Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-01 / 151. szám

NÉPSZAVA 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Jól átgondolt csomagról beszélt Szalai Annamária, az ORTT kormánypárt által delegált tagja Marad a szájkosártörvénynél a Fidesz Újabb szervezet, a Magyar Média Kerekasztal csatlakozott azok né­pes táborához, akik szeretnének beleszólni, hogyan alakul a sajtó élete. A több szervezetet és mé­diumot tömörítő csoport jelezte: ha már hétfőn elhalasztották a csomag egyes részeiről szóló sza­vazást, adjanak helyt a szakmai egyeztetésnek. Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja jelezte: ősszel jön a részletszabá­lyokat leíró médiatörvény, amely jövőre léphet életbe. Nemzeti médiastratégia kidol­gozását, hatástanulmányokat, a közszolgálati médiumok esetében a „pénzügyi következményeket is bemutató számításokkal” megala­pozott koncepciót és szakmai vitát követelt a több szakmai szervezetet és médiumot is tömörítő Nemzeti Média Kerekasztal. A szervezet tegnap kiadott közleményében tu­datta: a médiacsomaghoz tartozó egyes jogszabályok országgyűlési végszavazásának elhalasztását úgy értelmezik, hogy ez utat nyithat az előzetes, érdemi társadalmi vita le­folytatásához, a szakmai egyezteté­sekhez. Ebben ők is részt vennének. A közlemény arra utalt, hogy hét­főn tartották volna a végszavazást a médiafelügyeletre vonatkozó változ­tatásokról, ám ezt elhalasztották. A hivatalos magyarázat szerint eljárási okokból, ám az origo.hu információi szerint akár az alkotmányossági ag­gályok „kicselezése” is állhat a dön­tés mögött. Ha ugyanis elég későn szavaznak a médiafelügyeletről és a közszolgálati médiumok tulajdonosi rendszerének átszervezéséről, azzal megkerülhetik Sólyom László lekö­szönő államfőt. Más értesülések ezt az álláspontot ugyanakkor cáfolják, mondván: a még nyáron Ház elé kerülő kérdésekben nincs alkotmá­nyossági aggály. E törvények értelmében történne meg az ORTT és a Nemzeti Hírköz­lési Hatóság (NHH) összevonása egy csúcsszervezetbe. Ezen szervezeten belül, az ORTT pótlására jönne létre a Médiatanács. Az ORTT és az NHH összevonásával létrejövő szervezetbe egyébként a kormány három, az el­lenzék három, míg a Médiatanács két tagot delegálna. A Médiatanács tagjait azonban kétharmados többséggel vá­lasztaná a Ház, így a tanácsban akár többségbe is kerülhetnek a kormány közeli küldöttek, az ő delegáltjaikkal pedig az új média- és tartalomszolgál­tatási felügyeleti csúcsszervezetben is a kormány javára billenhetne a mér­leg nyelve. Létrehoznák mindezeken kívül a Közszolgálati Közalapítványt is, amely a közszolgálati médiumok - Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Tv, Magyar Távirati Iroda - fel­ügyeletét ellátó csúcsszervezet. Eddig ugyanis mindegyik médiumnak saját vezetése volt. Az erről szóló javasla­tot akarják még július 19-ig elfogadni Cser-Palkovics András, a törvény egyik beterjesztőjének korábbi szavai szerint. Elhalasztották hétfőn a „média­alkotmány” általános vitáját is. E szabályozás szintén komoly kriti­kákat kapott. A sajtó­ és a média alapvető működési szabályait tar­talmazó törvényben volt egyebek közt az elhíresült „válaszadás joga”, amely mögül, úgy tűnik, kihátrált a Fidesz. Hasonlóképp visszavonulót fújtak a kötelező beszámolás elvétől, azaz attól, hogy minden médiumnak be kellene számolni a „nemzetet érintő, fontos” eseményekről. A törvényhez augusztus végéig várnak javaslatokat, a szavazást októberben tarthatják meg. Megszavazták vi­szont azt az alkotmánymódosítást, amely a szólásszabadságot, illetve a közszolgálati médiaszolgáltatás fo­galmát rögzíti az alaptörvényben. A javaslatcsomag sok gondot okozott a