Népszava, 2013. február (140. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

Tisztességes munkát, megbecsülést akarnak - Összesen 9 megyéből kelnek útra Újabb éhségmenet indult Ismét megindult az Éhségmenet Budapestre; a „Munkát, kenyeret, tisztessé­ges béreket!" követelők első csoportja tegnap a Baranya megyei Sellyéről, Nagy Attila polgármester vezetésével vágott neki a 282 kilométeres útnak. A következő napokban kilenc megyéből kelnek útra, hogy a kormány tagjai­val végre megértessék: 47 ezer forintból nem lehet megélni. A különböző te­lepülésekről indulók február 11-én, a tavaszi ülésszak kezdetén érkeznek a Parlament elé. A sellyeieket tegnap már provokálták a fideszesek. FAZEKAS ÁGNES S­ellyén tegnap a Köztársa­ság térről 33-an indultak Budapestre, hogy tisztes­séges munkát, megbecsülést követeljenek. Nagy Attila, a ba­ranyai város független polgár­­mestere a menet élén végig­gyalogolja a 282 kilométert, a többiek váltják majd egymást, mert az éhezőktől nem lehet el­várni, hogy ennyi napon át ki­tartsanak. Már az út elején, Vajszlón feltartóztatták a mene­tet. A polgármester szerint Tiffán Zsolt, a térség fideszes képviselője, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke küldött nekik szalonnát és egy kosár kenye­ret, mondván: kapjanak, ha ezt követelik. A gyaloglók azonban a „futá­roknak” azt javasolták, hogy osszák szét a településen éhe­zők között. Nagy Attila nem tartotta túl elegánsnak a dol­got, de nem kedvetlenedett el. Annál is inkább, mert néhány vállalkozó ételt vitt nekik és nem gúnyból, hanem mert így akart segíteni. A polgármester egyébként a fideszeseknek el­mondta, a menet résztvevői nem alamizsnát kérnek, hanem megfelelő bért, hiszen tavaly bi­zonyították, közmunkával is le­het értéket teremteni, így joggal várják el, hogy a teljesítményü­ket elismerje a kormány. Nem könyöradományt, se­gélyt kérnek azok, akik immár másodszor indulnak gyalog Budapestre - mondta lapunk­nak Komjáthi Imre, az Éhség­­menetet szervező Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Mun­kát, tisztességes bért, jogokat követelnek, hiszen nem naplo­­pók, ahogy a kormány hirdeti - mondta Komjáthi, hozzátéve, hogy korábban csak kértek, mostanra azonban elfogyott a türelem, ezért a következő na­pokban 9 megyéből kelnek út­ra, hogy február 11-én, a tava­szi ülésszak első napján a Par­lament előtt ismertessék, mit várnak az ország jelenlegi árai­tól. Az egyik fő követelés, hogy a közmunkások bére legyen annyi, mint 2010-ben, azaz nettó 60 ezer forint, vagy a mindenkori minimálbér össze­ge, a bért pedig az eddigi heti helyett ismét havonta fizessék. A közmunkások számára is biztosítsák a pótszabadsághoz való jogot, a pályakezdőket az eddigi egyéves várakozási idő helyett - ha nincs egyéb lehető­ségük - már 4 hónap után is be lehessen vonni a programba. Emellett igazságos köztehervi­selést, így az egykulcsos sze­mélyi jövedelemadó eltörlését, a kiszolgáltatottá tett munkavál­lalók érdekében a szakszerve­zetek jogainak visszaadását, a Munka törvénykönyvének felül­vizsgálatát követelik. Újra tár­gyalnák az elmúlt két év szo­ciális tárgyú törvényeit, így a korkedvezményes és korenged­ményes nyugdíjat, a munkanél­küli-támogatást, a gyes, a gyed, a családi pótlék vásárlóértéké­nek megőrzését biztosító jog­szabályokat. Az éhségmenet szervezője szerint a kormány­nak be kellene már fejeznie „a kommunikációs hókuszpó­kuszt, a parasztvakítást”, és ideje lenne cselekedni. Nyakó István szocialista kép­viselő, a szakszervezet másik társelnöke tegnap Sellyén azt mondta: lesznek, akik csak egy szakaszon tartanak a demonst­­rálókkal, mások később csatla­koznak hozzájuk, de reméli, hogy február 11-én több ezren gyűlnek össze az Országház előtt. A politikus arra kért „minden jóérzésű embert”, hogy támogassa a munkáért, kenyé­rért és tisztességes bérét, az út szélén hagyottakért menetelő­­ket. Annál is inkább, mert aki­nek Magyarországon ma még van munkája, az is lehet hol­naptól közmunkás. Tavaly februárban Miskolcról vonultak a fővárosba fotó: Kielik István Elfogyott a türelem Elfogyott a remény és a türelem, útnak kellett indulni, hogy a kormány tudomásul vegye, nem mondhatnak le a Kelet-Magyar­­országon élőkről - mondta tavaly február 6-án az edelényi Komjáthi Imre. Akkor mínusz 12 fokos fagyban, szállingózó hó­ban Miskolcról indultak útnak az első éhségmenet résztvevői, munkások és munkanélküliek, polgármesterek és szocialista po­litikusok, akik azért vállalták az utat, hogy „Munkát, kenyeret" követeljenek. A múlt év február 13-án szintén a parlamenti ülés­szak első napján ért Budapestre a tömeg. RÖVIDEN Falujárásra indultak a szocialisták Magyarországnak új kormányra van szüksége, a mostani nem képviseli a nemzeti érdekeket, hibát hibára halmoz-jelentette ki a Zala megyei Surdon, pártja országos falujáró programjának első helyszínén Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke elmondta, a falujárással az ország mai álla­potát kívánja felmérni a szocialis­ta párt és a választópolgárok, szakszervezetek, önkormányza­tok, civil szervezetek véleményé­re is kíváncsiak. Hozzátette: a meglátogatott településeken az ellenzéki párt tagjai arról is be­szélnek, milyen országot képzel el az MSZP. A pártelnök a telepü­lésen kifejtette, hogy az utcán megjelent plakátok a „Magyar­­ország ma" elnevezésű kampány részei, de személyesen és interneten szintén gyűjtik a véle­ményeket az ország helyzetéről, tapasztalataikat pedig március 9-én országértékelő rendezvény keretében összegzik. Mesterházy kifejtette: szeretnék elérni, hogy az MSZP jóval a választások előtt meg tudja mondani a választó­­polgároknak, mire számíthatnak, ha újra őket támogatják. „Azt a hibát még egyszer nem követjük el mint 2006-ban, hogy más volt a választási program, és aztán más lett a kormányprogram. Tanultunk a hibáinkból" - tette hozzá. ► MTI Visszavonatnák Bayer Madách-díját Egy „bayeri" cikk margójára - ez­zel címmel rendeznek fórumot február 4-én, hétfőn 15 órától a Hunyadi téri zsinagóga Generá­ciók Klubjában (Terézváros, Hu­nyadi tér 3.). A beszélgetés ven­dége Horváth Aladár, a Roma Pol­gárjogi Mozgalom elnöke lesz. Mint arról beszámoltunk, Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája januári írásában „gyáva, undorító, kártékony állatoknak" nevezte a romákat. Emiatt az MSZP Nógrád megyei önkormányzati frakciója visszavonatná a közgyűlés által 2011-ben Bayernek odaítélt Ma­­dách-díjat, mert szerintük a pub­licista gyűlöletkeltő magatartása méltatlan Madách Imre szellemi­ségéhez. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvével rendelkező Bayer írását az ellenzéki pártok és uniós vezetők mellett elítélte egyebek mellett a TASZ, az Amnesty International Magyaror­szág és a Magyar Helsinki Bizott­ság is. ► NÉPSZAVA Alternatív frakcióülés Gyulán Civilek alternatív frakcióülést tar­­tanak február 5-én Gyulán, így tiltakoznak a kormány „demok­rácia- és országrombolása" ellen. A Kossuth és a Harruckern téren 17 és 19 óra között találkoznak, és egy közösen megfogalmazott petíciót küldenek a Fidesz-KDNP- találkozó helyszínére, a gyulai Erkel Hotelbe. Mint arról beszá­moltunk, Orbán Viktor jövő ked­den, a gyulai évadnyitó frakció­ülésen tájékoztatja a kormány­­párti képviselőket egyebek mel­lett a választási eljárási törvény várható változtatásairól, és a 2014-es kampányra történő fel­készülésről. ► NÉPSZAVA Tiltakozás az újabb átnevezések ellen Aláírásgyűjtést kezdeményez­nek a fővárosi, valamint a II. kerületi szocialisták azért, hogy ne nevezzék át a Frankel Leó utat. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, budapesti frak­cióvezetője tegnap arra emlé­keztetett, hogy Tarlós István fő­polgármester másfél hónapja jelentette be, hogy átnevezik ezt a budai utat. A szocialista poli­tikus szerint tisztességesebb lett volna az ott lakóktól meg­kérdezni, hogy utcanévtáblát szeretnének-e cserélni vagy in­kább az útburkolatot és a villa­mossíneket. Hozzátette: Tarlós Frankel Leó XX. századi bűnei­re hivatkozva változtatna utca­nevet, Frankel Leó viszont a XIX. század végén meghalt. A fővárosi frakcióvezető úgy véli, a jelenlegi városvezetéstől nem idegen, hogy saját érték­rendjét Budapestre erőltesse. Horváth azt ígérte, amennyiben a választók megtisztelik őket a bizalmukkal, 2014 után a köz­területi átnevezések előtt a hely­ben lakókat is megkérdezik. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Horváth Csaba fotó: népszava Holokauszttagadás: jogerős az első ítélet Jogerőre emelkedett a holo­­kauszttagadásért kiszabott első büntetőítélet, amely Magyaror­szágon szokatlan szankciót is alkalmaz az elkövetővel szem­ben: a bíróság előírta, hogy a férfi legalább háromszor láto­gasson el a Páva utcai Holo­kauszt Emlékközpontba és az ott látottak alapján foglalja ös­­­sze gondolatait - számolt be a HVG. Az ítélet egyébként 1 év 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta N. Györgyöt. A férfi az Egy­­millióan a sajtószabadságért­­csoport által szervezett 2011. október 23-i tüntetésen „a holo­kauszt nem volt” feliratú, héber nyelvű táblát emelt a feje fölé a tömegben. A vádlott egyébként a tavalyi elsőfokú ítélethirdeté­sen „Tiszaeszlár” feliratú, rovás­írásos pólóban jelent meg. A nácizmus bűneinek taga­dását a 2010. április 10-én hatályba lépett, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke által benyújtott és még a szocialis­ta-liberális parlamenti többség által elfogadott törvény tette büntethetővé. Az akkori parla­menti szavazáskor a Fidesz­­frakció tartózkodott. A 2010-es kormányváltás után az Or­szággyűlés Fidesz-KDNP-több­­sége a kommunizmus bűnei­nek nyilvános tagadását is beemelte a jogszabályba. A tör­vény megalkotása előtt csak akkor volt szankcionálható az európai zsidóság elleni népir­tás nyilvános kétség­bevonása, amíg az a véleménynyilvánítá­son túl gyűlölet szításával is párosult. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Fidesz-közeliség a geotermikus ügyekben Több furcsaság kísérte a békés­csabai strand geotermikus hő­ellátásának növelésére és a termálkutak felújítására kiírt pályázatot. A 103 milliós pro­jekt ügyében a fideszes város­­vezetés nem nyílt, hanem hir­detmény közzététele nélküli, meghívásos pályázatot írt ki, amelyből éppen a helyi vállal­kozások maradtak ki. Ez utób­biak helyzetbe hozását a város­­vezetés korábban sokat han­goztatta. A január végi közgyűlésen Miklós Attila MSZP-s önkor­mányzati képviselő többszöri kérdésére végül Vantara Gyula (Fidesz) polgármester és parla­menti képviselő válaszolt úgy: a meghívásos pályázathoz ő ra­gaszkodott. Ezt azzal indokolta, igaz, konkrétumok nélkül, hogy helyben nincs olyan cég, amely alkalmas lehet e speciális fel­adatok elvégzésére. A meghívásos pályázatra végül két jelentkező adta be ajánlatát. A szanki központú GREENMEN Energia Kft. és a szegedi InnoGeo Kft. A szanki ajánlat 5 millió forinttal volt ol­csóbb, ez már sok mindent el­döntött. Különösen azok után, hogy az Önkormányzati Közbe­szerzési Döntéshozó Bizottság szabályrendszere szerint alkal­matlan az a pályázó, akinek az elmúlt három év bármelyikében a számviteli jogszabályok sze­rint negatív a mérlege. Márpe­dig a szegedi cég ebben érintett volt. (Felmerül a kérdés, hogy akkor miért hívták meg). Arról senki nem beszélt a képviselők­nek, hogy a győztes szanki cég ügyvezetője - a cégkivonatok szerint - Pacskó Noémi, aki nem is olyan régen az akkor még hódmezővásárhelyi polgár­­mesterként ténykedő, ma a Mi­niszterelnökséget vezető Lázár János médiareferense volt. Pacskó 2011 októberétől ügyve­zető a szanki központú, de hód­mezővásárhelyi fiókközponttal rendelkező cégben. További érdekesség, hogy öt évig, 2007 áprilisától 2012 ta­vaszáig volt a GREENMEN Kft. ügyvezetője Kurunczi Mihály, aki a makói kistérségben talál­ható Királyhegyes fideszes ön­­kormányzati képviselője. Pacskó és Kurunczi egy ideig közösen irányították a GREENMEN Kft.-t, méghozzá közös címről, a Hódmezővásár­helyen található Lázár utca 59. szám alól. A cég egyébként úgy nyert a 103 milliós pályázaton, hogy 2009-es árbevétele a 9, 2010-es pedig a 4 millió forin­tot sem érte el. BOD TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK

Next