Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

12 NÉPSZAVA MOZAIK 2011.ÁPRILIS 1., PÉNTEK www.nepszava.hu mozaik@nepszava.hu Devecserben nem kerülhetik el az albérletet a bontásra ítélt épületek lakói Ma reggel ismét elindulnak a dózerek Kevesebb mint fél év alatt elkészült a vörösiszap­­ömlés miatt lakhatatlanná vált kolontári otthonok helyett felépített negyed első mintaháza. Deve­cserben viszont az épülő lakópark átadási határide­jét egy hónappal meghosszabbították, így sokan pár hétre mégis albérletbe kényszerülnek. Ma meg­kezdik a bontások soron következő ütemét. T­izennyolc típustervből 21 új otthon épül Kolontáron, a tavaly október 4-én vörösiszappal sújtott települé­sen, így - mivel apróbb módosí­tások is megvalósulhatnak - nem lesz két egyforma ház, nem lesz „lakótelep” a kolontári beruházásból, tudta meg a Népszava a helyszínen. Tegnap bemutatták az első mintahá­zat, mely már beköltözhető, az­az belülről tökéletesen kész, bár külső vakolást csak a te­reprendezés után kap. Kolontár lakói és az érintettek elégedet­tek a fejleményekkel. Devecserben 85 ház épül az új lakóparkban, azonban a köl­tözésre kitűzött június 30-i ha­táridőről kiderült: az csupán a műszaki átadás dátuma - a be­költözés legalább egy hónappal csúszik. Részben ezért, részben a lakosság tiltakozása miatt várhatóan nem bontják le az önkormányzat szabta végső ha­táridő előtt a még lakott épüle­teket a bontásra ítélt területen. Ennek ellenére a tulajdonosok­nak néhány hétre mégis albér­letbe kell költözniük, ahelyett, hogy azonnal az új otthonukat vehetnék birtokba. A bontás befejezésének kitűzése és a la­kások átadása ugyanis még mindig több héttel eltér egy­mástól. Senki nem érti azon­ban, miért ilyen sürgős a dóze­rolás, ha ilyen komoly gondokat okoz a családoknak. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat is meghosszabbítja a károsultak albérleti szerződé­sét, az ezután kilakoltatandók­­nak viszont maguknak kell Devecserben 85 ház épül a lakóparkban ideiglenes szállás után nézni, mert a máltaiak már nem tud­nak albérletet szerezni, de aki talál ilyet, annak fizetik a költ­ségeit. Devecserben június vé­géig több mint 200 házat kell eltüntetni. Ma reggel megindul a bontás következő üteme. Amint arról beszámoltunk, az ajkai iszaptározó 10-es ka­zettájának fala tavaly október 4-én szakadt át, mintegy egy­millió köbméter - erősen lúgos - vörösiszap ömlött ki, az ára­dás Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet öntötte el. A szerencsétlenségnek 10 halálos áldozata van, több mint 300-an megsérültek, Devecserben 225, Kolontáron 34, Somlóvásárhe­­lyen pedig összesen két ingat­lan vált lakhatatlanná a hiva­talos kárfelmérések szerint. Jótékonykodik az egyik, számláz a másik A katasztrófa sújtotta településen mostanra an­­­nyi ruhanemű gyűlt össze, amivel a helyiek már nem tudnak mit kezdeni, ezért szívesen tovább­adnák azoknak, akik még inkább rászorulnak a segítségre - tudta meg a Klubrádió. A település polgármestere, Toldi Tamás elmondta azt is: Devecserben ma már szigorú szabályokhoz kötik az adományok kiosztását. Ugyanakkor a Népszava arról is értesült, hogy a Vöröskereszttől kapott természetbeni adományok - például mosógép, tűzhely - érté­két levonják a károsultaknak nyújtott korábbi gyorssegély összegéből. Ez több szempontból is aggályos, hiszen az adomány és a segély két jogi kategória. Ugyanakkor kérdés, hogy az ön­­kormányzat miképpen jutott a Vöröskereszt ál­tal kiosztott javak tulajdonosainak listájához. Korábban ugyanis arról volt szó, hogy a két adatbázis függetlensége garantálja a jótékony­ság lényegét. Kolontáron elkészült az első min­taház, amelybe a károsultak köl­tözhetnek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN v.J. RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL Kedvezményezett adószáma: 19667661-2-42 Kedvezményezett neve: Népszava Egyesület Köszönjük! A Népszava