Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-01 / 230. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. OKTÓBERI., HÉTFŐ Tisztán kormánypárti delegáltakból álló szavazatszámláló bizottságok alakulhatnak - Gondok lehetnek a bélyegzés körül Manipulálhatja a voksokat a Fidesz Rejtett megoldásokkal befolyásolhatja a 2014-es választások kimenetelét, sőt szakértők szerint tömeges választási csalások elkövetésére is alkalmas lesz a választási eljárásról szóló kormánypárti törvényjavaslat, amelynek általános vitája folytatódik az Országgyűlésben. A választási feliratkozás intézménye már eleve korlátozza a szavazásra jogosultak számát, a törvényjavaslat azonban a szavazatszámlálás átalakításával az eredmények manipulálását is lehetővé teszi. A minimális 5 főről 3-ra csökken a több szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megválasztott - tagjainak a száma - derül ki a parlament által már napirendre vett választási eljárási törvényjavaslatból. Ez önmagában nem könnyíti meg a csalást, hiszen a hatályos törvény és a kormánypárti javas-Többféle lehetőség adódik a visszaélésekre l az is lehetővé teszi, hogy a jelöltet, illetve listát állító szervezetek - pártok, civilek -, valamint a független jelöltek további 1-1 szavazatszámlálót delegáljanak a testületekbe. Tóth Zoltán választási szakértő azonban emlékeztetett: az ellenzéki pártok már a korábbi voksolások alkalmával sem mindig tudtak élni ezzel a jogukkal, mert nem voltak képesek mozgósítani szimpatizánsaikat. Ha nem tudtak jelölni, a testület létszámát póttagokkal kellett kiegészíteni legalább 5 főre. A mostani törvényjavaslat szerint viszont erre nem lesz szükség, hiszen 3 fő a minimális létszám, így előállhat egy tisztán kormánypárti delegáltakból álló szavazatszámláló bizottság - tette hozzá Tóth Zoltán. Legalábbis akkor, ha a helyi önkormányzat kormánypárti vezetésű, és az általuk választott bizottsági tagok is az ő érdekeiket képviselik. Ráadásul a törvénytervezet szerint a közös jelöltet, listát állító szervezetek - mint a 2010-ben közösen indult Fidesz és KDNP - önállóan is delegálhatnak 1-1 tagot, vagyis még több kormányhoz lojális tag összesítheti a szavazatokat. További visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy a törvényjavaslat értelmében érvénytelen szavazólapnak számít az, amely nincs borítélra helyezve. Ez a hatályos jogszabály szerint nem feltétel. Mivel a számlálás a nyilvánosság kizárásával zajlik, a kormánypárti tagokkal felduzzasztott, ellenzéki delegáltakat nélkülöző szavazatszámláló bizottságokon múlhat annak eldöntése, hogy a szavazólap borítékban volt-e vagy sem, tehát hogy érvényes-e. Tóth emlékeztetett, a gyanúsan sok érvénytelen szavazat jelzésére 1994 óta alkalmaztak egy szoftvert, amely „riasztott”, ha a normálisnak mondható egy százalék felett volt valamely szavazókörben az ilyen voksok aránya. Ilyenkor azonnal vizsgálóbiztost küldtek ki. 2010- ben azonban már nem használták ezt a szoftvert, és vélhetően 2014-ben sem fogják. Ugyanúgy, ahogy azt a korábban szintén alkalmazott másik szoftvert sem, amely a többször szavazókat volt hivatott kiszűrni - tette hozzá Tóth Zoltán. A szakértő emlékeztetett, hogy ezzel több száz kétszer vagy még többször szavazót lehetett „lebuktatni”. Újabb furcsaság, hogy a törvényjavaslat szerint akár érvényes szavazatnak számíthat a helyi választási bizottság által nem felbélyegzett szavazólap leadása. A hatályos törvény szerint érvénytelen az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal vagy a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz. Az ilyen szavazólapon leadott voks tehát érvénytelennek számít. A kormánypárti jogszabálytervezet szerint azonban egy szavazat csak akkor érvénytelen, ha nem borítékba helyezték vagy több szavazatot tartalmazó szavazólapon van. Vagyis a felbélyegzés már nem feltétel. Ezt az indokolhatja, hogy a