Népszava, 2012. január (139. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-02 / 1. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2012.JANUÁR 2., HÉTFŐ 1 Pontosan ránk szabott alkotmányról beszélt újévi üzenetében az államfő Orbán után ment Schmitt Orbán Viktor és a Fidesz tavalyi szabadságharcos retorikájának több eleme is felbukkant Schmitt Pál újévi köszöntőjében. Az egy évvel ezelőtti bizakodó, már-már derűs hangvételt borúlátó, bizonytalanságot sugalló jóslatok váltották fel. Az idén két perccel hosszabban beszélő államfő nemcsak a magyaroknak, Európának is üzent, és áldását adta a kormányfő által hangoztatott különutas politika folytatására. BÁRNÁS NORBERT A Meszes szabadságharcos retorika jól ismert fordulatai és következtetései, nem egyszer Orbán Viktor miniszterelnök szavai köszöntek vissza Schmitt Pál 2012-es újévi, az új alkotmány hatályba lépésével egy időben elhangzott beszédében. A köztársasági elnök 2011-et köszöntő optimizmusa, már-már derűs bizakodása azonban az új évre eltűnt, a tavaly még büszkeségről, lehetőségekről és újrakezdésről szónokló Schmitt reményeit borúlátó, bizonytalanságot sugalló jövőkép váltotta fel. A tavalyihoz képest több egyértelmű politikai utalást tett, de nem csak a magyaroknak, hanem az Orbán-kormányt rendre bíráló Európai Unió és Egyesült Államok intézményeinek is üzent az államfő, amikor arról beszélt: „A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, s ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért.” Schmitt fő üzenete is ez volt a magyarok számára: ne várjunk senkitől segítséget a világban, csakis magunkra számíthatunk. Mi a „magad uram”, a „segíts magadon, az Isten is megsegít” gondolkodásmód nemzete vagyunk, és minden nemzetnek nemcsak joga, kötelessége is a saját útját járnia - adott egyértelmű megerősítést Orbán többször hangoztatott nézeteire az államfő. „2012 ma még nem mutatja meg az igazi arcát. Ki tudja, idén hány helyen és időben, tárgyaláson és vitán kell megvédenünk az érdekeinket” - fejtegette. Az államfő - a tavalyinál két perccel hosszabb beszédében - semmilyen konkrétummal nem szolgált arra nézve, hogy ez a küzdelem még meddig tart. Ugyanakkor hozzátette: „Most elsősorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség”, mint „pusztán külső erők” segítségére. Ráadásul mintha 2010-es „eredményeink” is halványultak volna: míg 2011-es köszöntésében Schmitt a mindannyiunkat megillető büszkeségről beszélt, idén a „nagyon sok olyan munkáról”, ami után „jogos elégedettséget” érezhetünk. Úgy vélte, egyáltalán sikerre is csak akkor számíthatunk, „ha folytatódik a tavalyi felelős érdekegyeztetés”, ami szerinte „végül széles körű társadalmi megegyezéshez” vezetett. A köztársasági elnök beszélt a válságról is, pontosabban a „válságnak mondott jelenségről”, ami „sok mindent átértékelt”. Az államfő száraz hangon közölt mondanivalója ezután merész fordulatot vett, mintha a Fideszt ért nemzetközi bírálatokat ismételte volna el, amikor azt mondta: „Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelősség, a tisztesség - s legfőképp ezeknek a hiánya.” A köszöntőből hosszú perceket szentelt az új alkotmánynak. Hangsúlyozta: az „nem egy toldott-foldott, öröklött vagy mások által diktált alkotmány, hanem pontosan ránk szabott alaptörvény.” A dokumentumot a jó földhöz hasonlította, amelyből „erős Magyarország sarjadhat”, majd „az életünket átszövő és bennünket a helyes úton megtartó erőnek” nevezte. Az államfő beszédét az összes közszolgálati televízió - M1, M2, Dunai, Dunai - január 1-én 0 órakor, illetve éjfél után két perccel adta le. Tegnap azonban számtalan ismétlést láthattak azok, akik ezt elmulasztották. Átszerveztek Az államfő 6 és fél percével szemben kevesebb, mint egy percet szánt Orbán Viktor a híveire és a magyar emberekre: Facebookoldalára feltöltött videoüzenetében a kormányfő azt kívánta, hogy „a 2012-es év mindannyiunk számára a remény éve legyen". „Elhatároztuk, hogy összekapaszkodunk, és közösen kijavítjuk azokat a hibákat, amelyektől szenvedtünk az elmúlt évek során" - fogalmazott. „Sokat dolgoztunk a 2011-es évben, ez az év Magyarország megújulásának éve lett, átszerveztük, amit át kellett szerveznünk" - tette hozzá. A Jóisten őrizze meg biztonságban a hazánkat - köszönt el. Schmitt Pál széles körű társadalmi megegyezést is érzékelt tavaly FOTÓ: BIELIK ISTVÁN www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Egyre kockázatosabb Magyarország Válaszolt Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére Kim Lane Scheppele. A Princeton egyetem professzora korábban a választási törvényt bírálta, és Szapáry válasza után is azt írta Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában közölt válaszában -, hogy „nem létezik másik olyan választási rendszer, ahol a választókerületek határának átszabásához kétharmados többségre legyen szükség, és ne legyen olyan független testület, amely megállíthatná, hogy ezeket a határokat igazságosan szabták-e meg”. Az új alkotmánnyal kapcsolatban az amerikai professzor megjegyzi: a Fidesz nem kampányolt az új alkotmány ígéretével, továbbá nem erősítették meg népszavazáson, hogy valóban mit is akar a magyar közvélemény. A Le Monde francia lap szerint a magyar parlament pénteken több olyan törvényt fogadott el, amelyek még inkább elszigetelik az országot hatásukra még inkább degradálódik a magyar demokrácia. Internetes honlapja idézte Simor Andrást, az MNB elnökét, aki szerint az új jegybanktörvénnyel a kormány „átveszi a totális ellenőrzést” az intézmény felett. Idézték Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberális frakciójának elnökét, volt belga kormányfőt is, aki szerint a „meglehetősen nacionalista” új magyar alkotmány „egy olyan tekintélyuralmi politikai rendszernek a trójai falova, amely egyetlen párt hatalombirtoklását állandósítja”. Magyarország: senki nem ért meg bennünket címmel idézte Orbán Viktor Magyar Nemzetnek adott interjúját blogbejegyzésben a Financial Times (FT). A magyar kormányfő arról beszélt a nemzetközi bírálatokra utalva, hogy „külföldiek, köztük az újságírók egyszerűen képtelenek megérteni”, hogy a kormányt nem fogják tudni letéríteni pályájáról. A vezető londoni gazdasági lap tudósítója, Kester Eddy ezt úgy kommentálta, hogy meglehet, a külföldi befektetők nem értik Magyarországot, de azt többé-kevésbé értik, mit jelent a kockázatos befektetés, és „egyre inkább ilyennek” tekintik Magyarországot is. Különösen, mióta megszakadtak a tárgyalások az Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val a jegybanktörvény miatt. A blogbejegyzés szerint az európai és az észak-amerikai szövetségesek egyre kétségbeesettebb felhívásai ellenére Orbán „gőzhengerként” áthajtott egy sor vitatott törvényt. Az újságíró emlékeztetett, hiába sürgette a jegybanktörvény átgondolását José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. A lap Beyondbricks című szerkesztői blogjában megjelent írás szerint a külföld leginkább arra kíváncsi, Orbán mikor érti meg a nyugati befektetőket. Kester Eddy a londoni Spiro Sovereign Strategy ügyvezetőjét, Nicholas Spirót idézve megjegyezte, az IMF és a kormány közötti szembenállás napról napra „eszkalálódik”, és hacsak nem folytatódnak a tárgyalások és nem sikerül egy megfelelő megállapodást tető alá hozni „meglehetősen gyorsan”, Magyarországnak „egy teljes adósságválsággal kell szembesülnie”. Ezt erősítette meg a The Wall Street Journal (WSJE) eu-Tekintélyuralmi rendszer trójai falova az új alkotmány rópai kiadásának internetes változata is szombaton. Az Orbán-kormány és az EU közötti súrlódások közös jellemzője, hogy Budapest a belügyekbe való illetéktelen beavatkozásnak minősíti azt, amikor az „aktivista” unió a tagállamok fölötti nagyobb hatáskör elérésére törekszik a kontinens adósságválsága elleni harcban - írta a WSJE. Olyan patthelyzet alakult ki, ami „megfúrhatja” az EU és az IMF pénzügyi védőhálójának Magyarországra való kiterjesztését - hangsúlyozták. Az Európai Bizottság figyelmeztetéseit Magyarország „eleresztette a füle mellett” - kommentálták német politikusok a Handelsblatt című német üzleti lapnak az Orbán-kormány magatartását. A „magyar miniszterelnök láncra veri a jegybankot” című cikk szerint a német kormánykoalíció egyik tagja, a Szabad Demokrata Párt és az ellenzéki Zöldek egy-egy politikusa szerint is esedékes lenne egy „szerződésszegési eljárás” Magyarországgal szemben. Az EU működéséről szóló szerződése szerint ugyanis valamennyi tagállami nemzeti bankjának függetlennek kell lennie. NÉPSZAVA-MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS RÖVIDEN Megváltozott az Ab hatásköre Január 1-jétől megváltozott az Alkotmánybíróság (Ab) jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát ezután csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti. Ez azt is jelenti, hogy az ellenzéki pártok - MSZP, LMP, Jobbik - csak közösen fordulhatnak a testülethez. Emellett megszűnt az a lehetőség is - az úgynevezett actio popularis -, hogy bárki az Ab-hoz fordulhat. Megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is; azok az ügyek, amelyeket nem az új szabályok szerint jogosultak kezdeményeztek. A megszűnő eljárások indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptörvénnyel összefüggésben is vizsgálható. További változás, hogy az Ab a jövőben a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, illetve bírói kezdeményezésre megvizsgálhatja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Előzetes normakontrollt ezután nemcsak az államfő, hanem a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök indítványára az Országgyűlés is kérhet. Az Ab ilyenkor 30 napon belül dönt, s a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alkotmányellenességet. Ha alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab 10 napon belül dönt. ►MTI Ombudsman helyett adatvédelmi hatóság Január elsejével az adatvédelmi ombudsman helyét átvette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - közölte Péterfalvi Attila. Az új hatóság kilenc évre megválasztott elnöke kiemelte: a független, csak a törvénynek alárendelt szervezet feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése lesz. Az adatvédelem és az információszabadság terén az esetleges jogsértések esetében a NAIH jár el a jövőben. Emellett a NAIH képviseli Magyarországot az adatvédelem területén működő uniós testületekben. Az elnök szerint az új szervezet maradéktalanul megfelel a kötelező uniós előírásoknak, mivel függetlenségére a törvényben számos garancia van. A NAIH a korábbi biztosi feladatkörökön túl a bírságolási jogot magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Péterfalvi 2001-07 között adatvédelmi biztos, 2008 áprilisától az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője volt. ► MTI Nem lesz újra kordon a Parlament előtt Nem húzzák fel újra a 2006 őszi tüntetések után a Parlament körül a Kossuth téren kiépített „klasszikus" kordont, melyet 2007 elején a Fidesz-frakció elbontott. A hétvégén elterjedt ugyan a hír, hogy ilyesmire készülhet a jelenlegi hatalom, ám ennek alapja egy félreértett rendőrségi közlemény volt. A Köztársasági Őrezred szóvivője cáfolta, hogy újraépítenék a korábbi kordont. Gálik Viktória szerint mindössze annyi történt, hogy a rendőrség meghosszabbította azt az eddig is érvényben lévő rendelkezést, amely december 31-én lejárt. Ez csákánnyit jelent, hogy január 1. után is érvényben van a tér egy meghatározott részén „a lánckordon vonala által határolt terület lezárása". A hivatkozott lánckordon a Parlament körüli parkolót veszi körbe. Ezen belülre csak biztonsági ellenőrzés után lehet belépni és a tüntetéseket is azon kívül engedélyezik csak január 1. után éppúgy, mint addig. ► NÉPSZAVA Egy ülésnapon legalább két törvény Rekord mennyiségű törvényt fogadott el tavaly a parlament, de az előző évit meghaladta a kormány- és miniszteri rendeletek száma is, derül ki a CompLex Kiadó Jogtárának adataiból. Főleg az utolsó negyedév telt tevékenyen: a tavaly megalkotott 213 törvény 40 százalékát az utolsó három hónapban fogadták el. A 213 jogszabályt 98 ülésnapon fogadták el, vagyis az ülésnapokon átlagosan két törvény született. A kormányrendeletek száma nőtt a legkisebb mértékben: a 2010-es 376-tal szemben tavaly 379 lépett hatályba. A miniszteri rendeletek száma 588 volt, ami 6 százalékkal magasabb, mint a 2010-es (554). Vagyis naponta átlagosan valamivel több mint három, egy hét alatt 23 új jogszabály született. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA