Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ Az MSZP a soros elnökség sikerében akar osztozni, nem a kudarcban Hamis Orbán érvelése Magyarország uniós elnöksége idején az Európai Bizottság várhatóan a nyil­vánvaló jogsértések esetében sem kezdeményez eljárást, júliustól viszont az ilyen ügyek az Európai Bíróság elé kerülhetnek-figyelmeztetett Kovács Lász­ló. Az unió volt adóügyi biztosa szerint leronthatja a fél év eredményeit, hogy vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát. A legkisebb mulasztást, hi­bát is felnagyíthatja, és le­ronthatja a magyar soros elnökség majdani értékelését, hogy már nemcsak a vezető eu­rópai lapok, de vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát az unió arcát jelentő soros el­nöki tisztség ellátására - mond­ta lapunknak Kovács László. Az MSZP alelnöke, korábbi adó­ügyi biztos úgy vélte, a média­­törvény önmagában talán nem váltott volna ki ilyen heves nemzetközi reagálásokat, ám a sajtószabadság durva korláto­zása beleillik a Fidesznek a de­mokrácia és a jogállamiság el­leni támadássorozatába. A kül­föld a médiatörvényt a demok­rácia alapját jelentő fékek és el­lensúlyok lebontása, a demok­ratikus rendszerekben hagyo­mányosan pártfüggetlen pozí­ciók és intézmények elfoglalása egyenes folytatásának tekinti. A magyar kormány mostani példátlanul kedvezőtlen megíté­lése nem fogja erősíteni a többi uniós tagállam együttműködé­si készségét, márpedig e nélkül a soros elnöki posztot az unió legnagyobb országai sem tud­nák sikeresen ellátni - emlé­keztetett Kovács. Ezt a helyze­tet csak súlyosbította Orbán Viktor elutasító magatartása, az „eszem ágában sincs változ­tatni a médiatörvényen” kije­lentése, a külföldi bírálatok jo­gosságának, néha tényének el­­tagadása, egyes külföldi politi­kusok szövegének meghamisí­tása. Ezzel bizonyították, hogy nem rendelkeznek az elnökség­hez nélkülözhetetlen kompro­misszumkészséggel. Kovács hamisnak nevezte Orbán érvelését, miszerint a médiatörvényben semmi olyan nincs, ami ne szerepelne más tagállamok szabályozásában. Azt is furcsállta, hogy a kor­mány a bírálók esetében meg­kérdőjelezi a törvény ismeretét, ám hitelesnek tartja az Európai Néppárt elnökének véleményét, aki „biztos abban, hogy a ma­gyar kormány az uniós szabá­lyozással összhangban­ fogad­tatta el a jogszabályt. Szerinte nem győz meg senkit a kizáró­lag formai azonosságokra építő érvrendszer, amelynek része például az, hogy egy sor uniós tagállamban szintén a kormány nevezi ki a médiahatóság veze­tőjét és tagjait. Merthogy - hív­ta fel a figyelmet Kovács - más tagállamokban nem a kor­mánypárt elkötelezett híveit ne­vezik ki, hanem független, te­kintélyes szakembereket, és nem is kilenc évre. A közmé­diumok vezetőinek kormány­­váltástól független állandóságát máshol pártatlanságuk és szakértelmük biztosítja, nem pedig a jogszabályokkal történő „bebetonozásuk”. Kérdésünkre, hogy a „kesz­tyűs kéz politikája” után, a so­ros elnökség lejártával számít­­hat-e Magyarország komolyabb szankciókra, Kovács azt mond­ta: miután öt évig volt az Euró­pai Bizottság (EB) tagja, jól is­meri a testület gondolkodását. A bizottság tagjai azt szeret­nék, ha az éppen aktuális so­ros elnökség botrányok nélkül folyna le, ezért valószínű, hogy az EB a mégoly nyilvánvaló jog­sértések