Fidesznek. Azt egyebek közt kriti­zálta az Európai Újságíró Szövetség, az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ), de a Transparency International Hungary és az Eötvös Károly Intézet is. Az újságírói csoportok kritikáiról, a nemzetközi visszhangról Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja tegnap az MTV Ma reggel című műsorában közölte: ez egy szervezett akció, ezek a szer­vezetek szerinte meg sem szólaltak akkor, amikor rendőrterror volt, és újságírókat is vertek, vagy amikor a Hír Tv drogbotránya néven ismertté vált ügyben kábítószert csempész­tettek volna újságírók autójába. Egyúttal közölte azt is: „jól átgondolt médiacsomagról” van szó, amelynek egy újabb része, a részletszabályokat hozó médiatörvény ősszel kerülhet a Ház elé, és 2011-ben léphetne életbe. Népszava-információ­ Fotó: Vajda József Nem tudni, lesz-e rádióelnök Lejárt a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat határideje, s a tegnap déli határidőig ketten le is adták pályázatukat, ám kérdéses, hogy mi lesz az elnökválasztással. A Magyar Rádió Közalapítvány titkárságára megérkeztek ugyan a pályázatok, ám a parlamentnek benyújtott, a közmédiumokat is érintő és már végszavazás előtt álló törvényjavaslat-csomag miatt nem tudtak nyilatkozni a választás menetéről. E csomagban szerepel, hogy megszűnne a Magyar Rádió Közalapítvány, és helyébe a Közszolgálati Közalapítvány lépne, de a rádiónak sem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne. Arról egyébként szintén nem tudni, hogy kik adták le a pályázatokat. A pályázat dokumentációját áprilisig hatan vásárolták meg: Szayly József, a közrádió alelnöke, Heal Edina, a Sláger Rádió volt vezérigaz­gatója, Balogh Gábor ügyvéd, Such György jelenlegi rádió­elnök, valamint két olyan személy, aki nem járult hozzá neve közléséhez. Such még lapunkban közölte júniusban, hogy nem indul újra. Szayly, Heal és Balogh az MTI-vel tudatták, hogy nem adták be pályázataikat. Balogh Andrást javasolják a választmány élére Mesterházy az egyetlen esélyes Egyetlen jelöltként Mesterházy Attila az esélyes az MSZP elnöki posztjára. A párt különböző vezető tisztségeire pályázókat a tisztújító kongresszusra készülve tegnap sorra hallgatta meg a jelölést előkészítő bizottság (JEB). Amennyiben július 10-én a szocialis­ták elnökévé választják Mesterházyt a küldöttek, akkor kevesebb lesz a kibeszélés, az MSZP pedig harcos, kemény elvi ellenzéki politikát fog foly­tatni. Pályáza­tában legalábbis ezt tűzi célul a pártelnöki poszt várományosa. A szocialisták jelenlegi frakcióvezetője azt szeretné, hogyha választékot tud­nának nyújtani az emberek számára, és be tudnák mutatni, hogy ismét képesek kormányzóerővé válni. Mesterházy rugalmasabb politikát folytatna annak érdekében, hogy a szocialisták ki tudjanak törni az „elefántcsonttoronyból”. Nem indul sem elnöki, sem alelnö­ki, sem a választmányi elnöki posz­tért Botka László, pedig a szegedi polgármester különösen az utóbbi tisztségre nagyon sok jelölést kapott. A Tisza-parti város vezetőjét szintén tegnap hallgatta meg a JEB, a testü­let előtt Botka többek között arról beszélt, hogy ismét szeretné elnyerni a szegediek bizalmát, ezért nem vál­lal pozíciót, megyei elnökként, or­szággyűlési képviselőként azonban részt fog venni a párt megújításában. A választmány vezetőjének maga helyett Balogh Andrást, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét javasol­ta. A polgármester lapunknak azt mondta, a választmánynak fontosak részben az értelmiségi kapcsolatok, részben a testület megújítása, ezért tartja alkalmasnak mindenre Ma­gyarország je­lenlegi thaiföldi nagykövetét. Megjegyezte: Balogh Andrást és