Népszava, 2012. június (139. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-01 / 127. szám

Árfolyamok B-JiláifcjfcfJ dj­«npix»pl»C Ok 11. forint/euró 302,1 >7 -0,44% O fo­ri­n­t/dollár 204,01 -0,16% O fo­rint/sviki frank 201,93 -0,41% O rjyiJsJra fertile gjierapuWtófieiih : takar rúg/, lefícdaii '.V ifi 30 Ér téktozs elek H-ffi Ü3W 4M (»1« m k x " ár "jflo 4 ír Tir ft »niití' r+is¥éi'í*ft Mól iSűűöft +13S* MTeltftorn Ft i .uv. OTP 1 Si* ft '3.5Ä Pldttt-r ÜVLXJft ti,l»% DAX Frankfurt \ ryyg KJ r'S tim :iä> Ki Hö> ni FT5E-1WL**d*rt OVII. HH SS Vi, Csütörtökön történt LMutang i.irran.i a |OÚ Formt tóriili UhHjét sí túrd IfÜrtfM h<)riip af türfipai KóTporiti H,irft IEK6I biq*l«iuMre. miu*riM s magyjr ,cgyBiirfti(orvíny riíÚKul wm mrtHSwi fUggealrnífiíggel kapcso­­lón » dtíKj­ílyl.. gyMűniííMl nfMjúlE a­r­awn sc­rtócsj*ilr. A Bjir>i fWiiiErtiMjííide lí­xtvíryiiníew D.3 fi uAra’riMH plumbon zftn. S.­­ IKIV ríS £ i,+-lyta. korai­­ ff OTP rt Iríj n.i^yotat­­ i 13,5 szirjlakj, in j 4 Rfthlur pipíji kijr Ukíi-If l kai frrttfc i ilJBcc, min a ra­nd­ói 73 Aitóf. Akiséi UHpOKíjek ,i? wibaíi Iliül ma sál buktaft a K­öfD&tóftá OC PanmíÁi 11, 97 t 5:.ir csaknem 10 97 Álla­hí Nyomd* 7 uAuMai­ntuftei I É7 ÉrtékéMf. Árutőzsdék Cnud C 0 Idj tolfc'Törfk) 17,51 -1 M% O Mikiül ixáHilAuu­­ fjagi.ivi Arany 1576,60 +1,71% Ö­­ jn liíI tMi­­­ d SIL Bna o UntnL wij 648,75 -0/19 %a falus* ZJö.'fitaira IrtAff-Jil^í riWdwto nfl­ í7fi«roAKi>k Üzemanyafúrah 4 7i E» KH EJt ÜL ill JS EH f« IMI EiL 1JL ÁrtapdiBt. a kuFokndi ci.it JG- fo titi­a «Tévéi is "tűiOötő. 6110 61» H ® Vr HO- ^ «0 l?K 00 !Mt H* fl* ft* A kormányfő ígéretei ellenére nem látszanak a munkahelyteremtés feltételei a gazdaságban Vágyálom az 5 millió adózó irreális abban gondol­kodni, hogy Magyaror­szágon a közeljövőben 5 millió munkahely lesz, ha csak nem számítjuk hozzá a feketemunká­sokat is. Közmunkások­kal ugyan fel lehet tur­bózni a számokat, de az nem valódi munka, hi­szen az állam az egyik zsebből a másikba teszi át a pénzt, így Orbán legújabb elképzelése csak vágyálom marad. FÜSI PIROSKA A vágyak szintjén elképzel­hető, hogy 5 millió mun­kahelye legyen Magyaror­szágnak, a valóságban azon­ban kevésbé - mondta érdeklő­désünkre Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoz­tatáspolitikai kutatásvezetője Orbán Viktor nyilatkozata kap­csán. A kormányfő azt mondta: „Magyarország legfontosabb célja, hogy minél hamarabb 5 millió dolgozó és adófizető em­bere legyen. Ha 10 millióból nem dolgozik legalább 5 millió, akkor csak külföldi hitelekkel tudunk talpon maradni, ami pedig azt jelenti, hogy a saját munkánkból nem mi fogunk gyarapodni, hanem azok, akik a hitelt adták és a kamatokat szedik. Ma körülbelül 3 millió 750 ezer ember dolgozik és adó­zik. Amikor a kormányzást át­vettem, 2 millió 600 ezren fizet­tek adót. Tehát jól haladunk, de még több munka kell. Nem is csak munkahely, hanem érté­ket teremtő munka, mert ha csak munkahely van, de nem teremtünk értéket, ugyanolyan bajt csinálunk, mint amilyent orvosolni szerettünk volna.” A számok kissé zavarosak - hívta fel a figyelmet Adler Judit -, mert 2,6 millió volt az alkal­mazottak száma 2010-ben, a vállalkozókkal együtt már 3,6- 3,7 millió embernek volt „mun­kahelye”. Eltekintve a részletek­től, a lényeg az, hogy 5 millió foglalkoztatott, hacsak nem te­szik általánossá a közmunkát, akkor nemigen lesz. A közmun­ka pedig egyrészt nagyon drá­ga, másrészt nem tekinthető valódi munkának. Más szakértők is megerősí­tették, hogy hiba lenne köz­munkásokkal szépíteni a fog­lalkoztatottsági adatokat, hi­szen ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba rakja át a pénzt. Mégiscsak nevetséges lenne, ha abban hinne a kor­mány, hogy a közmunkások húzzák fel a gazdaságot, az ő adójuk javítja az államháztar­tást, a 40-50 ezer forintos fize­tő tőke kivonul, a beruházások leálltak, nincsen háttere új állások kialakulásának résükből pedig felpörgetik a fo­gyasztást. Egymillió új munkahelyet kell létrehozni 10 év alatt - mondta korábban Orbán. Erős ígéret volt, ami eddig nem telje­sült - ez szivárgott ki idén feb­ruárban a Fidesz egri frakció­üléséről. A kormány hivatalba lépése óta így alakultak a cso­portos leépítések: 2010-ben 9407, tavaly 11 454 embert küldtek el, összesen 20 861-et. A versenyszférában most nem látszanak a munkahely­­teremtés feltételei - hangsúlyoz­ta Adler Judit. A nemzetközi konjunktúra sem elég élénk eh­hez, a magyar beruházások pe­dig gyakorlatilag leálltak, a működő tőke nem özönlik ha­zánkba, vagyis hiányzik a hát­tere annak, hogy hirtelen ren­geteg új munkahely alakuljon ki. A hagyományos költségveté­si szférában a kormány is nyomja kifelé a foglalkoztatot­takat a hiánycél tartása érde­kében. A GKI a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen vizsgála­tot végzett arról, hogy ha 1 mil­lió embert a vállalkozási szférá­ba akarna bevonni az ország, akkor ahhoz milyen gazdasági növekedésre és beruházásra lenne szükség. Kiderült, hogy ettől nagyon messze vannak a magyarországi mutatók. Magas István, a Corvinus Egyetem Vi­lággazdasági Tanszékének ve­zetője lapunknak azt mondta, hogy a kormány legnagyobb té­vedése az elmúlt két évben az egymillió munkahely ígérete. Még akkor is, ha ezt tíz évre gondolták, hiszen az évi száz­ezer is nagyon sok. Elképzelhető Adler Judit sze­rint az is, hogy ha fordulna a kocka, és elég álláshelyet kínál­nának a cégek, akkor foglal­koztatottból lenne hiány, mert akik napjainkban kiszorulnak a munkaerőpiacról, azok na­gyon kedvezőtlen adottságok­kal rendelkeznek: idősek, kép­zetlenek, lakhelyüknek kedve­zőtlen a földrajzi elhelyezkedé­se, így nem igazán tudnak dol­gozni. A munkaerő-tartalék, ha lenne is egy konjunkturális fel­lendülés, félő, hogy nem lenne alkalmas a munkaadóknak, így az történne, mint a 2000-es évek elején, amikor be kellett hozni a szlovák, a román és az ukrán munkavállalókat. A megrendelések csökkenése és az elvárt béremelés miatt idén nagyjából egy százalékkal csökkenhet a foglalkoztatott­ság. „Az ipar megrendelései va­lószínűleg visszaesnek. Ha ke­vesebb a megrendelés, akkor kevesebbet foglalkoztatnak. Az építőiparnak eddig is kedvezőt­len volt a helyzete, ennek továb­bi romlására számítunk” - mondta a GKI foglalkoztatáspo­litikai kutatásvezetője. Szakértők szerint egyébként elképzelhető, hogy Orbán Vik­tor miniszterelnök az 5 millió munkahelyes álomban azokra is gondolt, akik nem legálisan dolgoznak. A feketemunkáso­kat figyelembe véve ugyanis már valóban összejöhet ez a szám. 40 éves mélyponton a beruházások A beruházások 8,6 százalékkal csökkentek az első negyedévben tavalyhoz képest, az előző negyedévhez képest pedig 4,2 száza­lékos volt a visszaesés - jelentette tegnap a KSH. Gyakorlatilag leálltak a versenyszférában a beruházások, ami példátlan. Meg­tévesztő lehet ugyanakkor az Audi, az Opel és a Mercedes fej­lesztése, ám ezek a korábbi években indultak el, és mára értek be. Több mint negyven éve, 1971 óta nem volt olyan alacsony, 19 százalék a GDP-hez viszonyított beruházási ráta, mint napja­inkban. Ahhoz, hogy érdemi, növekedést serkentő beruházási ütem valósuljon meg, körülbelül 30 százalékos rátára lenne szükség. Míg Orbán Viktor és a Fidesz újabb győzelemről beszél, a tények azt mutatják: sem a beruházások, sem a munkahelyek nem bővülnek Magyarországon. RÖVIDEN A kormány kárt okoz a turizmusnak A rossz gazdasági helyzet és a kormány intézkedései egyaránt hozzájárulnak a turizmus bizony­talan helyzetéhez - hívja fel a fi­gyelmet az ágazat problémájára a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, valamint a Magyar Utazásszervezők és Utazásköz­vetítők Szövetsége. Egy-két évig biztosan nem várnak növeke­dést, pedig az európai turizmus a fellendülés jegyeit mutatja. Bánki Erik, az Országgyűlés tu­risztikai bizottságának fideszes elnöke eközben arról számolt be, hogy az ágazat egyre jobb helyzetben van, és 2014-re száz­ezer új munkahely létesülhet. ► MTI Alig adnak hitelt a pénzintézetek Nyolc éve nem hiteleztek fo­gyasztási célra ilyen keveset egy hónap alatt a bankok, mint idén áprilisban: a szektort terhelő in­tézkedések - a végtörlesztés, az árfolyamgát és a pénzügyi tranz­akciós adó - mind arra ösztönzik a pénzintézeteket, hogy vissza­fogják és megdrágítsák a hitelei­ket. A lakáskölcsönök esetében tizenegy éves mélypontra esett a hitelkihelyezés. A kölcsönök át­lagos költsége 12,4 százalék volt idén áprilisban. A lakosság betét­állománya csökkent ugyan, de így is három százalékkal maga­sabb volt, mint tavaly áprilisban a NÉPSZAVA Nyárra kárpótolják a Malév-utasokat Az előzetes tervek szerint a nyá­ron lezárulhat a Malév-jeggyel rendelkező, de a légitársaság csődje miatt elutazni már nem tudó utasok kártalanítása - kö­zölte a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium. A határidőig beérke­zett mintegy 2300 igény elsődle­ges feldolgozását már befejez­ték, most a bekért hiánypótláso­kat tekintik át. A kártalanítottak pontos száma és a kifizetett ös­­­szeg így egyelőre nem ismert. ► MTI Távozó vezetők a Rábánál Rendkívüli közgyűlést tart júni­us 19-én a Rába: a tárgyalást a szavazatok 76,79 százalékával rendelkező részvényes, a Ma­gyar Állam képviseletében eljá­ró Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. kezdeményezte - írta a Portfolio.hu. A cég azt is közölte, hogy Martin Olivér igazgatósági tag 2012. június 18-i hatállyal tisztségéről lemond. Emellett Benedek János, a felügyelő­bizottság és egyben az audit bi­zottság elnöke, Varga Zoltán és Sándorfi Balázs a felügyelő­bizottság tagjai és egyben az audit bizottság tagjai is tudat­ták, hogy a rendkívüli közgyűlés napjával lemondanak tisztsé­gükről. Az állam néhány hónap­ja szerzett mintegy 8 milliárd fo­rintért többségi tulajdont a pati­nás magyar járműipari vállalat­ban. ► NÉPSZAVA Visszaesett a német kiskereskedelem Kétéves mélypontra csökkent áprilisban a német kiskereske­delmi forgalom­ az egy évvel ko­rábbihoz képest 2 százalékos visszaesést mutatott a német szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint. A német kiskereskedelmi szövet­ség idén 1,5 százalékos forga­lomemelkedéssel számol a nö­vekvő foglalkoztatás és az erősö­dő bérkiáramlás miatt. Januártól április végéig összesítve 2,7 szá­zalékos volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése, smti FOTÓ: VAJDA JÓZSEF FOTÓ: K2 PRESS

Next