Népszava, 2011. március (138. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. MÁRCIUS 1., KEDD Zárolás után mintegy 9 milliárd forintot osztana szét válogatott szervezetek között a kormány Támogatás pályáztatás nélkül Megkerülné a pályázta­tást az Orbán-kormány az egyes tárcák megha­tározott célú előirány­zatainak odaítélésénél. Ez derül ki legalábbis a lapunk birtokába jutott tervezetből, amely még arra is tanácsokkal szol­gál a kabinetnek, hogy milyen legyen a döntés tálalása. A kommuniká­ciónak nem szabad „kezdeményezőnek" lennie, de ha a sajtó mégis csak ráharap a té­mára, akkor a pályázta­tás elkerülésével meg­takarított összeg lesz a „fő üzenet". A spórolás jelentős összeget takar­hat, hiszen mintegy 9 milliárdnyi közpénzről döntenének. P­ályáztatás nélkül döntene egyedi költségvetési támo­gatásokról a kormány - derül ki a lapunk birtokába ke­rül előterjesztés-tervezetből. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) koncepció­ját még nem tárgyalta a kor­mány, ám hamarosan elé ke­rülhet, hiszen az irat február 23-i dátumozású, és már ellen­jegyezte Borókainé Vajdovits Éva helyettes államtitkár, sőt, jóváhagyta Gál András Levente közigazgatási államtitkár is. Az egyes fejezeti kezelésű elő­irányzatokból nyújtott támoga­tásokról kormányrendeletben döntő elképzelés mintegy 9 mil­liárd forintot osztana szét ala­pítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek között úgy, hogy mellőznék a kötelező pályáztatást. Az előterjesztés azt is külön jelzi, hogy elfoga­dása esetén a „követő”, nem pe­dig a „kezdeményező” kommu­nikáció a javasolt. Tehát a kor­mány csak akkor ad tájékozta­tást, ha a sajtó magától rájön a pénzosztásra. Erre az esetre még a magyarázatot is előre ki­találták: a „fő üzenetként” azt kell hangsúlyozni, hogy azért osztják versenyeztetés nélkül a pénzt, mert a „pályázatok lebo­nyolítása esetén a program megvalósításának tényleges költségén túl a szakértői bírá­lati díjak, illetve a pályázatke­zelői díj is a támogatót terhelő tételként szerepelnének”. Azt is hozzá kell majd tennie a válasz­nak, hogy a „pályáztatás mellő­zésével a fenti tételekkel csök­kentett - összességében tehát 5 százalékkal kisebb - forrás szükséges az adott program megvalósításához”. Az iratból az nem derül ki, hogy ezt ho­gyan számolták ki. Összességé­ben, ha a nyilvánosság nyomá­sa nehezedik a kormányra, azt kell sugallania a kommuniká­ciónak, hogy „az előterjesztés lehetővé teszi a fejezeti kezelé­sű előirányzatok korábbinál hatékonyabb felhasználását”. A tervezet hivatkozik az ál­lamháztartási törvényre, mely szerint fejezeti kezelésű elő­irányzatból társadalmi szerve­zet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támo­gatás, ha a szervezet közhasz­nú vagy kiemelkedően közhasz­nú és a támogatás nyújtása pá­lyázati úton történik. A rendel­kezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben nevesített szervezetek támoga­tásakor, ám kormányrendelet is tehet kivételt. Ezzel élnének is, az előterjesztés szerint azért, mert azt a KIM, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Erőforrás Miniszté­rium (NEFMI), a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium (NFM) és a Külügyminisztérium (KÜM) kérte. Ehhez képest az NGM egy fillért sem adna, az NFM pedig mindössze 1,5 millió fo­rinttal támogatná a Kistérsé­gek Fejlesztéséért Tudományos Egyesületet. A KÜM a Demok­rácia Központ Közalapítvány­nak 100 millió forintot juttatna működési célokra, valamint a Tom Lantos Intézet létrehozá­sára, 15 millió forinttal pedig egy emberi jogokért küzdő nemzetközi alapítványt támo­gatna. A KIM ezzel szemben bősséggel támogatna határon túli és egyházi szervezeteket, kiadványokra, működésre és különböző programok megszer­vezésére és lebonyolítására is juttatna közpénzt. Rendezvény­­szervezésre kaphatna például 5 millió forintot a Média a Csalá­dért Alapítvány, de szánnak 11 milliót a Tisza István Baráti Társaság konferenciájára és emlékművére is. A Terror Háza Múzeum 15 milliót nyerne egy meg nem nevezett emlékkiállí­tás megrendezésére