Népszava, 2010. november (137. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-02 / 254. szám
Ma szavaznak a médiaalkotmányról Teljessé válik ma a média kormányzati „lenyúlása”, mivel az Országgyűlés záróvitát tart, és szavaz a sok vitát kiváltott „médiaalkotmányról” - vagyis a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról. A jogszabálycsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők önálló képviselői indítványként nyújtották be még júniusban. A médiaalkotmányról az eredeti tervek szerint a nyáron döntött volna a Ház, ám ezt elhalasztották. Az elképzelések felháborodást váltottak ki a közvéleményben és a szakmai szervezetekben, de még az EU-ban is. Azóta látszategyeztetésekkel, valamint a javaslatcsomag hatásait érdemben nem befolyásoló, apróbb változtatásokkal telt az idő. Az Orbán-kormány a törvényhozásban meglévő többségét kihasználva nagy léptekkel biztosította be hatalmát az utóbbi hónapokban a média területén. Októberben a frekvenciákat kiosztó, a rádiók, televíziók, internetes portálok tartalmát befolyásoló Médiatanács tagjait választotta meg az Országgyűlés, a testületbe egyetlen ellenzéki delegált sem kerülhetett be. A négy tag és az elnök, Szalai Annamária - a megszüntetett Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt Fidesz-delegáltja - a kormány választottja lett. A Médiatanács tagjainak eskütételét az MSZP a magyar médiatörténelem fekete hétfőjének nevezte. Azóta Szalai kinevezte a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának Fazekas Csabát, a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. jelenlegi és a Hír Tv egykori vezérigazgatóját. Mivel az MTVA-ba került a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda teljes vagyona, beleértve az ingatlanokat is, a pénzügyekre csak a Fidesznek lesz rálátása. Eközben bizonytalan helyzetben vannak a közmédiumok, mivel vezetőiket továbbra sem nevezték meg, pedig a közszolgálati kuratórium november elejére-közepére tervezte az új vezérigazgatók megválasztását. Szalai Annamária 2-2 jelöltre tesz majd javaslatot, a Médiatanács közülük továbbít médiumonként egy nevet, akit majd a közszolgálati kuratórium nevez ki vezérigazgatónak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Jelentős átrendeződés végére tehetnek pontot fotó: vajda József Fideszes javaslat a süllyesztőben Eltűnt Áder János fideszes EP- képviselő arra vonatkozó javaslata, hogy az előzetes letartóztatások mindaddig fennmaradjanak, amíg a büntetőeljárás jogerősen nem fejeződik be. Az indoklás a következő volt: túl sok az olyan folyamatban lévő büntetőeljárás, amely a gyanúsított vagy vádlott szabadlábra vagy házi őrizetbe helyezése miatt hiúsul meg. A fideszes képviselő az ötlet júliusi bejelentésekor még azt mondta, hogy az illeszkedik a kormány jogalkotási programjába, így a Ház elé viszik. Ám azóta nem került elő a javaslat. Pedig az eredeti tervek szerint még ősszel, az ülésszak elején beterjesztették volna a parlamentnek a jogszabályt, amely akár január 1-jétől hatályba léphetett volna. A Fidesz törvényhozási tempóját ismerve ennek két oka lehet: vagy elfeledkeztek a javaslatról, vagy hagyták feledésbe merülni. A szakma ötletre adott reakcióit figyelembe véve utóbbi nem lenne meglepő. Lapunk a napvilágra kerüléskor több jogászt is megkérdezett, és mind jelezték: a javaslathoz adott indoklás tényszerűen nem igaz. De elmondták azt is: nyugati jogi normákkal megy szembe a módosítás, amely egykét kirívó eset miatt változtatná meg az amúgy megfelelő szabályozást. De még az 1950- ben elfogadott, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény sem „támogatja” az áderi kezdeményezést. Az ugyanis kimondja, hogy „a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében, vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.” Azt a szabályozást, amely szerint három év lehet a maximális előzetesben töltött idő az elsőfokú ítéletig (tehát nem a jogerősig, mint azt a Fidesz szerette volna) 1998-ban fogadták el, ám csak 2003-tól hatályos. Azóta tavaly változtattak rajta, így a különösen súlyos ügyekben négy év az a leghosszabb idő, amit valaki előzetesben tölthet elsőfokú ítélet nélkül. H.B.B. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2010. NOVEMBER 2., KEDD Tüntetéssorozattal kezdődik meg a küzdelem a kormány tervei és az alkotmánytiprás ellen Tűzön-vízen átviszik Lázár János indítványait Ma először, de nem utoljára demonstrálnak a második Orbán-kormány ellen az áprilisi „fülkeforradalom" óta. A Demokratikus Charta esti megmozdulása csak a kezdete egy tüntetéssorozatnak; holnap az LMP, 27-én pedig a szocialisták is megmozdulnak. Ha a büntetőadóról szóló törvényt, továbbá az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítást - Lázár János egyéni indítványai nyomán - ugyanebben a formában fogadják el, a pedagógusok és más közszolgák is tiltakozhatnak. Megkezdődik a parlamentben azoknak a törvényjavaslatoknak a vitája, amelyeket Lázár János nyújtott be a Háznak azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt a múlt héten. A Fidesz frakcióvezetője három egyéni képviselői indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Ab-ről szóló törvény módosításáról szóló javas Az Ab jogköreinek csonkítása lépés a jogállam lebontása felé latot, valamint - lényegében változatlan formában - a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést. Az alkotmányt Lázár három ponton módosítaná: egyrészt kiegészítené a járulékokkal azt a passzust, amely kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Szorgalmazza továbbá, hogy ne legyen helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint népszavazással sem változtatható meg. Harmadrészt kikerülne az alkotmányból a jövedelmekkel összefüggésben a jó erkölcsre való hivatkozás. Lázár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is hasonló szellemben változtatná meg. Az utóbbi napokban egyébként meglehetősen nehéz volt tisztán látni a kormányzati szándékot. A frakcióvezető a múlt héten ugyanis megfontolandónak nevezte az Ab határozatát (noha éppen ő jegyzi az ezzel ellentétes javaslatokat), ezért közlése szerint ezen a héten egyeztet a szakszervezetekkel. Ám Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben világossá tette, hogy a kormány kiáll az Ab jogköreinek korlátozása mellett. Mint fogalmazott, „nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk”. Nemcsak az Országgyűlésben kezdődik vita az Orbánkormány törekvéseiről, a történtek miatt ma estére a Magyar Demokratikus Charta, holnapra az LMP, november 27- re pedig az MSZP szervez demonstrációt. A Demokratikus Charta délután 17 órakor, a Vértanúk terén tiltakozik az Alkotmánybíróságot ért otromba kormányzati támadás ellen. Közleményük szerint „Orbán Viktor és kormánya sorra iktatta ki a politikai döntéshozatal rendszeréből azokat az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat, amelyek demokratikus korlátok között tarthatnák az uralmat. Pártkádereket nevezett ki a közhivatalok élére, és új, immár csak neki szolgáló intézményeket hozott létre”. Úgy vélték, már az alkotmánybírák jelölésének monopolizálása jelezte, a demokratikus jogállam kulcsintézményét is „be akarják tagolni uralmi rendszerükbe”. Felhívásukban kérték: „Mutassuk meg, hogy nem félünk az arrogáns és bárdolatlan hatalomtól!” A megmozduláson jelen lesz az MSZP Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platformja is. A rendezvényen beszédet mond Ungváry Rudolf, Bauer Tamás és a volt kormányfő is. Az MSZP minden hasonló, az értékrendjének megfelelő rendezvényt támogat, így a charta mellett az LMP egy nappal későbbi tiltakozó akcióját is jelezték a szocialistáknál. „Sajnálatos, hogy Orbán Viktor hülyének nézi a teljes magyar közvéleményt” - ez áll a Lehet Más a Politika közleményében. Az LMP szerint a kormányfő úgy tesz, mintha az Ab megtámadása az indokolatlan végkielégítések visszavételéről szólna. Felhívták a figyelmet: „Mindannyian tudjuk, hogy az Ab jogkörének csonkítása a jogállam lebontása felé tett lépés.” Mint írták, ezért fognak tüntetni szerdán, délután 5 órától a Donáti utcai Ab-székház előtt az 56-os koalíciós kormány megalakulásának évfordulóján. Közleményük szerint nem közösködnek Gyurcsány Ferenccel, mégis azt tudatták: szerintük az LMP szervezi „azt a széles összefogást, amely egyesíti a jogállam védelmében a demokratikus erőket: baloldaliakat, mérsékelt konzervatívokat, liberálisokat és zöldeket”. A felhívásra reagálva a szocialisták mellett a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) is kérte szimpatizánsait, legyenek ott a demonstráción. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Úgy tűnt, hogy lesz némi finomítás, de a Fidesz kitart az Ab jogköreinek csorbítása mellett fotó: Vajda József Az MSZP szerint Schmitt Pál feláldozta a tekintélyét A köztársasági elnök bizonyította, hogy elkötelezett pártkatona, aki képes feláldozni a jogállamiság eszméjét, a törvényességet és a demokrácia hagyományosnak tekintett értékeit a kormányzó párt érdekeinek oltárán - közölte az MSZP. A párt szerint Schmitt Pál az elődjével, Sólyom Lászlóval pénteken folytatott megbeszélését követően sem változtatott álláspontján, amikor olyan nyilatkozatot tett, amely a szocialista párt számára elfogadhatatlan, annak értékrendje és a benne megfogalmazott gondolatok politikai elfogultsága miatt. Schmitt Pál köztársasági elnök azt mondta, az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését. Ez a testület joga és kötelessége volt, ám szerinte „az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják". Az MSZP úgy vélte, a köztársasági elnök tekintélyét feláldozva éppen az ellenkezőjét mondta annak, amiben az MSZP bízott, amikor az LMP-vel közösen megfogalmazott levelet küldött neki az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbító fideszes törvény objektív mérlegelése érdekében. Schmitt Pál szavainak ismeretében a szocialisták szerint aligha lehet remélni, hogy az új alkotmány az ország és nem a hataloméhes kormányzópárt érdekeit fogja szolgálni.