Népszava, 2011. szeptember (138. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Mától érkeznek az Alkotmánybíróságra a kormánypártok által kiválasztott bírák Ab: dúsított üzemmód Nemcsak a törvények beterjesztője és megszavazója, hanem ellenőrzője is lehetne Balsai István, ha alkotmánybíróként részt venne azoknak a javaslatoknak az elbírálásában, amelyeknek benyújtásában egykor részt vett. Nem tudni, a szokásjogot ez esetben is felrúgja-e a mától megnövelt létszámmal, 15 fővel működő testület, ügyben nem hozhat majd döntést.Bevárta az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos határozathozatallal a testület ma érkező 5 új tagját, köztük Balsai Istvánt. A parlament még júniusban választotta meg az új bírákat (Balsai István fideszes képviselőt, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes- Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt). Ők a kormánypártok jelöltjei voltak, az ellenzéknek esélye sem volt, hogy jelöljön, miként tavaly júliusban, amikor Bihari Mihállyal és az egykori fideszes miniszter Stumpf Istvánnal dúsították a testületet. Egyelőre kérdés, hogy az újak pontosan milyen döntésekbe szólhatnak bele. Az eddigi gyakorlat szerint a már folyamatban lévő (azaz a teljes ülésen tárgyalt) ügyekben a frissen érkezők nem mondanak véleményt, továbbá azokban az ügyekben sem, ahol „személyes érintettség” állt fenn. Ez utóbbira volt példa, amikor Bihari Mihály nem szavazott a 98 százalékos különadó visszamenőlegessége ügyében. Ilyen érintettség lehet az is, ha valakinek a saját maga által kezdeményezett jogszabályról kellene véleményt mondania. Mivel pusztán szokásjogról van szó, lényegében minden gond nélkül áthághatják ezt a szabályt, és a magánnyugdíjak lenyúlásáról már mind a 15 tag szavazhat. Ha így lesz, felmerül a kérdés, hogy vajon ezért késlekedett-e a testület a döntéssel, és ezért várnak-e más jogszabályokkal is. Példa van bőven, elég csak a médiatörvényre gondolni. Kérdés az is, hogy vajon a létszámbővülés után biztosra mehet-e a Fidesz, hiszen például a 98 százalékos különadó öt évre visszamenőleges alkalmazását kétszer is elmeszelte az Ab, másodszor úgy, hogy az első után megnyirbálták a hatásköreit. Még érdekesebb kérdés, hogy ha az említett szokásjog fenntartását komolyan gondolják, például Balsai István milyen kérdésekbe szólhat majd bele. Érdekes lenne ugyanis, ha olyan javaslatokat bírálhatna el alkotmányossági szempontból, amelyet korábban ő terjesztett a parlament elé, és részben az ő szavazatával fogadtak el. Az ő nevéhez kötődik a sokat bírált semmisségi törvény, vagy az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, amit két másik képviselővel együtt adott be, csakúgy, mint az Alkotmánybíróság létszámának 15 főre növelését, ami végül lehetővé tette, hogy alkotmánybíró legyen. A bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos tervezet beterjesztésében is részt vett Balsai István, és a 98 különadóval összefüggő előterjesztés is többek között az ő nevéhez kötődik (Lázár javaslatához csatlakozott). A rengeteget bírált büntetőeljárási törvényt a Balsai vezette alkotmányügyi bizottság javaslataként fogadta el végül a parlament. Alkotmányossági kifogások érkeztek a három csapás törvényhez is, ami ugyancsak az ő nevéhez köthető. Ha ezen kérdések elbírálásában részt vesz, akkor precedenst teremt, ahogy precedensértékű volt, hogy személyében a kormánypártok - a rendszerváltás óta először - aktív parlamenti képviselőt ültettek a testületbe. M.CS: Az öt új tag eskütétele - kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőinek szava döntött fotó: K2 press Létezett önkorlátozás Balsai júliusban lapunk kérdésére nem tudott választ adni arra, hogy a hozzá is köthető törvények elbírálásánál részt vesz-e a szavazásokban. Mint fogalmazott, „nincs mondanivalóm", illetve „még nincs eldöntve" a kérdés, bár azt nem tette hozzá, hogy rajta kívül kiken múlik ennek eldöntése. A jelenleg is alkotmánybíró Bihari Mihály-aki 1994-1998 között képviselő volt - 1999- ben, mikor először a taláros testület tagjává választották, úgy döntött: korábbi, közreműködésével hozott jogszabályok vizsgálatában nem vesz részt. Ilyen „önkorlátozást" vállalt Kukorelli István is, amikor a korábbi, OVB-elnökként nevéhez kötődő ügyek megítélésében nem vett részt. Ha Balsai magáévá teszi ezt az összeférhetetlenséget, szeptembertől a legtöbb fontos www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Most nem adják el a kormányüdülőket MUHARI JUDIT A kormányzati üdülők eladásának kérdése jelenleg nincs napirenden - így reagált lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Azt követően kerestük meg a tárcát, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a napokban arról beszélt, jó üzenet lenne a társadalom felé, ha eladnák a kormányüdülőket. Ha mégsem értékesíti az állam ezeket a létesítményeket, akkor gyermekek üdültetésére kell használni, mert - mint mondta - feleslegesnek tartja, hogy középvezetők kormányzati üdülőkben kedvezményes feltételekkel üdüljenek. Megjegyezte, a kormányt nem lehet luxuskiadásokkal vádolni, „a Fidesz-kormányzat világosan megbélyegezte az Audival járókat, és egyértelműen letette a voksot a népautó Skoda mellett”. (Lázár korábban havi 600 ezerért bérelt, lézerblokkolóval felszerelt Audi S8 luxuslimuzinnal járt.) Az általa említett üdülők összértéke egyébként körülbelül 4 milliárd forint, a közigazgatási tárca tájékoztatása szerint a legnagyobb, több mint egymilliárd forint könyv szerinti értékű ingatlan a balatonőszödi. Ott mintegy 16 hektáron négy villa és 50 apartman, szauna, szolárium, nyitott és fedett teniszpályák, teke, minigolf, biliárd, és kézilabdapálya várja a vendégeket. A támogatott üdülés egy napra teljes ellátással 10 ezer 400 forint, a külsősnek ugyanazért az ellátásért 25 ezer 900 forintot kell fizetni. Őszödön gyakran vannak informális kormányülések, államtitkári továbbképzések, konferenciák. A négy villát a közjogi méltóságok használhatják, ezeket még konferenciaturizmus céljára sem adják ki. A Fidesz számára az őszödi terület szépséghibája lehet, hogy Gyurcsány Ferenc 2008 végén - harmincmillió forintért - az üdülő egy részének tulajdonosa lett. A volt miniszterelnök cége, az Aldo Kft. még 1994 elején lízingszerződést kötött tízéves futamidővel, végül a kormányüdülő 3200 négyzetméteres telkén fekvő 300 négyzetméteres, kétszintes, négy lakosztályos villát megvásárolta. Holtszezonban egyébként a balatonszemesi Üdülőszálló és Oktatási Központot, valamint a siófoki Hotel Aranypartot vállalatok is kibérelhetik, azonban ezt már nem támogatja az állam. A siófoki Hotel Aranypart komplexumában is kényelem várja a politikusokat és családjukat. Az 50 millió forint értékű bagolyirtási, soproni, alsóörsi, illetve a tihanyi Honthyvilla is népszerű. Ez utóbbiban elsősorban az öt közjogi méltóság (államfő, miniszterelnök, házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke) üdülhet. A 13, elsősorban Balaton-parti üdülő fenntartását az állam idén 602 millió forinttal támogatja. A támogatásból fizetik részben az üdülők működését, üzemeltetését és az ott dolgozók béreit. Az értékesítés az előző kormány tervei között is szerepelt A kormányüdülők értékesítése egyébként az előző kormány tervei között szerepelt. A Bajnai-kabinet nyílt pályázattal a 13 üdülő működtetését piaci cégekre bízta, 38 másik ingatlant pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek adott további hasznosításra. Ennek végrehajtását azonban felfüggesztette az új kormány megalakulásáig. Ha az Orbán-kormány élt volna a Bajnai-kormány intézkedésével, akkor két kormányüdülő maradt volna az állami vezetők részére: a balatonőszödi és a tihanyi. A Honthy-villát az öt közjogi méltóság számára tartották volna fenn. Korábban a központi üdülési rendszerhez negyven volt minisztériumi üdülő tartozott - a többi között Szentendrén és Gödön is megfordultak a kormány tagjai. A kormányüdülők 4 milliárdot érnek Állami vezetők üdültetését szolgáló üdülők: • Balatonőszöd • Honthy-villa, Tihany Kormányzati Tisztségviselők üdültetését szolgáló üdülők: • Siófok • Lovasberény • Bagolyirtás • Sopron • Balatonszemes • Balatonvilágos • Tihany • Balatonberény • Alsóörs • Balatongyörök RÖVIDEN Személyre szabják az alaptörvényt Személyre szóló alaptörvénye lehet bárkinek, aki igényli azt a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, körjegyzőségen vagy a kormányablakoknál - olvasható a kormányzati portálon, amelynek tájékoztatása szerint Magyarország alaptörvényét Kövér László, az Országgyűlés elnöke személyes aláírásával a Magyar Közlöny különkiadásaként lehet igényelni díjmentesen. A terjesztéssel összefüggő költségekre a kormány a közigazgatási és igazságügyi tárca költségvetésében 50 millió forintos költségkeretet biztosít. A napokban egyébként Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter beszélt arról, hogy növelnék a diákok körében az új alaptörvény ismertségét. Az elgondolások között említette, hogy a diákokat különböző ajándékokkal - például a nemzeti hitvallás egy-egy példányával emlékeztessék az alaptörvényre, akárcsak azt, hogy a tanulók rajzversenyen önthessék formába, mit jelent számukra magyarságuk. ►MTI Korlátoznák a közvetítői jogot Csak a sporteseményeknél szigorítaná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a kizárólagos közvetítési jogot a társadalom számára kiemelt jelentőségű rendezvények esetében. Az erről szóló elképzeléseket a médiatanács tegnap tette közzé honlapján. A szigorítást egyébként a médiatörvény írja elő, így az audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot a kiemelt eseményeknél akkor, ha a társadalom több mint húsz százaléka nem jutna hozzá előfizetési díj megfizetése nélkül a tartalomhoz. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a közmédiumok, az RTL és a TV2 közvetítői joga marad az a 14 sportesemény, amit a dokumentum kiemelésre javasol. Köztük az olimpiai játékokat, a labdarúgó világ- és Európa-bajnokságot, a nemzeti válogatott mérkőzéseit, az UEFA Bajnokok Ligája döntőjét, illetve csoportkörének esetleg magyar részvételével zajló mérkőzéseit. A listán szerepelnek még kézilabda-, vízilabda-, kosárlabda- és jégkorongmérkőzések, kajak-kenu verseny, úszóverseny, valamint a Forma-1 Magyar Nagydíj. ► népszava Diákoktól kér pénzt az államtitkár Felhívással fordult Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a magyar diákokhoz: fejenként száz forinttal támogassák, hogy a nehéz sorsú csíksomlyói magyar gyerekek népviseletben mehessenek templomba, ünnepélyekre. A politikus a kormányzati portálon közzétett dokumentumban emlékeztetett arra, hogy Böjte Csaba ferences atya több ezer árva, elhagyott, nagyon szegény magyar gyereknek ad otthont, például Csíksomlyón is, a magyarság évente megrendezett búcsújárásának helyszínén. Évek óta gyűjti a gyerekeknek a ruhát, az élelmet, a tankönyvet, a játékot, és ők igen jó eredménnyel tanulnak, odaadással segítenek, járnak templomba, vesznek részt minden egyházi és magyar nemzeti ünnepen - írta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: „A gyerekek örömét csak az árnyékolja be, hogy a ruhájuk, a cipőjük ahány, annyiféle, s igazából nincs is ünneplőjük. (...) Támogassátok fejenként legalább 100-100 forinttal csíksomlyói nehéz sorsú társaitokat." Az államtitkár kezdeményezte, hogy a gyerekek kérjék meg osztályfőnöküket, igazgatójukat, segítsenek a pénz összegyűjtésében. ► MTI Nem sikerült az elnökválasztás Nem kapta meg a szükséges támogatást a Duna Tv vezérigazgató-jelöltjeként Amin Zoltán, a Duna Tv szolgáltatási vezérigazgató-helyettese,és Gazsó L. Ferenc, a Magyar Rádió Zrt. Kossuth adójának intendánsa sem a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumától, így a testület nem választott vezérigazgatót. Mindkét jelöltről a médiatanács javaslata alapján szavaztak, a testület jövő szerdán ül össze ismét. A médiatörvény szerint ha a két jelöltből a médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül - ebben az esetben szeptember végén - nem tud választani a kuratórium, akkor új jelöltekkel új eljárást kell lefolytatni. A televízió eddigi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter az operaház kormánybiztosa lett. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA