Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-01 / 151. szám
NÉPSZAVA 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Jól átgondolt csomagról beszélt Szalai Annamária, az ORTT kormánypárt által delegált tagja Marad a szájkosártörvénynél a Fidesz Újabb szervezet, a Magyar Média Kerekasztal csatlakozott azok népes táborához, akik szeretnének beleszólni, hogyan alakul a sajtó élete. A több szervezetet és médiumot tömörítő csoport jelezte: ha már hétfőn elhalasztották a csomag egyes részeiről szóló szavazást, adjanak helyt a szakmai egyeztetésnek. Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja jelezte: ősszel jön a részletszabályokat leíró médiatörvény, amely jövőre léphet életbe. Nemzeti médiastratégia kidolgozását, hatástanulmányokat, a közszolgálati médiumok esetében a „pénzügyi következményeket is bemutató számításokkal” megalapozott koncepciót és szakmai vitát követelt a több szakmai szervezetet és médiumot is tömörítő Nemzeti Média Kerekasztal. A szervezet tegnap kiadott közleményében tudatta: a médiacsomaghoz tartozó egyes jogszabályok országgyűlési végszavazásának elhalasztását úgy értelmezik, hogy ez utat nyithat az előzetes, érdemi társadalmi vita lefolytatásához, a szakmai egyeztetésekhez. Ebben ők is részt vennének. A közlemény arra utalt, hogy hétfőn tartották volna a végszavazást a médiafelügyeletre vonatkozó változtatásokról, ám ezt elhalasztották. A hivatalos magyarázat szerint eljárási okokból, ám az origo.hu információi szerint akár az alkotmányossági aggályok „kicselezése” is állhat a döntés mögött. Ha ugyanis elég későn szavaznak a médiafelügyeletről és a közszolgálati médiumok tulajdonosi rendszerének átszervezéséről, azzal megkerülhetik Sólyom László leköszönő államfőt. Más értesülések ezt az álláspontot ugyanakkor cáfolják, mondván: a még nyáron Ház elé kerülő kérdésekben nincs alkotmányossági aggály. E törvények értelmében történne meg az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonása egy csúcsszervezetbe. Ezen szervezeten belül, az ORTT pótlására jönne létre a Médiatanács. Az ORTT és az NHH összevonásával létrejövő szervezetbe egyébként a kormány három, az ellenzék három, míg a Médiatanács két tagot delegálna. A Médiatanács tagjait azonban kétharmados többséggel választaná a Ház, így a tanácsban akár többségbe is kerülhetnek a kormány közeli küldöttek, az ő delegáltjaikkal pedig az új média- és tartalomszolgáltatási felügyeleti csúcsszervezetben is a kormány javára billenhetne a mérleg nyelve. Létrehoznák mindezeken kívül a Közszolgálati Közalapítványt is, amely a közszolgálati médiumok - Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Tv, Magyar Távirati Iroda - felügyeletét ellátó csúcsszervezet. Eddig ugyanis mindegyik médiumnak saját vezetése volt. Az erről szóló javaslatot akarják még július 19-ig elfogadni Cser-Palkovics András, a törvény egyik beterjesztőjének korábbi szavai szerint. Elhalasztották hétfőn a „médiaalkotmány” általános vitáját is. E szabályozás szintén komoly kritikákat kapott. A sajtó és a média alapvető működési szabályait tartalmazó törvényben volt egyebek közt az elhíresült „válaszadás joga”, amely mögül, úgy tűnik, kihátrált a Fidesz. Hasonlóképp visszavonulót fújtak a kötelező beszámolás elvétől, azaz attól, hogy minden médiumnak be kellene számolni a „nemzetet érintő, fontos” eseményekről. A törvényhez augusztus végéig várnak javaslatokat, a szavazást októberben tarthatják meg. Megszavazták viszont azt az alkotmánymódosítást, amely a szólásszabadságot, illetve a közszolgálati médiaszolgáltatás fogalmát rögzíti az alaptörvényben. A javaslatcsomag sok gondot okozott a