Népszava, 2013. február (140. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-01 / 27. szám
Tisztességes munkát, megbecsülést akarnak - Összesen 9 megyéből kelnek útra Újabb éhségmenet indult Ismét megindult az Éhségmenet Budapestre; a „Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!" követelők első csoportja tegnap a Baranya megyei Sellyéről, Nagy Attila polgármester vezetésével vágott neki a 282 kilométeres útnak. A következő napokban kilenc megyéből kelnek útra, hogy a kormány tagjaival végre megértessék: 47 ezer forintból nem lehet megélni. A különböző településekről indulók február 11-én, a tavaszi ülésszak kezdetén érkeznek a Parlament elé. A sellyeieket tegnap már provokálták a fideszesek. FAZEKAS ÁGNES Sellyén tegnap a Köztársaság térről 33-an indultak Budapestre, hogy tisztességes munkát, megbecsülést követeljenek. Nagy Attila, a baranyai város független polgármestere a menet élén végiggyalogolja a 282 kilométert, a többiek váltják majd egymást, mert az éhezőktől nem lehet elvárni, hogy ennyi napon át kitartsanak. Már az út elején, Vajszlón feltartóztatták a menetet. A polgármester szerint Tiffán Zsolt, a térség fideszes képviselője, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke küldött nekik szalonnát és egy kosár kenyeret, mondván: kapjanak, ha ezt követelik. A gyaloglók azonban a „futároknak” azt javasolták, hogy osszák szét a településen éhezők között. Nagy Attila nem tartotta túl elegánsnak a dolgot, de nem kedvetlenedett el. Annál is inkább, mert néhány vállalkozó ételt vitt nekik és nem gúnyból, hanem mert így akart segíteni. A polgármester egyébként a fideszeseknek elmondta, a menet résztvevői nem alamizsnát kérnek, hanem megfelelő bért, hiszen tavaly bizonyították, közmunkával is lehet értéket teremteni, így joggal várják el, hogy a teljesítményüket elismerje a kormány. Nem könyöradományt, segélyt kérnek azok, akik immár másodszor indulnak gyalog Budapestre - mondta lapunknak Komjáthi Imre, az Éhségmenetet szervező Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Munkát, tisztességes bért, jogokat követelnek, hiszen nem naplopók, ahogy a kormány hirdeti - mondta Komjáthi, hozzátéve, hogy korábban csak kértek, mostanra azonban elfogyott a türelem, ezért a következő napokban 9 megyéből kelnek útra, hogy február 11-én, a tavaszi ülésszak első napján a Parlament előtt ismertessék, mit várnak az ország jelenlegi áraitól. Az egyik fő követelés, hogy a közmunkások bére legyen annyi, mint 2010-ben, azaz nettó 60 ezer forint, vagy a mindenkori minimálbér összege, a bért pedig az eddigi heti helyett ismét havonta fizessék. A közmunkások számára is biztosítsák a pótszabadsághoz való jogot, a pályakezdőket az eddigi egyéves várakozási idő helyett - ha nincs egyéb lehetőségük - már 4 hónap után is be lehessen vonni a programba. Emellett igazságos közteherviselést, így az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörlését, a kiszolgáltatottá tett munkavállalók érdekében a szakszervezetek jogainak visszaadását, a Munka törvénykönyvének felülvizsgálatát követelik. Újra tárgyalnák az elmúlt két év szociális tárgyú törvényeit, így a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjat, a munkanélküli-támogatást, a gyes, a gyed, a családi pótlék vásárlóértékének megőrzését biztosító jogszabályokat. Az éhségmenet szervezője szerint a kormánynak be kellene már fejeznie „a kommunikációs hókuszpókuszt, a parasztvakítást”, és ideje lenne cselekedni. Nyakó István szocialista képviselő, a szakszervezet másik társelnöke tegnap Sellyén azt mondta: lesznek, akik csak egy szakaszon tartanak a demonstrálókkal, mások később csatlakoznak hozzájuk, de reméli, hogy február 11-én több ezren gyűlnek össze az Országház előtt. A politikus arra kért „minden jóérzésű embert”, hogy támogassa a munkáért, kenyérért és tisztességes bérét, az út szélén hagyottakért menetelőket. Annál is inkább, mert akinek Magyarországon ma még van munkája, az is lehet holnaptól közmunkás. Tavaly februárban Miskolcról vonultak a fővárosba fotó: Kielik