Népszava, 2010. december (137. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

Az utolsó pillanatban írta alá a kormányfő a határozatot késve, de utalja a BKV-nak a pénzt Orbán A szóban többször ígért november végi határidő lejárta után, néhány nap csúszással érkezik csak meg a BKV-hoz a kor­mány által vállalt 12,5 milliárd forintos pénzügyi mentőcso­mag. A halogatás okát nem tudni, de a tegnap esti Magyar Közlönyben már szerepelt az utalásról szóló kormánydöntés. Vagyis a héten megérkezhet a BKV túlélését jelentő összeg, ám arra nincs válasz, miért csak az utolsó pillanatban írta alá Orbán Viktor az e témában már három hete meghozott kor­mányhatározatot. I­engyel Tibor kifutott az időből az Orbán-kor­­mány, így az utolsó utáni pilla­natra maradt a BKV megmen­tése a pénzügyi csődtől. A több­szöri ígéret ellenére sem érke­zett meg ugyanis a fővárosi köz­lekedési céghez keddig az ös­­­szesen 12,5 milliárd forint érté­kű kormányzati mentőcsomag. Márpedig a legutolsó ígéret no­vember végi utalásról szólt. Az államkincstártól 7,5 milliárd fo­rint közvetlen támogatást kap a főváros, amelyet a tulajdonos a BKV-nak továbbítana. Ugyan­így késik a mentőcsomag másik elemét jelentő 5 milliárd forint Már decemberben szüksége van a BKV-nak a pénzre értékű kormányzati hitelgaran­cia is, amely nélkül a BKV nem tudja lehívni a nemrég megújí­tott hitelkeretét a finanszírozó pénzintézettől. A készpénzre nem váltható kormányzati ígéretek igen ne­héz helyzetbe hozták az elmúlt hónapokban a BKV-t, amely utolsó tartalékait mozgósította, hogy december 8-án fizetést tudjon utalni a mintegy 12 ezer alkalmazottnak. A decemberi szállítói számlák kifizetéséhez viszont már szükség lesz az ál­lami pénzre. Úgy tűnik, a pénz, ha csúszva is, de megérkezik, mert a kormányzati kommuni­kációért felelős államtitkárság kérdésünkre azt közölte: „A BKV - és ezáltal a budapesti emberek - megsegítésére a kor­mány által megígért 7,5 mil­liárd forint gyorssegély akár már a héten megérkezhet a köz­lekedési vállalat számlájára, ahogy az 5 milliárd forintos ke­zességvállalásnak is eleget tesz a kormány.” A tegnap esti Magyar Köz­lönyben meg is jelent az 1260- as számú kormányhatározat „a fővárosi közösségi közlekedés működtetése érdekében szük­séges intézkedésekről”. Csak­hogy négy és fél hónap telt el az előző kormány és a főváros ko­rábbi vezetése közötti megálla­podásban foglalt utalási határ­idő óta, és több mint egy hónap azóta, hogy Orbán Viktor és Tarlós István főpolgármester is megegyezett abban: a BKV megkapja a pénzt. Három hete kormánydöntés is született er­ről, mégis csak tegnap írta alá a kormányfő a határozatot. A közlönyből kiderült, hogy a 7,5 milliárd forintot az idei költ­ségvetés általános tartalékából „soron kívül” utalják. A kor­mányhatározat rendelkezik egyúttal arról is, hogy a nem­zetgazdasági miniszter az ál­lam nevében „egyedi állami készfizető kezességet vállaljon a BKV Zrt. (...) 5 milliárd forint hitele és annak ügyleti kama­tai visszafizetésére”. Ezzel a kormánydöntéssel egyébként információink szerint lezárult a BKV-nál júliusban létrehozott kormányzati csődbizottság munkájának első szakasza. Hogy melyek a további teendők, nem tudni, hiszen a testületről - annak megalakulása óta - nem közölnek semmit, még azt sem tudni, kik a tagjai. A napokban érkező utalással úgy tűnik, elhárul a sztrájkve­szély is a BKV-nál. Megírtuk, a legnagyobb szakszervezeti szö­vetség, a VTDSZSZ „szondázni” kezdte tagjait: készek-e mun­kabeszüntetésre. Az ok pénz­ügyi: a tavaszi bérmegállapo­dás alapján szét kellene oszta­ni 500 millió forintot a 12 ezer alkalmazott között. Ez az az összeg, amit év közben a bérjel­legű kiadásokból a menedzs­ment megspórolt, és azt ígérte, visszaosztja karácsony előtt. Az írásba foglalt szándék nem vál­tozott, de a BKV-nak erre már nincs tartaléka, csak a kor­mányzati támogatásból teljesít­heti kötelezettségét. Gulyás At­tila VTDSZSZ-elnök korábban lapunknak azt mondta: ha a kormány utal, és lesz pénz, nem lépnek sztrájkba. Szegeden fogták el a sikkasztót Házi őrizetbe helyezte a bíróság Sz. Zsolt BKV-s középvezetőt, aki információnk szerint 18 millió forintot sikkasztott a közleke­dési társaságtól. Méghozzá azzal az egyszerű módszerrel, hogy egy kifizetésre váró összeget a saját számlaszámára utaltatott. Ez volt az a legutóbbi ügy, melyben november közepén Kocsis István BKV-vezérigazgató büntetőfeljelentést tett a rendőrsé­gen. A társaság akkori közleménye részleteket nem említett, ám megtudtuk: a korábbi BKV-s botrányoktól független ügyben a közlekedési igazgatóságon főmunkatársként dolgozó, 31 éves alkalmazott a jogos kedvezményezett, a MÁV személyszállító leánycége, a MÁV-Start Zrt. helyett magának utaltatta ki a pénzt. A BRFK lapunknak megerősítette: a férfi megalapozottan gya­núsítható azzal, hogy a belső ügyviteli rend ismeretében a BKV, illetve a másik cég között létrejött elszámolási megállapodásra hivatkozva, hamis számlaszámot helyezett el a pénzügyi rend­szerben. A MÁV-Start szokásos számlaszáma helyett így a BKV a gyanúsított által kiadott rendelkezésnek megfelelően az amúgy Sz. Zsolt saját nevére szóló bankszámlájára utalta a 18 milliót. Az október 11-én így kifizetett összeget a gyanúsított több részlet­ben vette fel. Az ügyben a BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozói vizsgálódtak, majd a férfit október 25-én Szegeden fogták el, és őrizetbe vették. Ezt követően a nyomozó hatóság indítványozta a gyanúsított elleni kényszerintézkedést, a bíró­ság pedig elrendelte Sz. Zsolt házi őrizetbe helyezését. A csalást a BKV belső ellenőrzése göngyölítette fel, miután információink szerint a MÁV-Startnál is feltűnt, hogy nem érkezett meg hozzá­juk a várt összeg, holott a BKV elvileg elutalta. A jobboldali médiát is érzékenyen érintheti a kialakuló szabályozás Üres címlappal tiltakozik az ÉS és a Narancs Tiltakoznak a szerkesz­tőségek a sajtót fenye­gető médiatörvény-ter­vezet ellen, ezért üres címlappal jelenik meg a héten az Élet és Iroda­lom (ÉS), illetve a Ma­gyar Narancs. A parla­ment előtt lévő javaslat szerint ugyanis az or­szágos napilapokra és internetes sajtótermé­kekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szank­ciót szabhat ki a kizáró­lag fideszes tagokból ál­ló médiahatóság. A ter­vezetből nem derül ki, hogy pontosan mi mi­nősül jogsértésnek. FENGYES TIBOR, MUHARI JUDIT • •Ü­res címlappal jelenik meg e héten az ÉS, tiltakozás­képpen szintén üres lesz e héten a Magyar Narancs első oldala. Az ÉS főszerkesztője la­punknak azt mondta, így de­monstrálnak a sajtót fenyegető médiatörvény-javaslat ellen. Ko­vács Zoltán szerint a tervezet újságíró-, nyilvánosság- és szakmaellenes. „Ez a kormány szeret fenyegetni - csak így ér­telmezhető az egész kiterjesz­tett jogkörű médiahatóság lét­rehozása, tevékenysége, a ki­alakuló szabályozás” - tette hozzá. Kovács szerint minden­nek egyetlen világos célja van: a sajtó kontrolltevékenységének kiiktatása. Megjegyezte: a fe­nyegetés nem változtathatja meg a sajtót. „Mi az ÉS-nél úgy fogunk újságot írni, mint ed­dig.” Kovács úgy vélte: nem megúszni kell, hanem tiltakoz­ni, hogy ezt a „rettenetes” tör­vényjavaslatot visszavonják. Bojtár B. Endrének, a Ma­gyar Narancs főszerkesztőjének is hasonló a véleménye. Muszáj tenni valamit - mondta, a mé­dia ilyen jellegű tiltakozása pe­dig nem öncélú, hiszen a sajtó­­szabadság van veszélyben. A ja­vaslatban szereplő, a hetilapok­ra kiróható, 10 milliós összegű bírságot komoly fenyegetésnek nevezte, de kiemelte, hogy még rosszabb az a tervezett szank­ció, hogy egy adott sajtóorgá­num megszüntethető nyilván­tartási számának visszavoná­sával. Elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy a tervezet a média­hatóság kizárólagos jogkörébe helyez minden kontrollt, gya­korlatilag egy önálló sajtóbíró­ságot létrehozva. A heti 168 Óra címlapját Szalai Annamária portréja és a „Kedves médiahatalom!” sza­lagcím foglalja majd el. A fő­­szerkesztő lapunknak azt mondta: a fokozatosság híve, de nem áll messze attól a megol­dástól sem, hogy üresen hagy­ja a címlapot. Mester Ákos em­lékeztetett: „Kedves hatalom!” címmel korábban cikksorozatot indított, melyben az akkori ha­talmat és tevékenységét