Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-12 / 240. szám

8 NÉPSZAVA VILÁG 2012.OKTÓBER 12.,PÉNTEK Putyin megsértődött, Erdogan cáfol - orosz-török diplomáciai konfliktus Kérdéses, ki mond igazat Orosz-török diplomáciai botrányt kavart a szerdán Törökországban eltérített szír utasszállító repülőgép ügye, ugyanis orosz utasai (és állítólag orosz fegy­verrakománya is) voltak a gépnek. Vlagyimir Putyin orosz államfő meghatáro­zatlan időre lemondta hétfőre tervezett ankarai látogatását. A török hatósá­gok estefelé már azt közölték, hogy nem az incidensnek köszönhető a halasz­tás. Putyin egy október 8-i telefonbeszélgetés során egyeztetett erről Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel. A török-orosz együttműködési bizott­ság harmadik ülését december 3-án tartják meg. I­llegális fegyverszállítmányt gyanítottak a török hatósá­gok a Damaszkuszból indu­ló Airbus A320 típusú repülőn, mivel a 180 személyes gépen csupán 30 utas volt. Törökor­szág még tavaly fegyverszállítá­si embargót vezetett be Szíria ellen, kiemelten figyeli a török légtérbe érkező szír gépeket, be­leértve az utasszállítókat is. A török külügyminiszter szerint azért került sor az intézkedés­re, mert olyan információkat kaptak, hogy a gép utasterében „nem polgári rakományt” szál­líthatnak. Damaszkusz légi kalózko­dásnak minősítette az esetet, azt kifogásolta, hogy nem fi­gyelmeztették előre a pilótát, a török vadászgépek pedig annyi­ra megközelítették az utasszál­lítót, hogy már balesetet koc­káztattak, a földre kényszerített gép személyzetét pedig megbi­lincselték, és fegyvert fogtak rájuk. Török hivatalos közlés szerint a lefoglalt rakomány szállítása polgári gépen sza­bálytalan, de annak mibenlété­re nem tért ki a közlemény. Török sajtóinformációk sze­rint a lefoglalt rakomány har­cászati eszközökből állt, a BBC viszont arról számolt be, hogy az egyik utas szerint nem fegy­verek, hanem pótalkatrészek voltak, melyeket egy orosz üz­letember exportált Szíriába. A hivatalos orosz állami fegyver­exportőr, a Roszoboronekszport azonnal közölte, nincs informá­ciójuk a gépen szállított eszkö­zökről, és semmi közük sincs azokhoz. Recep Tayyip Erdogan az esti órákban megerősítette a fegyverszállítmány tényét. Az orosz-török diplomáciai feszültség annak következté­ben pattant ki, hogy a 30 utas­ból 17 orosz állampolgár volt. Moszkva azzal vádolta Török­országot, hogy veszélyeztette állampolgárai életét, akik több órán át vesztegeltek Ankará­ban, ennek ellenére a török ha­tóságok nem értesítették azon­nal az orosz diplomáciai képvi­seletet. Az oroszok magyarázatot kö­veteltek Törökországtól. A Kreml szóvivője közölte: Vlagyi­mir Putyin orosz államfő meg­határozatlan időre lemondta az október 15-re tervezett ankarai útját, egyben az orosz-török együttműködési bizottság ülé­sét. A délután folyamán viszont Ankara hivatalos közlemény­ben tudatta, hogy az elmaradt bizottsági ülést december 3-án tartják meg. Sőt e közlemény szerint nem a repülőgép-inci­dens miatt halasztódik az orosz államfő útja, hanem arról már október 8-án megegyezett Putyin és Recep Tayyip Erdo­gan török kormányfő. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elmarad Erdogan és Putyin hétfői találkozója fotó:europress/gettyimages/sashamordovets Harckészültség­ben a török hadsereg A NATO-berkekből származó információk szerint tegnaptól foko­zott harckészültségbe helyezték a török fegyveres erőket, adta hírül az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség. Úgy tudják, a NATO ve­zetése folyamatosan figyeli a Szíriát-török határon kialakult hely­zetet, és úgy ítéli meg, hogy a lehető legkedvezőtlenebbül ala­kul Damaszkusz és Ankara viszonya. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kedden újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak joga van megvédeni ma­gát a nemzetközi jog keretein belül, és szükség esetén a NATO szolidaritására is számíthat. A főtitkár egyben kérte a NATO-tag Törökországot, hogy tegyen meg mindent a konfliktus kiszéle­sedésének elkerülése érdekében. Sajtóinformációk szerint a tö­rök kormány és a hadsereg minden eshetőségre felkészülve öt­pontos tervet dolgozott ki, nem zárva ki a légierő és a szárazföl­di erők bevetését sem. RÖVIDEN Elfogatóparancs a miniszterelnök ellen A thaiföldi legfelsőbb bíróság el­fogatóparancsot adott ki csütör­tökön az önkéntes száműzetés­ben élő korábbi miniszterelnök, Takszin Sinavatra ellen, mert nem jelent meg perének tárgya­lásán. A bíróság szerint Takszin tudta, hogy mikor lesz bírósági meghallgatása, amelyen 26 alpe­restársa meg is jelent. A volt kor­mányfőt és társait hűtlen keze­léssel vádolják. Az állami tulajdo­nú Krung Thai Bank Takszin hiva­tali ideje alatt 11,58 milliárd baht, körülbelül 377 millió dollár érté­kű kölcsönt folyósított a Krisha­­mahanakorn Plc. ingatlanfejlesz­tő társaságnak. Korábbi visszafi­zetetlen adósságai miatt a céget akkor már kizárták az állami köl­csönügyletekből. Takszint a 2006-os katonai puccs távolítot­ta el a kormány éléről. Külföldre szökött, hogy elkerülje kétéves börtönbüntetését, amelyet a bí­róság összeférhetetlenség vádjá­val szabott ki rá. Ügyének tár­gyalását a legfelsőbb bíróság ha­tározatlan időre elhalasztotta. A NÉPSZAVA Alelnöke lesz az utódja? Kinevezte tegnap alelnökét a hét végén újraválasztott venezuelai elnök, Flugo Chávez. A 2006-tól külügyminiszteri tisztséget be­töltő Nicolas Maduro lesz ezen­túl Venezuela második embere. Maduro buszsofőrként kezdte, mára viszont közismerten az el­nök egyik legközelebbi tanács­adója. A 49 éves férfi gyakran lát­ható Chávez társaságában, ezért az egyik legvalószínűbb utódnak tartják az elnöki székben. Amennyiben a rákbetegség is­mét elhatalmasodna Chávezen, és emiatt a hatéves elnöki man­dátum utolsó két évében lemon­dásra kényszerülne, a következő választásokig Maduro gyakorol­ná az elnöki jogköröket - olvas­ható a BBC híradásában. Ha az elnök mandátuma első négy évében válik képtelenné a hata­lomgyakorlásra, akkor új válasz­tásokat kell kiírni, és az alelnök csak a 30 napos átmeneti idő­szakban kormányoz. Hugo Chávez viszont már nem első mandátumát tölti, 1999 óta folymatosan Venezuela elnöke. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Újabb amerikai követségi áldozat Maszkos támadók gyilkolták meg tegnap a jemeni amerikai nagykövetség alkalmazottját, Kaszem Aklan biztonsági főnö­köt. A Reuters tudósítása szerint az amerikai nagykövetség helyi munkatársára munkába menet támadtak rá a fegyveresek a fő­város központjában. Nem hiva­talos bejelentés szerint az elköve­tők minden bizonnyal vagy az al- Kaida, vagy a terrorszervezettel kapcsolatban álló valamely mili­­táns iszlám csoportosulás tagja. Az al-Kaida jemeni szárnya már több hasonló akciót hajtott vég­re. Az Egyesült Államok által tá­mogatott jemeni biztonsági erők­kel állandó harcban állnak, és az utóbbi időben egyre gyakrab­ban intéznek támadást politiku­sok és hivatalos személyek ellen. ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Médiasztár lett Orbán nemzetstratégája Sajtótájékoztatón tiltakozott tegnap Horia Grama szociálde­mokrata román politikus, amiért Orbán Viktor magyar miniszterelnök „ismét beavat­kozott Románia belügyeibe”. Grama nem azt kifogásolta, hogy a magyar miniszterelnök a Máérton román nacionalista fordulatról beszélt, nyilvánva­lóan a tavasz óta kormányzó szocialista pártra utalva, vagy hogy azt is elmondta, „a román patriótáknak” szurkol a decem­beri választáson. A székelyföldi román szociáldemokrata politi­kus azt nem tartja elfogadható­nak, hogy egy magyarországi közintézmény, a Nemzetstraté­giai Intézet megalapítására egy romániai pártelnököt, jelesen Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét kérte fel. Ez a gesz­tus nem a jószomszédi viszonyt szolgálja, ehhez hasonló esetek­re nincs szükség a román-ma­gyar viszonyban - mondta. Gra­ma úgy vélekedett, hogy „Or­bán Viktor, akinek népszerűsé­gi mutatói kezdenek rosszul alakulni Magyarországon”, fi­gyelme romániai választók sza­vazataira számít. Szász kinevezése és az inté­zet létrehozása nem kerül le a romániai magyar lapok címol­daláról. Döbbenet, meglepetés kísérte a bukott politikus