Népszava, 2013. március (140. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

Elmarasztalta az uniós bíróság hazánkat Magyarország nem teljesítette a vasúti közlekedés területén az uniós jogból fakadó kötelezett­ségeit - állapította meg csütör­tökön kihirdetett ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az Európai Bizottság Magyarországon kí­vül Spanyolországgal, Auszt­riával és Németországgal szem­ben nyújtott be keresetet. Az ügyek közös pontja az, hogy a vasúti ágazat uniós liberalizá­ciója miatt a tagállamok egyen­lő feltételek alapján és megkü­lönböztetéstől mentes módon kötelesek biztosítani a vállalko­zások számára a vasúti háló­zathoz való hozzáférést, így az alapvető funkciók gyakorlását már nem végezhetik a tagál­lamok vasúttársaságai, ezzel független működtetőket kell megbízni. A bíróság Magyaror­szágot és Spanyolországot el­marasztalta, Németországot és Ausztriát viszont nem. A Magyarországgal kapcsola­tos ítéletében megállapították, hogy a forgalomirányítás nem tekinthető alapvető funkció­nak, így azzal vasúttársaságo­kat is meg lehet bízni, ahogyan nálunk történik. Ám hazánk mégis megszegte egyik kötele­zettséget, miután nem határoz­ta meg a pályahálózat működ­tetők pénzügyi egyensúlyát biz­tosító feltételeket, és nem fogad­ta el az infrastruktúra üzemel­tetésével és használatával kap­csolatos költségek és díjak csökkentésére irányuló ösztön­ző intézkedéseket. A bíróság kifogásolta, hogy hazánk nem biztosította, hogy a pályahálózat működtetők ál­tal beszedett díjak megegyezze­nek a vasúti szolgáltatások üze­meltetéséhez közvetlenül kap­csolódó költségekkel. Ha pedig Magyarország nem teljesíti a le­hető leghamarabb az ítéletben foglaltakat, akkor újabb, pénz­ügyi szankciókkal fenyegető keresetet indíthat a bizottság. NÉPSZAVA-MTI-IN­FORMÁCIÓ Sző­cs Géza felfedte táskája titkát Nem voltak Nyirő József hamvai Szőcs Gézánál tavaly május­ban, az író nagy port kavart székelyudvarhelyi újrabúcsúz­­tatásakor. A miniszterelnöki ta­nácsadó, aki akkor még kultu­rális államtitkárként dolgozott, a Heti Válasznak elmondta: tás­kájában Nyirő­cz Bence című könyve lapult. „Alig vártam, hogy egy rendőr kinyittassa a táskát, és nagyot röhöghessek a képébe” - mondta a lapnak Szőcs. A volt államtitkár szerint a tervezett újratemetés körül annyira felfokozott volt a han­gulat, hogy úgy gondolta, min­denki azt hiszi, a táskában van­nak a hamvak, pedig azok Bu­dapesten maradtak. „A táska tartalma egyébként kifejezi a lé­nyeget. Számomra és az olvasó­­közönség számára ugyanis Nyirő író volt” - tette hozzá Szőcs. Szerinte az emberek ez­reléke sem tudja, hogy politi­kusként mi köthető Nyirőhöz. Szőcs szerint az író - aki a nyi­las parlament tagja volt és a végsőkig kitartott Szálasiék mellett - csak sodródott az ár­ral, ami gyenge jellemre vall. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Álszent egyházügyi módosító a Fidesztől Nem a parlament egyházi stá­tuszról szóló döntésével, hanem az „egyházak elismerésére vo­natkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel” szemben te­remtene jogorvoslati lehetőséget az Országgyűlés alkotmány­­ügyi bizottsága. Pedig az Alkot­mánybíróság (Ab) éppen azért Minden passzust az alaptörvénybe foglalnának, amit az Ab kifogásolt semmisítette meg kedden az egyházak parlament általi elis­merésének eljárására vonatko­zó, az egyházügyi törvényben foglalt rendelkezéseket, mert azok - a többi között - sértették a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslati lehetőséghez való jogot. Mindezt az alaptörvény ne­gyedik módosításához benyúj­tott módosítóban kezdeményez­te a bizottság, így most már nem csak azt emelnék alkot­mányos szintre, hogy az Or­szággyűlés sarkalatos törvény­ben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet vég­ző szervezeteket, hanem azt is, hogy a jogszabály rendelkezései alkotmányjogi panasszal meg­­támadhatóak. Magyarán nem az egyházi el­ismerést esetleg elutasító parla­menti döntés ellen hoznának létre jogorvoslati lehetőséget, hanem egy jogszabály rendel­kezéseivel szemben - ami értel­mezhetetlen. Ráadásul ezzel a módosítással a jövőben is két­harmados döntéstől függhetne az egyházi elismerés, ez