Népszava, 2012. június (139. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-01 / 127. szám
Árfolyamok B-JiláifcjfcfJ dj«npix»pl»C Ok 11. forint/euró 302,1 >7 -0,44% O forint/dollár 204,01 -0,16% O forint/sviki frank 201,93 -0,41% O rjyiJsJra fertile gjierapuWtófieiih : takar rúg/, lefícdaii '.V ifi 30 Ér téktozs elek H-ffi Ü3W 4M (»1« m k x " ár "jflo 4 ír Tir ft »niití' r+is¥éi'í*ft Mól iSűűöft +13S* MTeltftorn Ft i .uv. OTP 1 Si* ft '3.5Ä Pldttt-r ÜVLXJft ti,l»% DAX Frankfurt \ ryyg KJ r'S tim :iä> Ki Hö> ni FT5E-1WL**d*rt OVII. HH SS Vi, Csütörtökön történt LMutang i.irran.i a |OÚ Formt tóriili UhHjét sí túrd IfÜrtfM h<)riip af türfipai KóTporiti H,irft IEK6I biq*l«iuMre. miu*riM s magyjr ,cgyBiirfti(orvíny riíÚKul wm mrtHSwi fUggealrnífiíggel kapcsolón » dtíKjílyl.. gyMűniííMl nfMjúlE arawn scrtócsj*ilr. A Bjir>i fWiiiErtiMjííide líxtvíryiiníew D.3 fi uAra’riMH plumbon zftn. S. IKIV ríS £ i,+-lyta. korai ff OTP rt Iríj n.i^yotat i 13,5 szirjlakj, in j 4 Rfthlur pipíji kijr Ukíi-If l kai frrttfc i ilJBcc, min a randói 73 Aitóf. Akiséi UHpOKíjek ,i? wibaíi Iliül ma sál buktaft a KöfD&tóftá OC PanmíÁi 11, 97 t 5:.ir csaknem 10 97 Állahí Nyomd* 7 uAuMaintuftei I É7 ÉrtékéMf. Árutőzsdék Cnud C 0 Idj tolfc'Törfk) 17,51 -1 M% O Mikiül ixáHilAuu fjagi.ivi Arany 1576,60 +1,71% Ö jn liíI tMi d SIL Bna o UntnL wij 648,75 -0/19 %a falus* ZJö.'fitaira IrtAff-Jil^í riWdwto nfl í7fi«roAKi>k Üzemanyafúrah 4 7i E» KH EJt ÜL ill JS EH f« IMI EiL 1JL ÁrtapdiBt. a kuFokndi ci.it JG- fo titia «Tévéi is "tűiOötő. 6110 61» H ® Vr HO- ^ «0 l?K 00 !Mt H* fl* ft* A kormányfő ígéretei ellenére nem látszanak a munkahelyteremtés feltételei a gazdaságban Vágyálom az 5 millió adózó irreális abban gondolkodni, hogy Magyarországon a közeljövőben 5 millió munkahely lesz, ha csak nem számítjuk hozzá a feketemunkásokat is. Közmunkásokkal ugyan fel lehet turbózni a számokat, de az nem valódi munka, hiszen az állam az egyik zsebből a másikba teszi át a pénzt, így Orbán legújabb elképzelése csak vágyálom marad. FÜSI PIROSKA A vágyak szintjén elképzelhető, hogy 5 millió munkahelye legyen Magyarországnak, a valóságban azonban kevésbé - mondta érdeklődésünkre Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője Orbán Viktor nyilatkozata kapcsán. A kormányfő azt mondta: „Magyarország legfontosabb célja, hogy minél hamarabb 5 millió dolgozó és adófizető embere legyen. Ha 10 millióból nem dolgozik legalább 5 millió, akkor csak külföldi hitelekkel tudunk talpon maradni, ami pedig azt jelenti, hogy a saját munkánkból nem mi fogunk gyarapodni, hanem azok, akik a hitelt adták és a kamatokat szedik. Ma körülbelül 3 millió 750 ezer ember dolgozik és adózik. Amikor a kormányzást átvettem, 2 millió 600 ezren fizettek adót. Tehát jól haladunk, de még több munka kell. Nem is csak munkahely, hanem értéket teremtő munka, mert ha csak munkahely van, de nem teremtünk értéket, ugyanolyan bajt csinálunk, mint amilyent orvosolni szerettünk volna.” A számok kissé zavarosak - hívta fel a figyelmet Adler Judit -, mert 2,6 millió volt az alkalmazottak száma 2010-ben, a vállalkozókkal együtt már 3,6- 3,7 millió embernek volt „munkahelye”. Eltekintve a részletektől, a lényeg az, hogy 5 millió foglalkoztatott, hacsak nem teszik általánossá a közmunkát, akkor nemigen lesz. A közmunka pedig egyrészt nagyon drága, másrészt nem tekinthető valódi munkának. Más szakértők is megerősítették, hogy hiba lenne közmunkásokkal szépíteni a foglalkoztatottsági adatokat, hiszen ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba rakja át a pénzt. Mégiscsak nevetséges lenne, ha abban hinne a kormány, hogy a közmunkások húzzák fel a gazdaságot, az ő adójuk javítja az államháztartást, a 40-50 ezer forintos fizető tőke kivonul, a beruházások leálltak, nincsen háttere új állások kialakulásának résükből pedig felpörgetik a fogyasztást. Egymillió új munkahelyet kell létrehozni 10 év alatt - mondta korábban Orbán. Erős ígéret volt, ami eddig nem teljesült - ez szivárgott ki idén februárban a Fidesz egri frakcióüléséről. A kormány hivatalba lépése óta így alakultak a csoportos leépítések: 2010-ben 9407, tavaly 11 454 embert küldtek el, összesen 20 861-et. A versenyszférában most nem látszanak a munkahelyteremtés feltételei - hangsúlyozta Adler Judit. A nemzetközi konjunktúra sem elég élénk ehhez, a magyar beruházások pedig gyakorlatilag leálltak, a működő tőke nem özönlik hazánkba, vagyis hiányzik a háttere annak, hogy hirtelen rengeteg új munkahely alakuljon ki. A hagyományos költségvetési szférában a kormány is nyomja kifelé a foglalkoztatottakat a hiánycél tartása érdekében. A GKI a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen vizsgálatot végzett arról, hogy ha 1 millió embert a vállalkozási szférába akarna bevonni az ország, akkor ahhoz milyen gazdasági növekedésre és beruházásra lenne szükség. Kiderült, hogy ettől nagyon messze vannak a magyarországi mutatók. Magas István, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője lapunknak azt mondta, hogy a kormány legnagyobb tévedése az elmúlt két évben az egymillió munkahely ígérete. Még akkor is, ha ezt tíz évre gondolták, hiszen az évi százezer is nagyon sok. Elképzelhető Adler Judit szerint az is, hogy ha fordulna a kocka, és elég álláshelyet kínálnának a cégek, akkor foglalkoztatottból lenne hiány, mert akik napjainkban kiszorulnak a munkaerőpiacról, azok nagyon kedvezőtlen adottságokkal rendelkeznek: idősek, képzetlenek, lakhelyüknek kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedése, így nem igazán tudnak dolgozni. A munkaerő-tartalék, ha lenne is egy konjunkturális fellendülés, félő, hogy nem lenne alkalmas a munkaadóknak, így az történne, mint a 2000-es évek elején, amikor be kellett hozni a szlovák, a román és az ukrán munkavállalókat. A megrendelések csökkenése és az elvárt béremelés miatt idén nagyjából egy százalékkal csökkenhet a foglalkoztatottság. „Az ipar megrendelései valószínűleg visszaesnek. Ha kevesebb a megrendelés, akkor kevesebbet foglalkoztatnak. Az építőiparnak eddig is kedvezőtlen volt a helyzete, ennek további romlására számítunk” - mondta a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője. Szakértők szerint egyébként elképzelhető, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az 5 millió munkahelyes álomban azokra is gondolt, akik nem legálisan dolgoznak. A feketemunkásokat figyelembe véve ugyanis már valóban összejöhet ez a szám. 40 éves mélyponton a beruházások A beruházások 8,6 százalékkal csökkentek az első negyedévben tavalyhoz képest, az előző negyedévhez képest pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés - jelentette tegnap a KSH. Gyakorlatilag leálltak a versenyszférában a beruházások, ami példátlan. Megtévesztő lehet ugyanakkor az Audi, az Opel és a Mercedes fejlesztése, ám ezek a korábbi években indultak el, és mára értek be. Több mint negyven éve, 1971 óta nem volt olyan alacsony, 19 százalék a GDP-hez viszonyított beruházási ráta, mint napjainkban. Ahhoz, hogy érdemi, növekedést serkentő beruházási ütem valósuljon meg, körülbelül 30 százalékos rátára lenne szükség. Míg Orbán Viktor és a Fidesz újabb győzelemről beszél, a tények azt mutatják: sem a beruházások, sem a munkahelyek nem bővülnek Magyarországon. RÖVIDEN A kormány kárt okoz a turizmusnak A rossz gazdasági helyzet és a kormány intézkedései egyaránt hozzájárulnak a turizmus bizonytalan helyzetéhez - hívja fel a figyelmet az ágazat problémájára a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, valamint a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége. Egy-két évig biztosan nem várnak növekedést, pedig az európai turizmus a fellendülés jegyeit mutatja. Bánki Erik, az Országgyűlés turisztikai bizottságának fideszes elnöke eközben arról számolt be, hogy az ágazat egyre jobb helyzetben van, és 2014-re százezer új munkahely létesülhet. ► MTI Alig adnak hitelt a pénzintézetek Nyolc éve nem hiteleztek fogyasztási célra ilyen keveset egy hónap alatt a bankok, mint idén áprilisban: a szektort terhelő intézkedések - a végtörlesztés, az árfolyamgát és a pénzügyi tranzakciós adó - mind arra ösztönzik a pénzintézeteket, hogy visszafogják és megdrágítsák a hiteleiket. A lakáskölcsönök esetében tizenegy éves mélypontra esett a hitelkihelyezés. A kölcsönök átlagos költsége 12,4 százalék volt idén áprilisban. A lakosság betétállománya csökkent ugyan, de így is három százalékkal magasabb volt, mint tavaly áprilisban a NÉPSZAVA Nyárra kárpótolják a Malév-utasokat Az előzetes tervek szerint a nyáron lezárulhat a Malév-jeggyel rendelkező, de a légitársaság csődje miatt elutazni már nem tudó utasok kártalanítása - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A határidőig beérkezett mintegy 2300 igény elsődleges feldolgozását már befejezték, most a bekért hiánypótlásokat tekintik át. A kártalanítottak pontos száma és a kifizetett összeg így egyelőre nem ismert. ► MTI Távozó vezetők a Rábánál Rendkívüli közgyűlést tart június 19-én a Rába: a tárgyalást a szavazatok 76,79 százalékával rendelkező részvényes, a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezte - írta a Portfolio.hu. A cég azt is közölte, hogy Martin Olivér igazgatósági tag 2012. június 18-i hatállyal tisztségéről lemond. Emellett Benedek János, a felügyelőbizottság és egyben az audit bizottság elnöke, Varga Zoltán és Sándorfi Balázs a felügyelőbizottság tagjai és egyben az audit bizottság tagjai is tudatták, hogy a rendkívüli közgyűlés napjával lemondanak tisztségükről. Az állam néhány hónapja szerzett mintegy 8 milliárd forintért többségi tulajdont a patinás magyar járműipari vállalatban. ► NÉPSZAVA Visszaesett a német kiskereskedelem Kétéves mélypontra csökkent áprilisban a német kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékos visszaesést mutatott a német szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint. A német kiskereskedelmi szövetség idén 1,5 százalékos forgalomemelkedéssel számol a növekvő foglalkoztatás és az erősödő bérkiáramlás miatt. Januártól április végéig összesítve 2,7 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése, smti FOTÓ: VAJDA JÓZSEF FOTÓ: K2 PRESS