Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. sz.)
2013-04-09 / 82. szám
8 VILÁG www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu 2013. ÁPRILIS 9., KEDD Margaret Thatchert a történelem legjelentősebb britjei között emlegetik Meghalt a „Vaslady” Életének 87. életévében meghalt Margaret Thatcher. A „Vaslady” a 20. század leghosszabb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke volt, 1979-től 1990-ig vezette a kormányt eddig egyedüli nőként. A „Vaslady” 1925-ben született Margaret Roberts néven. Apja, Alfred Roberts Grantham polgármestere, illetve metodista prédikátor volt. Margaret Roberts Oxfordban tanult vegyészetet, s három éven keresztül dolgozott szakmájában. Később azonban apja hatására egyre inkább a politika felé fordult a figyelme. 1950-ben indult a parlamenti választáson, akkor azonban még nem került be a törvényhozásba. 1951-ben ment férjhez Denis Thatcher vállalkozóhoz, akinek fel is vette a nevét. Házasságukból egy ikerpár született 1953-ban. 1959-ben a londoni Barnet negyed jelöltjeként került a parlamentbe. 1970-től töltötte be a kulturális tárcát Edward Heath kormányában. „Tejrablónak” is nevezték bírálói, mert az általános iskolákban eltörölte az ingyentejet. 1975 februárjában Thatcher a toryk pártelnökválasztásán indult az egyre népszerűtlenebb Heath ellen, s győzött is. 1976-ban a Moszkvai Rádiónak köszönhetően ragadt rá a „Vaslady” gúnynév, ott azért nevezték így, mert egy beszédében éles támadást intézett a „bolsevista Szovjetunió” ellen. Az 1979. május 3-án megrendezett parlamenti választáson győzelemre vezette a konzervatívokat, így a kormányfői poszton ő lett James Callaghan utóda. Nagy-Britannia ekkoriban súlyos gazdasági helyzetbe került. Gazdaságpolitikájában ezért harcot hirdetett az infláció ellen, csökkentette az állami kiadásokat, a hasonló gazdaságpolitikát folytató Ronald Reagan amerikai elnökkel szemben azonban nem csökkentette az adókat. Különösen első kormányfői mandátuma alatt tartotta az infláció csökkentését legfőbb feladatának, második mandátuma alatt az állam és a szakszervezetek gazdaságra gyakorolt hatását próbálta meg viszszaszorítani. Számos állami monstrumot privatizált, köztük a brit távközlési céget, a British Telecomot, a British Petroleum (BP) olajvállalatot, valamint a British Airwayst. Magánkézbe adta a különböző szolgáltató cégeket is. Kemény intézkedései komoly ellenállásba ütköztek egyes rétegek részéről. Thatcher kormányát azonban nem hatotta meg a tiltakozás hulláma. Kormányzása alatt 1983-ban 12,5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, amely csak a nyolcvanas évek végén kezdett újra csökkenni. Thatcher eredetileg ellenezte az NSZK és az NDK újraegyesítését Thatcher az 1982-es falklandi háborúval érte el népszerűsége csúcspontját, az 1983-as előrehozott választáson biztosan nyert a konzervatívokkal. Az Európai Közösséggel kapcsolatban is kemény álláspontot képviselt: 1984-ben ő harcolta ki a briteknek szánt viszszatérítést, amelyet azért kapott London, mert a mezőgazdasági támogatásokból nem tehetett szert akkora összegre, mint Franciaország. 1987-ben újra megnyerték a választást a konzervatívok, de Thatcher népszerűsége csökkenni kezdett, miután bevezette a feladót. Thatcher 1990 novemberében mondott le a toryk vezetéséről, utódjának John Majort választották meg, aki 1992-ben megnyerte a parlamenti választást, 1997-ben azonban vesztett a munkáspárti Tony Blair ellenében. Thatcher 1984. február 2–4. között hivatalos látogatáson járt Budapesten. Ma is sokan arról emlékeznek látogatására, hogy bevásárolt a budapesti vásárcsarnokban. Bár Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral már-már baráti viszonyt ápolt, az enyhülést követő változásokat némi aggodalommal figyelte. Eredetileg ellenezte a német újraegyesítést. Az EU-ban végbemenő változásokért, az európai integráció gondolatáért sem lelkendezett, elutasította az 1992-ben aláírt Maastrichti Egyezményt. Thatcher számos díjat mondhatott magáénak. 1992 óta „bárónő”. Egészsége a 2000-es évek eleje óta megrendült, többször érte szélütés. 2002-ben és 2003-ban két különböző közvélemény-kutatásban is a 16. helyet foglalta el minden idők legnagyobb britjeinek listáján. Thatcher mindvégig kitartott a konzervatív értékek mellett, „védjegye” jellegzetes retikülje lett. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ David Cameron brit kormányfő a nagy előddel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLI SCARFF RÖVIDEN Új dokumentumok a Wikileaks oldalán RÖVIDENják a párbeszédet Koszovóval. Előzőleg a szerb pravoszláv egyház is óva intett a megállapodás aláírásától. Ivica Dacic egy interjúban nem zárta ki a területcserét Koszovóval. �NÉPSZAVA Újabb dokumentumokat tett közzé a Wikileaks portálja. Ezek azonban elsősorban a történelem iránt érdeklődők számára jelenthetnek igazi csemegét. Öszszesen 1,7 millió, az amerikai külügyminisztérium archívumából származó, 1973–1976 közötti nem titkos szövegről van szó. A dokumentumok egy idő óta mindenki számára hozzáférhetőek voltak. A Wikileaks érdeme az, hogy a PDF-dokumentumokat olyan szöveggé változtatták, amelyben bárki keresni tud. A honlapon már mintegy kétmillió dokumentum vált elérhetővé, köztük az iraki és afganisztáni háború hátteréről. Képünkön Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik. �NÉPSZAVA Belgrád nemet mondott az EU-nak Egy nappal azután, hogy a szerbiai pártok vezetői úgy határoztak, elutasítják az Európai Uniónak a koszovói rendezésre vonatkozó javaslatát, a kormányzat legnagyobb tömörülése, a Szerbiai Haladó Párt (SNS) is úgy döntött, nemet mond az EU-nak. Aleksandar Vucic kormányfőhelyettes kijelentette, nem írják alá a megállapodást, de folytat Egy választás, két győztes A montenegrói elnökválasztás mindkét jelöltje, a kormányzó Szocialista Demokrata Párt (DPS) által indított Filip Vujanovic hivatalban lévő elnök és az ellenzéki Miodrag Lekic volt külügyminiszter is győztesnek hirdette magát. Vujanovic azt közölte, a voksok 51,3 százalékát szerezte meg, ellenfele csak 48,7 százalékos eredményt ért el. Lekic viszont azt állította, 50,5 százalékkal ő nyert. A választási bizottságnak ma reggel 7 óráig kell kihirdetnie a győztes nevét. �NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Véleménykülönbségek Angela Merkel és Vlagyimir Putyin sajtóértekezletén Feszültség Hannoverben Tiltakozó megmozdulások övezték Vlagyimir Putyin németországi látogatását. Az orosz elnökre tegnap félmeztelen nők támadtak Hannoverben. Putyin sajtóértekezletén megvédte az orosz hatóságokat, amelyek múlt héten házkutatásokat tartottak a külföldi tulajdonú nem kormányközi szervezeteknél. Sajátos közjáték történt a hannoveri kiállításon tegnap. A Femen ukrán emberi jogi szervezet tagjai meztelen felsőtesttel tiltakoztak Putyin politikája ellen. Testükre egyebek mellett a „fuck dictator” feliratot pingálták. Kiabálva rohantak az orosz elnök felé, amikor Putyin Merkellel és német, illetve orosz politikusokkal tekintette meg a vásárt. A nőket végül a testőrök állították meg, így nem jutottak az orosz elnök közvetlen közelébe. A felvételek tanúsága szerint Putyin nem látszott meglepődöttnek. Az orosz elnök némi gúnnyal megjegyezte: „az ilyen akcióknak köszönhetően több szó esik a vásárról”. Szerinte „semmi különös nem történt”. A közjáték után Merkel és Putyin folytatták sétájukat a vásár területén. Merkel később azt közölte, Németország szabad ország, ahol mindenki kifejtheti véleményét, ugyanakkor kétségeit fejezte ki a tiltakozás e módjával kapcsolatban. Nem sokkal később azonban ennél alighanem kínosabb meglepetés érte az orosz elnököt. Angela Merkel ugyanis ismételten élesen bírálta az orosz hatóságokat a külföldi nem kormányközi szervezetekkel szembeni fellépésük miatt. „Nyilvánvalóan komoly beavatkozásnak tekinthető, ha merevlemezeket csak úgy ellenőriznek” – jelentette ki a német kancellár az orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezleten. Az ügy előzménye, hogy múlt hét elején több emberi jogi és egyéb, külföldiek által finanszírozott szervezetnél tartottak házkutatást Oroszországban. Németországban különösen negatív visszhangja volt annak, hogy átkutatták a Konrad Adenauer Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány irodáit. Szintén „felkeresték” az Amnesty International és a Human Rights Watch irodáit is. Az orosz parlament, a duma tavaly júliusban fogadta el azt a szabályozást, amely „ügynököknek” bélyegezte a külföldi tulajdonban lévő nem kormányzati szervezeteket. Az intézkedés 2012 novemberében lépett hatályba. A törvény egyebek közt kimondja, titkos információk továbbítása külföldi kormányok számára hazaárulással ér fel, s börtönbüntetéssel sújtják mindazokat, akik „Oroszország biztonságát fenyegetik”. A legtöbb külföldi nem kormányzati szervezet nem akart tudomást venni a törvényről, ezért nem is voltak hajlandók „külföldi ügynökként” regisztrálni magukat, hiszen úgy vélik, meglehetősen kirekesztő ez a megfogalmazás, s azt sugallja, még az emberi jogi szervezeteket is kémtevékenységgel gyanúsítják. Putyin a német kancellárral tartott sajtóértekezletén védelmébe vette az említett törvényt és a hatóságok fellépését. Aggasztónak találja ugyanis, hogy e szervezetekhez „külföldről folyik a pénz”. „Állampolgárainknak joguk van tudni, hogy honnan származik a pénzösszeg”, folytatta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szervezetek folytathatják munkájukat. Szerinte hasonló törvények más országokban, így az Egyesült Államokban is léteznek. Merkel kételkedik a női aktivisták tiltakozásának módja kapcsán Véleménykülönbségek merültek fel a szíriai polgárháború megítélése kapcsán is Merkel és Putyin között. Az orosz elnök ugyanis jogosnak tartotta, hogy hazája fegyvereket szállít Bassár el-Aszad rezsimjének, mert ez „semmiféle nemzetközi előírást sem sért”, ugyanis Aszad kormányzata „legitim”. Merkel ugyanakkor kétségbe vonta szavait. Putyin kifejtette, Moszkva hajlandó nemzetközi tárgyalásokra arról, hogy fagyasszák be a fegyverszállítást, de – mint mondta – egy ilyen döntésnek minden félre vonatkoznia kell. Észak-Korea kapcsán azonban egyetértés mutatkozott a két politikus között. Merkel kifejtette, világossá kell tenni Phenjan számára, hagyjon fel provokációival. A tegnap reggeli órákban Merkel és Putyin koszorút helyeztek el a II. világháború szovjet áldozatainak hannoveri emlékművénél. R. T.