Simon Gábor választmányi elnököt „nem lehet egy napon említeni”, emellett az MSZP következő vezetésével szemben alapvető elvárás az, hogy a különböző tisztségeket olyan em­berek töltsék be, akik mostanáig sem a pártban, sem a kormányban nem vállaltak szerepet. Simon most a választmány elnöke, a választáso­kig pedig államtitkárként szolgált, éppen ezért Botka szerint hátrább kell lépnie. Indokolatlan és magya­rázhatatlan lenne, ha Simon nem ezt tenné, szögezte le Szeged szocialista elöljárója. Értesülésünk szerint Molnár Csa­ba volt kancelláriaminiszter elvállal­ta a pártelnök-helyettesi jelölést, ám a JEB előtt kijelentette, amennyiben Balogh András erre a tisztségre pá­lyázik, ő félreáll. Úgy tudjuk, hogy a bizottság a párt köztársasági elnök­­jelöltjét is meghallgatta. F. Á. Mesterházy Attila szerint az MSZP kemény elvi ellenzéki politikát fog folytatni BELFÖLD Bakondi György visszatér a katasztrófavédelem élére Ma több személycserét is bejelent Pintér Sándor belügyminiszter azon az állománygyűlésen, melyen a mi­niszterelnök is felszólal. A rendőri vezetők cseréje mellett bizonyos, hogy az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság (OKF) vezetője Bakondi György lesz. Az OKF je­lenlegi vezetője, Tatár Attila tűzoltó altábornagy várhatóan nyugdíjba vonul. Bakondi György határőr tá­bornokból lett az OKF főigazgatója, amikor a törvény 2000. január 1-jétől a szervezetet létrehozta. A tábornok neve a választási kampány idején - egy 2002-es Fidesz választási győzelem esetén - felmerült mint lehetséges miniszterjelölt. 2002. december 9-én Lamperth Mónika, a Medgyessy-kormány belügyminisztere azzal az indok­kal mentette fel azonnali hatállyal, hogy a testület költséggazdálkodása számottevő hiányt eredményezett, illetve mert a Kormányzati Ellenőr­zési Hivatal megállapította a főigaz­gató felelősségét a martinsalakból épült házak újjáépítésével összefüg­gésben. Bakondi leszerelése után ügyvédként tevékenykedett, és neve többször is felmerült a nyilvános­ságban. Az UD Zrt. botránya kap­csán kiderült, a magánnyomozó cég felügyelőbizottságának tagjaként is dolgozott. A céghálót építő UD Zrt. ügye kirobbanását követően - amint azt a HVG megírta - kiszállt érde­keltségéből, a Jura Secura Tanácsadó Kft.-ből, és ekként járt el a Bakondi nevével fémjelzett, számos fideszes önkormányzatnak dolgozó Darázs & Társa Ügyvédi Iroda. Ugyancsak egy politikai felhangokkal tarkított ügyben, a debreceni autóbusztender kapcsán derült ki: a pályázaton a város által favorizált induló, az Inter Tan-ker Kft. egyik tulajdonosa, a Hypnotix Kft. felügyelőbizottságában is felbukkant Bakondi neve. Az Inter Tan-kert összefüggésbe hozták Szé­les Gábor nagyvállalkozó és média­birodalom-építő érdekeltségével is, ám Széles neve nem bukkant fel a cégadatokban. Bakondi képviseli jelenleg az UD Zrt.-t azokban a sajtóperekben is, melyeket lapunk mellett a Népsza­badság, a HVG és a 168 óra ellen indítottak. MTI-Népszava-információ Bakondi György Fotó:MTI/Kovács Attila 3 Magára szavazott Schmitt Pál? „A nemzet és az ország vezetése nem önzőség­­ről szól” - idézte Szent Istvánt kedden Schmitt Pál, miután kihirdették a titkos szavazás ered­ményét, mellyel az Országgyűlés őt választotta államfőnek. Schmitt ugyanakkor vélhetően sa­ját magára szavazott - feltéve, ha minden par­lamenti párt tartotta magát előzetesen közölt választási szándékához. A Fidesz és a KDNP ugyanis előrebocsátotta, hogy képviselői őt támogatják majd, márpedig a Schmittre leadott voksok száma éppen 263 volt, ami a frakció­szövetség létszáma. Hasonló bejelentése után feltételezhető, hogy az MSZP jelöltjére, Balogh Andrásra érkezett 59 voksot is mind