Népszava, 2010. szeptember (137. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

Szanyi Tibor: az MSZP szerethető párt Mondjon igazat Orbán Viktor, és ne hazugságot a kormány eddigi teljesítményéről - mond­ta Szanyi Tibor szombaton. Az MSZP kampányfőnöke szerint nem kellene a 101. hazugágot is elmondania kedden, amikor a kormányfő kabinetjének első száz napját értékeli. A második Orbán-kormány eddigi intézkedései között a szocialisták nem nagyon talál­tak olyat, amely valóban a nép, az emberek érdekeiből indult volna ki, de számos olyat lát­tak, amely kizárólag a kor­mánypárt hatalmi berendezke­dését szolgálja - mondta Szanyi. A kétharmados parlamenti többség ellenére biztosan nem kaptak felhatalmazást arra, hogy visszahozzák az ötvenes évek szellemiségét - fogalma­zott a szocialista politikus, aki példaként említette, hogy „kon­cepciós perek körvonalai bon­takoznak ki” - idesorolta a Sukoró-ügyet és a Malévot. Rákosi Mátyásról azt mond­ták, hogy néhány évbe telt neki kiépíteni a róla elhíresült dik­tatúrát, a Fidesznek, úgy lát­szik, ez sokkal gyorsabban megy - jelentette ki. Szanyi ki­emelte: a kormánypárt nem ka­pott felhatalmazást arra sem, hogy megnyomorítsák a deviza­hiteles családokat, tömegesen elbocsássák a köztisztviselőket, megszüntessék a párbeszédet a szakszervezetekkel, és hogy az adóintézkedések révén a jómó­­dúakat hozzák még jobb hely­zetbe. Megjegyezte: hálásak viszont azért, hogy az új költségvetésre vonatkozó ígéretét nem teljesí­tette az Orbán-kabinet. A kam­pányfőnök beszélt arról is: sze­retnék felhívni Orbán figyelmét arra, hogy a korábbi kormány sem hitelszerződést, hanem gazdasági megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amelyet nyilvánosságra is hoztak a Magyar Közlönyben, így ott el is tudja olvasni. A saj­tótájékoztatón kiosztott doku­mentum szerint a hazugságok közé tartozott egyebek mellett a kisebb és olcsóbb állam, va­lamint a törvényes elszámolta­tás ígérete. A következő hetekben a szo­cialisták a Fidesz hibáira akar­ják a kampányban felhívni az emberek figyelmét. Szeptember közepétől pedig arra, hogy az MSZP szerethető párt. Mostan­tól a párt jelöltjei, vezetői az ut­cákon, tereken beszélgetnek az arra járókkal egészen az októ­beri választásokig. F.Á. FOTÓ: NÉPSZAVA A választások után zárul le Esztergomban a rendőrségi nyomozás A tervezettnél egy hónappal ké­sőbb, várhatóan csak az önkor­mányzati választás után zárja le a nyomozást a Komárom- Esztergom Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnügyi osztálya ab­ban az ügyben, melyet két esz­tergomi önkormányzati céggel kapcsolatban május végén in­dítottak. Lapunk kérdésére a rendőrség arról számolt be, hogy a vizsgálatot csak október elején fejezik be, de ennél töb­bet - a nyomozás érdekeire va­ló tekintettel - nem közölhet­nek, így csak annyit tudni, hogy az Esztergomi Városi Te­levízió Kft. (ETV) és az Eszter­gomi Hirdető Kft. (EHIK) ügyé­ben gazdasági bűncselekmé­nyek gyanújával - könyvszak­értő bevonása, tanúk kihallga­tása mellett - folyik a nyoma-Két céget érint a gazdasági bűncselekmények gyanúja más. Úgy tudjuk, házkutatást, illetve iratlefoglalást is tartot­tak a Meggyes Tamás fideszes polgármester vezette önkor­mányzat cégeinek egyikénél. Néhány nappal a nyomozás elrendelése után, júniusban tá­vozni kényszerült az EHIR élé­ről Silye József ügyvezető. Az EHIR volt az az önkormányzati vállalkozás, amelyet májusban „vadplakátolásért” 3,25 millió forintra büntetett az illetékes dorogi építéshatóság. Megírtuk: az EHIR formai hibásan, illetve az előírt engedélyek nélkül he­lyezett ki tucatnyi óriásplaká­tot, melyek Meggyes Tamást népszerűsítették még a tavaszi parlamenti választás előtt. Silye irányította egyébként 2009 elejétől idén áprilisig az ETV-t is. Egyes források szerint onnan éppen azért kellett men­nie, mert elutasította a rendőr­ség által most vizsgált súlyos pénzügyi hiányosságok, elszá­molási anomáliák „kreatív meg­oldására” tett tulajdonosi javas­latokat. A gondok ugyanis még az ETV-t másfél éven át vezető elődje, Jakab Péter idején kez­dődtek. Jakab állítólag Meg­­­gyes feltétlen bizalmát élvezte, sokan ennek tudták be, hogy ügyvezetői kinevezése után a korábbi évi 4-5 milliós önkor­mányzati támogatás szinte azonnal a tízszeresére nőtt. Az ETV később szerepelt az APEH feketelistáján; előfordult, hogy a köztartozások miatt az adó­hatóság által zárolt számlák helyett Jakab újakat nyitott, megsértve ezzel a számviteli fe­gyelmet. Az ETV-t még 2008-ban megpróbálták bevinni a városi vagyonkezelő cégbe, a Strigonium Holdingba, de a pénzügyi átvilágításkor kide­rült, hogy a televízió gazdálko­dásával bajok vannak. Emiatt a könyvvizsgáló nem fogadta el az ETV 2008-as mérlegét, sőt ellenőrizhetetlen számlák soka­ságát jelezte. A hírek szerint Jakab Péter több millió forint tagi kölcsönt nyújtott papíron az ETV-nek, majd azt a gyanú szerint fiktív számlákkal „el­lentételezte”. Jakab mindkét, a kifogásolt számlákon többször felbukkant cégben tulajdonos. L.T. Lezárult az utópiák évszázada - mondta a miniszterelnök a kötcsei pikniken Tavaszra ígéri az új alkotmányt Orbán Viktor Az új alkotmány 2011 tavaszi elfogadását emelte ki a következő időszak öt legfontosabb feladata kö­zül Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken. A má­jusban még 2012 közepére-végére ígért új alaptör­vényben kifejeződik majd a tavaszi „kétharmados forradalom", de a preambulum várhatóan hivatko­zik Istenre és a Szent Korona-tanra is. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések szerint az új alaptörvény szélesítené a kormányfő politikai be­folyását, csökkentené ugyanakkor az Alkotmány­­bíróság beavatkozási körét. A­z új alkotmányt „2011 ta­vaszán mindenképp el kell fogadni” - tette világossá elvárását Orbán Viktor, mikor Kötcsén az elkövetkező idő­szakban a polgári jobboldal előtt álló öt legfontosabb fel­adatról beszélt. A miniszterel­nök a jobboldali értelmiségi holdudvar hagyományos össze­jövetelén azt mondta: az utó­piák évszázada lezárult. A fon­tos feladatok közt említette még az önkormányzati választást, amelynek „nem ígéretekről, ha­nem a valóságról kell szólnia”; a jövő évi költségvetést, amely­nél fontos, hogy valós számok­ra épüljön; az új Széchenyi-ter­­vet, amely lehetőséget ad azok­nak, akik eddig nem kaptak esélyt, továbbá Magyarország európai uniós elnökségét. A most már tavaszra ígért új alkotmányt egyébként a mi­niszterelnök korábban még 2012 közepére-végére várta. Mégis elkészülhet előbb, felté­ve, ha - tartva a jelenlegi me­netrendet - szeptember 30-ra előbb az Orbán Viktor által fel­kért tanácsadó testület készíti el az új alaptörvényre vonatko­zó koncepcionális javaslatait, majd október 20-ig az Ország­­gyűlés eseti bizottságának munkacsoportjai is előállnak részkoncepcióikkal, hogy de­cember 31-re az eseti testület az Országgyűlés elé terjeszt­hesse a határozati javaslatát, melyet március 15-én fogadhat el a parlament. A kormánytöbbség a hatá­lyos alaptörvényt nyáron már többször - gyakran egyértel­műen pártpolitikai indokok mentén - módosította, ám a for­málódó új alkotmányról keve­set tudni. A