esetében sem kezde­ményez eljárást. Júliustól vi­szont az ilyen ügyek az Európai Bíróság elé kerülhetnek. A szocialista politikus vissza­utasította a kormánypárti vá­dat, miszerint az MSZP szerve­zi a „hisztériát”, és ezzel árt a soros elnökség sikerének. Sze­rinte ilyen bíráló kampányt a legbefolyásosabb pártok sem tudnának szervezni; kifejezet­ten sértő feltételezés, hogy Né­metországban, Franciaország­ban, Angliában vagy akár az USA-ban a demokrácia, a sajtó­­szabadság melletti kiállást „szervezni kell”. Úgy vélte, a magyar belpolitikát azért nem lehet elválasztani a soros elnök­ségtől, mert a kormány széles körben bírált lépései az unió alapdokumentumait, a demok­rácia és a jogállamiság elveit, szellemiségét sértik. Ha az MSZP meg sem szólalna, a bí­rálók akkor is ugyanazt kifogá­solnák. Az MSZP a soros elnök­ség sikerében érdekelt, de a si­kerben akar osztozni, nem a kudarcban, és a kormány bírált lépései éppen a sikert veszélyez­tetik. Kovács nem szeretné, ha az unió hazánk ellen szankció­kat léptetne életbe, vagy ha az Európai Bíróság kényszerítené ki az uniós szabályok tisztelet­ben tartását. Ehelyett azt sze­retné, ha az Orbán-kormány változtatna magatartásán, ha megfékeznék saját hataloméh­ségüket, és demokratikusan kormányoznának. Emlékezte­tett: egy demokrata soha nem tesz meg mindent, amit egyéb­ként megtehetne. Éppen azért nem, mert megtehetné. LENGYEL TIBOR Kovács László szerint nemcsak a sajtó, de vezető európai politikusok is megkérdőjelezik Magyarország alkalmasságát fotó: KielikistvAn www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Újévkor is rombolta a magyar nyelvet Schmitt Ha igaz, hogy olyan az egész év, amilyen az első napja, akkor Schmitt Pálnak nehéz esztendeje lesz. Alighogy nyilvános­ságra hozták ugyanis az államfő - rendhagyó módon sétálva előadott - újévi beszédét a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján, azt máris darabokra szedték bloggerek. Az állam­fő - ahogy az alkotmányhoz adott javaslatainál is - helyesírá­si hibáktól hemzsegő szöveget adott ki kezei közül. Most ép­pen a Himnuszból sikerült rosszul idéznie - a többi tucatnyi hiba mellett. Nem indult túl jól a 2011-es év Schmitt Pálnak: az elnöki hiva­tal honlapján nyilvánosságra hozott újévi köszöntőjét ízekre szedték a bloggerek. Az ugyan­is jócskán tele volt hibával. A leginkább támadott rész a Him­nusz egy sora volt. Schmitt be­szédében a következő olvasha­tó: „Engedjék meg, hogy én is nemzeti imádságunk egy rész­letével búcsúzva kérjem a jóis­ten áldását mindannyiunkra.” Ezután olvasható az idézet: „Is­ten, áld meg a magyart! Jó ked­vel, bőséggel!” Schmittnek sem az „áldd”, sem a „kedvvel” szavakat nem sikerült helyesen leírnia, de még a központozással is meg­gyűlt a baja. A ma használt, és mindenki által tanult Him­nusz-szövegrész ugyanis helye­sen leírva a következő: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedv­vel, bőséggel”. Többen ugyan­akkor felvetették, hogy Schmitt talán az eredeti, Kölcsey Fe­­renctől származó írásmódot („Isten áld meg a’ Magyart / Jó kedvvel, bőséggel”) próbálta át­venni. Ám ebben az esetben is egyértelműen hibás az idézet. A KEH oldalán lévő doku­mentum hibáit egyébként már kijavították, de több szemfüles blogger is megmentette az ere­deti verziót. Amelyből kiderül: más helyesírási hibák is voltak a szövegben. Akadt blogger, aki tucatnál is több elírást gyűjtött össze. A KEH honlapján például eleve hibás címmel rakták ki a szöveget: „Schmitt Pál Újévi kö­szöntője.” Nincs magyarázat ar­ra, hogy az újévi miért lenne nagybetű. Ahogyan egyébként az új esztendő sem egy szó, Schmitt mégis így használta. De az ezeréves államiságot sem sikerült helyesen leírni. Schmittnek korábban is akadtak gondjai anyanyelvünk­kel, amely „érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar között”. Az idézett rész az államfőnek a készülő új al­kotmányhoz benyújtott - majd visszavont - javaslatából való, amely ugyancsak tele volt hi­bákkal. Pedig Schmitt egyik fő javaslata éppen a magyar nyelv alkotmányos védelmét célozta. Az iratban például az egyes szám-többes szám egyeztetése sem sikerült mindig: „az egy­ház tevékenységük nem ellen­tétes az alkotmánnyal”, és „az ilyen feltételek sajátos értelem­ben közjónak is tekinthető”. De a számolással is gondok voltak: „Válaszolva az eredeti kérdésre, mely szerint van-e helye a ke­reszténységre való utalásnak a nemzeti (új magyar) alkot­mányban egy szóval is tudunk könnyedén felelni: igen, van he­lye.” Külön szépsége volt a szö­vegnek, hogy Schmitt azt is megjegyezte benne: „Sokan vé­lik úgy, hogy az új kommuni­kációs formák valamilyen ok­nál fogva felmentést adnak az Most a Himnuszt nem sikerült helyesen leírni igényes és helyes fogalmazás­mód, valamint a helyesírás sza­bályai alól.” Ezt a szöveget is le­vették az internetről, és csak hetekkel később került vissza egy jócskán átdolgozott változa­ta. Az eredeti javaslatot a hiva­talos magyarázat szerint sem Schmitt, sem pedig Kiss Nor­bert, a KEH társadalmi kap­csolatok hivatalának vezetője nem látta. A felelősségre vonás viszont állítólag megtörtént. Schmitt visszatért a Sólyom László által megszakított ha­gyományhoz, és január 1-jén, közvetlenül éjfél után beszélt. A Sándor-palota termein végigsé­tálva azt mondta: „Ne fogad­junk meg semmit, ne fogadkoz­­zunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel.” Beszélt arról is: a „magyarok 2010- ben összefogtak, hogy új­ra megtalálják a saját útjukat. Letették a voksukat az újrakez­dés mellett”. A jövőre nézve pe­dig azt mondta: „Lesz törvényi és kormányzati erő, amely meg­védi a munkahelyeket, az ott­honokat, erősíti a családokat.” Az elnök kitért az uniós elnök­ségre, de utalt arra is, hogy 2011- ben „születik” meg az or­szág új alkotmánya. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Új forgalomirányítási rendszer a BKV-nál Megkezdte az új forgalomirányí­tási és utastájékoztatási rendszer kialakítását a BKV. A társaság in­tegrált forgalomirányító diszpé­cserközpontot hoz létre, továb­bá több mint 2000 járművet lát el fedélzeti vezérlő- és utastájé­koztató berendezéssel, és 257 új utastájékoztatót telepít a megál­lókba. Az utasok az interneten, mobiltelefonjukon, a megállóhe­lyeken és a járműveken elhelye­zett kijelzőkön követhetik a jár­művek közlekedését. A projekt csaknem 7 milliárd forintba ke­rül. A társaság arra számít, hogy egyszerűbb lesz a forgalmi be­avatkozások megtervezése, és hatékonyabb lesz a forgalomirá­nyítás. A rendszer kiépítésénél tekintettel lesznek a vakok és gyengénlátók, a halláskárosul­tak, a