Fidesznek. Azt egyebek közt kritizálta az Európai Újságíró Szövetség, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), de a Transparency International Hungary és az Eötvös Károly Intézet is. Az újságírói csoportok kritikáiról, a nemzetközi visszhangról Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja tegnap az MTV Ma reggel című műsorában közölte: ez egy szervezett akció, ezek a szervezetek szerinte meg sem szólaltak akkor, amikor rendőrterror volt, és újságírókat is vertek, vagy amikor a Hír Tv drogbotránya néven ismertté vált ügyben kábítószert csempésztettek volna újságírók autójába. Egyúttal közölte azt is: „jól átgondolt médiacsomagról” van szó, amelynek egy újabb része, a részletszabályokat hozó médiatörvény ősszel kerülhet a Ház elé, és 2011-ben léphetne életbe. Népszava-információ Fotó: Vajda József Nem tudni, lesz-e rádióelnök Lejárt a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat határideje, s a tegnap déli határidőig ketten le is adták pályázatukat, ám kérdéses, hogy mi lesz az elnökválasztással. A Magyar Rádió Közalapítvány titkárságára megérkeztek ugyan a pályázatok, ám a parlamentnek benyújtott, a közmédiumokat is érintő és már végszavazás előtt álló törvényjavaslat-csomag miatt nem tudtak nyilatkozni a választás menetéről. E csomagban szerepel, hogy megszűnne a Magyar Rádió Közalapítvány, és helyébe a Közszolgálati Közalapítvány lépne, de a rádiónak sem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne. Arról egyébként szintén nem tudni, hogy kik adták le a pályázatokat. A pályázat dokumentációját áprilisig hatan vásárolták meg: Szayly József, a közrádió alelnöke, Heal Edina, a Sláger Rádió volt vezérigazgatója, Balogh Gábor ügyvéd, Such György jelenlegi rádióelnök, valamint két olyan személy, aki nem járult hozzá neve közléséhez. Such még lapunkban közölte júniusban, hogy nem indul újra. Szayly, Heal és Balogh az MTI-vel tudatták, hogy nem adták be pályázataikat. Balogh Andrást javasolják a választmány élére Mesterházy az egyetlen esélyes Egyetlen jelöltként Mesterházy Attila az esélyes az MSZP elnöki posztjára. A párt különböző vezető tisztségeire pályázókat a tisztújító kongresszusra készülve tegnap sorra hallgatta meg a jelölést előkészítő bizottság (JEB). Amennyiben július 10-én a szocialisták elnökévé választják Mesterházyt a küldöttek, akkor kevesebb lesz a kibeszélés, az MSZP pedig harcos, kemény elvi ellenzéki politikát fog folytatni. Pályázatában legalábbis ezt tűzi célul a pártelnöki poszt várományosa. A szocialisták jelenlegi frakcióvezetője azt szeretné, hogyha választékot tudnának nyújtani az emberek számára, és be tudnák mutatni, hogy ismét képesek kormányzóerővé válni. Mesterházy rugalmasabb politikát folytatna annak érdekében, hogy a szocialisták ki tudjanak törni az „elefántcsonttoronyból”. Nem indul sem elnöki, sem alelnöki, sem a választmányi elnöki posztért Botka László, pedig a szegedi polgármester különösen az utóbbi tisztségre nagyon sok jelölést kapott. A Tisza-parti város vezetőjét szintén tegnap hallgatta meg a JEB, a testület előtt Botka többek között arról beszélt, hogy ismét szeretné elnyerni a szegediek bizalmát, ezért nem vállal pozíciót, megyei elnökként, országgyűlési képviselőként azonban részt fog venni a párt megújításában. A választmány vezetőjének maga helyett Balogh Andrást, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét javasolta. A polgármester lapunknak azt mondta, a választmánynak fontosak részben az értelmiségi kapcsolatok, részben a testület megújítása, ezért tartja alkalmasnak mindenre Magyarország jelenlegi thaiföldi nagykövetét. Megjegyezte: Balogh Andrást és Simon Gábor