Népszava, 2011. február (138. évfolyam, 26-49. sz.)
2011-02-23 / 45. szám
Bíróság előtt a kisbéri fideszes polgármester Hivatali visszaélés vádjával állt bíróság elé Kisbér fideszes polgármestere, aki a vád szerint illetékesség hiányában és szabálytalanul járt el annak érdekében, hogy egy – a helyiek szerint az önkormányzati vezetővel „igen jó viszonyt” ápoló – vállalkozó soron kívül, mindössze két óra alatt útlevelet kapjon. A tavaly a Fidesz– KDNP színeiben újraválasztott Udvardi Erzsébet polgármestert a Komárom-Esztergom megyei bíróságon hétfőn kezdődött büntetőper másodrendű vádlottjaként felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják, ám a politikus lapunk kérdésére csak annyit mondott: ártatlannak vallotta magát és szerinte vádlott-társait is alaptalanul gyanúsítják, mert nem követtek el semmit. Nem így látja viszont a Komárom-Esztergom megyei főügyészség. A vádhatóság a polgármester mellett felbujtóként vádolja Mocsári István vállalkozót, míg Dörnyei Vendel jegyzőt tettesként, egy kisbéri önkormányzati ügyintézőt pedig bűnsegédként vádol hivatali visszaéléssel. A vád szerint illetékesség hiányában jártak el a vádlottak az útlevélkérelem ügyében – ismertette a vádirat lényegét lapunkkal Széplaki László, a megyei bíróság szóvivője, aki azt mondta, az eljárás május 12-én folytatódik és várhatóan ítélethirdetéssel is zárul. A vádiratból kiderül, hogy Mocsári 2009. július 25-én Budapesten a Központi Okmányirodában kérte sürgősséggel kiállítani útlevelét, mivel másnap Kanadába kívánt utazni, előző okmányát pedig korábban ellopták tőle. A sürgősség alapján az okmányiroda legfeljebb öt nap alatt állítja ki az útlevelet, ám a vállalkozó aznap délelőtt felhívta a polgármestert, akit arra kért, állítson ki igazolást számára arról, a város érdekében különösen indokolt lenne, hogy még aznap megkapja új okmányát. Udvardi az igazolás kiállítását nem vállalta, viszont az ügymenet meggyorsítását igen. Ezért a város jegyzőjét arra kérte, hogy egy sürgősségi átiratban kérje az okmány soron kívüli előállítását. Ez meg is történt, az átiratot a jegyző hivatala még délelőtt megküldte faxon az Állami Nyomda okmány-előállító igazgatóságának. Ott alig két órán belül elkészítették Mocsári útlevelét, melyet a városi átiratban foglalt kérelem alapján a helyszínen, a nyomdában átvehetett délután egy órakor. Az ügyészségi vádirat arra alapozza a hivatali visszaélést, hogy egyrészt az önkormányzat nem avatkozhatott volna bele illetékesség hiányában a folyamatba, mert azt Mocsári már elindította Budapesten a Központi Okmányirodában, amelynek így egyedüli jogköre volt az eljárás lefolytatása, továbbá ebből az okból volt szabálytalan az is, hogy az igénylő közvetlenül az Állami Nyomdában vehette át iratát. Érdekes körülmény, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2005-ben egy vesztegetési ügyben – az abban az eljárásban ugyancsak vádlott és akkor is polgármester – Udvardi Erzsébetet társtettesként elkövetetett hivatali visszaélés miatt 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Később, 2006. szeptember végén – másfél nappal az önkormányzati választások előtt – Udvardi az akkor már a felülvizsgálati eljárásban az ítélőtábla előtt lévő ügyből „kihátrált”, és elfogadta a büntetést. Emiatt ugyan polgármesteri jogviszonya megszűnt, de a néhány nappal későbbi voksoláson már elindulhatott, mivel a pénzbüntetés kirovása nem jelent büntetett előéletet, ami megakadályozhatta volna indulását. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Kaotikus helyzet a nyugdíjkérelmek körül Egyre több panasz érkezik lapunkhoz a nyugdíjügyintézéssel kapcsolatban. Az olvasók arra panaszkodnak, hogy nem kapnak visszajelzést a nyugdíjigényük iktatásáról, a jogorvoslat pedig teljesen leállt. Az eljárási idő is jóval meghaladja az előírtat, Budapesten egyre nagyobb a káosz és vidéken sem Egyértelmű lépéseket tettek a svéd modell felé jó a helyzet, igaz, ott még kezelhető. Szakértők szerint mindezért az irányítás átszervezése okolható. Míg korábban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság alá tartoztak a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, most a közigazgatási tárcánál lévő kormányhivatalok felügyelik ezeket. Ezért nincs megfelelő biztosításszakmai irányítás, a régiek helyére kinevezett új vezetők nem látják át az ügyvitel és az informatikai rendszer kapcsolatát. A nyugdíjbiztosítási ügyek elintézését hátráltatja az is, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók nyilatkozatával is a munkatársakat terhelték. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy „hiba volt elválasztani a fejet és a testet” egymástól, bebizonyosodott hogy nem kellett volna megvonni az ONYF egységes irányítását – fogalmaztak szakemberek. A káosz egyébként nemcsak az ügyintézésre, hanem a politikai elképzelésekre is jellemző. Még mindig nem tudni, mit akar a kormány a nyugdíjrendszerrel. Az MSZP szerint a svéd nyugdíjmodell bevezetését készítik elő, amely az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna. Kiss Péter, a szocialisták társadalompolitikai kabinetvezetője szerint erre utal, hogy a kabinet decemberben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az erre a célra befizetett járulékokból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító indítvánnyal meghozta a társadalombiztosítási egyéni számlák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésének két legfontosabb feltételét megteremtették. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter ugyanakkor arról beszélt: a kormány biztonságba helyezte a magyar emberek nyugdíját. M. J. BELFÖLD3 Akár a köztisztviselők családi nyaralását vagy az otthon töltött hétvégéjét is megfigyelhetik titkosszolgálati adatgyűjtés keretében. Ehhez a dolgozóknak hozzá kell járulniuk, igaz, ha nem teszik, elveszítik állásukat. Szakszervezeti vezetők szerint elfogadhatatlan, hogy akár a családtag által elkövetett bűncselekmény miatt is szankcionálhatják a dolgozókat, ez a módszer megfélemlítésre alkalmas. A szocialisták azért is tiltakoznak, mert a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat végzők szabálysértést vagy bűncselekményt is elkövethetnek a megfigyelt lebuktatása érdekében. MUHARI JUDIT Akár a köztisztviselők hálószobáját is megfigyelheti, lehallgathatja ezentúl az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat. Az Országgyűlés tavaly módosította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvényt, amelybe bekerült: közszolgálati jogviszony létesítése esetén a jogszabályban meghatározott fontos és bizalmas munkaköröknél a dolgozóknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizhesse, megfelelnek-e a jogszabályban előírt követelményeknek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is adatokat gyűjtsenek róluk, a beleegyező nyilatkozatot jövő hét szerdáig kell aláírni. A megfigyelésről előre nem, annak eredményéről azonban 3 napon belül értesítik a dolgozót. Ha ehhez most nem járulnak hozzá írásban, elveszítik a munkájukat. A törvény indoklása szerint az a cél, hogy kiderüljön, a köztisztviselő eleget tesz-e hivatali kötelezettségének. Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, a vizsgálatot végzők provokálhatják a kollégákat, ami az adóhivatalban kényes helyzetekhez vezet, hiszen nemcsak arról van szó, hogy megpróbálják megkenni a revizorokat, hanem telefonon keresztül is beugrathatják őket. Akit megfigyelnek, nem lehet biztonságban a nyaralás alatt sem, lehallgathatják a privát telefonját, figyelhetik a bankszámláját, elolvashatják a leveleit, bekamerázhatják a lakását és a családtagjaival is hasonlóan járhatnak el. Mint a szakszervezeti vezető kifejtette, korábban is volt lehetőség megfigyelésre, de csak akkor, ha a dolgozó bűncselekmény gyanújába keveredett. A törvénymódosítással már nincs szükség bírói engedélyre az adatgyűjtéshez, elég a beleegyező nyilatkozat és az ügyészi engedély. Részleteket azonban nem tud, sem a dolgozókat, sem őt nem tájékoztatták például arról, miért kezdődhet vizsgálat és mennyi ideig tarthat a megfigyelés. Az sem világos, hogy csak célhoz kötött vagy általános érvényű lehet-e a megfigyelés. Annak ellenére, hogy szerinte a törvénynek semmi értelme és csak megfélemlítésre alkalmas, azt tanácsolta a dolgozóknak, írják alá a nyilatkozatot, különben azonnal elveszítik állásukat. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a többi közt azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű, családtagja esetleges bűncselekménye miatt milyen szankcióra számíthat a köztisztviselő. Fölvetette ugyanakkor a lojalitás kérdését, szerinte a vizsgálattal önmagában nem lenne baj, ha a dolgozónak a munkaadójához fűződő elkötelezettségét ellenőriznék. Ezt azonban csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha a megfigyelést a teljes közszférára, így a parlamenti képviselőkre is kiterjesztenék. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, hogy titkosszolgálati eszközökkel gyűjtenének adatokat köztisztviselőkről és kormánytisztviselőkről. Fehér József szerint a magánszférára is kiterjedő intézkedés nem indokolt, „az egész üzenete és morális tartalma súlyos. Rettegésre nem lehet rendszert építeni”. A főtitkár szerint az intézkedés nagyjából 230-250 ezer dolgozót érint a közszférában. „Rettegésre nem lehet rendszert építeni” Az MSZP is tiltakozott a módszer ellen, a szocialisták szerint megengedhetetlen, hogy titkosszolgálati módszerekkel gyűjtsenek adatokat a rendvédelmi és rendészeti állomány tagjairól, és akár bűncselekmény elkövetésével provokálják őket. Harangozó Tamás, az MSZP elnökségi tagja emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés decemberben fogadta el az egyes rendészeti tárgyú törvények módosítását. Ez a többi között a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai, az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság, továbbá a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai esetében teszi lehetővé a titkosszolgálati módszerekkel történő adatgyűjtést. Ugyanez vonatkozik az e szervek irányítását ellátó minisztériumok – azaz a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium – egyes szervezeti egységeinél dolgozókra. A törvény lehetőséget teremt arra is, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Harangozó Tamás elmondta: pártja már korábban jelezte, milyen „tarthatatlan és elképesztő” helyzetet alakít ki ez a szabályozás, és kiállnak mindenki mellett, „akivel szemben a kormány alkotmányellenes és megengedhetetlen eszközöket vet be”. Megfélemlíti a kormány a köztisztviselőket – akár a hálószobákban is lehetnek poloskák Titkosszolgálati kontroll negyedmillió közszolgának 2011. FEBRUÁR 23., SZERDA „Önként” engedik megfigyelni magukat és családjukat a NAV dolgozói is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF Célkeresztben A kormányváltás óta a közszférában dolgozók célkeresztben vannak. Elsők között visszamenőleg bevezették a 98 százalékos különadót, ami elsősorban a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket érintette. A személyi jövedelemadó új szabályai miatt pedig a közszférában dolgozók felének bérkompenzációra van szüksége ahhoz, hogy ne csökkenjen a jövedelme. Lehetővé tették a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását, amit éppen a napokban május 31-ével megsemmisített az Alkotmánybíróság. A jogszabályt először tavaly június elején fogadta el az Országgyűlés, de Sólyom László akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. Kifogásolta például, hogy a szabályozás ellentétben áll a nemzetközi jog szabályaival, melyek tiltják a valós indok nélküli elbocsátásokat. A parlament kormánypárti többsége nem sokkal később érdemi változtatások nélkül újra elfogadta a törvényt. Az ellenzék, valamint a szakszervezetek és több jogvédő szervezet pedig szinte azonnal az Ab-hoz fordultak, utólagos normakontrollt kérve. A napokban meghozott határozatában az Ab ugyan megállapította az alkotmánysértést, de nem tett semmit a jogszabály alapján elbocsátott több ezer dolgozó érdekében. Az Ab azzal magyarázta az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i megsemmisítését, hogy „a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is”.