Népszava, 2011. február (138. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-23 / 45. szám

Bíróság előtt a kisbéri fideszes polgármester Hivatali visszaélés vádjával állt bíróság elé Kisbér fideszes pol­gármestere, aki a vád szerint illetékesség hiányában és sza­bálytalanul járt el annak érde­kében, hogy egy - a helyiek szerint az önkormányzati veze­tővel „igen jó viszonyt” ápoló­­ vállalkozó soron kívül, mind­össze két óra alatt útlevelet kapjon. A tavaly a Fidesz- KDNP színeiben újraválasztott Udvardi Erzsébet polgármes­tert a Komárom-Esztergom me­gyei bíróságon hétfőn kezdő­dött büntetőper másodrendű vádlottjaként felbujtóként elkö­vetett hivatali visszaéléssel vá­dolják, ám a politikus lapunk kérdésére csak annyit mondott: ártatlannak vallotta magát és szerinte vádlott-társait is alap­talanul gyanúsítják, mert nem követtek el semmit. Nem így látja viszont a Ko­márom-Esztergom megyei fő­ügyészség. A vádhatóság a pol­gármester mellett felbujtóként vádolja Mocsári István vállal­kozót, míg Dörnyei Vendel jegyzőt tettesként, egy kisbéri önkormányzati ügyintézőt pe­dig bűnsegédként vádol hiva­tali visszaéléssel. A vád szerint illetékesség hiányában jártak el a vádlottak az útlevélkére­lem ügyében - ismertette a vádirat lényegét lapunkkal Széplaki László, a megyei bíró­ság szóvivője, aki azt mondta, az eljárás május 12-én folyta­tódik és várhatóan ítélethirde­téssel is zárul. A vádiratból kiderül, hogy Mocsári 2009. július 25-én Bu­dapesten a Központi Okmány­irodában kérte sürgősséggel ki­állítani útlevelét, mivel másnap Kanadába kívánt utazni, előző okmányát pedig korábban el­lopták tőle. A sürgősség alap­ján az okmányiroda legfeljebb öt nap alatt állítja ki az útleve­let, ám a vállalkozó aznap dél­előtt felhívta a polgármestert, akit arra kért, állítson ki igazo­lást számára arról, a város ér­dekében különösen indokolt lenne, hogy még aznap meg­kapja új okmányát. Udvardi az igazolás kiállítá­sát nem vállalta, viszont az ügymenet meggyorsítását igen. Ezért a város jegyzőjét arra kérte, hogy egy sürgősségi át­iratban kérje az okmány soron kívüli előállítását. Ez meg is történt, az átiratot a jegyző hi­vatala még délelőtt megküldte faxon az Állami Nyomda ok­mány-előállító igazgatóságá­nak. Ott alig két órán belül el­készítették Mocsári útlevelét, melyet a városi átiratban foglalt kérelem alapján a helyszínen, a nyomdában átvehetett délután egy órakor. Az ügyészségi vád­irat arra alapozza a hivatali visszaélést, hogy egyrészt az önkormányzat nem avatkozha­tott volna bele illetékesség hiá­nyában a folyamatba, mert azt Mocsári már elindította Buda­pesten a Központi Okmányiro­dában, amelynek így egyedüli jogköre volt az eljárás lefolyta­tása, továbbá ebből az okból volt szabálytalan az is, hogy az igénylő közvetlenül az Állami Nyomdában vehette át iratát. Érdekes körülmény, a Komá­rom-Esztergom Megyei Bíróság 2005-ben egy vesztegetési ügy­ben - az abban az eljárásban ugyancsak vádlott és akkor is polgármester - Udvardi Erzsé­betet társtettesként elkövetetett hivatali visszaélés miatt 360 ezer forint pénzbüntetésre ítél­te. Később, 2006. szeptember végén - másfél nappal az ön­­kormányzati választások előtt­­ Udvardi az akkor már a felül­vizsgálati eljárásban az ítélő­tábla előtt lévő ügyből „kihát­rált”, és elfogadta a büntetést. Emiatt ugyan polgármesteri jogviszonya megszűnt, de a né­hány nappal későbbi voksolá­son már elindulhatott, mivel a pénzbüntetés kirovása nem je­lent büntetett előéletet, ami megakadályozhatta volna indu­lását. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Kaotikus helyzet a nyugdíjkérelmek körül Egyre több panasz érkezik la­punkhoz a nyugdíjügyintézés­sel kapcsolatban. Az olvasók arra panaszkodnak, hogy nem kapnak visszajelzést a nyugdíj­­igényük iktatásáról, a jogorvos­lat pedig teljesen leállt. Az eljá­rási idő is jóval meghaladja az előírtat, Budapesten egyre na­gyobb a káosz és vidéken sem Egyértelmű lépéseket tettek a svéd modell felé jó a helyzet, igaz, ott még kezel­hető. Szakértők szerint mind­ezért az irányítás átszervezése okolható. Míg korábban az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Fő­­igazgatóság alá tartoztak a nyugdíjbiztosítási igazgatósá­gok, most a közigazgatási