bírálta. Utalt a médiahatóság elnöké­nek mandátumára is: „Hiába akarják megszüntetni a sajtó­­szabadságot, kapitulációra kényszeríteni az írott sajtót, eh­hez a kilenc év is kevés lesz.” Mester szerint nehéz idők jöhet­nek, de a sajtó nem félhet. Nagyon veszélyesnek minősí­tette a médiatörvény-javaslatot a Népszabadság főszerkesztője. Vörös T. Károly jogászokkal vizsgáltatja a törvény szövegét. Tapasztalatuk szerint a jogsza­bály meglehetősen átláthatat­lan, „talán sok ponton még a készítői számára is az lehet”. A napilap főszerkesztője abban reménykedik, hogy módosító indítványokkal „szelídíteni” le­het a jelenlegi szövegen. Megje­gyezte: ha a magyar sajtó ke­vésbé lenne megosztott, lenne remény az egységesebb fellé­pésre. Szerinte a jobboldali saj­tót is érzékenyen érintheti a ki­alakuló szabályozás, ha ebben a formában fogadják el. Nemcsak a sajtó képviselői, hanem civilek is tiltakozásra készülnek. A TASZ az Alkot­mánybírósághoz fordul a sze­rintük vitatott passzusok mi­att. Súlyosan sérti a sajtósza­badságot a beterjesztett új mé­diatörvény, a szabályozás szankciórendszere aránytalan és indokolatlan - mondta la­punknak Simon Éva. A TASZ munkatársa szerint az unióban példa nélküli, hogy ilyen szigo­rú hatósági felügyelet alá ke­rüljenek a hírportálok, csak a volt szovjet köztársaságokban van hasonló szabályozás. A még csak tervezet formájában szereplő szankciók a tévék, rá­diók és nyomtatott sajtó mellett azokra az internetes szerkesz­tett tartalmakra is vonatkozná­nak, amelyeknek gazdasági cél­ja van, és oktatási, tájékoztatá­si vagy szórakoztatási jelle­gűek. Ez a kitétel sok esetben a blogokra is érvényes lehet. A sajtónak meg kell felelnie például a közerkölcsnek. Csak­hogy Simon Éva szerint ez ér­telmezhetetlen, hiszen ki dönti el, hogy mit jelent a közerkölcs. A szabályozás öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat és az internetes oldalak működte­tőit, ha ezeknek a zavaros fo­galmaknak próbálnak megfe­lelni. Úgy vélte, az új szabályo­zás óriási visszalépés a sajtó­­szabadság szempontjából. 2010-ig sem a nyomtatott, sem az internetes sajtó nem tarto­zott a hatóság ellenőrzése alá. Mint mondta, a nyomtatott és internetes sajtóra a polgári és a büntető szabályok vonatkoz­nak, nincs indoka annak, hogy egy hatóság közvetlen tartalmi kontrollt gyakoroljon a média fölött - mondta Simon Éva. Az írott sajtó eddig csak a bí­róság előtt felelt a jogsértésért, ám a tervezet szerint a média­igazgatásra vonatkozó szabá­lyok megsértőire bírságot is ki­szabhat a kizárólag fideszes ta­gokból álló médiahatóság. Az országos napilapokra és inter­netes sajtótermékekre akár 25, az országos hetilapokra és fo­lyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhatnak ki. Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót tö­rölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmond­ható a vele kötött szerződés. Azt viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki, ennek kidolgozása Szalai Annamária, a médiaha­tóság elnöke feladata lesz. A tervezet szerint a bírság el­len fellebbezhetnek ugyan a médiumok a közigazgatási bí­róságoknál, ám a pernek nincs halasztó hatálya. Tehát csak visszaperelni lehet a pénzt. Csakhogy Magyarországon a bírósági ügyek rendszerint el­húzódnak, ami oda vezethet, hogy mire az adott újság javára dönt a bíróság, a befizetett bír­ságok miatt már rég tönkre­ment a sajtóorgánum kiadója. Az új médiahatóság tehát figyel majd arra, hogy a sajtó betart­­ja-e a médiaalkotmányban le­fektetett kötelezettségeit. A Népszava nem először kerül szembe cenzúrával A szabad sajtó ellehetetlenítése A média száját is be akarja fogni a kormány, nehogy véletlenül megjelenhessen akár egyetlen kritikus hang a kabinet intézke­déseivel kapcsolatban - mondta az MSZP szóvivője. Kormos Ka­ta úgy vélte, lassan tényleg a diktatúra intézményes formája jön létre Magyarországon. Lendvai Ildikó szerint a Fidesz újabb „szájkosártörvényt" nyújtott be, hogy betetőzze a média gyar­matosítását. Úgy vélte, a kormánypárt arra törekszik, hogy ne maradjon egyetlen független intézmény sem.

Next