Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. OKTÓBERI., HÉTFŐ Tisztán kormánypárti delegáltakból álló szavazatszámláló bizottságok alakulhatnak - Gondok lehetnek a bélyegzés körül Manipulálhatja a voksokat a Fidesz Rejtett megoldásokkal befolyásolhatja a 2014-es választások kimenetelét, sőt szakértők szerint tömeges választási csalások elkövetésére is alkalmas lesz a vá­lasztási eljárásról szóló kormánypárti törvényjavaslat, amelynek általános vitája folytatódik az Országgyűlésben. A választási feliratkozás intézménye már eleve korlátozza a szavazásra jogosultak számát, a törvényjavaslat azonban a szava­zatszámlálás átalakításával az eredmények manipulálását is lehetővé teszi. A minimális 5 főről 3-ra csökken a több szavazó­körrel rendelkező telepü­léseken a szavazatszámláló bi­zottság - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megvá­lasztott - tagjainak a száma - derül ki a parlament által már napirendre vett választási eljá­rási törvényjavaslatból. Ez ön­magában nem könnyíti meg a csalást, hiszen a hatályos tör­vény és a kormánypárti javas-Többféle lehetőség adódik a visszaélésekre l az is lehetővé teszi, hogy a je­löltet, illetve listát állító szerve­zetek - pártok, civilek -, vala­mint a független jelöltek továb­bi 1-1 szavazatszámlálót dele­gáljanak a testületekbe. Tóth Zoltán választási szak­értő azonban emlékeztetett: az ellenzéki pártok már a korábbi voksolások alkalmával sem mindig tudtak élni ezzel a jo­gukkal, mert nem voltak képe­sek mozgósítani szimpatizán­saikat. Ha nem tudtak jelölni, a testület létszámát póttagok­kal kellett kiegészíteni legalább 5 főre. A mostani törvényjavas­lat szerint viszont erre nem lesz szükség, hiszen 3 fő a minimá­lis létszám, így előállhat egy tisztán kormánypárti delegál­takból álló szavazatszámláló bizottság - tette hozzá Tóth Zol­tán. Legalábbis akkor, ha a he­lyi önkormányzat kormánypár­ti vezetésű, és az általuk vá­lasztott bizottsági tagok is az ő érdekeiket képviselik. Ráadásul a törvénytervezet szerint a kö­zös jelöltet, listát állító szerve­zetek - mint a 2010-ben közö­sen indult Fidesz és KDNP - önállóan is delegálhatnak 1-1 tagot, vagyis még több kor­mányhoz lojális tag összesíthe­­ti a szavazatokat. További visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy a törvényja­vaslat értelmében érvénytelen szavazólapnak számít az, amely nincs borítélra helyezve. Ez a hatályos jogszabály szerint nem feltétel. Mivel a számlálás a nyilvánosság kizárásával zajlik, a kormánypárti tagokkal fel­­duzzasztott, ellenzéki delegál­takat nélkülöző szavazatszám­láló bizottságokon múlhat an­nak eldöntése, hogy a szavazó­lap borítékban volt-e vagy sem, tehát hogy érvényes-e. Tóth emlékeztetett, a gyanúsan sok érvénytelen szavazat jelzésére 1994 óta alkalmaztak egy szoftvert, amely „riasztott”, ha a normálisnak mondható egy százalék felett volt valamely szavazókörben az ilyen voksok aránya. Ilyenkor azonnal vizs­gálóbiztost küldtek ki. 2010- ben azonban már nem hasz­nálták ezt a szoftvert, és vélhe­tően 2014-ben sem fogják. Ugyanúgy, ahogy azt a koráb­ban szintén alkalmazott másik szoftvert sem, amely a többször szavazókat volt hivatott kiszűr­ni - tette hozzá Tóth Zoltán. A szakértő emlékeztetett, hogy ezzel több száz kétszer vagy még többször szavazót lehetett „lebuktatni”. Újabb furcsaság, hogy a tör­vényjavaslat szerint akár érvé­nyes szavazatnak számíthat a helyi választási bizottság által nem felbélyegzett szavazólap le­adása. A hatályos törvény sze­rint érvénytelen az a szavazó­lap, amely nincs ellátva a hiva­talos bélyegzőlenyomattal vagy a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz. Az ilyen szavazólapon leadott voks tehát érvénytelennek számít. A kormánypárti jogszabályterve­zet szerint azonban egy szava­zat csak akkor érvénytelen, ha nem borítékba helyezték vagy több szavazatot tartalmazó sza­vazólapon van. Vagyis a felbé­lyegzés már nem feltétel. Ezt az indokolhatja, hogy a választási eljárásról szóló javaslat a ma­gyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampol­gárok számára lehetővé teszi a levélben történő szavazást. A tervezet szerint ugyanis a levél­ben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen - bélyegző helyett - a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tar­talmazza, hiszen a választópol­gár ebben az esetben nem jele­nik meg a szavazókörben, ahol szavazólapját bélyegzővel érvé­nyesítik. Így viszont kérdésessé válik a választási folyamat tisz­tasága, hiszen ellenőrzés nél­kül, tömegével kerülhetnek a szavazatszámlálók elé kérdéses hitelességű, tisztázatlan szár­mazási helyű szavazólapok. Emlékezetes, hogy az elmúlt években a Fidesz ellenezte leg­inkább a levélben szavazás módszerét. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Borítékban vagy kívüle - ezzel is lehet majd befolyásolni a voksolás eredményét fotó: vajda József Az Eötvös Károly Intézet nyolc pontban fordult a pártokhoz Alkotmányossági ajánlatMegkezdődik a bírók kényszernyugdíjpere Nyolc pontban fogalmazta meg az alkotmányosság helyreállí­tásával kapcsolatos tennivaló­kat az Eötvös Károly Intézet (EKINT), amely közös felelőssé­gükre figyelmeztetve fordult a független, demokratikus politi­kai erőkhöz a jobb- és a balol­dalon. A Majtényi László volt adatvédelmi biztos vezette szer­vezet szerint az alkotmányos­ságot a jogállami forradalom­ban meghatározott és az azt követő 20 évben formálódott al­kotmányos védelmi szinthez kell mérni. Az EKINT szerint a Nemzeti Együttműködés Rend­szerét fel kell számolni, az al­kotmányt helyreállító munká­ban pedig „a Fidesznek és veze­tőinek, akik az alkotmány el­pusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet sze­repük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszmé­nyét”. Javaslataik a követke­­zőek: 1. Az a jogrendszer, amely nem a közhatalmat, hanem in­kább a polgárok szabadságát szorítja korlátok közé, nem felel meg a modern alkotmányos­ság eszméjének. A szabadság ugyanis a közhatalom korlátja, a polgári szabadság tiszteletét pedig helyre kell állítani. Pél­dák: szabálysértéssé vált a haj­léktalanság, segéllyé változat­ták a rokkantak biztosítása alapú ellátását. 2. Ahol a független intézmé­nyek a kormányzat befolyása alá kerülnek, ott megszűnnek a hatalom korlátjaként működ­ni. A hatalmat ellenőrző és korlátozó intézmények függet­lenségét helyre kell állítani, a politikai kinevezetteknek a független intézmények éléről távozniuk kell. Példák: Orszá­gos Bírósági Hivatal, Médiata­nács. 3. Nem képes alkotmányként funkcionálni az az alaptörvény, amely szabadon átírható. Pél­dák: szűkítették az Alkotmány­­bíróság (Ab) hatáskörét, felelős­nek nyilvánították az MSZP-t a pártállam bűneiért. 4. Jogi kikényszeríthetőség nélkül az alkotmány jogi érte­lemben olyan, mintha nem is létezne. Az alkotmánybírásko­dás tekintélyét helyre kell állí­tani. Példa: szűkült az Ab-hoz fordulhatok köre. 5. Ahol az alkotmány és az azt végrehajtó törvények nem védik az egyes alapjogokat megfelelő garanciákkal a poli­tikai önkénnyel szemben, ott e jogok nem a hatalom korlátait jelentő szabadságjogok, hanem csak politikai deklarációk. Az alapjogok a jogállamban a köz­hatalom gyakorlóit korlátozzák. Az önkényeskedés ma intézmé­nyesülő rendszerét meg kell szüntetni. Példa: a TEK bírói engedély nélkül figyelheti meg titkosan és korlátlan terjede­lemben az állampolgárok ma­gánéletét. 6. Az az állam, amely ideoló­giát és történelemszemléletet tesz kötelezővé, nem tekint a polgáraira egyenlő méltóságú személyként. Az alkotmány ér­tékek foglalata és a haza min­den - bármilyen hitű és meg­győződésű polgárára­­ ugyan­olyan tisztelettel és figyelemmel tekint. Az alkotmány nem kép­visel sem ideológiát, sem vallá­sos, sem pedig vallástalan hi­tet. Példa: a kereszténység mint nemzetmegtartó erő az alaptör­vényben. 7. Ha a szabad és tisztessé­ges politikai verseny feltételei sérülnek, a kormány legitimi­tása megkérdőjeleződik. Hely­re kell állítani a szabad és tisz­tességes politikai versenyt a választási szabályok, a válasz­tókerület-határok, a kampány­szabályozás, a választójog és a médiaszabályozás felülvizsgá­lata során. Példa: a választói feliratkozás tervezett bevezeté­se. 8. Ahol az egyik demokrati­kusan hatalomra jutott többség az utódai hatalom gyakorlását igazolhatatlan módon megköti, ott a szabad választások értel­me is kérdéses. Helyre kell állí­tani a parlamentarizmus elve­in működő, a politikai váltógaz­daságot biztosító közjogi rend­szert. Példa: sarkalatos tör­vénybe foglalták az egykulcsos adót. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ B. I.M. Ma délután tárgyalja első ízben a luxembourgi Európai Bíróság a magyar bírák kényszernyug­­díjazásának ügyét. Magyaror­szág ellen az Európai Bizottság (EB) még az év elején indított kötelezettségszegési eljárást eb­ben az ügyben (is), majd - mi­után az Orbán-kormány sem­miféle elfogadható érvet nem hozott fel a független bírók el­mozdítása mellett, ám változ­tatni sem volt hajlandó - az EB az uniós bírói szervhez fordult. A Bizottság azt kérte a bíró­ságtól, hogy állapítsa meg: Ma­gyarország a kényszernyugdíj­­szabályokkal „nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavég­zés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános keretei­nek létrehozásáról szóló” uniós irányelvből eredő kötelezettsé­geit. A kötelezettségszegés alá­támasztása érdekében több ér­vet is felhoztak, ilyen például, hogy miközben a szabályozás egyértelműen életkoron alapu­ló diszkriminációt valósít meg, nem törvényes cél érdekében alkalmazzák, és az arányosság elvét sem tartják tiszteletben. Ráadásul a szabályozás „nem megfelelő és nem szükséges” az állítólagos - az Orbán-kormány által közölt - törvényes célok eléréséhez sem. Úgy vélték, a szolgálati jogviszony kötelező felső korhatárának 70-ről 62 évre történő, drasztikus csök­kentése nem koherens a nyug­díjreformmal sem, amely az ál­talános öregségi nyugdíjkorha­tárt a 2014-től 2022-ig terjedő nyolcéves időszakban 62-ről 65 évre fogja felemelni. Az EB sze­rint a kényszernyugdíjazás az érintett bírák, ügyészek és köz­jegyzők jogos érdekeinek arány­talan sérelmével jár. Emlékezetes, hasonló érve­léssel, de a bírói függetlenség csorbulásának megállapításá­val semmisítette meg a szabá­lyozást az Alkotmánybíróság (Ab). A kormány, illetve az új bírósági igazgatási vezető, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) azonban nem hajlandó végre­hajtani a döntést, így az Ab-ha­­tározat szövegét felhasználva továbbra sem helyezték vissza állásába az eltávolított csak­nem 200 bírót - köztük 121 bí­rósági vezetőt. Sőt szeptember­ben az Országgyűlés elé kerül­tek azok az alkotmány- és tör­vénymódosító javaslatok, ame­lyek a bírák nyugdíjkorhatárá­nak 62-ről 65 évre emeléséről szólnak, magyarán a Fidesz- KDNP továbbra sem nyugszik bele a bírók elmozdíthatatlan­­ságába. (Már öt kényszernyug­­díjazott bírót helyezett volna vissza tisztségébe a Zalaeger­szegi Törvényszék, de Handó Tünde hivatala két esetben fel­lebbezett.) A mai luxemburgi tárgyalás azért is jelentős, mert az EU bí­rósága gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Noha a mai első tárgyaláson ítéletet nem hoznak, a per hatással le­het az itthoni munkaügyi, va­lamint a strasbourgi emberi jo­gi bíróságon zajló mintegy 140 egyéni eljárásra is. Ismét módosíttatnák a médiatörvényt További két pontban ragaszkodik az idén májusban már korrigált médiatörvény módosításához az Európa Tanács (ET) - írta a Nép­­szabadság. A lap szerint a strasbourgi testület szakértői - bár a korábbi módosításokat nyugtázták - különösen a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság és egyben a Médiatanács elnökének ki­nevezésével kapcsolatban fogalmazták meg aggályaikat. A máju­si módosítások ezen nem változtattak, továbbra is a miniszterel­nök nevezheti ki a testület elnökét. Az ET nélkülözhetetlennek tartja a kiegyensúlyozottság biztosítására vonatkozó szabályozás megváltoztatását, mert az szerintük nem elég egyértelmű.

Next