a dön­tés pedig továbbra sem lenne indoklásköteles. A bizottság nem változtatna a már parlament előtt lévő alaptörvény-módosításon; to­vábbra is meghagyná az egyhá­zi elismerés parlament általi - az Ab által alkotmányellenes­nek ítélt - módszerét. Mindezt az alaptörvény már említett ne­gyedik módosítója tartalmazza, amelyet az Ab által ugyancsak megsemmisített úgynevezett át­meneti rendelkezések után adott be a Fidesz-KDNP. Ismert, szinte minden olyan passzust alaptörvénybe foglalnának, amelyet az Ab kifogásolt. A bizottsági azt is kezdemé­nyezi, hogy a vallási tevékeny­séget végző szervezetek egyház­ként való elismerésének feltéte­leként a sarkalatos törvény a huzamosabb idejű működés és a társadalmi támogatottság mellett, „a közösségi célok érde­kében történő együttműködés­re való alkalmasságot” is előír­hassa. B.I.M. Minőségi oktatást mindenkinek Az oktatás nem lehet huszadrangú politikusok játékszere, gyer­mekeink oktatása mindig is Magyarország legfontosabb ügye volt, és ha rajtunk múlik, az is marad - mondta videóüzenetében Mesterházy Attila, amelyben arról beszélt, mit tartana egy mi­niszterelnök legfontosabb feladatának. Az MSZP elnöke szerint jól látható, hogy az Orbán-kormány mekkora pusztítást végzett az oktatásban: bizonytalanságban tartja a tanárokat, a diákokat és a szülőket is. Mesterházy vállalja, hogy az MSZP minőségi ok­tatást kínál minden magyar gyermeknek és fiatalnak, függetle­nül a család társadalmi és anyagi helyzetétől. A demonstráló hallgatók kapcsán a pártelnök kijelentette, „akinek fontos az or­szág jövője, a diákok mellé kell állnia, így teszünk mi is." Diáktüntetők a Szabadság hídon Három egyetemista mászott fel tegnap a Szabadság híd egyik pillérére, és egy molinót feszített ki „Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!" felirattal, utalva a felsőoktatást érintő súlyos állami megszorításokra. A kiérkező rendőrök iga­zoltatták a fiatalokat, majd a BKK emberei eltávolították a transz­parenst. Az akció után néhány órával 200-300 egyetemista élő­lánccal tiltakozott a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épületénél a 62 évnél idősebb oktatók nyugdíjazása ellen. Mesterházy Attila szerint az oktatás nem lehet huszadrangú politikusok játékszere Röghöz kötve állástalanul Ha túl sok a diplomás, azért, ha túl kevés, azért kell a hallgatói szerződés - ön­magának ellentmondva védte a diplomások röghöz kötését az új felsőoktatá­si államtitkár. Klinghammer István szerint elképzelhető, hogy valaki a diplo­májával nem talál állást itthon, de ennek oka a túlképzés. A Fidesz eközben előhúzta a tandíjkártyát, bár senki nem állította, szerintük a baloldal vissza­hozná a 2008-as népszavazás által eltörölt tandíjat. Az MSZP elnöke szerint az Orbán-kormány hatalmas pusztítást végzett az oktatásban. MOLNÁR RICHÁRD F­urcsa és ellentmondásos érveléssel védte első inter­jújában a diplomások rög­höz kötését lehetővé tevő hall­gatói szerződést Klinghammer István, aki tegnap foglalta el hi­vatalát. Az új államtitkár a Ma­gyar Hírlapnak úgy fogalma­zott, ha valakit államilag finan­szírozott szakra vesznek fel, az­zal „egy közösség segítségét ké­ri”, így kötelezettsége támad. „A szerződésnek ne legyen bünte­tés jellege, ám a közösség azon tagjai, akik nem jártak a felső­­oktatásba, ők se érezhessék rosszul magukat amiatt, hogy nem kaptak efféle támogatást” - érvelt Klinghammer. Eszerint azért kellene a diplomásoknak adott ideig itthon dolgozniuk, mert akik nem jártak egyetem­re, „rosszul érzik magukat”, amiért mások ingyen tanulhat­tak. Friss statisztikák szerint azonban éppen, hogy nem a fel­sőfokú végzettségűek alkotják a külföldön tartósan munkát vállalók vagy véglegesen letele­pedők többségét, hanem a kép­zettség nélküliek és a szakkép­zetlenek. Ráadásul a diplomás munkavállalók fizetése általá­ban magasabb, így több adót és járulékot is fizetnek - ezen felül adóznak a továbbtanuló fiata­lok szülei is -, azaz jobban meghálálják a „közösség segít­ségét”. A hallgatói szerződés további problémája, hogy bár hazai munkavállalást vagy vállalko­zást ír elő adott ideig, a szerző­désben az állam nem garantál sem a végzettségnek megfelelő munkahelyet - sőt, semmilyen