Szerkesztőség Dolgozóinak Szociális, Kulturális és Segélyező Egyesülete elnökség Bizonyító erejű lehet a gyilkos sapkájában talált minta Rohác DNS-e dönthet? Megegyezik Jozef Rohác DNS-ével az a genetikai minta, ame­lyet a Fenyő János ellen 1998-ban elkövetett merénylet után a tettes által eldobott sapkában találtak. Ötezer éves múmi­ákban is találnak azonosítható DNS-mintákat, emlékeztet a genetikus. A sapkában fellelt hajszál bizonyító erejű lehet. HORVÁTH ILDIKÓ Lehetséges, hogy a fővárosi Margit utcában eldobott sapka, illetve a benne talált hajszál ve­zet el az 1998. február 11-én meggyilkolt médiacézár, Fenyő János gyilkosához. Ugyanis - az RTL Klub értesülése szerint - a sapkában maradt hajszál genetikai mintája megegyezik a robbantásairól elhíresült Jozef Rohác DNS-ével. A hivatalosan máig ismeretlen tettes, miköz­ben Fenyő egy piros lámpánál állt kocsijával, közvetlen közel­ről, egy Agram típusú géppisz­tolyból leadott sorozattal vég­zett áldozatával. Ezután fegy­verét a gépkocsi alá dobta, s gyalog elmenekült. Sapkáját és kabátját a tett helyszínétől 50- 60 méternyire, egy Margit kör­úti kapualjban hagyta. A nyo­mozók a ruházatában talált hajszálakból nyertek azonosí­tásra alkalmas DNS-mintát. Annak idején megírtuk, hogy hónapokkal a gyilkosság után egy Acifi Njiazi nevű koszovói albánt gyanúsítottak meg a me­rénylettel, de hamarosan bebi­zonyosodott: nem volt köze a gyilkossághoz. S bár korábban Rohác neve is felvetődött a Fe­nyő-ügy vizsgálata kapcsán, DNS-mintáit akkor nem vetet­ték össze a gyilkoséval. A Szlo­vákiában fogva tartott Rohácot a Nyitrai Kerületi Bíróság a hé­ten kiadta Magyarországnak, de az ítélet nem jogerős, mert Rohác panasszal élt a döntés ellen. Magyarország tehát ad­dig nem hallgathatja ki őt a Fe­nyő-ügyben, amíg az ottani Legfelsőbb Bíróság nem mérle­geli a nyitrai bíróság döntését. A 13 éve vett minta teljesen megfelelhet a bizonyítás cél­jára, válaszolta kérdésünkre Czeizel Endre genetikus, utal­va rá, hogy már 5000 éves egyiptomi múmiákban is talál­tak azonosításra alkalmas DNS-mintákat, pedig a savas föld nagy kárt okozhat bennük. Emlékeztetett: honfoglalás kori fejedelmek csontjai is megőriz­ték az örökítő anyagot, de ugyanígy megőrzi a hajszál is a DNS-t. A genetikus elmondta, 3,2 milliárd DNS „betű” van bennünk, és csak minden ezre­dik betű romlik el. Ez azt jelen­ti, annyira nagy a variációs le­hetőség, hogy nincs két meg­egyező DNS. A tudomány már ott tart, hogy a legminimáli­sabb DNS-darabot is fel lehet szaporítani. Jozef Rohác fellebbezett a kiadatása ellen Doszpot Péter volt rendőrnyo­mozó elmondta, ha egyszer egy genetikai mintát rögzítenek, az onnantól kezdve örökké „él”, a végletekig eltartható. A DNS-molekulák vizsgála­tának lehetősége nem az eltelt idő függvénye, az számít, ho­gyan vannak tárolva, tájékoz­tatott dr. Lászik András, a Semmelweis Egyetem Igazság­ügyi és Biztosítás-orvostani In­tézetének DNS-laborvezetője. A fagyott mamut DNS-molekulái például gond nélkül vizsgálha­tók igen hosszú időn keresztül. Kérdés, egy nem lefagyasztott hajszál a vizsgálat során hoz-e érdemi információt vagy sem. Ha az ominózus hajszál nem volt lefagyasztva, marad lehető­ségnek a mitokondriális vizsgá­lat, amely az egyedi azonosítást nem teszi lehetővé, csupán va­lószínűsítheti azt, mondta a szakember. Legjobban robbantani szeretett Jozef Rohác lelkén tíz véres robbantás, illetve bérgyilkosság szá­rad, legalábbis ennyivel gyanúsítják. A gyanú szerint ő és egy társa követte el 1998 nyarán a budapesti, Aranykéz utcai, négy halálos áldozattal járó robbantásos gyilkosságot. A pokolgép Boros Tamás vállalkozó és három vétlen járókelő életét oltotta a ki. Feltételezhető, hogy a 90-es években politikusok lakása, il­letve pártszékházak elleni robbantásos merényletek elkövetője is Rohác és társa volt. Gyanúsítják őket Szlovákiában elkövetett véres maffialeszámolásokkal is.

Next