a szocia­listák adták le, nekik éppen ennyi mandátu­muk van. A 16 fős LMP-frakció fel sem vette a szavazólapokat. A 44 érvénytelen voks pedig a jobbikosoktól származhat, hiszen ők közölték: egyik jelöltet sem támogatják. A Jobbik-frakció 47 tagú, tehát hárman fel sem vettek közülük szavazólapot. Az egyetlen független képvise­lő, Molnár Oszkár pedig nem szavazott, mert kérdésünkre elmondta: lekötötték az árvíz utáni helyreállítással kapcsolatos feladatok Edelényben. Érdekesség, hogy a fenti logika szerint Kövér László is Schmittre voksolt, pe­dig az Index.hu írása szerint a megüresedő ház­elnöki poszt várományosa mindvégig ellenezte, hogy őt jelölje a Fidesz. Az Index szerint Kövér különvéleményét az eredmény kihirdetéskor távolmaradásával jelezte. * Nem is hibáztatható Schmitt, ha magára adta voksát, hiszen ki akarná, hogy valami félreértés miatt Áder János levakond okozza, vagy éppen Lázár János frakcióvezető a frakciószabályzat alapján 150 ezer forint pénzbírságot szabjon ki rá, amiért „kiszavazott”. De valószínűleg a lehetséges pénzbüntetésnél jobban ösztönözte a frakciófegyelem, az összetartás, hiszen még Fidesz-tagként voksolt, párttagságáról csak ezután mond majd le. Népszava-információ Földes: új nemzeti önkép kellene A 20 év után című sorozat három újabb kötetének bemutatóját tartották tegnap a Politikatörté­neti Intézetben. Csepeli György szociálpszicho­lógus Egri Gá­bor Otthonosság és idegenség című, az elmúlt húsz év magyar identitáspolitikáját és nemzetfelfogását tárgya­ló könyvéről elmondta, a kötet egyszerre szól a tünetről és a terápiáról. Csepeli kiemelte, hogy a szerző a jelenséget a megosztottság történeti példáival együtt tárgyalta. Wéber Attila Meta­morfózisok (A magyar jobboldal két évtizede) című munkáját Gyurgyák János történész méltatta, ugyanakkor felhíva a figyelmet arra, hogy a két világháború közti hazai jobboldal története máig feldolgozatlan. Galló Béla Az új kapitalizmus régi világa című kötetét Szigeti Péter egyetemi tanár mutatta be. Földes György, a sorozat szerkesztője és az intézet főigazgatója elmondta: a rendszerváltás óta eltelt időszakot feldolgozó kiadványok és műhelymunka célja, hogy a kritikai értelmiség belátható időn belül egy új nemzeti önképet tegyen le az asztalra. (Népszava) Eltűnhet A szólás szabadsága „Az alkotmány szövegébe a héten betették, az MTV műsoráról pedig nyáron leveszik, és vissza sem kerül a Szólás Szabadsága” - írta a Kreatív Online annak kapcsán, hogy információik szerint a nyári szünet után nem folytatódik A szólás szabadsága című műsor, és Krizsó Szilvia is lekerül a képernyőről. A műsorvezető éppen szabadságát tölti, így nem tudott a változásról. A portál kereste Dobos Menyhért műsorigazgatót és Élő Gábor nemrég kinevezett hírigazgatót is, „de előbbi szintén szabadságát tölti, ezért nem tudtuk elérni, utóbbi pedig a kommunikációs osztályon keresztül Doboshoz irányított minket”. A tévé kommunikációs osztálya végül a nyári sportesemények közvetítésével indokolta, hogy később indulhat majd újra A szólás szabadsága, de jelezték azt is, pontosan nem tudják, mikor. Ennek okaként a pénzhiányt és az intézmény átalakítása körüli bizonytalanságot jelölték meg. A portál szerint a heti háttérműsor helyett új program kerülhet adásba. Ennek vezetője Halász Zsuzsa, a KDNP nemrég távozott szó­vivője lesz. Siklósi Beatrix és Szenes Andrea is visszakerül az MTV-hez - írta a Kreatív Online, jelezve: Szenes műsora már adásba is került, Siklósi pedig azután térhet vissza, hogy idén, május 26-án a Legfelsőbb Bíróság kimondta, jogellenes volt 2004 novemberében munkaviszonyának megszüntetése rendkívüli felmondással. (Népszava)

Next