Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ Az MSZP a soros elnökség sikerében akar osztozni, nem a kudarcban Hamis Orbán érvelése Magyarország uniós elnöksége idején az Európai Bizottság várhatóan a nyilvánvaló jogsértések esetében sem kezdeményez eljárást, júliustól viszont az ilyen ügyek az Európai Bíróság elé kerülhetnek-figyelmeztetett Kovács László. Az unió volt adóügyi biztosa szerint leronthatja a fél év eredményeit, hogy vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát. A legkisebb mulasztást, hibát is felnagyíthatja, és leronthatja a magyar soros elnökség majdani értékelését, hogy már nemcsak a vezető európai lapok, de vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát az unió arcát jelentő soros elnöki tisztség ellátására - mondta lapunknak Kovács László. Az MSZP alelnöke, korábbi adóügyi biztos úgy vélte, a médiatörvény önmagában talán nem váltott volna ki ilyen heves nemzetközi reagálásokat, ám a sajtószabadság durva korlátozása beleillik a Fidesznek a demokrácia és a jogállamiság elleni támadássorozatába. A külföld a médiatörvényt a demokrácia alapját jelentő fékek és ellensúlyok lebontása, a demokratikus rendszerekben hagyományosan pártfüggetlen pozíciók és intézmények elfoglalása egyenes folytatásának tekinti. A magyar kormány mostani példátlanul kedvezőtlen megítélése nem fogja erősíteni a többi uniós tagállam együttműködési készségét, márpedig e nélkül a soros elnöki posztot az unió legnagyobb országai sem tudnák sikeresen ellátni - emlékeztetett Kovács. Ezt a helyzetet csak súlyosbította Orbán Viktor elutasító magatartása, az „eszem ágában sincs változtatni a médiatörvényen” kijelentése, a külföldi bírálatok jogosságának, néha tényének eltagadása, egyes külföldi politikusok szövegének meghamisítása. Ezzel bizonyították, hogy nem rendelkeznek az elnökséghez nélkülözhetetlen kompromisszumkészséggel. Kovács hamisnak nevezte Orbán érvelését, miszerint a médiatörvényben semmi olyan nincs, ami ne szerepelne más tagállamok szabályozásában. Azt is furcsállta, hogy a kormány a bírálók esetében megkérdőjelezi a törvény ismeretét, ám hitelesnek tartja az Európai Néppárt elnökének véleményét, aki „biztos abban, hogy a magyar kormány az uniós szabályozással összhangban fogadtatta el a jogszabályt. Szerinte nem győz meg senkit a kizárólag formai azonosságokra építő érvrendszer, amelynek része például az, hogy egy sor uniós tagállamban szintén a kormány nevezi ki a médiahatóság vezetőjét és tagjait. Merthogy - hívta fel a figyelmet Kovács - más tagállamokban nem a kormánypárt elkötelezett híveit nevezik ki, hanem független, tekintélyes szakembereket, és nem is kilenc évre. A közmédiumok vezetőinek kormányváltástól független állandóságát máshol pártatlanságuk és szakértelmük biztosítja, nem pedig a jogszabályokkal történő „bebetonozásuk”. Kérdésünkre, hogy a „kesztyűs kéz politikája” után, a soros elnökség lejártával számíthat-e Magyarország komolyabb szankciókra, Kovács azt mondta: miután öt évig volt az Európai Bizottság (EB) tagja, jól ismeri a testület gondolkodását. A bizottság tagjai azt szeretnék, ha az éppen aktuális soros elnökség botrányok nélkül folyna le, ezért valószínű, hogy az EB a mégoly nyilvánvaló jogsértések esetében sem kezdeményez eljárást. Júliustól viszont az ilyen ügyek az Európai Bíróság elé kerülhetnek. A szocialista politikus visszautasította a kormánypárti vádat, miszerint az MSZP szervezi a „hisztériát”, és ezzel árt a soros elnökség sikerének. Szerinte ilyen bíráló kampányt a legbefolyásosabb pártok sem tudnának szervezni; kifejezetten sértő feltételezés, hogy Németországban, Franciaországban, Angliában vagy akár az USA-ban a demokrácia, a sajtószabadság melletti kiállást „szervezni kell”. Úgy vélte, a magyar belpolitikát azért nem lehet elválasztani a soros elnökségtől, mert a kormány széles körben bírált lépései az unió alapdokumentumait, a demokrácia és a jogállamiság elveit, szellemiségét sértik. Ha az MSZP meg sem szólalna, a bírálók akkor is ugyanazt kifogásolnák. Az MSZP a soros elnökség sikerében érdekelt, de a sikerben akar osztozni, nem a kudarcban, és a kormány bírált lépései éppen a sikert veszélyeztetik. Kovács nem szeretné, ha az unió hazánk ellen szankciókat léptetne életbe, vagy ha az Európai Bíróság kényszerítené ki az uniós szabályok tiszteletben tartását. Ehelyett azt szeretné, ha az Orbán-kormány változtatna magatartásán, ha megfékeznék saját hataloméhségüket, és demokratikusan kormányoznának. Emlékeztetett: egy demokrata soha nem tesz meg mindent, amit egyébként megtehetne. Éppen azért nem, mert megtehetné. LENGYEL TIBOR Kovács László szerint nemcsak a sajtó, de vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát fotó: KielikistvAn www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Újévkor is rombolta a magyar nyelvet Schmitt Ha igaz, hogy olyan az egész év, amilyen az első napja, akkor Schmitt Pálnak nehéz esztendeje lesz. Alighogy nyilvánosságra hozták ugyanis az államfő - rendhagyó módon sétálva előadott - újévi beszédét a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján, azt máris darabokra szedték bloggerek. Az államfő - ahogy az alkotmányhoz adott javaslatainál is - helyesírási hibáktól hemzsegő szöveget adott ki kezei közül. Most éppen a Himnuszból sikerült rosszul idéznie - a többi tucatnyi hiba mellett. Nem indult túl jól a 2011-es év Schmitt Pálnak: az elnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hozott újévi köszöntőjét ízekre szedték a bloggerek. Az ugyanis jócskán tele volt hibával. A leginkább támadott rész a Himnusz egy sora volt. Schmitt beszédében a következő olvasható: „Engedjék meg, hogy én is nemzeti imádságunk egy részletével búcsúzva kérjem a jóisten áldását mindannyiunkra.” Ezután olvasható az idézet: „Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!” Schmittnek sem az „áldd”, sem a „kedvvel” szavakat nem sikerült helyesen leírnia, de még a központozással is meggyűlt a baja. A ma használt, és mindenki által tanult Himnusz-szövegrész ugyanis helyesen leírva a következő: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel”. Többen ugyanakkor felvetették, hogy Schmitt talán az eredeti, Kölcsey Ferenctől származó írásmódot („Isten áld meg a’ Magyart / Jó kedvvel, bőséggel”) próbálta átvenni. Ám ebben az esetben is egyértelműen hibás az idézet. A KEH oldalán lévő dokumentum hibáit egyébként már kijavították, de több szemfüles blogger is megmentette az eredeti verziót. Amelyből kiderül: más helyesírási hibák is voltak a szövegben. Akadt blogger, aki tucatnál is több elírást gyűjtött össze. A KEH honlapján például eleve hibás címmel rakták ki a szöveget: „Schmitt Pál Újévi köszöntője.” Nincs magyarázat arra, hogy az újévi miért lenne nagybetű. Ahogyan egyébként az új esztendő sem egy szó, Schmitt mégis így használta. De az ezeréves államiságot sem sikerült helyesen leírni. Schmittnek korábban is akadtak gondjai anyanyelvünkkel, amely „érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar között”. Az idézett rész az államfőnek a készülő új alkotmányhoz benyújtott - majd visszavont - javaslatából való, amely ugyancsak tele volt hibákkal. Pedig Schmitt egyik fő javaslata éppen a magyar nyelv alkotmányos védelmét célozta. Az iratban például az egyes szám-többes szám egyeztetése sem sikerült mindig: „az egyház tevékenységük nem ellentétes az alkotmánnyal”, és „az ilyen feltételek sajátos értelemben közjónak is tekinthető”. De a számolással is gondok voltak: „Válaszolva az eredeti kérdésre, mely szerint van-e helye a kereszténységre való utalásnak a nemzeti (új magyar) alkotmányban egy szóval is tudunk könnyedén felelni: igen, van helye.” Külön szépsége volt a szövegnek, hogy Schmitt azt is megjegyezte benne: „Sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az Most a Himnuszt nem sikerült helyesen leírni igényes és helyes fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól.” Ezt a szöveget is levették az internetről, és csak hetekkel később került vissza egy jócskán átdolgozott változata. Az eredeti javaslatot a hivatalos magyarázat szerint sem Schmitt, sem pedig Kiss Norbert, a KEH társadalmi kapcsolatok hivatalának vezetője nem látta. A felelősségre vonás viszont állítólag megtörtént. Schmitt visszatért a Sólyom László által megszakított hagyományhoz, és január 1-jén, közvetlenül éjfél után beszélt. A Sándor-palota termein végigsétálva azt mondta: „Ne fogadjunk meg semmit, ne fogadkozzunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel.” Beszélt arról is: a „magyarok 2010- ben összefogtak, hogy újra megtalálják a saját útjukat. Letették a voksukat az újrakezdés mellett”. A jövőre nézve pedig azt mondta: „Lesz törvényi és kormányzati erő, amely megvédi a munkahelyeket, az otthonokat, erősíti a családokat.” Az elnök kitért az uniós elnökségre, de utalt arra is, hogy 2011- ben „születik” meg az ország új alkotmánya. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Új forgalomirányítási rendszer a BKV-nál Megkezdte az új forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer kialakítását a BKV. A társaság integrált forgalomirányító diszpécserközpontot hoz létre, továbbá több mint 2000 járművet lát el fedélzeti vezérlő- és utastájékoztató berendezéssel, és 257 új utastájékoztatót telepít a megállókba. Az utasok az interneten, mobiltelefonjukon, a megállóhelyeken és a járműveken elhelyezett kijelzőkön követhetik a járművek közlekedését. A projekt csaknem 7 milliárd forintba kerül. A társaság arra számít, hogy egyszerűbb lesz a forgalmi beavatkozások megtervezése, és hatékonyabb lesz a forgalomirányítás. A rendszer kiépítésénél tekintettel lesznek a vakok és gyengénlátók, a halláskárosultak, a mozgásukban korlátozottak speciális tájékoztatási igényeire, valamint a magyarul nem beszélő külföldiekre. A beruházásnak 2012-ig kell elkészülnie. ► FÜHÜ Mától önkormányzati cégé a parkolás Hétfőtől a Parking Kft. veszi át a fővárosi tulajdonú helyeken a parkolás üzemeltetését. Az érintett helyeken érvényesek maradnak a korábban kiadott parkolókártyák, és továbbra is lehet majd mobiltelefonon fizetni. Marad a korábbi díjszabás és az eddigi automaták is, utóbbiakon tájékoztató táblákat helyeznek el a változás kapcsán. A fővárosi közgyűlés még 2010 februárjában döntött úgy, hogy felmondja megállapodását a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulással (BÖP), a fővárosi tulajdonú közterületi parkolóhelyek üzemeltetését pedig a Parking Kft.re bízza. ► népszava Százmilliók EU-s kommunikációra Nehezen átlátható, hogy mennyi pénzt fordít a kormány az uniós elnökség „reklámozására", a december 31-i, Millenárison rendezett „köszöntő" ünnepségekhez hasonló rendezvényekre, ezek hirdetésére, illetve milyen keretek közt működnek az elnökségi félév PR- és kommunikációs feladatai. Annyit tudni, hogy Magyarország az EU-elnökségre összesen 23,8 milliárd forintot költ, beleértve a 2007 óta folyó előkészületek kiadásait is. Ebből a felkészülésre tavaly 6,9 milliárd forintot fordítottak, erre az évre pedig 15,5 milliárdot terveztek. A feladatok összefogására a Külügyminisztériumon belül külön csapat jött létre, az operatív ügyekért Robák Ferenc kormánybiztos felel. A szakmai rendezvények szervezése és lebonyolítása a külügyi tárca feladata, ám az összbüdzséből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) is jut 1,5 milliárd, mert a KIM felel a lakossági és kulturális rendezvények egy részéért. Ezek lebonyolításával a Hungarofest Nonprofit Kft.-t bízták meg. A KIM saját költségvetésében 550 millió forint van kommunikációra elkülönítve. ► NÉPSZAVA Tátrai politikai befolyásról beszél A Sukoró-ügyben a politika befolyásolja az ügyészségi nyomozást - állította a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, aki az eljárás fő célpontjának Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt nevezte. A sukorói telekcsere ügyében gyanúsítottá vált, majd néhány hónap előzetes letartóztatás után decemberben szabadlábra helyezett Tátrai Miklós a Népszabadságnak adott interjújában kifejtette: előzetes letartóztatásának indoka az volt, hogy az eredmény látszatát produkálja, és „feltételezhették, hogy a valódi célszemélyre terhelő vallomást tudnak" belőle kicsikarni, hiszen az érdemi nyomozati tevékenység már letartóztatása előtt lezárult. Tátrai Miklós az interjúban nem állította, hogy az ügyészség politikai megrendelésre dolgozik, de azt igen, hogy az igazságszolgáltatás rendszere „igyekszik megfelelni politikai elvárásoknak". Hasonlóan nyilatkozott a Népszavának nem sokkal korábban az ügy másik gyanúsítottja, a szintén nemrég szabadlábra helyezett egykori jogtanácsos is. Császy Zsolt (képünkön) azt mondta, „az ügyben a politika előre megmondja, ki a bűnös, a bíróságra már csak az ítélet írásba foglalása hárul." Az elszámoltatás szerinte egyébként jogilag nem létezik, a leszámolás pedig már politikai kategória. ► NÉPSZAVA FOTÓ: K 2 PRESS FOTÓ: NÉPSZAVA