választmányi elnököt „nem lehet egy napon említeni”, emellett az MSZP következő vezetésével szemben alapvető elvárás az, hogy a különböző tisztségeket olyan emberek töltsék be, akik mostanáig sem a pártban, sem a kormányban nem vállaltak szerepet. Simon most a választmány elnöke, a választásokig pedig államtitkárként szolgált, éppen ezért Botka szerint hátrább kell lépnie. Indokolatlan és magyarázhatatlan lenne, ha Simon nem ezt tenné, szögezte le Szeged szocialista elöljárója. Értesülésünk szerint Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter elvállalta a pártelnök-helyettesi jelölést, ám a JEB előtt kijelentette, amennyiben Balogh András erre a tisztségre pályázik, ő félreáll. Úgy tudjuk, hogy a bizottság a párt köztársasági elnökjelöltjét is meghallgatta. F. Á. Mesterházy Attila szerint az MSZP kemény elvi ellenzéki politikát fog folytatni BELFÖLD Bakondi György visszatér a katasztrófavédelem élére Ma több személycserét is bejelent Pintér Sándor belügyminiszter azon az állománygyűlésen, melyen a miniszterelnök is felszólal. A rendőri vezetők cseréje mellett bizonyos, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője Bakondi György lesz. Az OKF jelenlegi vezetője, Tatár Attila tűzoltó altábornagy várhatóan nyugdíjba vonul. Bakondi György határőr tábornokból lett az OKF főigazgatója, amikor a törvény 2000. január 1-jétől a szervezetet létrehozta. A tábornok neve a választási kampány idején - egy 2002-es Fidesz választási győzelem esetén - felmerült mint lehetséges miniszterjelölt. 2002. december 9-én Lamperth Mónika, a Medgyessy-kormány belügyminisztere azzal az indokkal mentette fel azonnali hatállyal, hogy a testület költséggazdálkodása számottevő hiányt eredményezett, illetve mert a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megállapította a főigazgató felelősségét a martinsalakból épült házak újjáépítésével összefüggésben. Bakondi leszerelése után ügyvédként tevékenykedett, és neve többször is felmerült a nyilvánosságban. Az UD Zrt. botránya kapcsán kiderült, a magánnyomozó cég felügyelőbizottságának tagjaként is dolgozott. A céghálót építő UD Zrt. ügye kirobbanását követően - amint azt a HVG megírta - kiszállt érdekeltségéből, a Jura Secura Tanácsadó Kft.-ből, és ekként járt el a Bakondi nevével fémjelzett, számos fideszes önkormányzatnak dolgozó Darázs & Társa Ügyvédi Iroda. Ugyancsak egy politikai felhangokkal tarkított ügyben, a debreceni autóbusztender kapcsán derült ki: a pályázaton a város által favorizált induló, az Inter Tan-ker Kft. egyik tulajdonosa, a Hypnotix Kft. felügyelőbizottságában is felbukkant Bakondi neve. Az Inter Tan-kert összefüggésbe hozták Széles Gábor nagyvállalkozó és médiabirodalom-építő érdekeltségével is, ám Széles neve nem bukkant fel a cégadatokban. Bakondi képviseli jelenleg az UD Zrt.-t azokban a sajtóperekben is, melyeket lapunk mellett a Népszabadság, a HVG és a 168 óra ellen indítottak. MTI-Népszava-információ Bakondi György Fotó:MTI/Kovács Attila 3 Magára szavazott Schmitt Pál? „A nemzet és az ország vezetése nem önzőségről szól” - idézte Szent Istvánt kedden Schmitt Pál, miután kihirdették a titkos szavazás eredményét, mellyel az Országgyűlés őt választotta államfőnek. Schmitt ugyanakkor vélhetően saját magára szavazott - feltéve, ha minden parlamenti párt tartotta magát előzetesen közölt választási szándékához. A Fidesz és a KDNP ugyanis előrebocsátotta, hogy képviselői őt támogatják majd, márpedig a Schmittre leadott voksok száma éppen 263 volt, ami a frakciószövetség létszáma. Hasonló bejelentése után feltételezhető, hogy az MSZP jelöltjére, Balogh Andrásra érkezett 59 voksot is mind a szocialisták adták le, nekik éppen ennyi mandátumuk van. A 16 fős LMP-frakció fel sem vette a szavazólapokat. A 44 érvénytelen voks pedig a jobbikosoktól származhat, hiszen ők közölték: egyik jelöltet sem támogatják. A Jobbik-frakció 47 tagú, tehát hárman fel sem vettek közülük szavazólapot. Az egyetlen független képviselő, Molnár Oszkár pedig nem szavazott, mert kérdésünkre elmondta: lekötötték az árvíz utáni helyreállítással kapcsolatos feladatok Edelényben. Érdekesség, hogy a fenti logika szerint Kövér László is Schmittre voksolt, pedig az Index.hu írása szerint a megüresedő házelnöki poszt várományosa mindvégig ellenezte, hogy őt jelölje a Fidesz. Az Index szerint Kövér különvéleményét az eredmény kihirdetéskor távolmaradásával jelezte. * Nem is hibáztatható Schmitt, ha magára adta voksát, hiszen ki akarná, hogy valami félreértés miatt Áder János levakond okozza, vagy éppen Lázár János frakcióvezető a frakciószabályzat alapján 150 ezer forint pénzbírságot szabjon ki rá, amiért „kiszavazott”. De valószínűleg a lehetséges pénzbüntetésnél jobban ösztönözte a frakciófegyelem, az összetartás, hiszen még Fidesz-tagként voksolt, párttagságáról csak ezután mond majd le. Népszava-információ Földes: új nemzeti önkép kellene A 20 év után című sorozat három újabb kötetének bemutatóját tartották tegnap a Politikatörténeti Intézetben. Csepeli György szociálpszichológus Egri Gábor Otthonosság és idegenség című, az elmúlt húsz év magyar identitáspolitikáját és nemzetfelfogását tárgyaló könyvéről elmondta, a kötet egyszerre szól a tünetről és a terápiáról. Csepeli kiemelte, hogy a szerző a jelenséget a megosztottság történeti példáival együtt tárgyalta. Wéber Attila Metamorfózisok (A magyar jobboldal két évtizede) című munkáját Gyurgyák János történész méltatta, ugyanakkor felhíva a figyelmet arra, hogy a két világháború közti hazai jobboldal története máig feldolgozatlan. Galló Béla Az új kapitalizmus régi világa című kötetét Szigeti Péter egyetemi tanár mutatta be. Földes György, a sorozat szerkesztője és az intézet főigazgatója elmondta: a rendszerváltás óta eltelt időszakot feldolgozó kiadványok és műhelymunka célja, hogy a kritikai értelmiség belátható időn belül egy új nemzeti önképet tegyen le az asztalra. (Népszava) Eltűnhet A szólás szabadsága „Az alkotmány szövegébe a héten betették, az MTV műsoráról pedig nyáron leveszik, és vissza sem kerül a Szólás Szabadsága” - írta a Kreatív Online annak kapcsán, hogy információik szerint a nyári szünet után nem folytatódik A szólás szabadsága című műsor, és Krizsó Szilvia is lekerül a képernyőről. A műsorvezető éppen szabadságát tölti, így nem tudott a változásról. A portál kereste Dobos Menyhért műsorigazgatót és Élő Gábor nemrég kinevezett hírigazgatót is, „de előbbi szintén szabadságát tölti, ezért nem tudtuk elérni, utóbbi pedig a kommunikációs osztályon keresztül Doboshoz irányított minket”. A tévé kommunikációs osztálya végül a nyári sportesemények közvetítésével indokolta, hogy később indulhat majd újra A szólás szabadsága, de jelezték azt is, pontosan nem tudják, mikor. Ennek okaként a pénzhiányt és az intézmény átalakítása körüli bizonytalanságot jelölték meg. A portál szerint a heti háttérműsor helyett új program kerülhet adásba. Ennek vezetője Halász Zsuzsa, a KDNP nemrég távozott szóvivője lesz. Siklósi Beatrix és Szenes Andrea is visszakerül az MTV-hez - írta a Kreatív Online, jelezve: Szenes műsora már adásba is került, Siklósi pedig azután térhet vissza, hogy idén, május 26-án a Legfelsőbb Bíróság kimondta, jogellenes volt 2004 novemberében munkaviszonyának megszüntetése rendkívüli felmondással. (Népszava)