Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2011.ÁPRILIS 1., PÉNTEK Nagy-Britannia nem kíván mentességet adni a líbiai külügyminiszternek Dezertált a rezsim arca Nem ajánlott fel mentességet Nagy-Britannia a líbiai külügyminiszternek, aki váratlanul az országba érkezett szerdán, késő este. Ezt William Hague brit külügyminiszter jelentette be tegnap, aki szerint a líbiai rezsim belülről hullik darabjaira. Musza Kusza 2009 óta Moamer el-Kadhafi líbiai diktátor külügyminisztere, a titkosszolgálat korábbi vezetője, a rezsim legfontosabb embere volt. Szerdán, állítólag egy brit katonai repülőgépen érkezett meg a hampshire-i Farnborough repülőtérre. Bár a líbiai kormányszóvivő tagadta, hogy a külügyminiszter dezertált volna - hol azt állítva, diplomáciai küldetésen van, hol azt, hogy betegszabadságon -, egyre több tényező emellett szól. Musza Kusza fontos információkkal tudná segíteni a jogsértéseket vizsgáló szervek munkáját Hága mellett az ENSZ főügyésze és az Afrikai Büntetőbíróság is vizsgálja a Kadhafi-rezsim tetteit, elsősorban emberiesség elleni bűntett elkövetésével vádolva a líbiai vezetést. William Hague közölte: „Musza Kusza távozása azt jelzi, hogy a rezsim, mely eddig is jelentős károkat szenvedett el, egyre esik szét.” „Kadhafinak fel kell tennie a kérdést, ki lesz a következő, aki elhagyja” - tette hozzá a brit külügyminiszter. A forradalom februári kezdete óta számos vezető líbiai tisztségviselő állt át az ellenzék oldalára, így a bel- és az igazságügy-miniszter, valamint az amerikai, a francia, az indiai és az ENSZ-nagykövet. A diplomáciai veszteségek ellenére a líbiai diktátor a harctéren sorra nyeri a csatákat. A felkelőknek vissza kellett vonulniuk az elfoglalt keleti városokból is, tegnap Bregát és Azsdabíját hagyták hátra, miután komoly sortűz érte őket a kormányhadsereg részéről. Korábban az olajkikötőt, Rasz Lanufot vesztették el ugyanígy a lázadók. Nyugaton a felkelők által elfoglalt Miszrátából érkeztek olyan hírek, hogy Kadhafi katonái sorozatosan támadják a várost. Pedig a feltételek már egyenlőbbek a felkelők és a rezsim serege között a Nyugatnak köszönhetően. Helyi idő szerint tegnap reggel nyolc óra óta a NATO vezeti a nemzetközi koalíciót, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973. számú határozatának felhatalmazásával a légierőt, valamint a nehéztüzérséget és a páncélosokat is támadta már Líbiában. A hadműveletet „Egységes Védnökké” nevezték át. A New York Times és a Washington Post értesülései szerint emiatt a líbiai kormányhadsereg félreállította a harcikocsikat, s nem áll rendelkezésükre komolyabb tűzerő a lázadók ellen, azonban mozgékonyabbá váltak. Szulejmán Mahmúd líbiai vezérőrnagy a BBC tudósítójának elmondta: a felkelők erőinek időre, türelemre és segítségre van szükségük, hogy megszervezzék magukat. „A kommunikáció, a rádiók és a fegyverek terén szorulunk meg” - közölte a lázadók másodszámú parancsnoka, hozzátéve: a harcok során volt stratégiájuk, de a képzetlen harcosok nem mindig követik az utasításokat. A NATO bejelentette, vizsgálja a Vatikán állítását a légicsapások civil áldozatairól. Giovanni Innocenzo Martinelli, Tripoli főpapja szemtanúkra hivatkozva közölte: 40 civil halt meg a nyugati erők támadásai során, amikor bomba csapódott be egy lakóházba. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Immáron a NATO vezetésével hajt végre támadásokat a nemzetközi koalíció Líbiában fotó europress/getty images/johnmoore Rendszerváltásra van szükség A Kadhafi-rendszer ellen fellépő országok a legjobb úton vannak afelé, hogy hadviselő féllé váljanak egy polgárháborúban. De vajon felhatalmazza-e őket erre a Biztonsági Tanács határozata? Hiszen az nem líbiai kormányváltást irányzott elő, hanem csak a polgári lakosság védelmét. A kérdést a Népszava munkatársa a Magyar Külügyi Intézet tegnapi rendezvényén tette fel, melyen a líbiai nemzetközi beavatkozásról volt szó. A választ Lattmann Tamás adta meg az ELTE nemzetközi jogi tanszékéről. Ennek lényege az volt, hogy a Kadhafi-rendszer annyira népellenes, hogy a polgári lakosság megvédése mindenképpen megköveteli a rendszer megdöntését s - ha kell - az ehhez nyújtott nemzetközi segítséget. RÖVIDEN Merénylet Pakisztánban Legalább 13 ember meghalt, 42 pedig megsebesült egy öngyilkos merénylet során Pakisztánban. A támadás célpontja a Jamiat Ulema-e-Islam (JUIF) nevű iszlámista párt elnöke volt, aki kíséretével együtt megúszta a robbanást. Az AFP tudósítója szerint hét bolt és három másik jármű teljesen megsemmisült. Az öngyilkos merénylő gyalog közelítette meg a konvojt Csarszadda városában, majd egy rendőrautó elé ugorva felrobbantotta magát. Ez két napon belül a második támadás volt a pártelnök ellen. Azt egyelőre nem lehet tudni, az iszlámista politikus miért vált célponttá, és azt sem, hogy kik követték el a merényleteket. ► népszava Levélbomba robbant Svájcban Felrobbant egy levélbomba a svájci atomenergia-szövetség etteni irodájában - közölte a svájci rendőrség. A detonáció során két nő könnyebb sérülést szenvedett, őket kórházba szállították. A támadást egyelőre senki sem vállalta. A Greenpeace atomellenes aktivistái a helyszíntől pár száz méterre, az Alpiq svájci energiaipari cég székháza előtt tüntettek. A robbanás után azonnal felfüggesztették demonstrációjukat, és elhatárolódtak az esettől. ► NÉPSZAVA Öngyilkos lett Dubcsek A trencséni börtönkórházban követett el öngyilkosságot Dubovsky László, Tornalja egykori polgármestere - írta a bumm.sk szlovák hírportál. A hűtlen kezeléssel vádolt volt városvezetőt egészségi állapota miatt kezelték az intézményben, s bár kérte szabadlábra helyezését, a hatóságok elutasították azt. Tavaly szeptemberben fogták el a polgármestert, aki a fogság alatt lemondott posztjáról. A férfi korábban magyar nyelvet és filozófiát oktatott a tornaljai általános iskolában, s Dubcsek néven a Bumeráng rádiós műsor állandó vendége és betelefonálója is volt. ► NÉPSZAVA Elpártolnak az afrikai exelnöktől Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat fogadott el Laurent Gbagbo, Elefántcsontpart volt elnöke ellen, aki a négy hónapja tartott választáson elszenvedett vereség ellenére nem kíván lemondani posztjáról. A hadsereg vezérkari főnöke a BT-döntés után dezertált, és politikai menedéket kért a Dél-afrikai Köztársaságtól, s már a rendőrök sem támogatják az exelnököt. A nemzetközileg is elismert győztes, Alassane Ouattara katonái a hét eleje óta elfoglalták a kakaóexport szempontjából jelentős San Pedro kikötővárost, tegnap pedig már az ország legfontosabb városát, Abidjant lőtték. Az ENSZ szerint legalább 472 áldozata van a hatalmi harcnak, és több százezer ember hagyta el az afrikai országot. ► népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Berlusconi paradicsomi állapotokat ígér Teljes káosz uralkodik az Olaszországhoz tartozó, 20 négyzetkilométeres Lampedusa szigetén, amelyet észak-afrikai menekültek árasztottak el. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek kellett közbelépnie, aki ígéretet tett arra, hogy hétvégéig az összes menekültet elszállítják. Közölte azt is, hogy Nobel-békedíjra jelöli a szigetet. (Az idei jelölések határideje már lejárt.) A kormányfő maga is meggyőződhetett arról, hogy drámai helyzet alakult ki Lampedusán, amely maximum 850 menekült befogadására képes. Kétezer menekültnek nem jut élelem. Sokaknak a szabad ég alatt kell tölteniük az éjszakát. Az elsősorban a halászatból és a turizmusból élő helyiek járványtól tartanak, s munkájuk, megélhetésük miatt aggódnak. A kikötőben, ahol éjjel-nappal menekültek ezrei tolongnak, összesen három WC áll rendelkezésre, nincs tusoló. Feruccio Fazio olasz egészségügyi miniszter elismerte, higiéniai szempontból rendkívül aggasztó a helyzet. Berlusconi azonban szokásos lehengerlő stílusával, mosolyogva jelentette be: „Lampedusán újra paradicsomi állapotok uralkodnak majd” - egyebek mellett adókönnyítéseket ígérve a szigetnek. S hogy elkötelezettségét bizonyítsa, egy házat is vett Lampedusán. Szerdán este hajókkal megkezdték a menekültek elszállítását. Hírek szerint néhány napot a hajón töltenek majd, s utána szállítják őket a Szicíliában és Toscanában felállítandó menekülttáborokba. A kormányzat közben a tunéziai kormányzattal is tárgyal. Ezer menekültet ugyanis vissza akarnak küldeni szülőhazájukba. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Gongadze-ügy: Kucsma adhatott utasítást Leonyid Kucsma volt ukrán államfő 2000 nyarán személyesen utasította az akkori belügyminisztert Georgij Gongadze ellenzéki újságíró elhallgattatására. Ez derül ki a vele szemben megfogalmazott vádiratból, ami a Kommerszant-Ukraina című kiadvány birtokába került , amiből részleteket közölt a lap. Az Ukrajna elnöki székét 1994-től 2005-ig birtokló Kucsmával szemben múlt héten emelt vádat a főügyészség. A peranyagban állítólag az áll, hogy Mikola Melnicsenko, az államfő testőrségének egykori tisztje által kiszivárogtatott hangfelvételek alapján bizonyítható, hogy az exelnök 2000- ben személyesen utasította Jurij Kravcsenko akkori belügyminisztert Gongadze elrablására és meghurcoltatására. Mindezt az újságíró kritikai írásai miatt, valamint a további lejárató cikkek megakadályozása érdekében rendelte el. A lap által ismertetett vádiratból kitűnik, a hatóságok terhelő bizonyítékok gyűjtése céljából 2010 nyarán megfigyelték az Ukrajinszka Pravda zsurnalisztáját - ez Gongadze tudomására juthatott. Ugyanis 2010. szeptember 10-én, elrablása előtt hat nappal ezt nyílt levélben jelezte az akkori főügyésznek. Kucsma ezek után magához rendelte Kravcsenkót dorgálás céljából, aki akkor megígérte az államfőnek, záros határidőn belül rendezi a kérdést. Az ominózus beszélgetés után néhány nappal tűnt el Gongadze, majd pár hónappal később megtalálták holttestét egy Kijev közeli erdőben. A tanúvallomások szerint Kravcsenko a második beszélgetés hatására, pozícióféltésből adhatott parancsot Olekszij Pukacs tábornoknak Gongadze likvidálására. A Gongadze-ügyet Viktor Juscsenko 2005-ös hatalomra kerülése után vették elő ismét Ukrajnában. Ekkor Kravcsenko rejtélyes körülmények között életét vesztette, a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett. Pukacs ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, 2009 nyarán került kézre, majd később megmutatta, hová ásták el az újságíró koponyáját. Az ukrajnai közvéleményt erősen foglalkoztatja, miként fejeződhet be az eset. Az exállamfő ügyvédje, Igor Fomin megkérdőjelezi a vádemelés törvényességét, Miroszlava Gongadze, a megölt újságíró özvegye pedig kételkedik abban, hogy ítélethirdetéssel zárulhat az ügy. DUNDA GYÖRGY UNGVÁRI ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Károly és Kamilla Madridban Kamilla, Cornwall hercegnője és Letícia, Asturia hercegnője egy vakvezető kutyust, Bábut simogatja a madridi ONCE alapítvány vakvezetőkutya-központjában. Kamilla és férje, Károly walesi herceg egy háromnapos körút részeként látogatott el Spanyolországba, melynek célja még Portugália és Marokkó is. Míg a feleségek a kutya központot keresték fel, addig a spanyol miniszterelnök, José Lius Rodriguez Zapatero a La Mondoa-palotában látta vendégül a walesi herceget FOTO: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKSON