktól pedig azt várja, hogy végre eldöntsék, mi legyen a valóban vállalkozó egyéni cégek jövőbeni státusa, sorsa. Ettől függ ugyanis, hogy ők is aktív részesei lehessenek a munkahelyteremtés­nek, részt vehessenek pályázatokon, és segítséget kaphassanak technikai-technológiai megújulásukhoz. RÓZSA GERGELY, az Ecostat kutatója kiemelte: nem tudni, hogyan vezetik ki az adójóvá­írást, a szuperbruttót, kit hogy kompenzálnak közben, ki jár jól, ki rosszul. A legfrissebb statisz­tika alapján elmondható, hogy áprilisban 90 ezer „közmunkás” volt (az Út a munkához programba bevontak­ mini­málbéren, s a közszférában ezek száma 100 ezer fö­löttire tehető. Ugyanakkor képlékeny az egyéni vál­lalkozók és az 5 főnél kisebb mikrovállalkozásokról szerezhető információ, mivel a statisztika róluk nem tud hűséges képet adni. Rózsa Gergely szerint az adójóváírás és a minimálbér a sarokpontja a kormányzati változtatásoknak, s elkerülhetetlennek tartja az alacsonyabb keresetűeknél a béremelést. A szuperbruttóval az idén, az egykulcsos adóval jövőre a magasabb keresetűek jártak, járnak jól. Az elemző meggyőződése, hogy bár nem lesz konflik­tusmentes a munkaadók és munkavállalók közötti alku, mégis van szolidaritás a társadalomban, amit az idei év eleji béremelések mutattak a tényleg ala­csony keresetűeknél. HÓDI ZOLTÁN, a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének (MSZOSZ) bérpoli­tikai ügyvivője is megerősítette: ha adózik a minimálbér, s két év alatt kivezetik az adójóváírást, az a kérdés, hogy az átlagkere­set környékén lévőket, a munka­­vállalók 60 százalékát miként érintik a kormányzati lépések, hiszen náluk biztosan csökken a reálbér. A minimálbéresek keresete eleve 16 százalékkal csökken, a minimálbért ezért ugyanennyivel meg kell emelni. Emiatt nőnek majd a munkáltatók bér­költségei is. Magával az egykulcsos adóval sem ért egyet az MSZOSZ, mert szerintük nem érvényesül az alkotmányos előírás, az igazságosság, a szolida­ritás, hogy a keresetek arányában járuljanak hozzá a munkavállalók a közteherviseléshez. „Ha ezt meg­csinálják, a 200 ezer forint feletti keresetűeknek magasabb lesz a hazavihető nettó keresete. Vagyis az alacsonyabb keresetűek rovására rendeződnek át a dolgok. Mi úgy gondoljuk, hogy nem a balkáni megoldásokhoz kellene igazodnunk, hanem a ná­lunk fejlettebb régióhoz, ahol Angliától Ausztriáig az igazságos közteherviselést többkulcsos adórend­szerrel oldják meg. Ez tovább fogja növelni a sze­gények és a gazdagok, az alacsonyabb és magasabb jövedelműek közötti különbséget.” NÉPSZAVA telefonon M*Ö­V201E5­12`s ingyenes lök­tsiamcm. Levélőcua vingftndetószülv­íny vI .siftküldésévei: iMpuavii upkieoo Kú. Teljesíttoi osztály, 143Q Budapett, Pf. 4. Fanon: Of*If477-gO15- Online: www. ne­p­­i­z­av­a. n 11

Next