és kutatói ösztöndíj finanszírozására. Emlékezetes, a kormány ál­tal néhány hete bejelentett stra­tégiai tartalék 250 milliárdjá­­ból 187 milliárd forintot a kor­mány alá tartozó szervezetek­től, köztük minisztériumoktól vonnak el. A legtöbbet - 40 mil­­liárdot - a NEFMI-nek kell majd zárolnia, azon belül pedig a sport és a szociális területek fe­jezeti pénzeit nyilvánították „védettnek”, az egészségügy, a kultúra és az oktatás fejezetei szabadon megkurtíthatók. Eh­hez képest a „közfeladat ellátá­sa vagy a közfeladat ellátását közvetlenül elősegítő szolgálta­tás nyújtása céljából” adni szán­dékozott egyedi támogatások legnagyobb összege, mintegy 5,6 milliárd forint sportcélú (az egyesületek, események támo­gatásáról bővebben lapunk 15. oldalán írunk - a szerk.). A kul­turális államtitkárság szintén bőkezűen bánik az adóforintok­kal, számos szervezet működé­si költségeit finanszírozná meg ebben a formában, de az előter­jesztés-tervezet szerint a Buda­pesti Fesztiválzenekar Alapít­vány is kaphat - „programtá­mogatás” címszóval - 450 mil­lió forintot, holott néhány hete derült ki, megkurtították a vi­lághírű együttes költségvetését mintegy 175 millió forinttal. (E támogatás ellenére is keveseb­bet kapnak idén, mint a meg­előző évben.) Nagy tétel az ok­tatási intézmények, illetve fő­ként programok támogatása is. 330 millió forintot szánnak pél­dául a Lakitelek Népfőiskola működési költségeire, meg nem nevezett infrastrukturális dolo­gi kiadásokra, személyi jellegű költségekre. A szolidabb egész­ségügyi támogatási keretben a legérdekesebb tétel a napokban is tiltakozó Magyar Rezidens Szövetség 8 millió forinttal va­ló támogatása, melyért cserébe „aktív közreműködést”, vala­mint „háttéranyagok készítését” várnák az orvostanhallgatók­tól. B.I.M. A kormány a Fesztiválzenekarnak is adna 450 millió forintot, bár korábban csökkentették költségvetésüket fotó: népszava Összesen 8 milliárd 664 millió 756 ezer www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Visszautasított csepeli „lakásbotrány” Lejárató kampánynak indult a csepeli MSZP szerint a helyi Fi­desz önkormányzati lakáski­utalásokat vizsgáló kezdemé­nyezése, amely vélhetően a fi­gyelemelterelést szolgálja. Az ügy a tavalyi önkormányzati választások idején kezdődött; a Fidesz azzal állt elő, hogy Cse­pel volt rendőrkapitánya, Csá­szár Mihály 2009-ben gyanús körülmények közt jutott önkor­mányzati lakáshoz. Az ön­­kormányzati vagyonkezelő, a CSEVAK Zrt. vezetője akkor Szenteczky János volt, Németh Szilárd azóta polgármesterré választott fideszes politikus ké­sőbbi riválisa. A képviselő-testület vizsgáló­­bizottságot is létrehozott a „la­kásbotrányok” ügyében - a zá­rójelentést pénteken tárgyalta a közgyűlés. Szenteczky felhívta a figyelmet arra, hogy „a csepe­li csontvázbrigád” jelentése jog­szabályi hivatkozások nélkül általánosságban gyanúsítgat áron aluli értékesítésekkel, hemzseg az olyan kifejezések­től, mint „úgy tűnik”, „felmerül a lehetősége”, „esetleg per lenne indítható”, „gyanúsnak vélt”. A megállapításokat tételesen cá­folva Szenteczky megjegyezte: nem a CSEVAK Zrt., hanem az önkormányzat adta el a lakáso­kat, ráadásul nem „mélyen a piaci ár alatt”, hanem a helyi rendelet szabályai és értékelé­sek szerint. Szenteczky - aki már nem a CSEVAK vezetője, de helyi kép­viselő és a csepeli MSZP-szer­­vezet elnöke - lapunknak is megerősítette az ülésen elmon­dottakat: semmi olyat nem tett, amiért akár neki, akár a balol­dalnak szégyenkeznie kellene, illetve soha olyan segítséget nem adott, amit hasonló hely­zetben újra meg nem tenne. Szerinte az egész bizottságosdi alkotmánysértő­­ egyetlen cél­ja a hangulatkeltés és a figye­lemelterelés. Mint mondta, a „csepeli lakásbotrány” kifeje­zést a helyi jobboldal kizárólag politikai célból használta, és azt a választási időszak alatt összekapcsolta Tóth Mihály MSZP-s polgármesterrel és Szenteczkyvel is. A szocialisták szerint a vizs­gálóbizottsági zárójelentés csak figyelemelterelés arról, hogy a Fidesznek nincs szakmai kon­cepciója a városrész vezetésére, helyette „a hatalomtól meg­­részegült, a testületben elért többség erejével megszavazott ad hoc intézkedésekkel irányít­ja a várost”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Adatbázis készült SZT-tisztekről A pártállami idők SZT, azaz „szi­gorúan titkos" állományú tiszt­jeinek szerepéről, tevékenységé­ről készült átfogó adatbázis a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetésével, ezt ma a nyilvános­ság előtt is bemutatják. Az 1956- os forradalom leverését köve­tően újjászervezett ügynökháló­zat a társadalomba történő leg­tökéletesebb beépülést, a „csend társadalmának" létreho­zását kívánta elérni. Az így kiala­kított állambiztonsági mechaniz­mus egészen 1990-ig változatlan struktúrában működött - idézi fel sillabuszában az Emlékpont. A szolgálatok működésének eddig feltáratlan részleteit Blazovich Péter történész, az Em­lékpont vezetője, Ungváry Krisz­tián történész (képünkön), Fráter Olivér történész, Boér Zoltán tör­ténész, valamint Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes pol­gármester ismerteti. ► NÉPSZAVA Referendumért kampányának Az új alkotmányról tartott nép­szavazásért kampányolnak fiatal civilek. A 4K! azoknak a fiatalok­nak a mozgalma, akik elégedet­lenek Magyarország jelenlegi ál­lapotával, viszont nem akarnak elmenni innen. Úgy fogalmaz­tak: szeretnék, hogy egy szűk csoport diktátumai helyett a tel­jes ország, mint közösség dönt­hesse el, milyen alaptörvény sze­rint kíván élni. Szerintük a kor­mány úgy kezdett el alkotmá­­nyozni, hogy arról korábban nem volt szó a választási prog­ramjában, a létrehozásában nem ad lehetőséget az intézményes társadalmi részvételre, a kész al­kotmánytervezetet pedig nem meri népszavazásra bocsátani. ► NÉPSZAVA Gazos portához nem jár segély Rendezett portához és legalább 30 nap, egy éven belüli igazolt munkavégzéshez köti a segélyek és a bérpótló juttatások kifizeté­sét a mezőkövesdi önkormány­zat. A helyhatóság a szociális rendeletet módosítását azzal in­dokolta, hogy a kérelmezők tö­­rődjenek jobban lakókörnyeze­tükkel. ► NÉPSZAVA Ismét Fidesz-rokont neveztek ki Újabb Fidesz-rokon került fontos pozícióba. Pálvölgyi Balázs, az új­donsült miniszteri biztos, aki a Közigazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium Igazságügyi Szolgála­ta főigazgatójának feladat- és hatáskörét gyakorolja, közeli ro­kona Pálvölgyi Ákosnak, a Fővá­rosi Igazságügyi Szolgálat igaz­gatójának. Az MSZP szóvivője szerint a kinevezés törvénysértő. Kormos Kata felhívta a figyelmet: a köztisztviselők jogállásáról szó­ló törvény szerint nem létesíthe­tő közszolgálati jogviszony ak­kor, ha a köztisztviselő bármely hozzátartozójával irányítási, el­lenőrzési vagy elszámolási kap­csolatba kerülne. A Pálvölgyi­­család esetében ez a helyzet két­ségtelenül fennáll, vagyis az ös­­­szeférhetetlenség egyértelmű. ► NÉPSZAVA Pintér Polttal és Bakával ebédelt Baka András, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügy­miniszter (képünkön) a XIII. kerü­leti Kiskakukk vendéglő külön­termében találkozott pénteken. A nyilvánosság számára be nem jelentett találkozó körülbelül egyórás volt - a stop.hu szerint. A Legfelsőbb Bíróság szóvivője, Szűcs Péter azt mondta: nem szokatlan, hogy Baka a legfőbb ügyésszel vagy a belügyminisz­terrel ebédel. A Legfőbb Ügyész­ségen Széplaki-Nagy Gábor szó­vivő az esetet úgy kommentálta: aktuális ügyekről, főként a bűn­üldözés és a büntetőjog alkalma­zásának kérdéseiről volt szó a ta­lálkozón. ► NÉPSZAVA Később döntenek a fővárosi kórházakról Március 11-re hívták össze a fő­városi közgyűlés ülését-értesült lapunk. Korábban úgy volt, már ezen a héten, rendkívüli ülésen döntenek a fővárosi tulajdonú kórházak állami kézbeadásáról. A halasztás azért érdekes, mert ma tárgyal a városvezetéssel a betegellátó-rendszer átalakítá­sáról Szócska Miklós. Az egész­ségügyi államtitkár elvi megálla­podást már január végén kötött az ügyben Tarlós Istvánnal, a fő­polgármester be is jelentette szándékát az önkormányzati in­tézményekről. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next