Népszava, 2011. augusztus (138. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-01 / 178. szám
Úgy menti meg a Fidesz-kabinet az egészségügyet, hogy az 2012-ben teljesen összeomolhat Pénzelvonásos „terápia” indul Katasztrofális helyzetbe kerülhet jövőre az egészségügy, a Fidesz ugyanis újabb forrásokat von ki. A jövő évi költségvetés koncepciója az ideinél 5 százalékkal kisebb állami kerettel számol, a kormányzat által megálmodott szerkezetátalakítást pedig olyan, főként uniós forrásokból finanszíroznák, amelyeknek az intézményeknél lenne a helye. Mindeközben semmi remény pluszforrásokra a betegellátás vagy az egészségügyi szakdolgozók fizetésemelése területén. Még ezen a héten találkozik Matolcsy György nemzetgazdasági és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azért, hogy a humán csúcstárcához tartozó területek jövő évi költségvetési pozíciójáról tárgyaljanak. Annyi azonban már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes költségvetési tervezetéből is egyértelművé vált: 2012-ben sem menti meg az egészségügyet a Fidesz. Sőt. Teljes egészében kivonják az ágazatból a gyógyszerkassza több százmilliárdos megszorításait, s miután a közszféra béreit ismét befagyasztják, az egészségügyi szakdolgozók sem számíthatnak valódi emelésre. Ráadásul a Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomag minden megtakarítása kikerül az egészségügyből, így nemcsak a gyógyszerárak drasztikus emelkedésével kell számolni, hanem a táppénzrendszer átalakításának - magyarul a költségek megfelezésének - hasznát sem élvezheti a betegellátás. Mindezt pedig csak tetézi, hogy noha a hamburgeradó néven elhíresült, majd chipsadó névvel elfogadott népegészségügyi termékdíj évi néhány tízmilliárdos bevételét az ágazatban dolgozók bérfejlesztésére ígérték, mára nagyon úgy tűnik, az Orbán-kormány ezt sem kívánja betartani. Hiszen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban valószínűleg nem véletlenül fogalmazott úgy a minap, egyelőre csak ígéret van arra, hogy „jut belőle” az egészségügyi dolgozók béremelésére is. Az NGM azt is előre egyértelművé tette: egyetlen fillér pluszforrást sem kap az egészségügy a rendszer átalakítására. Mint írták: „fontos, hogy a természetbeni ellátások tervezése során csak olyan intézkedések és determinációk kerüljenek meghatározásra, amelyek a Semmelweis Tervben megjelölt rendszerszerű átalakításokkal összhangban vannak, és az átalakításból származó megtakarítási forrásból (ide nem értve a gyógyszertámogatást) nyernek fedezetet.” Eszerint tehát nem az Egészségbiztosítási Alap fogja fedezni a Szócska Miklós államtitkár nevével fémjelzett reformot, sőt annak költségeit is kizárólag - miután csak a tervezett térségi egészségszervezési központok létrehozása mintegy 12 milliárdba kerül majd - az egészségügyi ágazat intézményei által eddig elnyerhető uniós források biztosíthatják. Az ágazat jövője egyébként nagyban függ a készülő önkormányzati törvénykoncepciótól is. Abban ugyanis az előzetes koncepció, illetve a jelenlegi változat szerint is szerepel, hogy a fekvőbeteg-ellátás többé nem önkormányzati, hanem állami feladat, így elképzelhető, hogy nem csupán a fővárosi kórházakat nyeli le a kormány, hanem máshol is abba a kényszerű helyzetbe kerülnek a helyhatóságok; vagy átalakítják szociális, illetve járóbeteg-ellátó intézménnyé a kórházukat vagy lemondanak róla az állam javára. Ugyanakkor mindkét esetben egyedül a Fidesz-kabinet dönthet arról, bezár-e az adott intézmény vagy sem. Ez már csak azért is aktuális kérdés, mert Sinkó Eszter szakközgazdász, a minisztérium tanácsadó testületének vezetője nemrég egy interjúban már arról beszélt: a jelenlegi intézmény megfelezése lenne racionális lépés. Eddig a Fidesz makacsul ellenállt