tár­cánál lévő kormányhivatalok felügyelik ezeket. Ezért nincs megfelelő biztosításszakmai irányítás, a régiek helyére kine­vezett új vezetők nem látják át az ügyvitel és az informatikai rendszer kapcsolatát. A nyug­díjbiztosítási ügyek elintézését hátráltatja az is, hogy a magán­nyugdíjpénztárban maradók nyilatkozatával is a munkatár­sakat terhelték. Egyre nyilván­valóbbá válik, hogy „hiba volt elválasztani a fejet és a testet” egymástól, bebizonyosodott hogy nem kellett volna megvon­ni az ONYF egységes irányítását - fogalmaztak szakemberek. A káosz egyébként nemcsak az ügyintézésre, hanem a poli­tikai elképzelésekre is jellemző. Még mindig nem tudni, mit akar a kormány a nyugdíjrend­szerrel. Az MSZP szerint a svéd nyugdíjmodell bevezetését ké­szítik elő, amely az ellátások mintegy 20 százalékos csökke­nésével járna. Kiss Péter, a szo­cialisták társadalompolitikai kabinetvezetője szerint erre utal, hogy a kabinet december­ben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az er­re a célra befizetett járulékok­ból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító in­dítvánnyal meghozta a társa­dalombiztosítási egyéni szám­lák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésé­nek két legfontosabb feltételét megteremtették. A miniszterel­nök szóvivője, Szijjártó Péter ugyanakkor arról beszélt: a kormány biztonságba helyezte a magyar emberek nyugdíját. M.J. Megfélemlíti a kormány a köztisztviselőket - akár a hálószobákban is lehetnek poloskák Titkosszolgálati kontroll negyedmillió közszolgának Akár a köztisztviselők családi nyaralását vagy az otthon töltött hétvégéjét is megfigyelhetik titkosszolgálati adatgyűjtés keretében. Ehhez a dolgozóknak hozzá kell járulniuk, igaz, ha nem teszik, elveszítik állásukat. Szakszervezeti vezetők szerint elfogadhatatlan, hogy akár a családtag által elkövetett bűn­­cselekmény miatt is szankcionálhatják a dolgozókat, ez a módszer megfélem­lítésre alkalmas. A szocialisták azért is tiltakoznak, mert a belső bűnmegelőzé­si és bűnfelderítési feladatokat végzők szabálysértést vagy bűncselekményt is elkövethetnek a megfigyelt lebuktatása érdekében. MUHARI JUDIT A­kár a köztisztviselők háló­szobáját is megfigyelheti, lehallgathatja ezentúl az illetékes nemzetbiztonsági szol­gálat. Az Országgyűlés tavaly módosította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es tör­vényt, amelybe bekerült: köz­­szolgálati jogviszony létesítése esetén a jogszabályban megha­tározott fontos és bizalmas munkaköröknél a dolgozóknak írásban kell nyilatkozniuk ar­ról, hogy az illetékes nemzet­­biztonsági szolgálat ellenőriz­hesse, megfelelnek-e a jogsza­bályban előírt követelmények­nek. A Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal (NAV) dolgozóinak is hoz­zá kell járulniuk ahhoz, hogy akár titkosszolgálati módsze­rekkel is adatokat gyűjtsenek róluk, a beleegyező nyilatkoza­tot jövő hét szerdáig kell aláír­ni. A megfigyelésről előre nem, annak eredményéről azonban 3 napon belül értesítik a dolgo­zót. Ha ehhez most nem járul­nak hozzá írásban, elveszítik a munkájukat. A törvény indoklá­sa szerint az a cél, hogy kiderül­jön, a köztisztviselő eleget tesz-e hivatali kötelezettségének. Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének elnöke el­mondta, a vizsgálatot végzők provokálhatják a kollégákat, ami az adóhivatalban kényes helyzetekhez vezet, hiszen nem­csak arról van szó, hogy meg­próbálják megkenni a revizoro­kat, hanem telefonon keresztül is beugrathatják őket. Akit megfigyelnek, nem lehet bizton­ságban a nyaralás alatt sem, lehallgathatják a privát telefon­ját, figyelhetik a bankszámlá­ját, elolvashatják a leveleit, be­­kamerázhatják a lakását és a családtagjaival is hasonlóan járhatnak el. Mint a szakszervezeti vezető kifejtette, korábban is volt lehe­tőség megfigyelésre, de csak akkor, ha a dolgozó bűncselek­mény gyanújába keveredett. A törvénymódosítással már nincs szükség bírói engedélyre az adatgyűjtéshez, elég a beleegye­ző nyilatkozat és az ügyészi en­gedély. Részleteket azonban nem tud, sem a dolgozókat, sem őt nem tájékoztatták pél­dául arról, miért kezdődhet vizsgálat és mennyi ideig tart­hat a megfigyelés. Az sem vilá­gos, hogy csak célhoz kötött vagy általános érvényű lehet-e a megfigyelés. Annak ellenére, hogy szerinte a törvénynek semmi értelme és csak megfé­lemlítésre alkalmas, azt taná­csolta a dolgozóknak, írják alá a nyilatkozatot, különben azon­nal elveszítik állásukat. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára a többi közt azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű, családtagja esetle­ges bűncselekménye miatt mi­lyen szankcióra számíthat a köztisztviselő. Fölvetette ugyan­akkor a lojalitás kérdését; sze­rinte a vizsgálattal önmagában nem lenne baj, ha a dolgozónak a munkaadójához fűződő elkö­telezettségét ellenőriznék. Ezt azonban csak akkor tartaná el­fogadhatónak, ha a megfigye­lést a teljes közszférára, így a parlamenti képviselőkre is ki­terjesztenék. Érthetetlennek és elfogadha­tatlannak nevezte a Magyar Köztisztviselők és Közalkalma­zottak Szakszervezetének főtit­kára, hogy titkosszolgálati esz­közökkel gyűjtenének adatokat köztisztviselőkről és kormány­­tisztviselőkről. Fehér József szerint a magánszférára is ki­terjedő intézkedés nem indo­kolt, „az egész üzenete és morá­lis tartalma súlyos. Rettegésre nem lehet rendszert építeni”. A főtitkár szerint az intézkedés nagyjából 230-250 ezer dolgo­zót érint a közszférában. „Rettegésre nem lehet rendszert építeni" Az MSZP is tiltakozott a mód­szer ellen, a szocialisták szerint megengedhetetlen, hogy titkos­­szolgálati módszerekkel gyűjt­senek adatokat a rendvédelmi és rendészeti állomány tagjai­ról, és akár bűncselekmény el­követésével provokálják őket. Harangozó Tamás, az MSZP el­nökségi tagja emlékeztetett ar­ra, hogy az Országgyűlés de­cemberben fogadta el az egyes rendészeti tárgyú törvények módosítását. Ez a többi között a rendőrség, a büntetés-végre­hajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hi­vatásos állományú tagjai, az idegenrendészeti és a mene­kültügyi hatóság, továbbá a Szervezett Bűnözés Elleni Ko­ordinációs Központ kormány­­tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai esetében teszi lehe­tővé a titkosszolgálati módsze­rekkel történő adatgyűjtést. Ugyanez vonatkozik az e szer­vek irányítását ellátó miniszté­riumok - azaz a Belügyminisz­térium és a Nemzetgazdasági Minisztérium - egyes szerveze­ti egységeinél dolgozókra. A tör­vény lehetőséget teremt arra is, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellá­tó szerv megbízhatósági vizsgá­latot végző tagja törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhes­sen el. Harangozó Tamás elmondta: pártja már korábban jelezte, milyen „tarthatatlan és elké­pesztő” helyzetet alakít ki ez a szabályozás, és kiállnak min­denki mellett, „akivel szemben a kormány alkotmányellenes és megengedhetetlen eszközöket vet be”. „Önként" engedik megfigyelni magukat és családjukat a NAV dolgozói is fotó vajdajózsef Célkeresztben A kormányváltás óta a közszférában dolgozók célkeresztben vannak. Elsők között visszamenőleg bevezették a 98 százalékos különadót, ami elsősorban a közalkalmazottakat és a köztisztvi­selőket érintette. A személyi jövedelemadó új szabályai miatt pedig a közszférában dolgozók felének bérkompenzációra van szüksége ahhoz, hogy ne csökkenjen a jövedelme. Lehetővé tet­ték a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását, amit éppen a napokban május 31-ével megsemmisített az Alkotmánybíróság. A jogszabályt először tavaly június elején fogadta el az Ország­­gyűlés, de Sólyom László akkori köztársasági elnök megfonto­lásra visszaküldte. Kifogásolta például, hogy a szabályozás ellen­tétben áll a nemzetközi jog szabályaival, melyek tiltják a valós in­dok nélküli elbocsátásokat. A parlament kormánypárti többsége nem sokkal később érdemi változtatások nélkül újra elfogadta a törvényt. Az ellenzék, valamint a szakszervezetek és több jogvé­dő szervezet pedig szinte azonnal az Ab-hoz fordultak, utólagos normakontrollt kérve. A napokban meghozott határozatában az Ab ugyan megálla­pította az alkotmánysértést, de nem tett semmit a jogszabály alapján elbocsátott több ezer dolgozó érdekében. Az Ab azzal magyarázta az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i meg­semmisítését, hogy „a közzététel napjával történő megsemmisí­tés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kor­mánytisztviselők lemondása is".

Next