Népszava, 2010. december (137. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
Az utolsó pillanatban írta alá a kormányfő a határozatot késve, de utalja a BKV-nak a pénzt Orbán A szóban többször ígért november végi határidő lejárta után, néhány nap csúszással érkezik csak meg a BKV-hoz a kormány által vállalt 12,5 milliárd forintos pénzügyi mentőcsomag. A halogatás okát nem tudni, de a tegnap esti Magyar Közlönyben már szerepelt az utalásról szóló kormánydöntés. Vagyis a héten megérkezhet a BKV túlélését jelentő összeg, ám arra nincs válasz, miért csak az utolsó pillanatban írta alá Orbán Viktor az e témában már három hete meghozott kormányhatározatot. Iengyel Tibor kifutott az időből az Orbán-kormány, így az utolsó utáni pillanatra maradt a BKV megmentése a pénzügyi csődtől. A többszöri ígéret ellenére sem érkezett meg ugyanis a fővárosi közlekedési céghez keddig az összesen 12,5 milliárd forint értékű kormányzati mentőcsomag. Márpedig a legutolsó ígéret november végi utalásról szólt. Az államkincstártól 7,5 milliárd forint közvetlen támogatást kap a főváros, amelyet a tulajdonos a BKV-nak továbbítana. Ugyanígy késik a mentőcsomag másik elemét jelentő 5 milliárd forint Már decemberben szüksége van a BKV-nak a pénzre értékű kormányzati hitelgarancia is, amely nélkül a BKV nem tudja lehívni a nemrég megújított hitelkeretét a finanszírozó pénzintézettől. A készpénzre nem váltható kormányzati ígéretek igen nehéz helyzetbe hozták az elmúlt hónapokban a BKV-t, amely utolsó tartalékait mozgósította, hogy december 8-án fizetést tudjon utalni a mintegy 12 ezer alkalmazottnak. A decemberi szállítói számlák kifizetéséhez viszont már szükség lesz az állami pénzre. Úgy tűnik, a pénz, ha csúszva is, de megérkezik, mert a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság kérdésünkre azt közölte: „A BKV - és ezáltal a budapesti emberek - megsegítésére a kormány által megígért 7,5 milliárd forint gyorssegély akár már a héten megérkezhet a közlekedési vállalat számlájára, ahogy az 5 milliárd forintos kezességvállalásnak is eleget tesz a kormány.” A tegnap esti Magyar Közlönyben meg is jelent az 1260- as számú kormányhatározat „a fővárosi közösségi közlekedés működtetése érdekében szükséges intézkedésekről”. Csakhogy négy és fél hónap telt el az előző kormány és a főváros korábbi vezetése közötti megállapodásban foglalt utalási határidő óta, és több mint egy hónap azóta, hogy Orbán Viktor és Tarlós István főpolgármester is megegyezett abban: a BKV megkapja a pénzt. Három hete kormánydöntés is született erről, mégis csak tegnap írta alá a kormányfő a határozatot. A közlönyből kiderült, hogy a 7,5 milliárd forintot az idei költségvetés általános tartalékából „soron kívül” utalják. A kormányhatározat rendelkezik egyúttal arról is, hogy a nemzetgazdasági miniszter az állam nevében „egyedi állami készfizető kezességet vállaljon a BKV Zrt. (...) 5 milliárd forint hitele és annak ügyleti kamatai visszafizetésére”. Ezzel a kormánydöntéssel egyébként információink szerint lezárult a BKV-nál júliusban létrehozott kormányzati csődbizottság munkájának első szakasza. Hogy melyek a további teendők, nem tudni, hiszen a testületről - annak megalakulása óta - nem közölnek semmit, még azt sem tudni, kik a tagjai. A napokban érkező utalással úgy tűnik, elhárul a sztrájkveszély is a BKV-nál. Megírtuk, a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a VTDSZSZ „szondázni” kezdte tagjait: készek-e munkabeszüntetésre. Az ok pénzügyi: a tavaszi bérmegállapodás alapján szét kellene osztani 500 millió forintot a 12 ezer alkalmazott között. Ez az az összeg, amit év közben a bérjellegű kiadásokból a menedzsment megspórolt, és azt ígérte, visszaosztja karácsony előtt. Az írásba foglalt szándék nem változott, de a BKV-nak erre már nincs tartaléka, csak a kormányzati támogatásból teljesítheti kötelezettségét. Gulyás Attila VTDSZSZ-elnök korábban lapunknak azt mondta: ha a kormány utal, és lesz pénz, nem lépnek sztrájkba. Szegeden fogták el a sikkasztót Házi őrizetbe helyezte a bíróság Sz. Zsolt BKV-s középvezetőt, aki információnk szerint 18 millió forintot sikkasztott a közlekedési társaságtól. Méghozzá azzal az egyszerű módszerrel, hogy egy kifizetésre váró összeget a saját számlaszámára utaltatott. Ez volt az a legutóbbi ügy, melyben november közepén Kocsis István BKV-vezérigazgató büntetőfeljelentést tett a rendőrségen. A társaság akkori közleménye részleteket nem említett, ám megtudtuk: a korábbi BKV-s botrányoktól független ügyben a közlekedési igazgatóságon főmunkatársként dolgozó, 31 éves alkalmazott a jogos kedvezményezett, a MÁV személyszállító leánycége, a MÁV-Start Zrt. helyett magának utaltatta ki a pénzt. A BRFK lapunknak megerősítette: a férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a belső ügyviteli rend ismeretében a BKV, illetve a másik cég között létrejött elszámolási megállapodásra hivatkozva, hamis számlaszámot helyezett el a pénzügyi rendszerben. A MÁV-Start szokásos számlaszáma helyett így a BKV a gyanúsított által kiadott rendelkezésnek megfelelően az amúgy Sz. Zsolt saját nevére szóló bankszámlájára utalta a 18 milliót. Az október 11-én így kifizetett összeget a gyanúsított több részletben vette fel. Az ügyben a BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozói vizsgálódtak, majd a férfit október 25-én Szegeden fogták el, és őrizetbe vették. Ezt követően a nyomozó hatóság indítványozta a gyanúsított elleni kényszerintézkedést, a bíróság pedig elrendelte Sz. Zsolt házi őrizetbe helyezését. A csalást a BKV belső ellenőrzése göngyölítette fel, miután információink szerint a MÁV-Startnál is feltűnt, hogy nem érkezett meg hozzájuk a várt összeg, holott a BKV elvileg elutalta. A jobboldali médiát is érzékenyen érintheti a kialakuló szabályozás Üres címlappal tiltakozik az ÉS és a Narancs Tiltakoznak a szerkesztőségek a sajtót fenyegető médiatörvény-tervezet ellen, ezért üres címlappal jelenik meg a héten az Élet és Irodalom (ÉS), illetve a Magyar Narancs. A parlament előtt lévő javaslat szerint ugyanis az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhat ki a kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság. A tervezetből nem derül ki, hogy pontosan mi minősül jogsértésnek. FENGYES TIBOR, MUHARI JUDIT • •Üres címlappal jelenik meg e héten az ÉS, tiltakozásképpen szintén üres lesz e héten a Magyar Narancs első oldala. Az ÉS főszerkesztője lapunknak azt mondta, így demonstrálnak a sajtót fenyegető médiatörvény-javaslat ellen. Kovács Zoltán szerint a tervezet újságíró-, nyilvánosság- és szakmaellenes. „Ez a kormány szeret fenyegetni - csak így értelmezhető az egész kiterjesztett jogkörű médiahatóság létrehozása, tevékenysége, a kialakuló szabályozás” - tette hozzá. Kovács szerint mindennek egyetlen világos célja van: a sajtó kontrolltevékenységének kiiktatása. Megjegyezte: a fenyegetés nem változtathatja meg a sajtót. „Mi az ÉS-nél úgy fogunk újságot írni, mint eddig.” Kovács úgy vélte: nem megúszni kell, hanem tiltakozni, hogy ezt a „rettenetes” törvényjavaslatot visszavonják. Bojtár B. Endrének, a Magyar Narancs főszerkesztőjének is hasonló a véleménye. Muszáj tenni valamit - mondta, a média ilyen jellegű tiltakozása pedig nem öncélú, hiszen a sajtószabadság van veszélyben. A javaslatban szereplő, a hetilapokra kiróható, 10 milliós összegű bírságot komoly fenyegetésnek nevezte, de kiemelte, hogy még rosszabb az a tervezett szankció, hogy egy adott sajtóorgánum megszüntethető nyilvántartási számának visszavonásával. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet a médiahatóság kizárólagos jogkörébe helyez minden kontrollt, gyakorlatilag egy önálló sajtóbíróságot létrehozva. A heti 168 Óra címlapját Szalai Annamária portréja és a „Kedves médiahatalom!” szalagcím foglalja majd el. A főszerkesztő lapunknak azt mondta: a fokozatosság híve, de nem áll messze attól a megoldástól sem, hogy üresen hagyja a címlapot. Mester Ákos emlékeztetett: „Kedves hatalom!” címmel korábban cikksorozatot indított, melyben az akkori hatalmat és tevékenységét bírálta. Utalt a médiahatóság elnökének mandátumára is: „Hiába akarják megszüntetni a sajtószabadságot, kapitulációra kényszeríteni az írott sajtót, ehhez a kilenc év is kevés lesz.” Mester szerint nehéz idők jöhetnek, de a sajtó nem félhet. Nagyon veszélyesnek minősítette a médiatörvény-javaslatot a Népszabadság főszerkesztője. Vörös T. Károly jogászokkal vizsgáltatja a törvény szövegét. Tapasztalatuk szerint a jogszabály meglehetősen átláthatatlan, „talán sok ponton még a készítői számára is az lehet”. A napilap főszerkesztője abban reménykedik, hogy módosító indítványokkal „szelídíteni” lehet a jelenlegi szövegen. Megjegyezte: ha a magyar sajtó kevésbé lenne megosztott, lenne remény az egységesebb fellépésre. Szerinte a jobboldali sajtót is érzékenyen érintheti a kialakuló szabályozás, ha ebben a formában fogadják el. Nemcsak a sajtó képviselői, hanem civilek is tiltakozásra készülnek. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordul a szerintük vitatott passzusok miatt. Súlyosan sérti a sajtószabadságot a beterjesztett új médiatörvény, a szabályozás szankciórendszere aránytalan és indokolatlan - mondta lapunknak Simon Éva. A TASZ munkatársa szerint az unióban példa nélküli, hogy ilyen szigorú hatósági felügyelet alá kerüljenek a hírportálok, csak a volt szovjet köztársaságokban van hasonló szabályozás. A még csak tervezet formájában szereplő szankciók a tévék, rádiók és nyomtatott sajtó mellett azokra az internetes szerkesztett tartalmakra is vonatkoznának, amelyeknek gazdasági célja van, és oktatási, tájékoztatási vagy szórakoztatási jellegűek. Ez a kitétel sok esetben a blogokra is érvényes lehet. A sajtónak meg kell felelnie például a közerkölcsnek. Csakhogy Simon Éva szerint ez értelmezhetetlen, hiszen ki dönti el, hogy mit jelent a közerkölcs. A szabályozás öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat és az internetes oldalak működtetőit, ha ezeknek a zavaros fogalmaknak próbálnak megfelelni. Úgy vélte, az új szabályozás óriási visszalépés a sajtószabadság szempontjából. 2010-ig sem a nyomtatott, sem az internetes sajtó nem tartozott a hatóság ellenőrzése alá. Mint mondta, a nyomtatott és internetes sajtóra a polgári és a büntető szabályok vonatkoznak, nincs indoka annak, hogy egy hatóság közvetlen tartalmi kontrollt gyakoroljon a média fölött - mondta Simon Éva. Az írott sajtó eddig csak a bíróság előtt felelt a jogsértésért, ám a tervezet szerint a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok megsértőire bírságot is kiszabhat a kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhatnak ki. Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés. Azt viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki, ennek kidolgozása Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke feladata lesz. A tervezet szerint a bírság ellen fellebbezhetnek ugyan a médiumok a közigazgatási bíróságoknál, ám a pernek nincs halasztó hatálya. Tehát csak visszaperelni lehet a pénzt. Csakhogy Magyarországon a bírósági ügyek rendszerint elhúzódnak, ami oda vezethet, hogy mire az adott újság javára dönt a bíróság, a befizetett bírságok miatt már rég tönkrement a sajtóorgánum kiadója. Az új médiahatóság tehát figyel majd arra, hogy a sajtó betartja-e a médiaalkotmányban lefektetett kötelezettségeit. A Népszava nem először kerül szembe cenzúrával A szabad sajtó ellehetetlenítése A média száját is be akarja fogni a kormány, nehogy véletlenül megjelenhessen akár egyetlen kritikus hang a kabinet intézkedéseivel kapcsolatban - mondta az MSZP szóvivője. Kormos Kata úgy vélte, lassan tényleg a diktatúra intézményes formája jön létre Magyarországon. Lendvai Ildikó szerint a Fidesz újabb „szájkosártörvényt" nyújtott be, hogy betetőzze a média gyarmatosítását. Úgy vélte, a kormánypárt arra törekszik, hogy ne maradjon egyetlen független intézmény sem.