Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

8 NÉPSZAVA VILÁG 2011.ÁPRILIS 1., PÉNTEK Nagy-Britannia nem kíván mentességet adni a líbiai külügyminiszternek Dezertált a rezsim arca Nem ajánlott fel mentességet Nagy-Britannia a lí­biai külügyminiszternek, aki váratlanul az ország­ba érkezett szerdán, késő este. Ezt William Hague brit külügyminiszter jelentette be tegnap, aki sze­rint a líbiai rezsim belülről hullik darabjaira. M­usza Kusza 2009 óta Moamer el-Kadhafi líbi­ai diktátor külügymi­nisztere, a titkosszolgálat ko­rábbi vezetője, a rezsim legfon­tosabb embere volt. Szerdán, állítólag egy brit katonai repü­lőgépen érkezett meg a hamp­­shire-i Farnborough repülőtér­re. Bár a líbiai kormányszóvivő tagadta, hogy a külügyminisz­ter dezertált volna - hol azt ál­lítva, diplomáciai küldetésen van, hol azt, hogy betegszabad­ságon -, egyre több tényező emellett szól. Musza Kusza fon­tos információkkal tudná segí­teni a jogsértéseket vizsgáló szervek munkáját­­ Hága mel­lett az ENSZ főügyésze és az Afrikai Büntetőbíróság is vizs­gálja a Kadhafi-rezsim tetteit, elsősorban emberiesség elleni bűntett elkövetésével vádolva a líbiai vezetést. William Hague közölte: „Musza Kusza távozá­sa azt jelzi, hogy a rezsim, mely eddig is jelentős károkat szen­vedett el, egyre esik szét.” „Kad­hafinak fel kell tennie a kér­dést, ki lesz a következő, aki el­hagyja” - tette hozzá a brit kül­ügyminiszter. A forradalom feb­ruári kezdete óta számos veze­tő líbiai tisztségviselő állt át az ellenzék oldalára, így a bel- és az igazságügy-miniszter, vala­mint az amerikai, a francia, az indiai és az ENSZ-nagykövet. A diplomáciai veszteségek el­lenére a líbiai diktátor a harc­téren sorra nyeri a csatákat. A felkelőknek vissza kellett vo­nulniuk az elfoglalt keleti vá­rosokból is, tegnap Bregát és Azsdabíját hagyták hátra, mi­után komoly sortűz érte őket a kormányhadsereg részéről. Ko­rábban az olajkikötőt, Rasz Lanufot vesztették el ugyanígy a lázadók. Nyugaton a felkelők által elfoglalt Miszrátából ér­keztek olyan hírek, hogy Kad­hafi katonái sorozatosan tá­madják a várost. Pedig a felté­telek már egyenlőbbek a felke­lők és a rezsim serege között a Nyugatnak köszönhetően. Helyi idő szerint tegnap reg­gel nyolc óra óta a NATO vezeti a nemzetközi koalíciót, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1973. számú határozatá­nak felhatalmazásával a légi­erőt, valamint a nehéztüzérsé­get és a páncélosokat is támad­ta már Líbiában. A hadművele­tet „Egységes Védnökké” nevez­ték át. A New York Times és a Washington Post értesülései szerint emiatt a líbiai kormány­hadsereg félreállította a harci­kocsikat, s nem áll rendelkezé­sükre komolyabb tűzerő a láza­dók ellen, azonban mozgéko­nyabbá váltak. Szulejmán Mahmúd líbiai ve­zérőrnagy a BBC tudósítójának elmondta: a felkelők erőinek időre, türelemre és segítségre van szükségük, hogy megszer­vezzék magukat. „A kommuni­káció, a rádiók és a fegyverek terén szorulunk meg” - közölte a lázadók másodszámú pa­rancsnoka, hozzátéve: a harcok során volt stratégiájuk, de a képzetlen harcosok nem min­dig követik az utasításokat. A NATO bejelentette, vizsgál­ja a Vatikán állítását a légi­csapások civil áldozatairól. Giovanni Innocenzo Martinelli, Tripoli főpapja szemtanúkra hi­vatkozva közölte: 40 civil halt meg a nyugati erők támadásai során, amikor bomba csapódott be egy lakóházba. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Immáron a NATO vezetésével hajt végre támadásokat a nemzetközi koalíció Líbiában fotó europress/getty images/johnmoore Rendszerváltásra van szükség A Kadhafi-rendszer ellen fellépő országok a legjobb úton van­nak afelé, hogy hadviselő féllé váljanak egy polgárháborúban. De vajon felhatalmazza-e őket erre a Biztonsági Tanács határo­zata? Hiszen az nem líbiai kormányváltást irányzott elő, hanem csak a polgári lakosság védelmét. A kérdést a Népszava munka­társa a Magyar Külügyi Intézet tegnapi rendezvényén tette fel, melyen a líbiai nemzetközi beavatkozásról volt szó. A választ Lattmann Tamás adta meg az ELTE nemzetközi jogi tanszékéről. Ennek lényege az volt, hogy a Kadhafi-rendszer annyira népelle­nes, hogy a polgári lakosság megvédése mindenképpen meg­követeli a rendszer megdöntését s - ha kell - az ehhez nyújtott nemzetközi segítséget. RÖVIDEN Merénylet Pakisztánban Legalább 13 ember meghalt, 42 pedig megsebesült egy öngyil­kos merénylet során Pakisztán­ban. A támadás célpontja a Jamiat Ulema-e-Islam (JUI­F) ne­vű iszlámista párt elnöke volt, aki kíséretével együtt megúszta a robbanást. Az AFP tudósítója szerint hét bolt és három másik jármű teljesen megsemmisült. Az öngyilkos merénylő gyalog közelítette meg a konvojt Csarszadda városában, majd egy rendőrautó elé ugorva felrob­bantotta magát. Ez két napon belül a második támadás volt a pártelnök ellen. Azt egyelőre nem lehet tudni, az iszlámista politikus miért vált célponttá, és azt sem, hogy kik követték el a merényleteket. ► népszava Levélbomba robbant Svájcban Felrobbant egy levélbomba a svájci atomenergia-szövetség etteni irodájában - közölte a svájci rendőrség. A detonáció során két nő könnyebb sérülést szenvedett, őket kórházba szállí­tották. A támadást egyelőre sen­ki sem vállalta. A Greenpeace atomellenes aktivistái a helyszín­től pár száz méterre, az Alpiq svájci energiaipari cég székháza előtt tüntettek. A robbanás után azonnal felfüggesztették de­monstrációjukat, és elhatárolód­tak az esettől. ► NÉPSZAVA Öngyilkos lett Dubcsek A trencséni börtönkórházban követett el öngyilkosságot Dubovsky László, Tornalja egy­kori polgármestere - írta a bumm.sk szlovák hírportál. A hűtlen kezeléssel vádolt volt vá­rosvezetőt egészségi állapota miatt kezelték az intézményben, s bár kérte szabadlábra helyezé­sét, a hatóságok elutasították azt. Tavaly szeptemberben fog­ták el a polgármestert, aki a fog­ság alatt lemondott posztjáról. A férfi korábban magyar nyelvet és filozófiát oktatott a tornaljai álta­lános iskolában, s Dubcsek né­ven a Bumeráng rádiós műsor ál­landó vendége és betelefonálója is volt. ► NÉPSZAVA Elpártolnak az afrikai exelnöktől Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat fogadott el Laurent Gbagbo, Elefántcsont­part volt elnöke ellen, aki a négy hónapja tartott választáson el­szenvedett vereség ellenére nem kíván lemondani posztjáról. A hadsereg vezérkari főnöke a BT-döntés után dezertált, és po­litikai menedéket kért a Dél-afri­kai Köztársaságtól, s már a rend­őrök sem támogatják az exelnö­­köt. A nemzetközileg is elismert győztes, Alassane Ouattara kato­nái a hét eleje óta elfoglalták a kakaóexport szempontjából je­lentős San Pedro kikötővárost, tegnap pedig már az ország leg­fontosabb városát, Abidjant lőt­ték. Az ENSZ szerint legalább 472 áldozata van a hatalmi harcnak, és több százezer ember hagyta el az afrikai országot. ► népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Berlusconi paradicsomi állapotokat ígér Teljes káosz uralkodik az Olaszországhoz tartozó, 20 négyzetkilométeres Lampedusa szigetén, amelyet észak-afrikai menekültek árasztottak el. Silvio Berlusconi olasz minisz­terelnöknek kellett közbelépnie, aki ígéretet tett arra, hogy hét­végéig az összes menekültet el­szállítják. Közölte azt is, hogy Nobel-békedíjra jelöli a szigetet. (Az idei jelölések határideje már lejárt.) A kormányfő maga is meg­győződhetett arról, hogy drá­mai helyzet alakult ki Lampe­­dusán, amely maximum 850 menekült befogadására képes. Kétezer menekültnek nem jut élelem. Sokaknak a szabad ég alatt kell tölteniük az éjszakát. Az elsősorban a halászatból és a turizmusból élő helyiek jár­ványtól tartanak, s munkájuk, megélhetésük miatt aggódnak. A kikötőben, ahol éjjel-nappal menekültek ezrei tolongnak, összesen három WC áll rendel­kezésre, nincs tusoló. Feruccio Fazio olasz egészségügyi mi­niszter elismerte, higiéniai szempontból rendkívül aggasztó a helyzet. Berlusconi azonban szokásos lehengerlő stílusával, mosolyogva jelentette be: „Lampedusán újra paradicsomi állapotok uralkodnak majd” - egyebek mellett adókönnyítése­ket ígérve a szigetnek. S hogy elkötelezettségét bizonyítsa, egy házat is vett Lampedusán. Szerdán este hajókkal meg­kezdték a menekültek elszállí­tását. Hírek szerint néhány na­pot a hajón töltenek majd, s utána szállítják őket a Szicíliá­ban és Toscanában felállítandó menekülttáborokba. A kor­mányzat közben a tunéziai kor­mányzattal is tárgyal. Ezer me­nekültet ugyanis vissza akar­nak küldeni szülőhazájukba. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ G­on­gad­ze-ügy: Kucsma adhatott utasítást Leonyid Kucsma volt ukrán ál­lamfő 2000 nyarán személye­sen utasította az akkori bel­ügyminisztert Georgij Gongadze ellenzéki újságíró elhallgattatá­sára. Ez derül ki a vele szem­ben megfogalmazott vádiratból, ami a Kommerszant-Ukraina című kiadvány birtokába ke­rült , amiből részleteket közölt a lap. Az Ukrajna elnöki székét 1994-től 2005-ig birtokló Kucs­mával szemben múlt héten emelt vádat a főügyészség. A peranyagban állítólag az áll, hogy Mikola Melnicsenko, az államfő testőrségének egykori tisztje által kiszivárogtatott hangfelvételek alapján bizonyít­ható, hogy az exelnök 2000- ben személyesen utasította Jurij Kravcsenko akkori bel­ügyminisztert Gongadze elrab­lására és meghurcoltatására. Mindezt az újságíró kritikai írá­sai miatt, valamint a további le­járató cikkek megakadályozása érdekében rendelte el. A lap által ismertetett vád­iratból kitűnik, a hatóságok terhelő bizonyítékok gyűjtése céljából 2010 nyarán megfigyel­ték az Ukrajinszka Pravda zsurnalisztáját - ez Gongadze tudomására juthatott. Ugyanis 2010. szeptember 10-én, elrab­lása előtt hat nappal ezt nyílt levélben jelezte az akkori fő­ügyésznek. Kucsma ezek után magához rendelte Kravcsenkót dorgálás céljából, aki akkor megígérte az államfőnek, záros határidőn belül rendezi a kér­dést. Az ominózus beszélgetés után néhány nappal tűnt el Gongadze, majd pár hónappal később megtalálták holttestét egy Kijev közeli erdőben. A ta­núvallomások szerint Krav­csenko a második beszélgetés hatására, pozícióféltésből ad­hatott parancsot Olekszij Pukacs tábornoknak Gongadze likvidálására. A Gongadze-ügyet Viktor Juscsenko 2005-ös hatalomra kerülése után vették elő ismét Ukrajnában. Ekkor Kravcsenko rejtélyes körülmények között életét vesztette, a hivatalos ver­zió szerint öngyilkos lett. Pukacs ellen nemzetközi elfo­gatóparancsot adtak ki, 2009 nyarán került kézre, majd ké­sőbb megmutatta, hová ásták el az újságíró koponyáját. Az ukrajnai közvéleményt erősen foglalkoztatja, miként fejeződ­het be az eset. Az exállamfő ügyvédje, Igor Fomin megkér­dőjelezi a vádemelés törvényes­ségét, Miroszlava Gongadze, a megölt újságíró özvegye pedig kételkedik abban, hogy ítélet­­hirdetéssel zárulhat az ügy. DUNDA GYÖRGY­­ UNGVÁRI ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Károly és Kamilla Madridban Kamilla, Cornwall hercegnője és Letícia, Asturia hercegnője egy vakvezető kutyust, Bábut simogatja a madridi ONCE alapítvány vakvezetőkutya-központjában. Kamilla és férje, Károly walesi herceg egy háromnapos körút részeként látogatott el Spanyol­­országba, melynek célja még Portugália és Marokkó is. Míg a fe­leségek a kutya központot keresték fel, addig a spanyol minisz­terelnök, José Lius Rodriguez Zapatero a La Mondoa-palotában látta vendégül a walesi herceget FOTO: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKSON

Next