Népszava, 2013. március (140. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-01 / 51. szám
Elmarasztalta az uniós bíróság hazánkat Magyarország nem teljesítette a vasúti közlekedés területén az uniós jogból fakadó kötelezettségeit - állapította meg csütörtökön kihirdetett ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az Európai Bizottság Magyarországon kívül Spanyolországgal, Ausztriával és Németországgal szemben nyújtott be keresetet. Az ügyek közös pontja az, hogy a vasúti ágazat uniós liberalizációja miatt a tagállamok egyenlő feltételek alapján és megkülönböztetéstől mentes módon kötelesek biztosítani a vállalkozások számára a vasúti hálózathoz való hozzáférést, így az alapvető funkciók gyakorlását már nem végezhetik a tagállamok vasúttársaságai, ezzel független működtetőket kell megbízni. A bíróság Magyarországot és Spanyolországot elmarasztalta, Németországot és Ausztriát viszont nem. A Magyarországgal kapcsolatos ítéletében megállapították, hogy a forgalomirányítás nem tekinthető alapvető funkciónak, így azzal vasúttársaságokat is meg lehet bízni, ahogyan nálunk történik. Ám hazánk mégis megszegte egyik kötelezettséget, miután nem határozta meg a pályahálózat működtetők pénzügyi egyensúlyát biztosító feltételeket, és nem fogadta el az infrastruktúra üzemeltetésével és használatával kapcsolatos költségek és díjak csökkentésére irányuló ösztönző intézkedéseket. A bíróság kifogásolta, hogy hazánk nem biztosította, hogy a pályahálózat működtetők által beszedett díjak megegyezzenek a vasúti szolgáltatások üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségekkel. Ha pedig Magyarország nem teljesíti a lehető leghamarabb az ítéletben foglaltakat, akkor újabb, pénzügyi szankciókkal fenyegető keresetet indíthat a bizottság. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ Szőcs Géza felfedte táskája titkát Nem voltak Nyirő József hamvai Szőcs Gézánál tavaly májusban, az író nagy port kavart székelyudvarhelyi újrabúcsúztatásakor. A miniszterelnöki tanácsadó, aki akkor még kulturális államtitkárként dolgozott, a Heti Válasznak elmondta: táskájában Nyirőcz Bence című könyve lapult. „Alig vártam, hogy egy rendőr kinyittassa a táskát, és nagyot röhöghessek a képébe” - mondta a lapnak Szőcs. A volt államtitkár szerint a tervezett újratemetés körül annyira felfokozott volt a hangulat, hogy úgy gondolta, mindenki azt hiszi, a táskában vannak a hamvak, pedig azok Budapesten maradtak. „A táska tartalma egyébként kifejezi a lényeget. Számomra és az olvasóközönség számára ugyanis Nyirő író volt” - tette hozzá Szőcs. Szerinte az emberek ezreléke sem tudja, hogy politikusként mi köthető Nyirőhöz. Szőcs szerint az író - aki a nyilas parlament tagja volt és a végsőkig kitartott Szálasiék mellett - csak sodródott az árral, ami gyenge jellemre vall. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Álszent egyházügyi módosító a Fidesztől Nem a parlament egyházi státuszról szóló döntésével, hanem az „egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel” szemben teremtene jogorvoslati lehetőséget az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Pedig az Alkotmánybíróság (Ab) éppen azért Minden passzust az alaptörvénybe foglalnának, amit az Ab kifogásolt semmisítette meg kedden az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkozó, az egyházügyi törvényben foglalt rendelkezéseket, mert azok - a többi között - sértették a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslati lehetőséghez való jogot. Mindezt az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott módosítóban kezdeményezte a bizottság, így most már nem csak azt emelnék alkotmányos szintre, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, hanem azt is, hogy a jogszabály rendelkezései alkotmányjogi panasszal megtámadhatóak. Magyarán nem az egyházi elismerést esetleg elutasító parlamenti döntés ellen hoznának létre jogorvoslati lehetőséget, hanem egy jogszabály rendelkezéseivel szemben - ami értelmezhetetlen. Ráadásul ezzel a módosítással a jövőben is kétharmados döntéstől függhetne az egyházi elismerés, ez a döntés pedig továbbra sem lenne indoklásköteles. A bizottság nem változtatna a már parlament előtt lévő alaptörvény-módosításon; továbbra is meghagyná az egyházi elismerés parlament általi - az Ab által alkotmányellenesnek ítélt - módszerét. Mindezt az alaptörvény már említett negyedik módosítója tartalmazza, amelyet az Ab által ugyancsak megsemmisített úgynevezett átmeneti rendelkezések után adott be a Fidesz-KDNP. Ismert, szinte minden olyan passzust alaptörvénybe foglalnának, amelyet az Ab kifogásolt. A bizottsági azt is kezdeményezi, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként a sarkalatos törvény a huzamosabb idejű működés és a társadalmi támogatottság mellett, „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot” is előírhassa. B.I.M. Minőségi oktatást mindenkinek Az oktatás nem lehet huszadrangú politikusok játékszere, gyermekeink oktatása mindig is Magyarország legfontosabb ügye volt, és ha rajtunk múlik, az is marad - mondta videóüzenetében Mesterházy Attila, amelyben arról beszélt, mit tartana egy miniszterelnök legfontosabb feladatának. Az MSZP elnöke szerint jól látható, hogy az Orbán-kormány mekkora pusztítást végzett az oktatásban: bizonytalanságban tartja a tanárokat, a diákokat és a szülőket is. Mesterházy vállalja, hogy az MSZP minőségi oktatást kínál minden magyar gyermeknek és fiatalnak, függetlenül a család társadalmi és anyagi helyzetétől. A demonstráló hallgatók kapcsán a pártelnök kijelentette, „akinek fontos az ország jövője, a diákok mellé kell állnia, így teszünk mi is." Diáktüntetők a Szabadság hídon Három egyetemista mászott fel tegnap a Szabadság híd egyik pillérére, és egy molinót feszített ki „Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!" felirattal, utalva a felsőoktatást érintő súlyos állami megszorításokra. A kiérkező rendőrök igazoltatták a fiatalokat, majd a BKK emberei eltávolították a transzparenst. Az akció után néhány órával 200-300 egyetemista élőlánccal tiltakozott a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épületénél a 62 évnél idősebb oktatók nyugdíjazása ellen. Mesterházy Attila szerint az oktatás nem lehet huszadrangú politikusok játékszere Röghöz kötve állástalanul Ha túl sok a diplomás, azért, ha túl kevés, azért kell a hallgatói szerződés - önmagának ellentmondva védte a diplomások röghöz kötését az új felsőoktatási államtitkár. Klinghammer István szerint elképzelhető, hogy valaki a diplomájával nem talál állást itthon, de ennek oka a túlképzés. A Fidesz eközben előhúzta a tandíjkártyát, bár senki nem állította, szerintük a baloldal visszahozná a 2008-as népszavazás által eltörölt tandíjat. Az MSZP elnöke szerint az Orbán-kormány hatalmas pusztítást végzett az oktatásban. MOLNÁR RICHÁRD Furcsa és ellentmondásos érveléssel védte első interjújában a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződést Klinghammer István, aki tegnap foglalta el hivatalát. Az új államtitkár a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, ha valakit államilag finanszírozott szakra vesznek fel, azzal „egy közösség segítségét kéri”, így kötelezettsége támad. „A szerződésnek ne legyen büntetés jellege, ám a közösség azon tagjai, akik nem jártak a felsőoktatásba, ők se érezhessék rosszul magukat amiatt, hogy nem kaptak efféle támogatást” - érvelt Klinghammer. Eszerint azért kellene a diplomásoknak adott ideig itthon dolgozniuk, mert akik nem jártak egyetemre, „rosszul érzik magukat”, amiért mások ingyen tanulhattak. Friss statisztikák szerint azonban éppen, hogy nem a felsőfokú végzettségűek alkotják a külföldön tartósan munkát vállalók vagy véglegesen letelepedők többségét, hanem a képzettség nélküliek és a szakképzetlenek. Ráadásul a diplomás munkavállalók fizetése általában magasabb, így több adót és járulékot is fizetnek - ezen felül adóznak a továbbtanuló fiatalok szülei is -, azaz jobban meghálálják a „közösség segítségét”. A hallgatói szerződés további problémája, hogy bár hazai munkavállalást vagy vállalkozást ír elő adott ideig, a szerződésben az állam nem garantál sem a végzettségnek megfelelő munkahelyet - sőt, semmilyen munkahelyet -, sem méltányos fizetést, sem állami támogatást a kezdő vállalkozóknak. Ezt Klinghammer is elismerte: „Vannak persze, akik dolgoznának szívesen, csak éppen a diplomájukkal nem találnak állást idehaza.” Az államtitkár szerint ez viszont már nem a szerződés, hanem a túlképzés kérdése, különösen olyan szakokon, „amelyekre nincs valós társadalmi igény”. Ezzel Klinghammer lényegében önmagát cáfolta, hiszen ha lenne elegendő állás a diplomásoknak, nem kellene őket magyarországi munkavállalásra kötelezni. Ha viszont kevesebb diplomást akar az állam, akkor felesleges őket röghöz kötni, mert az országnak nincs szüksége ennyi diplomásra. Klinghammer arra nem tért ki, hogy nem tart-e attól, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel a hallgatói szerződés sértheti a Mesterházy: a diákok mellé kell állnia, akinek fontos az ország jövője szabad mozgás, munkavállalás és vállalkozás uniós alapelveit. Bár a kormánypárti lap interjújában az új felsőoktatási államtitkárt nem vegzálták azzal a kérdéssel, hogy a magyar felsőoktatásban van-e tandíj, a Fidesz huszáros megoldással a baloldali ellenzéket vádolta meg, hogy tandíjat akar bevezetni Magyarországon. Kucsák László fideszes képviselő tegnap azt állította, „a baloldal veszélybe sodorta a fiatalok jövőjét is, amikor be akarta vezetni a tandíjat, de ezt a Fidesz által kezdeményezett népszavazás meggátolta”. Szerinte „a napi hírekből tudni lehet, hogy újra erre készülnek, amivel elzárnák a lehetőséget a szegény családok gyermekei elől”. Bár a plafon nem szakadt le, Kucsák mégis elfelejtette megemlíteni, hogy az állami ösztöndíjas felvételi keretszámok 2010 óta tartó drasztikus csökkentése miatt több tízezer diáknak kellett fizetős felsőoktatási képzésre jelentkeznie vagy lemondania a továbbtanulásról. A Fidesz szokásos érvelése ezzel kapcsolatban az, hogy a nem ingyen tanuló hallgatók „önköltséget” fizetnek, nem tandíjat, mert utóbbit minden hallgatónak fizetnie kell. Az önköltséget ráadásul Diákhitel 2-ből is lehet finanszírozni. Ennek ellenére a Gyurcsány-kormány által 2007-ben bevezetett felsőoktatási részhozzájárulást (amit az akkori kormánypártok is tandíjnak neveztek) sem fizette mindenki, csak azon államilag finanszírozott szakra felvett, legalább második félévüket megkezdő hallgatók, akik tanulmányi teljesítményük alapján nem kerültek be az intézmény diákjainak legjobb 15 százalékába. Utóbbiak tandíjmentességben részesültek, a tandíjfizetők pedig szintén finanszírozhatták tanulmányaikat diákhitellel, szociális vagy tanulmányi ösztöndíjakkal. Nem a 2008-as népszavazás által eltörölt tandíjrendszer szerint, de a tanulmányi és szociális szempontok figyelembe vételével szervezné újra a felsőoktatást a baloldali ellenzék, amelynek oktatáspolitikai egyeztetéssorozata tegnap közös nyilatkozat elfogadásával zárult. Az MSZP nevében Hiller István elmondta, a dokumentum szerint a hallgatói teljesítmény és a szociális helyzet függvényében bővíteni akarják a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ezen felül egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja. Hiller hozzátette: az önfinanszírozó felsőoktatást színvonalromboló rögeszmének tartják, amelynek következménye drasztikus forráskivonás, oktatók elbocsátása és a fiatalok elvándorlása. A Demokratikus Koalíció (DK) nevében Szabó Zoltán kijelentette, elkerülhetetlennek tartják a méltányos, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését. Szerintük erre nem elsősorban a felsőoktatás finanszírozása, hanem az igazságosság érdekében van szükség: az egyformán ingyenes tanulmányok lehetősége ugyanis a jobb lehetőségekkel rendelkező felső-középosztálybeli családokat is támogatja. Az MSZP, a DK, az MSZDP és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői által aláírt megállapodás azt is rögzítette: amint lehetőségük lesz rá, ismét 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt és megszüntetik a hallgatói szerződéseket. Szétpattanó szappanbuborékhoz hasonlították a kormány oktatáspolitikáját a tiltakozó diákok fotó: k2 press