tanácsadó testület egyik tagja, Schöpflin György szűkítené a népszavazási téma­köröket, szerinte a fideszes vi­zitdíjas referendum „kivételes” volt, de a konstruktív bizalmat­lansági indítvány intézményét is törölné az alkotmányból. Orbán tanácsadó testületé­nek másik tagja, Boross Péter volt kormányfő szerint indokolt „a kinevezési jog áthelyezése a miniszterelnökhöz”. A Népsza­badságnak azt mondta: az új al­kotmányban kellene rögzíteni, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnö­két, az ombudsmanokat és a legfőbb ügyészt a kormányfő je­lölné, illetve nevezné ki. Boross hozzátette: a kormányfő kineve­zési jogosítványának „bizonyos szintig” a katonai vezetőket is érintenie kellene. Boross másik nyilatkozatában azt is mondta, hogy alaptörvényben korlátozná az Alkotmánybíróság beavatko­zási körét, és meghatározná, hogy kik fordulhatnának a ta­láros testülethez. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hatályos alaptörvényt nyáron már többször módosította a kormánytöbbség Navracsics visszahozná a járásokat A járások államigazgatási szintjének visszaállí­tásáról beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Kötcsén szombaton. Szerinte államreformra van szükség, hogy a közigazgatás újra a közjót szolgálja. Emlékezte­tett, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénybe belekerült a hazaszeretet fogalma, mert mint mondta: a köz szolgálatában állók­nak jogszabályi kötelességük a magyar embe­rek boldogulásának és az ország gyarapodásá­nak elősegítése. A tárcavezető elmondta, a jelenlegi államre­form első lépése az új minisztériumi struktúra ki­alakítása volt, második pedig a kormányhivata­lok létrehozása. Szükség van arra, hogy „átszel­lőztessük" a közigazgatást - fogalmazott. Beszélt a következő lépésekről is, amelyek között az in­tézményépítést, a személyzeti politika és a köz­­igazgatási kultúra megváltoztatását emelte ki. Az átalakítás célja, hogy ne kiskirályokból, gróf­ságokból álljon a rendszer, mert átjárhatóságot kell biztosítani az egyes ágazatok között - fejtet­te ki. Hozzátette: egy éven belül a járást mint közigazgatási egységet újra bevezetik. Navracsics nagy álmának nevezte a magyar jog­szabályalkotás általános revízióját is, mivel sze­rinte „ma egy állampolgár nem érti meg saját kö­telezettségeit és jogait". Holnap értékeli a száz napot a Kedden értékeli május 29-én megalakult kormá­nya első száz napját Orbán Viktor a Professzorok Batthyány Körének rendezvényén. A kabinetala­kítás óta eltelt időszakról a miniszterelnök ko­rábban is beszélt nyilvános fórumokon, így várha­tóan ezúttal is beszédének központi eleme lehet majd a tavaszi parlamenti választáson megszer­zett kétharmados alkotmányozó felhatalmazás, illetve az azóta eltelt „forradalmi" időszak jog­alkotási lépéseinek méltatása, melyek például hozzájárultak az Orbán által sokat hangoztatott „jogállamiság helyreállításához". A Fidesz-KDNP kormányfő képviselői előtt külön is értékeli majd a kor­mányfő kabinetjének első száz napját, méghoz­zá a frakciók szerdán kezdődő, Tapolcára kihe­lyezett, háromnapos ülésének második napján. A frakciószövetség képviselői Orbán mellett vár­hatóan a minisztereket is meghallgatják. A frak­cióülést követően, péntek délután Budapesten rendezik az önkormányzati választási kam­pánynyitót, ahol mások mellett beszédet mond Orbán Viktor, Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpol­gármester-jelöltje és Kósa Lajos, a Fidesz ügyve­zető alelnöke is. Navracsics Tibor séta közben­­ visszaállítaná a járásokat fotó: mti/varga györgy

Next