választási eljárásról szóló javaslat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok számára lehetővé teszi a levélben történő szavazást. A tervezet szerint ugyanis a levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen - bélyegző helyett - a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tartalmazza, hiszen a választópolgár ebben az esetben nem jelenik meg a szavazókörben, ahol szavazólapját bélyegzővel érvényesítik. Így viszont kérdésessé válik a választási folyamat tisztasága, hiszen ellenőrzés nélkül, tömegével kerülhetnek a szavazatszámlálók elé kérdéses hitelességű, tisztázatlan származási helyű szavazólapok. Emlékezetes, hogy az elmúlt években a Fidesz ellenezte leginkább a levélben szavazás módszerét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Borítékban vagy kívüle - ezzel is lehet majd befolyásolni a voksolás eredményét fotó: vajda József Az Eötvös Károly Intézet nyolc pontban fordult a pártokhoz Alkotmányossági ajánlatMegkezdődik a bírók kényszernyugdíjpere Nyolc pontban fogalmazta meg az alkotmányosság helyreállításával kapcsolatos tennivalókat az Eötvös Károly Intézet (EKINT), amely közös felelősségükre figyelmeztetve fordult a független, demokratikus politikai erőkhöz a jobb- és a baloldalon. A Majtényi László volt adatvédelmi biztos vezette szervezet szerint az alkotmányosságot a jogállami forradalomban meghatározott és az azt követő 20 évben formálódott alkotmányos védelmi szinthez kell mérni. Az EKINT szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt helyreállító munkában pedig „a Fidesznek és vezetőinek, akik az alkotmány elpusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet szerepük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszményét”. Javaslataik a következőek: 1. Az a jogrendszer, amely nem a közhatalmat, hanem inkább a polgárok szabadságát szorítja korlátok közé, nem felel meg a modern alkotmányosság eszméjének. A szabadság ugyanis a közhatalom korlátja, a polgári szabadság tiszteletét pedig helyre kell állítani. Példák: szabálysértéssé vált a hajléktalanság, segéllyé változatták a rokkantak biztosítása alapú ellátását. 2. Ahol a független intézmények a kormányzat befolyása alá kerülnek, ott megszűnnek a hatalom korlátjaként működni. A hatalmat ellenőrző és korlátozó intézmények függetlenségét helyre kell állítani, a politikai kinevezetteknek a független intézmények éléről távozniuk kell. Példák: Országos Bírósági Hivatal, Médiatanács. 3. Nem képes alkotmányként funkcionálni az az alaptörvény, amely szabadon átírható. Példák: szűkítették az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét, felelősnek nyilvánították az MSZP-t a pártállam bűneiért. 4. Jogi kikényszeríthetőség nélkül az alkotmány jogi értelemben olyan, mintha nem is létezne. Az alkotmánybíráskodás tekintélyét helyre kell állítani. Példa: szűkült az Ab-hoz fordulhatok köre. 5. Ahol az alkotmány és az azt végrehajtó törvények nem védik az egyes alapjogokat megfelelő garanciákkal a politikai önkénnyel szemben, ott e jogok nem a hatalom korlátait jelentő szabadságjogok, hanem csak politikai deklarációk. Az alapjogok a jogállamban a közhatalom gyakorlóit korlátozzák. Az önkényeskedés ma intézményesülő rendszerét meg kell szüntetni. Példa: a TEK bírói engedély nélkül figyelheti meg titkosan és korlátlan terjedelemben az állampolgárok magánéletét. 6. Az az állam, amely ideológiát és történelemszemléletet tesz kötelezővé, nem tekint a polgáraira egyenlő méltóságú személyként. Az alkotmány értékek foglalata és a haza minden - bármilyen hitű és meggyőződésű polgárára ugyanolyan tisztelettel és figyelemmel tekint. Az alkotmány nem képvisel sem ideológiát, sem vallásos, sem pedig vallástalan hitet. Példa: a kereszténység mint nemzetmegtartó erő az alaptörvényben. 7. Ha a szabad és tisztességes politikai verseny feltételei sérülnek, a kormány legitimitása megkérdőjeleződik. Helyre kell állítani a szabad és tisztességes politikai versenyt a választási szabályok, a választókerület-határok, a kampányszabályozás, a választójog és a médiaszabályozás felülvizsgálata során. Példa: a választói feliratkozás tervezett bevezetése. 8. Ahol az egyik demokratikusan hatalomra jutott többség az utódai hatalom gyakorlását igazolhatatlan módon megköti, ott a szabad választások értelme is kérdéses. Helyre kell állítani a parlamentarizmus elvein működő, a politikai váltógazdaságot biztosító közjogi rendszert. Példa: sarkalatos törvénybe foglalták az egykulcsos adót. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ B. I.M. Ma délután tárgyalja első ízben a luxembourgi Európai Bíróság a magyar bírák kényszernyugdíjazásának ügyét. Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) még az év elején indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben (is), majd - miután az Orbán-kormány semmiféle elfogadható érvet nem hozott fel a független bírók elmozdítása mellett, ám változtatni sem volt hajlandó - az EB az uniós bírói szervhez fordult. A Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: Magyarország a kényszernyugdíjszabályokkal „nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló” uniós irányelvből eredő kötelezettségeit. A kötelezettségszegés alátámasztása érdekében több érvet is felhoztak, ilyen például, hogy miközben a szabályozás egyértelműen életkoron alapuló diszkriminációt valósít meg, nem törvényes cél érdekében alkalmazzák, és az arányosság elvét sem tartják tiszteletben. Ráadásul a szabályozás „nem megfelelő és nem szükséges” az állítólagos - az Orbán-kormány által közölt - törvényes célok eléréséhez sem. Úgy vélték, a szolgálati jogviszony kötelező felső korhatárának 70-ről 62 évre történő, drasztikus csökkentése nem koherens a nyugdíjreformmal sem, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2014-től 2022-ig terjedő nyolcéves időszakban 62-ről 65 évre fogja felemelni. Az EB szerint a kényszernyugdíjazás az érintett bírák, ügyészek és közjegyzők jogos érdekeinek aránytalan sérelmével jár. Emlékezetes, hasonló érveléssel, de a bírói függetlenség csorbulásának megállapításával semmisítette meg a szabályozást az Alkotmánybíróság (Ab). A kormány, illetve az új bírósági igazgatási vezető, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) azonban nem hajlandó végrehajtani a döntést, így az Ab-határozat szövegét felhasználva továbbra sem helyezték vissza állásába az eltávolított csaknem 200 bírót - köztük 121 bírósági vezetőt. Sőt szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok az alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak, magyarán a Fidesz- KDNP továbbra sem nyugszik bele a bírók elmozdíthatatlanságába. (Már öt kényszernyugdíjazott bírót helyezett volna vissza tisztségébe a Zalaegerszegi Törvényszék, de Handó Tünde hivatala két esetben fellebbezett.) A mai luxemburgi tárgyalás azért is jelentős, mert az EU bírósága gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Noha a mai első tárgyaláson ítéletet nem hoznak, a per hatással lehet az itthoni munkaügyi, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróságon zajló mintegy 140 egyéni eljárásra is. Ismét módosíttatnák a médiatörvényt További két pontban ragaszkodik az idén májusban már korrigált médiatörvény módosításához az Európa Tanács (ET) - írta a Népszabadság. A lap szerint a strasbourgi testület szakértői - bár a korábbi módosításokat nyugtázták - különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és egyben a Médiatanács elnökének kinevezésével kapcsolatban fogalmazták meg aggályaikat. A májusi módosítások ezen nem változtattak, továbbra is a miniszterelnök nevezheti ki a testület elnökét. Az ET nélkülözhetetlennek tartja a kiegyensúlyozottság biztosítására vonatkozó szabályozás megváltoztatását, mert az szerintük nem elég egyértelmű.