István Elfogyott a türelem Elfogyott a remény és a türelem, útnak kellett indulni, hogy a kormány tudomásul vegye, nem mondhatnak le a Kelet-Magyarországon élőkről - mondta tavaly február 6-án az edelényi Komjáthi Imre. Akkor mínusz 12 fokos fagyban, szállingózó hóban Miskolcról indultak útnak az első éhségmenet résztvevői, munkások és munkanélküliek, polgármesterek és szocialista politikusok, akik azért vállalták az utat, hogy „Munkát, kenyeret" követeljenek. A múlt év február 13-án szintén a parlamenti ülésszak első napján ért Budapestre a tömeg. RÖVIDEN Falujárásra indultak a szocialisták Magyarországnak új kormányra van szüksége, a mostani nem képviseli a nemzeti érdekeket, hibát hibára halmoz-jelentette ki a Zala megyei Surdon, pártja országos falujáró programjának első helyszínén Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke elmondta, a falujárással az ország mai állapotát kívánja felmérni a szocialista párt és a választópolgárok, szakszervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek véleményére is kíváncsiak. Hozzátette: a meglátogatott településeken az ellenzéki párt tagjai arról is beszélnek, milyen országot képzel el az MSZP. A pártelnök a településen kifejtette, hogy az utcán megjelent plakátok a „Magyarország ma" elnevezésű kampány részei, de személyesen és interneten szintén gyűjtik a véleményeket az ország helyzetéről, tapasztalataikat pedig március 9-én országértékelő rendezvény keretében összegzik. Mesterházy kifejtette: szeretnék elérni, hogy az MSZP jóval a választások előtt meg tudja mondani a választópolgároknak, mire számíthatnak, ha újra őket támogatják. „Azt a hibát még egyszer nem követjük el mint 2006-ban, hogy más volt a választási program, és aztán más lett a kormányprogram. Tanultunk a hibáinkból" - tette hozzá. ► MTI Visszavonatnák Bayer Madách-díját Egy „bayeri" cikk margójára - ezzel címmel rendeznek fórumot február 4-én, hétfőn 15 órától a Hunyadi téri zsinagóga Generációk Klubjában (Terézváros, Hunyadi tér 3.). A beszélgetés vendége Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke lesz. Mint arról beszámoltunk, Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája januári írásában „gyáva, undorító, kártékony állatoknak" nevezte a romákat. Emiatt az MSZP Nógrád megyei önkormányzati frakciója visszavonatná a közgyűlés által 2011-ben Bayernek odaítélt Madách-díjat, mert szerintük a publicista gyűlöletkeltő magatartása méltatlan Madách Imre szellemiségéhez. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvével rendelkező Bayer írását az ellenzéki pártok és uniós vezetők mellett elítélte egyebek mellett a TASZ, az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is. ► NÉPSZAVA Alternatív frakcióülés Gyulán Civilek alternatív frakcióülést tartanak február 5-én Gyulán, így tiltakoznak a kormány „demokrácia- és országrombolása" ellen. A Kossuth és a Harruckern téren 17 és 19 óra között találkoznak, és egy közösen megfogalmazott petíciót küldenek a Fidesz-KDNP- találkozó helyszínére, a gyulai Erkel Hotelbe. Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor jövő kedden, a gyulai évadnyitó frakcióülésen tájékoztatja a kormánypárti képviselőket egyebek mellett a választási eljárási törvény várható változtatásairól, és a 2014-es kampányra történő felkészülésről. ► NÉPSZAVA Tiltakozás az újabb átnevezések ellen Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a fővárosi, valamint a II. kerületi szocialisták azért, hogy ne nevezzék át a Frankel Leó utat. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, budapesti frakcióvezetője tegnap arra emlékeztetett, hogy Tarlós István főpolgármester másfél hónapja jelentette be, hogy átnevezik ezt a budai utat. A szocialista politikus szerint tisztességesebb lett volna az ott lakóktól megkérdezni, hogy utcanévtáblát szeretnének-e cserélni vagy inkább az útburkolatot és a villamossíneket. Hozzátette: Tarlós Frankel Leó XX. századi bűneire hivatkozva változtatna utcanevet, Frankel Leó viszont a XIX. század végén meghalt. A fővárosi frakcióvezető úgy véli, a jelenlegi városvezetéstől nem idegen, hogy saját értékrendjét Budapestre erőltesse. Horváth azt ígérte, amennyiben a választók megtisztelik őket a bizalmukkal, 2014 után a közterületi átnevezések előtt a helyben lakókat is megkérdezik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Horváth Csaba fotó: népszava Holokauszttagadás: jogerős az első ítélet Jogerőre emelkedett a holokauszttagadásért kiszabott első büntetőítélet, amely Magyarországon szokatlan szankciót is alkalmaz az elkövetővel szemben: a bíróság előírta, hogy a férfi legalább háromszor látogasson el a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba és az ott látottak alapján foglalja össze gondolatait - számolt be a HVG. Az ítélet egyébként 1 év 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta N. Györgyöt. A férfi az Egymillióan a sajtószabadságértcsoport által szervezett 2011. október 23-i tüntetésen „a holokauszt nem volt” feliratú, héber nyelvű táblát emelt a feje fölé a tömegben. A vádlott egyébként a tavalyi elsőfokú ítélethirdetésen „Tiszaeszlár” feliratú, rovásírásos pólóban jelent meg. A nácizmus bűneinek tagadását a 2010. április 10-én hatályba lépett, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke által benyújtott és még a szocialista-liberális parlamenti többség által elfogadott törvény tette büntethetővé. Az akkori parlamenti szavazáskor a Fideszfrakció tartózkodott. A 2010-es kormányváltás után az Országgyűlés Fidesz-KDNP-többsége a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását is beemelte a jogszabályba. A törvény megalkotása előtt csak akkor volt szankcionálható az európai zsidóság elleni népirtás nyilvános kétségbevonása, amíg az a véleménynyilvánításon túl gyűlölet szításával is párosult. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Fidesz-közeliség a geotermikus ügyekben Több furcsaság kísérte a békéscsabai strand geotermikus hőellátásának növelésére és a termálkutak felújítására kiírt pályázatot. A 103 milliós projekt ügyében a fideszes városvezetés nem nyílt, hanem hirdetmény közzététele nélküli, meghívásos pályázatot írt ki, amelyből éppen a helyi vállalkozások maradtak ki. Ez utóbbiak helyzetbe hozását a városvezetés korábban sokat hangoztatta. A január végi közgyűlésen Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő többszöri kérdésére végül Vantara Gyula (Fidesz) polgármester és parlamenti képviselő válaszolt úgy: a meghívásos pályázathoz ő ragaszkodott. Ezt azzal indokolta, igaz, konkrétumok nélkül, hogy helyben nincs olyan cég, amely alkalmas lehet e speciális feladatok elvégzésére. A meghívásos pályázatra végül két jelentkező adta be ajánlatát. A szanki központú GREENMEN Energia Kft. és a szegedi InnoGeo Kft. A szanki ajánlat 5 millió forinttal volt olcsóbb, ez már sok mindent eldöntött. Különösen azok után, hogy az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság szabályrendszere szerint alkalmatlan az a pályázó, akinek az elmúlt három év bármelyikében a számviteli jogszabályok szerint negatív a mérlege. Márpedig a szegedi cég ebben érintett volt. (Felmerül a kérdés, hogy akkor miért hívták meg). Arról senki nem beszélt a képviselőknek, hogy a győztes szanki cég ügyvezetője - a cégkivonatok szerint - Pacskó Noémi, aki nem is olyan régen az akkor még hódmezővásárhelyi polgármesterként ténykedő, ma a Miniszterelnökséget vezető Lázár János médiareferense volt. Pacskó 2011 októberétől ügyvezető a szanki központú, de hódmezővásárhelyi fiókközponttal rendelkező cégben. További érdekesség, hogy öt évig, 2007 áprilisától 2012 tavaszáig volt a GREENMEN Kft. ügyvezetője Kurunczi Mihály, aki a makói kistérségben található Királyhegyes fideszes önkormányzati képviselője. Pacskó és Kurunczi egy ideig közösen irányították a GREENMEN Kft.-t, méghozzá közös címről, a Hódmezővásárhelyen található Lázár utca 59. szám alól. A cég egyébként úgy nyert a 103 milliós pályázaton, hogy 2009-es árbevétele a 9, 2010-es pedig a 4 millió forintot sem érte el. BOD TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK