Népszava, 2010. november (137. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-02 / 254. szám

Ma szavaznak a médiaalkotmányról Teljessé válik ma a média kor­mányzati „lenyúlása”, mivel az Országgyűlés záróvitát tart, és szavaz a sok vitát kiváltott „mé­diaalkotmányról” - vagyis a sajtószabadság és a médiatar­talmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról. A jog­szabálycsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők önál­ló képviselői indítványként nyújtották be még júniusban. A médiaalkotmányról az eredeti tervek szerint a nyáron döntött volna a Ház, ám ezt elhalasz­tották. Az elképzelések felhábo­rodást váltottak ki a közvéle­ményben és a szakmai szerve­zetekben, de még az EU-ban is. Azóta látszategyeztetésekkel, valamint a javaslatcsomag ha­tásait érdemben nem befolyáso­ló, apróbb változtatásokkal telt az idő. Az Orbán-kormány a tör­vényhozásban meglévő többsé­gét kihasználva nagy léptekkel biztosította be hatalmát az utóbbi hónapokban a média te­rületén. Októberben a frekven­ciákat kiosztó, a rádiók, televí­ziók, internetes portálok tartal­mát befolyásoló Médiatanács tagjait választotta meg az Or­szággyűlés, a testületbe egyet­len ellenzéki delegált sem ke­rülhetett be. A négy tag és az elnök, Szalai Annamária - a megszüntetett Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt Fidesz-delegáltja - a kormány választottja lett. A Médiatanács tagjainak eskütételét az MSZP a magyar médiatörténelem fe­kete hétfőjének nevezte. Azóta Szalai kinevezte a Műsorszol­gáltatás Támogató és Vagyon­kezelő Alap (MTVA) vezérigaz­gatójának Fazekas Csabát, a korábban Simicska Lajos érde­keltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. jelenlegi és a Hír Tv egyko­ri vezérigazgatóját. Mivel az MTVA-ba került a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda teljes vagyona, beleértve az ingatlanokat is, a pénz­ügyekre csak a Fidesznek lesz rálátása. Eközben bizonytalan helyzet­ben vannak a közmédiumok, mivel vezetőiket továbbra sem nevezték meg, pedig a közszol­gálati kuratórium november elejére-közepére tervezte az új vezérigazgatók megválasztását. Szalai Annamária 2-2 jelöltre tesz majd javaslatot, a Médiata­nács közülük továbbít médiu­monként egy nevet, akit majd a közszolgálati kuratórium nevez ki vezérigazgatónak. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Jelentős átrendeződés végére tehetnek pontot fotó: vajda József Fideszes javaslat a süllyesztőben Eltűnt Áder János fideszes EP- képviselő arra vonatkozó javas­lata, hogy az előzetes letartóz­tatások mindaddig fennmarad­janak, amíg a büntetőeljárás jogerősen nem fejeződik be. Az indoklás a következő volt: túl sok az olyan folyamatban lévő büntetőeljárás, amely a gyanú­sított vagy vádlott szabadlábra vagy házi őrizetbe helyezése miatt hiúsul meg. A fideszes képviselő az ötlet júliusi beje­lentésekor még azt mondta, hogy az illeszkedik a kormány jogalkotási programjába, így a Ház elé viszik. Ám azóta nem került elő a javaslat. Pedig az eredeti tervek szerint még ős­­szel, az ülésszak elején beter­jesztették volna a parlament­nek a jogszabályt, amely akár január 1-jétől hatályba léphe­tett volna. A Fidesz törvényhozási tem­póját ismerve ennek két oka le­het: vagy elfeledkeztek a javas­latról, vagy hagyták feledésbe merülni. A szakma ötletre adott reakcióit figyelembe véve utób­bi nem lenne meglepő. Lapunk a napvilágra kerüléskor több jogászt is megkérdezett, és mind jelezték: a javaslathoz adott indoklás tényszerűen nem igaz. De elmondták azt is: nyugati jogi normákkal megy szembe a módosítás, amely egy­két kirívó eset miatt változtat­ná meg az amúgy megfelelő szabályozást. De még az 1950- ben elfogadott, az emberi jogok és alapvető szabadságok védel­méről szóló római egyezmény sem „támogatja” az áderi kez­deményezést. Az ugyanis ki­mondja, hogy „a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében, vagy a tár­gyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.” Azt a szabályozást, amely szerint három év lehet a maxi­mális előzetesben töltött idő az elsőfokú ítéletig (tehát nem a jogerősig, mint azt a Fidesz sze­rette volna) 1998-ban fogadták el, ám csak 2003-tól hatályos. Azóta tavaly változtattak rajta, így a különösen súlyos ügyek­ben négy év az a leghosszabb idő, amit valaki előzetesben tölthet elsőfokú ítélet nélkül. H.B.B. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2010. NOVEMBER 2., KEDD Tüntetéssorozattal kezdődik meg a küzdelem a kormány tervei és az alkotmánytiprás ellen Tűzön-vízen átviszik Lázár János indítványait Ma először, de nem utoljára demonstrálnak a második Orbán-kormány ellen az áprilisi „fülkeforradalom" óta. A Demokratikus Charta esti megmozdulása csak a kezdete egy tüntetéssorozatnak; holnap az LMP, 27-én pedig a szocia­listák is megmozdulnak. Ha a büntetőadóról szóló törvényt, továbbá az eh­hez kapcsolódó alkotmánymódosítást - Lázár János egyéni indítványai nyo­mán - ugyanebben a formában fogadják el, a pedagógusok és más közszol­gák is tiltakozhatnak. M­egkezdődik a parlament­ben azoknak a törvény­­javaslatoknak a vitája, amelyeket Lázár János nyújtott be a Háznak azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkot­mányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a 98 száza­lékos különadóról szóló tör­vényt a múlt héten. A Fidesz frakcióvezetője három egyéni képviselői indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Ab-ről szóló tör­vény módosításáról szóló javas­ Az Ab jogköreinek csonkítása lépés a jogállam lebontása felé latot, valamint - lényegében változatlan formában - a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést. Az alkotmányt Lázár három ponton módosítaná: egyrészt kiegészítené a járulékokkal azt a passzust, amely kimondja, hogy nem lehet országos nép­szavazást tartani a költségve­tésről, a költségvetés végrehaj­tásáról, a központi adónemek­ről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tar­talmáról. Szorgalmazza továb­bá, hogy ne legyen helye alkot­mánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek sze­rint népszavazással sem változ­tatható meg. Harmadrészt ki­kerülne az alkotmányból a jö­vedelmekkel összefüggésben a jó erkölcsre való hivatkozás. Lázár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is hasonló szel­lemben változtatná meg. Az utóbbi napokban egyéb­ként meglehetősen nehéz volt tisztán látni a kormányzati szándékot. A frakcióvezető a múlt héten ugyanis megfonto­landónak nevezte az Ab határo­zatát (noha éppen ő jegyzi az ezzel ellentétes javaslatokat), ezért közlése szerint ezen a hé­ten egyeztet a szakszervezetek­kel. Ám Orbán Viktor minisz­terelnök pénteken Brüsszelben világossá tette, hogy a kormány kiáll az Ab jogköreinek korláto­zása mellett. Mint fogalmazott, „nem az emberek igazságérze­tét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, ame­lyekbe beleütközünk”. Nemcsak az Országgyűlés­ben kezdődik vita az Orbán­­kormány törekvéseiről, a tör­téntek miatt ma estére a Ma­gyar Demokratikus Charta, holnapra az LMP, november 27- re pedig az MSZP szervez de­monstrációt. A Demokratikus Charta