felfe­lé buktatását. Olyan vélemé­nyek is megfogalmazódtak, hogy Orbánnak ez a döntése a nem­zetpolitika kigúnyolását jelenti. A maszol.ro hírportál arról írt, hogy a Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium köteléké­ben működő Nemzetpolitikai Államtitkárság által tavaly élet­re hívott Nemzetpolitikai Kuta­tóintézet, amelynek ugyanaz a hatásköre, mint a tervezett újé, a sajtóból értesült a döntésről. A kutatóintézet már elkészítet­te, a tavalyi Máérton be is mu­tatta a nemzetstratégiát, amely­nek kidolgozására jönne létre a Szász által vezetett intézet. G.M. Csökkent az izraeli ellenzék népszerűsége Kedden jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az előrehozott választásokat, teg­nap kaptak nyilvánosságot az első közvélemény-kutatások. Ezek szerint a Likud vezet, emelheti mandátumai számát 27-ről 30-ra, a kormányzó jobb­oldali blokk összképviselőinek száma 67-ről 69-re nőhet. Mivel Ehud Barak Függetlenség frak­ciója az előrejelzések szerint nem szerez mandátumot, a többletet Netanjahu Likudja és Avigdor Lieberman külügymi­niszter pártja hozhatják, a val­lásos pártok frakciója egyman­­dátumos növekedésben re­ménykedhet. A baloldali-ellenzéki pártok támogatottsága visszaesett a nyári eredményekhez képest. A Munkapárt 17, az új formáció, az Auid ugyanennyi, a Kadima viszont csupán 7 mandátumra számíthat. Az arab pártok kö­zös platformot terveznek, együttesen 10-12 mandátumot nyerhetnek el. Mahmud Abbász palesztin elnök nyilatkozatban jelezte, az ENSZ Közgyűlése várhatóan november 15-én úgy dönt, biz­tosítja a nem tagállami státust a palesztinok számára, elis­merve ezzel a de facto függet­lenséget az 1967-es határok mentén. Amennyiben ez bekö­vetkezik, a rámalláhi kormány­zat kész tárgyalásokat kezde­ményezni Izraellel, s mielőbb végső, a nemzetközileg támoga­tott feltételek szerinti béke­egyezményt aláírni. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Ismét német orvosok veszik át Timosenkót Kijev Európára kacsint Október 28-án rendeznek par­lamenti választásokat Ukrajná­ban. Az Európai Unió továbbra sem kíván tárgyalóasztalhoz ülni Viktor Janukovics rezsim­­jével a Julija Timosenko helyze­te miatt elhalasztott társulási egyezmény ügyében, ezért Kijev a NATO-nál igyekszik jó ponto­kat szerezni. Ukrajna számára prioritás, hogy a NATO vezetése alatt bé­kefenntartó műveletekben ve­gyen részt - jelentette ki Brüs­­­szelben Dmitrij Szalamatin uk­rán védelmi miniszter, aki Ale­xander Vershbow NATO-főtit­­kárhelyettessel tárgyalt. Az együttműködés több területre kiterjed, mint például a lősze­rek és kézifegyverek semlegesí­tésére is, jelentették az ukrán hírportálok. A NATO-partnerség felmuta­tása azért volt fontos a kor­mánynak, mert James Sherr, a Chatam House londoni politi­kai kutatóintézet osztályvezető­jének nyilatkozata a kampány­ban nemkívánatos nyilvános­ságot kapott. A brit szakértő ál­lította, hogy mindaz, amit Vik­tor Janukovics ukrán államfő tesz, ellentmond az európai in­tegrációs folyamat szellemisé­gének. „Ha a továbbiakban is így lesz, akkor idővel az EU semmit sem tehet, a NATO-nak nem lesz szüksége Ukrajnára, majd pedig Oroszország fogja manipulálni Ukrajnát, és nyo­mást fog gyakorolni rá”. Talán az sem kampány­független, hogy az egészségügyi miniszterérium tegnap bejelen­tette­­ Timosenkóhoz október 14-15-én ismét német orvosok érkeznek, folytatódik a volt mi­niszterelnök német orvosok ál­tal megtervezett kezelése. Az ukrán kampányfinis egy­re több meglepetést tartogat. Egyelőre a Régiók Pártja vezet, koalíciós partnere, a Kommu­nista Párt is 10 százalék fölött áll, ám az ellenzéki alakulatok is fokozatosan adják fel függet­lenségüket, és a győzelem érde­kében Timosenko zászlaja alá tömörülnek. A napokban szü­letett meg a megállapodás az Egyesült Ellenzék és Vitalij Klicsko 16 százalékos pártja között, kedden a másik, Andrij Sevcsenko aranylabdás futbal­listát is soraiban tudó ellenzé­ki alakulat, Natalija Korolevsz­­ka 2-3 százalékos pártja is je­lezte együttműködési szándé­kát NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next