Népszava, 2011. június (138. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
Molnár: összefogás kellene a sikerhez Ismét igazolódott, hogy összefogás nélkül nem lehet a Meszes jelöltet legyőzni - mondta lapunknak a vasárnapi zuglói időközi önkormányzati választás után Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi ügyvezető alelnöke. Zugló 3-as számú egyéni körzetében Kovács Balázs, a kerület „külsős” alpolgármestere, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert, akire a megjelentek 44,9 százaléka szavazott. Második helyen az LMP színeiben induló Várnai Hiába a dobogós helyek, ha a Fidesz győz László végzett 24,4 százalékkal, míg a harmadik a szocialista Imre Gergely lett 21,7 százalékkal. Legutóbb április 10-én tartottak időközi választást Zuglóban, a 2-es számú választókerületben, és akkor is kormánypárti jelölt győzött: a szocialista Demeter Márta a voksok 30,3 százalékát kapta, a harmadik az LMP-s Raibinger Gábor lett 17,5 százalékkal. A budapesti szocialisták mindkét voksolás előtt megkeresték az LMP vezetőit, Schiffer András frakcióvezetővel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is beszélt, a zöldpárt azonban elzárkózott az együttműködéstől. Az összefogást legutóbb az MTI- nek adott interjújában Schiffer azzal utasította el: „Gyurcsány Ferenc ma egy ballaszt, akinek személye és szereplése, az általa meghonosított politikai stílus és gyakorlat nehezíti, hogy akár az ellenzéki pártok, akár különböző társadalmi szerveződések kellő eréllyel tudjanak fellépni a jogállamiság és az emberi méltóság védelmében”. Az LMP az önálló politizálás híve, ami a parlamenti politikában helyes, de a választások során az egyéni körzetekben ma nem célravezető - jelentette ki Molnár. A szocialista politikus elmondta, Zuglóban fel akartak sorakozni Várnai László mögé és elhatározták, vele szemben nem indítanak jelöltet. Az LMP azonban ezt visszautasította, amit sajnálnak a szocialisták. Molnár reméli, a zöldpárt rájön, hogy nem az ezüst- vagy a bronzérem, hanem a demokratikus ellensúly győzelme a fontos. Hozzátette, a számok világosan mutatják, hogy ma csak összefogással lehet győzni. Szerinte egyébként helyben nyitottabbak az LMP- sek, de úgy tűnik, hogy abban a pártban a budapestiek önállóan nem dönthetnek. Úgy vélte, a demokratikus pártok összefogásának az is a feltétele, hogy az MSZP egységét egyértelművé tegyék. F.A. Személyes adatok akár Fidesz közeli cégeknél Módosítaná a nemzeti adatvagyon kezelésére vonatkozó törvényt a fideszes Lázár János és Koszorús László. Javaslatuk magáncégeknek is megengedné, hogy a nemzeti adatvagyont kezeljék, noha tavaly éppen a kormánypártok javaslatára fogadták el azt a törvényt, amely kimondja, hogy ez kizárólag az állam feladata. A mostani indítvány indoklása szerint ezeknek a feladatoknak a hatékony ellátását veszélyeztetheti a korlátozás, ezért célszerű, hogy egyedi felmentéssel mentesülhessenek alóla az adatfeldolgozással foglalkozó szervezetek. Az előterjesztés indoklása kitér arra, hogy az érintett adatkezelő szervezetek tevékenységét kiszolgáló informatikai rendszerek üzemeltetése és fejlesztése az adatfeldolgozási feladatok ellátását is szükségképpen magában foglalja. E feladatok „megvalósítása - a szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányában - külső szerződéses partnerek (nem kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek) bevonása nélkül nem minden esetben lehetséges” - érvel a Lázár-Koszorús-féle indítvány. Ha a módosítást elfogadja a parlament, akkor „az adatkezelők irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter” előterjesztésére a „közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” egyedi felmentést adhat a mai törvényi korlátozás alól. Mindez érinti majd az egységes szociális nyilvántartást, a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartást, az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszert is. Éppen a napokban számoltunk be arról: a szociálisnak nevezett kérdőíveket azonosítási vonalkódokkal