délután 17 órakor, a Vértanúk terén tiltakozik az Al­kotmánybíróságot ért otromba kormányzati támadás ellen. Közleményük szerint „Orbán Viktor és kormánya sorra iktat­ta ki a politikai döntéshozatal rendszeréből azokat az alkot­mányos fékeket és ellensúlyo­kat, amelyek demokratikus korlátok között tarthatnák az uralmat. Pártkádereket neve­zett ki a közhivatalok élére, és új, immár csak neki szolgáló intézményeket hozott létre”. Úgy vélték, már az alkotmány­bírák jelölésének monopolizálá­sa jelezte, a demokratikus jog­állam kulcsintézményét is „be akarják tagolni uralmi rend­szerükbe”. Felhívásukban kér­ték: „Mutassuk meg, hogy nem félünk az arrogáns és bárdolat­­lan hatalomtól!” A megmozdu­láson jelen lesz az MSZP Gyurcsány Ferenc vezette De­mokratikus Koalíció platformja is. A rendezvényen beszédet mond Ungváry Rudolf, Bauer Tamás és a volt kormányfő is. Az MSZP minden hasonló, az értékrendjének megfelelő ren­dezvényt támogat, így a charta mellett az LMP egy nappal ké­sőbbi tiltakozó akcióját is­­ je­lezték a szocialistáknál. „Saj­nálatos, hogy Orbán Viktor hü­lyének nézi a teljes magyar köz­véleményt” - ez áll a Lehet Más a Politika közleményében. Az LMP szerint a kormányfő úgy tesz, mintha az Ab megtáma­dása az indokolatlan végkielé­gítések visszavételéről szólna. Felhívták a figyelmet: „Mind­annyian tudjuk, hogy az Ab jogkörének csonkítása a jogál­lam lebontása felé tett lépés.” Mint írták, ezért fognak tüntet­ni szerdán, délután 5 órától a Donáti utcai Ab-székház előtt az 56-os koalíciós kormány megalakulásának évfordulóján. Közleményük szerint nem kö­zösködnek Gyurcsány Ferenc­cel, mégis azt tudatták: szerin­tük az LMP szervezi „azt a szé­les összefogást, amely egyesíti a jogállam védelmében a de­mokratikus erőket: baloldalia­kat, mérsékelt konzervatívokat, liberálisokat és zöldeket”. A fel­hívásra reagálva a szocialisták mellett a Szabad Emberek Ma­gyarországért (Szema) is kérte szimpatizánsait, legyenek ott a demonstráción. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Úgy tűnt, hogy lesz némi finomítás, de a Fidesz kitart az Ab jogköreinek csorbítása mellett fotó: Vaj­da József Az MSZP szerint Schmitt Pál feláldozta a tekintélyét A köztársasági elnök bizonyította, hogy elkötelezett pártkatona, aki képes feláldozni a jogállamiság eszméjét, a törvényességet és a demokrácia hagyományosnak tekintett értékeit a kormány­zó párt érdekeinek oltárán - közölte az MSZP. A párt szerint Schmitt Pál az elődjével, Sólyom Lászlóval pénteken folytatott megbeszélését követően sem változtatott álláspontján, amikor olyan nyilatkozatot tett, amely a szocialista párt számára elfo­gadhatatlan, annak értékrendje és a benne megfogalmazott gondolatok politikai elfogultsága miatt. Schmitt Pál köztársasági elnök azt mondta, az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését. Ez a testület joga és kötelessége volt, ám szerinte „az Országgyűlés demokratikusan megválasz­tott képviselőitől sem vitatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a vá­lasztók akaratának érvényesítésére használják". Az MSZP úgy vélte, a köztársasági elnök tekintélyét feláldozva éppen az ellenkezőjét mondta annak, amiben az MSZP bízott, amikor az LMP-vel közösen megfogalmazott levelet küldött neki az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbító fideszes törvény ob­jektív mérlegelése érdekében. Schmitt Pál szavainak ismereté­ben a szocialisták szerint aligha lehet remélni, hogy az új alkot­mány az ország és nem a hataloméhes kormányzópárt érdekeit fogja szolgálni.

Next