munkahelyet -, sem méltányos fizetést, sem állami támogatást a kezdő vállalkozóknak. Ezt Klinghammer is elismerte: „Vannak persze, akik dolgozná­nak szívesen, csak éppen a dip­lomájukkal nem találnak állást idehaza.” Az államtitkár szerint ez viszont már nem a szerző­dés, hanem a túlképzés kérdé­se, különösen olyan szakokon, „amelyekre nincs valós társa­dalmi igény”. Ezzel Klingham­­mer lényegében önmagát cáfol­ta, hiszen ha lenne elegendő ál­lás a diplomásoknak, nem kel­lene őket magyarországi mun­kavállalásra kötelezni. Ha vi­szont kevesebb diplomást akar az állam, akkor felesleges őket röghöz kötni, mert az ország­nak nincs szüksége ennyi dip­lomásra. Klinghammer arra nem tért ki, hogy nem tart-e at­tól, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást in­dít Magyarország ellen, mivel a hallgatói szerződés sértheti a Mesterházy: a diákok mellé kell állnia, akinek fontos az ország jövője szabad mozgás, munkavállalás és vállalkozás uniós alapel­veit. Bár a kormánypárti lap in­terjújában az új felsőoktatási államtitkárt nem vegzálták az­zal a kérdéssel, hogy a magyar felsőoktatásban van-e tandíj, a Fidesz huszáros megoldással a baloldali ellenzéket vádolta meg, hogy tandíjat akar beve­zetni Magyarországon. Kucsák László fideszes képviselő teg­nap azt állította, „a baloldal ve­szélybe sodorta a fiatalok jövő­jét is, amikor be akarta vezetni a tandíjat, de ezt a Fidesz által kezdeményezett népszavazás meggátolta”. Szerinte „a napi hírekből tudni lehet, hogy újra erre készülnek, amivel elzár­nák a lehetőséget a szegény családok gyermekei elől”. Bár a plafon nem szakadt le, Kucsák mégis elfelejtette megemlíteni, hogy az állami ösztöndíjas fel­vételi keretszámok 2010 óta tartó drasztikus csökkentése miatt több tízezer diáknak kel­lett fizetős felsőoktatási képzés­re jelentkeznie vagy lemonda­nia a továbbtanulásról. A Fi­desz szokásos érvelése ezzel kapcsolatban az, hogy a nem ingyen tanuló hallgatók „ön­költséget” fizetnek, nem tandí­jat, mert utóbbit minden hall­gatónak fizetnie kell. Az önkölt­séget ráadásul Diákhitel 2-ből is lehet finanszírozni. Ennek el­lenére a Gyurcsány-kormány által 2007-ben bevezetett felső­­oktatási részhozzájárulást (amit az akkori kormánypártok is tandíjnak neveztek) sem fi­zette mindenki, csak azon álla­milag finanszírozott szakra fel­vett, legalább második félévü­ket megkezdő hallgatók, akik tanulmányi teljesítményük alapján nem kerültek be az in­tézmény diákjainak legjobb 15 százalékába. Utóbbiak tandíj­­mentességben részesültek, a tandíjfizetők pedig szintén fi­nanszírozhatták tanulmányai­kat diákhitellel, szociális vagy tanulmányi ösztöndíjakkal. Nem a 2008-as népszavazás által eltörölt tandíjrendszer sze­rint, de a tanulmányi és szo­ciális szempontok figyelembe vételével szervezné újra a fel­sőoktatást a baloldali ellen­zék, amelynek oktatáspolitikai egyeztetéssorozata tegnap kö­zös nyilatkozat elfogadásával zárult. Az MSZP nevében Hiller István elmondta, a dokumen­tum szerint a hallgatói teljesít­mény és a szociális helyzet függvényében bővíteni akarják a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ezen felül egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőokta­tás lehetőségét vizsgálja. Hiller hozzátette: az önfinanszírozó felsőoktatást színvonalromboló rögeszmének tartják, amelynek következménye drasztikus for­ráskivonás, oktatók elbocsátá­sa és a fiatalok elvándorlása. A Demokratikus Koalíció (DK) ne­vében Szabó Zoltán kijelentet­te, elkerülhetetlennek tartják a méltányos, szociális ösztöndíj­­rendszerrel párosuló tandíj be­vezetését. Szerintük erre nem elsősorban a felsőoktatás fi­nanszírozása, hanem az igaz­ságosság érdekében van szük­ség: az egyformán ingyenes ta­nulmányok lehetősége ugyanis a jobb lehetőségekkel rendelke­ző felső-középosztálybeli csalá­dokat is támogatja. Az MSZP, a DK, az MSZDP és a Szövetség­ben Együtt Magyarországért Párt képviselői által aláírt meg­állapodás azt is rögzítette: amint lehetőségük lesz rá, is­mét 18 évre emelik a tankötele­zettségi korhatárt és megszün­tetik a hallgatói szerződéseket. Szétpattanó szappanbuborékhoz hasonlították a kormány oktatáspolitikáját a tiltakozó diákok fotó: k2 press

Next