minden, az intézményrendszer racionalizálását célzó, a jelenlegi kormányzati terveikre kísértetiesen hasonlító intézkedésnek, sőt hazaárulással vádolta az előző kormányokat ezért. Mostanra azonban beismerik, példátlan kétharmados többségükkel már a második költségvetést tervezik úgy, hogy nem teljesítik az ágazat megmentésére, illetve az egészségügyben dolgozók béremelésére tett ígéreteiket. B.I.M. Réthelyi és Szócska - lenne miért küzdeniük az egészségügy területén fotó: mti/illyéstibor Titkolják az adósságot Már az idei költségvetési keretek között is óriási gondban van az ágazat, az orvosok tömeges felmondásra készülnek, a szakápolók ezrei indulnak el külföldre dolgozni, a kórházak pedig súlyosan eladósodottak - noha az erre vonatkozó pontos adatot továbbra sem hozza nyilvánosságra a szaktárca. Az egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézmények adósságállománya ugyanis már 2010 végén is meghaladta a 115 milliárd forintot, amiből 32,4 milliárd forint volt a lejárt határidejű szállítói állomány. Szócska Miklós államtitkár tavaly azt jelentette be, hogy negyedévente teljes körű leltárt, tehát kötelező jellegű adósságfelmérést végeznek. Ennek adatait azonban csak először hozták nyilvánosságra, ezt követően azonban valamiért „megfeledkeztek" a közérdekű adatok közléséről. A tavaly év végi hiány is csak a miniszter egy írásbeli válaszából derült ki, mely Garai István Levente MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére érkezett, pontatlanul és hiányosan. A parlament egészségügyi bizottságának szocialista tagja szerint előfordulhat, hogy a kormány a közérdekű adatok visszatartásával törvénysértést követ el, így újabb kérdésekkel bombázza Réthelyit ebben a témában. Furcsa feladatok Egészségügyi diplomáciai feladatokra, pontosabban az „Európai Unión kívüli, a szomszédos országokban élő határon túli magyar személyek magyarországi egészségügyi ellátásának koordinálása" nevezett ki miniszteri biztost Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter Berniczei-Roykó Ádámot visszamenőleges hatállyal júniustól az év végéig bízta meg ezzel a feladattal. Nyelvvizsgával szűrnék meg a fiatalokat Kizárná a szegényebb fiatalokat a felsőoktatásból a kormány. Erre utal, hogy a készülő oktatási törvények az egyetemi, főiskolai felvételi követelményévé tennék a nyelvvizsgát - akár 2015-től. Hoffmann Rózsa szerint „erre azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók 30 százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát”. Az oktatási államtitkár azt ugyanakkor elfelejtette, hogy éppen azért nem szereznek nyelvvizsgát sokan még az egyetemi tanulmányaik idején sem, mert nem áll rendelkezésükre a nyelvtanuláshoz szükséges pénz. Kevesen vonnák kétségbe, hogy helyes, ha a diákok már a középiskolában megszerzik a megfelelő idegennyelv-tudást, amit aztán a felsőoktatásban tovább fejleszthetnek. Csakhogy mindehhez a feltételeket is meg kellene teremteni, méghozzá „ingyenesen”. Ezzel szemben ma az egyetemekre jelentkezők felének nincs papírja nyelvtudásáról, és sokan valóban nem kapják meg diplomájukat tanulmányaik befejeztével, mert nem tették le a nyelvvizsgát. Ennek oka főként az, hogy sok egyetemen, főiskolán egyáltalán nincs nyelvképzés, a közoktatásban pedig általában még a legjobb középiskolák tanulóinak is szükséges a normál tanórákon túli felkészülés a nyelvvizsgára. Aki megengedheti magának, magántanárnál tanul vagy tanfolyamon vesz részt. A nyelviskolák már a vizsgára való minimális felkészítésért is elkérhetnek 32-62 ezer forintot, míg nyelvismeret nélkül a vizsga megszerzéséhez 600-700 óra nyelvtanulás szükséges. A tanóránkénti több ezer forintos költségekhez pedig még hozzájön a nyelvvizsga díja is, ami vizsgatípustól függően 20-30 ezer forint körüli. A szocialista Kunhalmi Ágnes a tervekkel kapcsolatban emlékeztetett: az új feltételek oka lehet, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból. Az MSZP elnökségi tagjai szerint ez az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben. B.I.M. RÖVIDEN Újabb viták az egyházi törvényről Rossz az egyházügyi törvény, mert különbséget tesz egyház és egyház között, illetve a hívő magyar állampolgárok között aszerint, hogy mely egyház tanait követik - mondta Nyakó István. Az MSZP képviselője kiemelte: „az új diktátum képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni". Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője viszont azt hangoztatta, hogy az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését, de útját állja a bizniszszekták ügyeskedésének. ► MTI Ismét tüntetések várhatóak A kormány hiába zárta le az egyeztetést a rendvédelmi szakszervezetekkel az új életpályamodell kialakításáról, valamint a nyugdíjazás szabályozásáról, a szakszervezetek elégedetlenek, és szeptemberre újabb tüntetéssorozatot szerveznek. „Nemhogy elégedettek nem vagyunk, tudomásul vehetőnek sem tartjuk a minisztérium ajánlatait" - fogalmazott Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete elnöke. Korábban már egy újabb demonstrációsorozat kezdő napját is kitűzték, szeptember 29-től fognak újra utcára vonulni. „Már több mint ötven szakszervezet és társadalmi szervezet csatlakozott az akcióegységünkhöz, elég nagy tömeget meg tudunk mozgatni, hogy jobb belátásra bírjuk a kormányt" - mondta a szakszervezeti vezető. ► NÉPSZAVA Elégedetlenek a választók A kormány és az ellenzéki pártok munkájával sem elégedettek a választók, a Szonda Ipsos júliusi közvélemény-kutatásában egy százfokú skálán a kabinet 31, az ellenzék 26 pontot kapott - írta a Népszabadság. A kormánypárt mögött a választókorú népesség 22 százaléka áll, az MSZP 14 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. A hónap nyertese a Jobbik, tábora egy százalékponttal nőtt, hívei aktivitása pedig jelentős mértékben megerősödött. A biztos pártválasztók a felnőtt népesség alig harmadát teszik ki. Közülük 49 százalék a Fideszre, 27 százalék az MSZP-re, 17 százalék a Jobbikra, 6 százalék pedig az LMP-re szavazna. ► NÉPSZAVA Kevés a gyermekpszichiáter Orvoshiánnyal küzd a gyermekpszichiátriai ellátás, miközben egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota - olvasható az ombudsman közleményében. Szabó Máté a vizsgálatában megállapította, hogy nő a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek, az öngyilkosságot megkísérelt, illetve elkövetett 24 év alattiak száma, miközben megoldatlan az akut krízishelyzetben lévők ellátása. A gyermekpszichiáter annak ellenére nem szerepel a hiányszakmák között, hogy a mindössze 60-70 szakorvos átlagéletkora magas, sokan nyugdíj mellett praktizálnak. Van olyan régió, ahol az egyetlen elérhető gyermekpszichiáter 72 éves. Súlyos problémát jelent a gyermekek sürgősségi ellátása, beutalási rendje is. Szabó Máté szerint a többi között ezek miatt sérül a gyermekek egészséghez, egészségügyi ellátáshoz való joga, valamint az esélyegyenlőség elve. ► NÉPSZAVA Elhunyt Szabó András volt alkotmánybíró Életének 84. évében elhunyt Szabó András akadémikus, egyetemi tanár. Az Országgyűlés 1990- ben az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a tisztséget 1998- ig töltötte be. A kriminológia és a kriminálszociológia területén kifejtett tudományos munkássága eredményeként 1978-ban megszerezte a jogtudományok doktora fokozatot, elnöke volt a Magyar Kriminológiai Társaságnak és a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesületnek, valamint egyetemi tanárként dolgozott a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA