Népszava, 2012. szeptember (139. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
Gál András Levente szerint elvi kérdés, hogy a PTI anyagainak kétharmadát államosítanák Iratok nélkül távoztak A Politikatörténeti Intézet (PTI) szerint jogi, míg Gál András Levente leköszönő kormánybiztos szerint elvi kérdés az PTI levéltári anyaga nagy részének államosítása. Az eltérő álláspontok miatt - a kisajátításról rendelkező törvénymódosítás ellenére - nem tudtak megállapodni a felek. A tegnapi „kudarcos" egyeztetés újabb fordulója a jövő héten várható. LENGYEL TIBOR Budapesttől a 7034 kilométeres távolságra lévő New Yorkig tartó utat is le lehetne fedni azzal a PTI-ben őrzött jelentős mennyiségű irattal, amelynek tulajdonjogáról vita folyik. Ez az ott őrzött összes anyag kétharmada, melyet a kormányzat államosított, ám az iratokat kezelő PTI szerint ez nem jelenti azt, hogy automatikusan elszállíthatják. Erre ugyan tegnap még nem tett kísérletet a PTI épületébe érkezett hétfős szakértői stáb, csak az átadás-átvétel folyamatáról próbáltak megegyezni, de az alapvető nézetkülönbségek miatt ez is meghiúsult. Bár a levéltári szakemberekből L. Simon László kulturális államtitkár által kinevezett csoportot erősítette Gál András Levente is, ám a leköszönő (a jó állam koncepciójáért felelős) kormánybiztos utolsó munkanapját kénytelen volt eredménytelennek értékelni. A rövid megbeszélés után azt mondta, „kudarcos” volt az egyeztetés, mert „egymással konkuráló érvek” elhangzottak ugyan, de nem jutottak dűlőre. Szerinte a kormány álláspontja az, hogy a levéltári törvény rendezi a kérdést, „ezek az iratok állami tulajdonúak (...) a Nemzeti Levéltárban a helyük.” A több évtizedet felölelő iratanyagot - köztük például a KISZ és a Nőszövetség dokumentumait - húsz éve őrzi a PTI, ezalatt kezelték, kutathatóvá tették, gondoskodtak az állagmegóvásról. Ám a levéltári törvény idén júniustól hatályos módosítása ezeket az anyagokat egy tollvonással államosította. A jogszabály szerint az egykori állampárt - az MDP és az MSZMP -, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteik, illetve a SZOT és az ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik, ezért az országos levéltárhoz kerülnek. A PTI főigazgatója, Földes György ugyanakkor a tegnapi egyeztetésen is elmondta, hogy álláspontjuk szerint az évtizedes kezelés révén az iratokat az intézet elbirtokolta. Ezért az intézet bírósághoz fordult a vitatott tulajdonjog megállapítása érdekében. Földes szerint az átadásátvétellel meg kellene várni a jogerős döntést, még akkor is, ha az eljárásnak nincs halasztó hatálya. Emlékeztetett, hogy alkotmányjogi beadványt is tettek, mert az alaptörvény szerint a kisajátítás csak azonnali kártalanítás mellett, kivételesen és közérdekből történhet. Egyelőre nincs egyetértés az átadás-átvétel ügyében Gál András Levente emlékeztetett egyébként arra, hogy 1992-ben is vittek már el „jogtalanul őrzött” iratokat, és szerinte akkor „fel sem merültek a mostanihoz hasonló kételyek”. Emlékezetes, húsz éve az 1948- 1989 közötti állampárti iratokat vették állami tulajdonba, a tagnyilvántartások - amelyek személyes iratok - az intézetben maradtak, akárcsak a Szociáldemokrata Párt, valamint az MKP 1944-1948 közötti dokumentumai, hiszen utóbbiak nem működtek állampártként. De a levéltárban MSZOSZ-tulajdonú szakszervezeti iratokat is kezelnek. Fenyegetésként is értelmezhető, hogy a kormánybiztos nem mulasztotta el figyelmeztetni a PTI-t arra: „a végrehajtás akadályozása, ellehetetlenítése kárigénnyel járhat.” Az egyeztetés talán a jövő héten folytatódhat, Gál András Levente abban bízik, hogy L. Simon László államtitkár addig közelíteni tudja az álláspontokat. Arra a kérdésre, hogy szóba került-e az államosítás miatti esetleges kártalanítás, azt felelte: itt nem pénzről van szó, hanem elvekről. Földes szerint azonban a jogról. Úgy vélte, az egyeztetés azért volt eredménytelen, mert a kormánybiztos nem tudott megfelelő felhatalmazást, államigazgatási határozatot mutatni. Megjegyezte, minden törvényt betartanak, de ragaszkodnak a jogorvoslathoz. Földes György az általa csak „rekvirálásnak” nevezett folyamatról azt mondta: 20 éve őrzik az iratokat, és költségeikhez tizenegy éve semmilyen állami támogatást nem kaptak. Földes György az intézet irattárában nincs mit tenni, ha be akarják tartani a jogszabályokat fotó:tóth gergő RÖVIDEN Esztergom nem akar inkasszót Az állami inkasszó felfüggesztését kéri Esztergom képviselő-testülete a nemzetgazdasági minisztertől - ezt egyhangúlag szavazta meg a testület. Indoklásként elhangzott: Esztergom a fizetésképtelenség szélén áll, de a 733 milliós inkasszó felfüggesztésével elérhető, hogy a város alapszinten működjön és végrehajthassa az adósságrendezést. Az állam ugyan - éppen a város anyagi gondjai miatt - átvette az esztergomi intézményeket, ám az önkormányzattól inkasszóval leemeli ezek működtetési költségét, emiatt a költségvetésében 1,1 milliárdos a hiány.Tétényi Éva független polgármester bejelentette: a városnak több tízmilliós, 90 napos lejárt tartozása van, a testületnek ezért a törvények szerint kötelező új adósságrendezést indítani, de ezt a fideszes többség leszavazta. ► MTI Szegedi zsidó szabadegyetemre jár Újabb állomásához érkezett a zsidó származására későn eszmélő, majd a Jobbikból kilépett, de a párt egykori nagy radikálisaként ismert Szegedi Csanád sajátos Canossa-járása: beiratkozott ugyanis a Zsidó Tudományok Szabadegyetemére, és jár is az előadásokra. A Magyar Hírlap arról is írt, hogy Szegedi már az óbudai zsinagógát is felkereste. Szegedi még július végén lépett ki a pártból azután, hogy elismerte: zsidó felmenői vannak, amiről - állítása szerint - tavaly decemberig nem tudott. Lemondott jobbikos funkcióiról, csak EP-képviselőségéről nem. Később meglátogatta Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját, akitől elnézést kért zsidóellenes megnyilvánulásaiért, és azt ígérte, ellátogat Auschwitzba is. ► NÉPSZAVA Már kétezren az új szakszervezetben Több mint kétezren csatlakoztak a Közmunkások Szakszervezetéhez-jelentette be Nyakó István szocialista képviselő, a szervezet társelnöke. A szerveződés „gyújtópontja" Borsod megye, a tagdíj pedig 5 forint. A szervezet tagjai négy újabb követelést fogalmaztak meg a kormányhoz. Az első, hogy 47 ezer forintból nem lehet megélni, épp ezért kérik azt a plusz 13 ezer 200 forintot, amelyet kivett a kormány a közmunkások zsebéből. Korábban ugyanis 60 ezer 200 forint volt a bérük. Második a heti bérezéssel kapcsolatos, ami miatt nem tudnak sárga csekket befizetni, a közüzemi díjakat sem lehet részletekben fizetni. Harmadikként említették azokat a térségeket, ahol egyáltalán nincs munkalehetőség, és sorállás van a közmunkáért is. Ebben az esetben azt kérik, hogy legalább egy kenyérkereső lehessen minden családban. Negyedik pontként pedig a szabadságolás időtartamát nevezték meg, amely hátrányosan különbözteti meg a közmunkában nyolc órában dolgozókat. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA Kórházak fizetik a börtönmunkát is BÍRÓ MARIANNA Ár, minőség, mennyiség nem számít. Ezt üzeni legalábbis az Orbán-kormány egy tavalyi rendelete, amely egyre nagyobb bosszúságot okoz az idén államosított kórházaknak. Az egészségügyi intézmények ugyanis az államosítás révén szintén az úgynevezett „kedvezményezettjeivé” váltak annak a tavaly márciusban elfogadott kormányrendeletnek, mely „a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről” szól. Az Orbán Viktor által szentesített jogszabály szerint az állami kórházakat „kötelezettség terheli”, hogy vásárolják meg a kötelezően foglalkoztatott fogvatartottak által létrehozott termékeket. Még akkor is, ha a büntetés-végrehajtási intézményekben készült eszközöknek sem az ára, sem a minősége, de még az előállítható mennyiség sem a legmegfelelőbb a betegellátás számára. A rendelet szerint ugyanis a fogvatartottakat foglalkoztató intézmények által tett „tárgyalási ajánlatot a kedvezményezett köteles elfogadni”, még akkor is, ha az akár 20 százalékkal drágább, mint egy privát cég ajánlata, vagy épp a kórházi, betegellátási igényeknek nem felel meg. Ha pedig mégis máshonnan rendelnének, akkor a kórházaknak, mint az eszközbeszerzés lefolytató szervezeteknek „hitelt érdemlően bizonyítani” kell azt, hogy a büntetés-végrehajtás részéről érkezett ajánlat nem megfelelő. Erre a rendelet szerint „független szakértőt” kell alkalmazni, ám a helyzet pikantériája, hogy „független szakértőként az igényelt termék vagy szolgáltatás tárgya szerint illetékes szaktárca szakembere járhat el”. Egy minisztériumi dolgozótól kell tehát szakvéleményt kérni, sőt, az állami intézményeknek fizetniük is kell az állami alkalmazott szakvéleményéért, hiszen a rendelet szerint „a független szakértő igénybevételével kapcsolatos költségeket a Felek közösen viselik”. BKV: nem tetszik a buszkiszervezés Nem ért egyet a BKV két szakszervezeti vezetője azzal, hogy a cégen belül az autóbusz- és trolibuszüzem külön részlegbe (divízióba) kerüljön. Nemes Gábor szerint csak akkor lehet eredményes a leválasztás, ha rendezik a BKV jelenlegi, 60 milliárd forintos külső adósságát. Gond az is - tette hozzá -, hogy 150 új, alvállalkozói busz forgalomba állításával 450 BKV-s munkahely kerül veszélybe. Gulyás Attila szerint pedig a cél az, hogy az autóbuszos üzem költségei kimutathatók legyenek, így rávilágítva arra, hogy olcsóbb tud-e lenni a BKV üzemeltetése az alvállalkozókénál. Ezt a célt viszont a busz és a troli egy divízióba szervezésével nem érik el, mert összemosódik a két üzem költségigénye - tette hozzá. Megírtuk: a BKV szétdarabolásának elindításáról csütörtökön döntött a cég igazgatósága. A döntést a két hét múlva esedékes következő ülésen erősítik meg formálisan, de tény, hogy október 1-jétől a cégen belül összevonják, egyúttal el is különítik a busz- és a troliágazatot. MTI-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Mesterházy ismét a Szocintern alelnöke Újraválasztották a Szocialista Internacionálé alelnökének Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét a Fokvárosban rendezett XXIV. tisztújító kongresszuson. A most megválasztott új elnökség elkötelezett a sikeres válságkezelésben, a szociális biztonság növelésében, a szegények és gazdagok közti egyre mélyülő társadalmi és szociális különbségek fokozatos kiegyenlítésében. A több mint 100 párt és 400 delegált részvételével összehívott kongresszust „Az Új Nemzetközösség és a Szolidaritás Új kultúrája” címmel rendezték meg. Ez az első alkalom, hogy Afrikában hívták össze a kongresszust, ennek apropóját többek között az Afrikai Nemzeti Kongresszus centenáriumi ünnepsége adta. A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista-szociáldemokrata mozgalom része, tagja az Európai Szocialisták Pártjának és a Szocialista Internacionálénak, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Mesterházy Attilát idén január végén választották ez utóbbi szervezet alelnökévé. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Újra bizalmat kapott a tisztújításon fotói Tóth Gergű