együtt feldolgozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) az Orbán-kormány jóvoltából jelentősen megerősödött hatáskörökkel rendelkezik. Itt kezelték az alkotmányozás ügyében kiküldött kérdéssort is, ám a hivatal hatásköre az ilyen adatfeldolgozásnál szélesebb, több országos nyilvántartást kezel, például a választási informatikai rendszert is. Márciusban hirdették ki a Magyar Közlönyben a nemzeti adatvagyon körébe tartozó 23 nyilvántartást, így azóta az ezzel kapcsolatos feladatokat elsősorban a KEK KH, valamint a Kopint-Datorg Zrt. és a Földmérési és Távérzékelési Intézet kellene, hogy elvégezze. Most azonban, amennyiben elfogadják a módosító indítványt, a korábban a Fidesz oldaláról oly erőteljesen kritizált magáncégek az állampolgárok személyes adatainak (sőt a kérdőíves konzultációk nyomán akár még politikai állásfoglalásának) kezelésében, feldolgozásában is részt vehetnek. Már csak ezért is érdekes - mint arra a HVG felhívta a figyelmet -, hogy a KEK KH-t, illetve jogelődjét az előző kormányok idején Fellegi mai tanácsadója, Urbán György vezette. Márpedig az Urbán-éra alatt kerültek helyzetbe olyan „udvari” informatikai beszállító cégek (például a választási rendszerek fejlesztésével megbízott, később fantomizálódott Idom 2000 Zrt.), melyeket az általuk szállított rendszerek szerzői jogaira hivatkozva nem lehetett kimozdítani a pozíciójukból - vetette fel a hetilap online kiadása. B.I.M. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. JÚNIUSI., SZERDA A jelenlegi 28,5 ezerről 12 ezerre csökkentené a kormány a minimálnyugdíj összegét Tovább szorongatja a kormány a családokat Nemcsak a családi pótlék folyósításának idejét csökkentené 3-5 évre a kormány, hanem az erre az ellátásra már nem jogosultak - jövedelmi helyzettől függő - támogatását 7 ezer forintban maximálnák. Legalábbis ez derül ki a 2020-ig tervezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióból. A tervezetben szerepel az is, hogy a támogatást felfüggesztik, ha valaki a családban például munkanélküli-segélyt igényel. A jelenleg 28 ezer 500 forintos, a különböző állami segélyek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj összegét pedig 12 ezer forintra csökkentenék. Az MSZP élesen bírálja a terveket. MUHARI JUDIT Az elmúlt 130 évben nem volt példa arra, hogy ilyen kevés gyerek szülessen - közölte az MSZP a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentésére utalva. Mint fogalmaztak, a kormány a meghirdetett családbarát politika helyett az elmúlt egy évben létbizonytalanságot hozott. Török Zsolt, a szocialisták szóvivője arra szólította fel a kabinetet, vonja vissza a családi pótlék kifizetésének felfüggesztésére vonatkozó tervét. A gyermekekkel kapcsolatos intézkedések nem a politikai vita vagy a hiba, hanem a bűn kategóriájába tartoznak - fogalmazott a szóvivő. Mint megírtuk: a kormány azt tervezi, hogy a családi pótlék csak bizonyos ideig járna, például 3-5 évig a gyermek születése után, és ezt követően csak akkor kapna további támogatást a család, ha újabb gyereket vállalnak. A gyermekek életkora alapján is változna az összeg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Ma reggelben úgy fogalmazott: „mindez csacskaság”, de valóban felmerült a differenciálás terve. Szerinte egy kisgyermek és egy kamasz nevelési költsége különbözik, „mivel egy tinédzser nevelése többe kerül”. Ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az idősebb gyermek után több családi pótlék járjon. Hozzátette: „ez nem azt jelenti, hogy most szeretnénk meglépni ezt a változtatást, de lehetőséget szeretnénk adni arra, hogy később megalkothassák a differenciálódást”. A családi pótlék lényege, hogy az állam minden gyermeket egyformán fontosnak tart - reagált a kormányzati elképzelésekre Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus kitért arra, hogy egy kétkeresős, egy gyermeket nevelő család esetében - a KSH adatai szerint - tavaly havonta 180 ezer forint kellett a tisztes megélhetéshez, így a dolgozó szegények boldogulásában a családi pótléknak is nagy a szerepe. Megjegyezte azt is, hogy a kormány a 2020-ig tervezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció alapján a most 28 ezer 500 forintos, a különböző állami támogatások, segé-legfeljebb 7 ezer forint lehet majd a támogatás ívek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj összegét 12 ezer forintra csökkentené. A gyermekek után járó támogatás felső határát pedig 7 ezer forintban határoznák meg úgy, hogy az „más élethelyzettel összefüggő ellátással nem kombinálható”. Ezt a csökkentett pénzt tehát azok a családok kapnák, akik már nem jogosultak a családi pótlékra, mert a gyermekük idősebb 3-5 évesnél, de más támogatást nem igényelnek. Vagyis például egy olyan család, ahol kapnak munkanélküli-segélyt és 3 év fölötti a gyermek, már nem jogosult erre. Miközben azt tervezik, hogy kétféle ellátást nem kaphatnak a családok, a kormány szakított azzal az elképzeléssel, hogy minden családban legyen valaki, aki nyolc órában dolgozik - erre hívta fel a figyelmet Szűcs Erika. Míg a Bajnaikormány idején az önkormányzati közfoglalkoztatás átlagos havi létszáma 90 ezer fő volt, időtartama kétharmaduk esetében napi nyolc óra, hossza pedig átlagosan elérte a fél évet, az idén 170 ezer ember jut napi négy órában 2-4 hónapra közmunkához, és csak 25 ezret foglalkoztatnak nyolc órában - mutatott rá a volt szociális miniszter. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyébként hétfőn jelentette be: a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerőpiaci Alapból, és július elsejétől a belügyminiszter irányítása alatt létrejön az új közmunkaalap. Szűcs Erika szerint a döntés azt mutatja, hogy a kormány közmunka helyett munkatáborokat akar, ahol „munkaszolgálatosok dolgoznak belügyi felügyelet alatt”. Ezzel arra is utalt, hogy a kormány a munkába visszarendelt korkedvezményes nyugdíjas rendőrök felügyeletére bízná a közmunkásokat. A korkedvezményes nyugdíj kérdéséről egyébként holnap tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök a rendvédelmiek sztrájkbizottságával - legalábbis ezt ígérték, miután hétfőn elmaradt az egyeztetés. A korábban egységet mutató szakszervezeti fellépésre ma már kevésbé jellemző az összhang. Árok Kornél, a rendvédelmi sztrájkbizottság új elnöke emlékeztetett arra: az utolsó rendészeti érdekegyeztető fórumon Pintér Sándor azt mondta, az eredeti elképzelésekhez képest jelentősen javult a miniszteri javaslat, ám a kormányülésre olyan tervet vitt be a belügyminiszter, ami kizárólag megszorításokat hoz a rendvédelmiek és a nyugdíjasok számára. Mint mondta, reméli, hogy holnapra megváltozik a kabinet álláspontja, így addig nem hirdetnek megmozdulást. A Tettrekész Magyar Rendőrszakszervezet ennek ellenére külön demonstrációt tartott hétfőn. A bérproblémák és a közoktatási törvény miatt elégedetlenkedő pedagógusokat is sikerült megosztania a kabinetnek. Az öt szakszervezetből ugyanis csak kettővel ül le tárgyalni Hoffmann Rózsa államtitkár. Közben az országos bérvitáknak helyet adó Országos Érdekegyeztető Tanácsot feloszlatta a kabinet, ezentúl a szakszervezetek és a munkáltatók mellett a történelmi egyházak képviselőivel és civilekkel fognak beszélgetni arról, miként változzon például a minimálbér. A valóság • A legszegényebb családok havi 23 ezer 200 forintból élnek havonta • Mélyszegénységben él az összes gyerek 50 százaléka • Több mint 30 ezer gyermek éhezik a hétvégéken • A munkanélküliek 62 százaléka a legalsó társadalmi réteghez tartozik • Az adóváltozások 20 százalékos jövedelemcsökkenést hoztak a legszegényebbeknél Fele pénzért, négy órában a kormány nem nekik szánja a tisztes megélhetés lehetőségét fotó: Kieukistván A kormány terve • A minimálnyugdíjat 12 ezer forintra csökkentenék • A garantált minimális ellátás, segély 10-12 ezer forint lenne • A gyermekek után legfeljebb 7 ezer forint támogatás járna • Családi pótlékra a gyermek 3-5 éves koráig lenne jogosult a család • Akkor járna ellátás 3-5 év felett, ha megszületik a második gyerek