mozgásukban korlátozot­tak speciális tájékoztatási igé­nyeire, valamint a magyarul nem beszélő külföldiekre. A beruhá­zásnak 2012-ig kell elkészülnie. ► FÜHÜ Mától önkormányzati cégé a parkolás Hétfőtől a Parking Kft. veszi át a fővárosi tulajdonú helyeken a parkolás üzemeltetését. Az érin­tett helyeken érvényesek marad­nak a korábban kiadott parkolókártyák, és továbbra is le­het majd mobiltelefonon fizetni. Marad a korábbi díjszabás és az eddigi automaták is, utóbbiakon tájékoztató táblákat helyeznek el a változás kapcsán. A fővárosi közgyűlés még 2010 februárjá­ban döntött úgy, hogy felmond­ja megállapodását a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társu­lással (BÖP), a fővárosi tulajdonú közterületi parkolóhelyek üze­meltetését pedig a Parking Kft.­­re bízza. ► népszava Százmilliók EU-s kommunikációra Nehezen átlátható, hogy mennyi pénzt fordít a kormány az uniós elnökség „reklámozására", a de­cember 31-i, Millenárison rende­zett „köszöntő" ünnepségekhez hasonló rendezvényekre, ezek hirdetésére, illetve milyen kere­tek közt működnek az elnökségi félév PR- és kommunikációs fel­adatai. Annyit tudni, hogy Ma­gyarország az EU-elnökségre összesen 23,8 milliárd forintot költ, beleértve a 2007 óta folyó előkészületek kiadásait is. Ebből a felkészülésre tavaly 6,9 milliárd forintot fordítottak, erre az évre pedig 15,5 milliárdot terveztek. A feladatok összefogására a Kül­ügyminisztériumon belül külön csapat jött létre, az operatív ügyekért Robák Ferenc kor­mánybiztos felel. A szakmai ren­dezvények szervezése és lebo­nyolítása a külügyi tárca felada­ta, ám az összbüdzséből a Köz­­igazgatási és Igazságügyi Minisz­tériumnak (KIM) is jut 1,5 mil­liárd, mert a KIM felel a lakossági és kulturális rendezvények egy részéért. Ezek lebonyolításával a Hungarofest Nonprofit Kft.-t bíz­ták meg. A KIM saját költségve­tésében 550 millió forint van kommunikációra elkülönítve. ► NÉPSZAVA Tátrai politikai befolyásról beszél A Sukoró-ügyben a politika be­folyásolja az ügyészségi nyomo­zást - állította a Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. volt vezérigaz­gatója, aki az eljárás fő célpontjá­nak Gyurcsány Ferenc volt kor­mányfőt nevezte. A sukorói te­lekcsere ügyében gyanúsítottá vált, majd néhány hónap előze­tes letartóztatás után december­ben szabadlábra helyezett Tátrai Miklós a Népszabadságnak adott interjújában kifejtette: elő­zetes letartóztatásának indoka az volt, hogy az eredmény lát­szatát produkálja, és „feltételez­hették, hogy a valódi célsze­mélyre terhelő vallomást tud­nak" belőle kicsikarni, hiszen az érdemi nyomozati tevékenység már letartóztatása előtt lezárult. Tátrai Miklós az interjúban nem állította, hogy az ügyészség poli­tikai megrendelésre dolgozik, de azt igen, hogy az igazságszolgál­tatás rendszere „igyekszik meg­felelni politikai elvárásoknak". Hasonlóan nyilatkozott a Nép­szavának nem sokkal korábban az ügy másik gyanúsítottja, a szintén nemrég szabadlábra he­lyezett egykori jogtanácsos is. Császy Zsolt (képünkön) azt mondta, „az ügyben a politika előre megmondja, ki a bűnös, a bíróságra már csak az ítélet írás­ba foglalása hárul." Az elszámol­tatás szerinte egyébként jogilag nem létezik, a leszámolás pedig már politikai kategória. ► NÉPSZAVA FOTÓ: K 2 PRESS FOTÓ: NÉPSZAVA

Next