Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-09 / 82. szám

Margaret Thatchert a történelem legjelentősebb britjei között emlegetik Meghalt a „Vaslady” Életének 87. életévében meghalt Margaret Thatcher. A „Vaslady" a 20. század leghosszabb ideig hivatalban lévő brit miniszterelnöke volt, 1979-től 1990-ig vezette a kormányt eddig egyedüli nőként. A „Vaslady” 1925-ben szüle­tett Margaret Roberts né­ven. Apja, Alfred Roberts Grantham polgármestere, illet­ve metodista prédikátor volt. Margaret Roberts Oxfordban tanult vegyészetet, s három éven keresztül dolgozott szak­májában. Később azonban apja hatására egyre inkább a politi­ka felé fordult a figyelme. 1950- ben indult a parlamenti válasz­táson, akkor azonban még nem került be a törvényhozásba. 1951-ben ment férjhez Denis Thatcher vállalkozóhoz, akinek fel is vette a nevét. Házassá­gukból egy ikerpár született 1953-ban. 1959-ben a londoni Barnet negyed jelöltjeként került a par­lamentbe. 1970-től töltötte be a kulturális tárcát Edward Heath kormányában. „Tejrablónak” is nevezték bírálói, mert az álta­lános iskolákban eltörölte az ingyentejet. 1975 februárjában Thatcher a toryk pártelnökvá­lasztásán indult az egyre nép­szerűtlenebb Heath ellen, s győzött is. 1976-ban a Moszk­vai Rádiónak köszönhetően ra­gadt rá a „Vaslady” gúnynév, ott azért nevezték így, mert egy be­szédében éles támadást intézett a „bolsevista Szovjetunió” el­len. Az 1979. május 3-án meg­rendezett parlamenti választá­son győzelemre vezette a kon­zervatívokat, így a kormányfői poszton ő lett James Callaghan utóda. Nagy-Britannia ekkori­ban súlyos gazdasági helyzetbe került. Gazdaságpolitikájában ezért harcot hirdetett az inflá­ció ellen, csökkentette az álla­mi kiadásokat, a hasonló gaz­daságpolitikát folytató Ronald Reagan amerikai elnökkel szemben azonban nem csök­kentette az adókat. Különösen első kormányfői mandátuma alatt tartotta az infláció csökkentését legfőbb feladatának, második mandá­tuma alatt az állam és a szak­­szervezetek gazdaságra gyako­rolt hatását próbálta meg vis­­­szaszorítani. Számos állami monstrumot privatizált, köztük a brit távközlési céget, a British Telecomot, a British Petroleum (BP) olajvállalatot, valamint a British Airwayst. Magánkézbe adta a különböző szolgáltató cégeket is. Kemény intézkedései komoly ellenállásba ütköztek egyes ré­tegek részéről. Thatcher kor­mányát azonban nem hatotta meg a tiltakozás hulláma. Kor­mányzása alatt 1983-ban 12,5 százalékosra nőtt a munkanél­küliség, amely csak a nyolcva­nas évek végén kezdett újra csökkenni. Thatcher eredetileg ellenezte az NSZK és az NDK újraegyesítését Thatcher az 1982-es falk­­landi háborúval érte el népsze­rűsége csúcspontját, az 1983- as előrehozott választáson biz­tosan nyert a konzervatívokkal. Az Európai Közösséggel kap­csolatban is kemény álláspon­tot képviselt: 1984-ben ő har­colta ki a briteknek szánt vis­­­szatérítést, amelyet azért ka­pott London, mert a mezőgaz­dasági támogatásokból nem te­hetett szert akkora összegre, mint Franciaország. 1987-ben újra megnyerték a választást a konzervatívok, de Thatcher népszerűsége csökkenni kez­dett, miután bevezette a fej­adót. Thatcher 1990 novembe­rében mondott le a toryk veze­téséről, utódjának John Majort választották meg, aki 1992-ben megnyerte a parlamenti válasz­tást, 1997-ben azonban vesz­tett a munkáspárti Tony Blair ellenében. Thatcher 1984. feb­ruár 2-4. között hivatalos láto­gatáson járt Budapesten. Ma is sokan arról emlékeznek látoga­tására, hogy bevásárolt a buda­pesti vásárcsarnokban. Bár Mihail Gorbacsov szovjet párt­főtitkárral már-már baráti vi­szonyt ápolt, az enyhülést köve­tő változásokat némi aggoda­lommal figyelte. Eredetileg elle­nezte a német újraegyesítést. Az EU-ban végbemenő változá­sokért, az európai integráció gondolatáért sem lelkendezett, elutasította az 1992-ben aláírt Maastrichti Egyezményt. Thatcher számos díjat mond­hatott magáénak. 1992 óta „bá­rónő”. Egészsége a 2000-es évek eleje óta megrendült, több­ször érte szélütés. 2002-ben és 2003-ban két különböző közvé­lemény-kutatásban is a 16. he­lyet foglalta el minden idők leg­nagyobb britjeinek listáján. Thatcher mindvégig kitartott a konzervatív értékek mellett, „védjegye” jellegzetes retikülje lett. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Új dokumentumok a Wikileaks oldalán Újabb dokumentumokat tett közzé a Wikileaks portálja. Ezek azonban elsősorban a történe­lem iránt érdeklődők számára je­lenthetnek igazi csemegét. Ös­­­szesen 1,7 millió, az amerikai kül­ügyminisztérium archívumából származó, 1973-1976 közötti nem titkos szövegről van szó. A dokumentumok egy idő óta mindenki számára hozzáférhe­tőek voltak. A Wikileaks érdeme az, hogy a PDF-dokumentumo­­kat olyan szöveggé változtatták, amelyben bárki keresni tud. A honlapon már mintegy kétmillió dokumentum vált elérhetővé, köztük az iraki és afganisztáni há­ború hátteréről. Képünkön Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki Ecuador londoni nagykövet­ségén tartózkodik. ► NÉPSZAVA Belgrád nemet mondott az EU-nak Egy nappal azután, hogy a szer­biai pártok vezetői úgy határoz­tak, elutasítják az Európai Unió­nak a koszovói rendezésre vo­natkozó javaslatát, a kormányzat legnagyobb tömörülése, a Szer­biai Haladó Párt (SNS) is úgy döntött, nemet mond az EU-nak. Aleksandar Vucic kormányfő­helyettes kijelentette, nem írják alá a megállapodást, de folytat­­­­ják a párbeszédet Koszovóval. Előzőleg a szerb pravoszláv egy­ház is óva intett a megállapodás aláírásától. Ivica Dacic egy inter­júban nem zárta ki a terület­cserét Koszovóval. ► NÉPSZAVA Egy választás, két győztes A montenegrói elnökválasztás mindkét jelöltje, a kormányzó Szocialista Demokrata Párt (DPS) által indított Filip Vujanovic hiva­talban lévő elnök és az ellenzéki Miodrag Lekic volt külügymi­niszter is győztesnek hirdette magát. Vujanovic azt közölte, a voksok 51,3 százalékát szerezte meg, ellenfele csak 48,7 százalé­kos eredményt ért el. Lekic vi­szont azt állította, 50,5 százalék­kal ő nyert. A választási bizott­ságnak ma reggel 7 óráig kell kihirdetnie a győztes nevét. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Véleménykülönbségek Angela Merkel és Vlagyimir Putyin sajtóértekezletén Feszültség Hannoverben Tiltakozó megmozdulások övezték Vlagyimir Putyin né­metországi látogatását. Az orosz elnökre tegnap félmez­telen nők támadtak Hanno­verben. Putyin sajtóértekez­letén megvédte az orosz hatóságokat, amelyek múlt héten házkutatásokat tartot­tak a külföldi tulajdonú nem kormányközi szervezeteknél. Sajátos közjáték történt a han­noveri kiállításon tegnap. A Femen ukrán emberi jogi szervezet tagjai meztelen felső­testtel tiltakoztak Putyin poli­tikája ellen. Testükre egyebek mellett a „fuck dictator” felira­tot pingálták. Kiabálva rohan­tak az orosz elnök felé, amikor Putyin Merkellel és német, illet­ve orosz politikusokkal tekin­tette meg a vásárt. A nőket vé­gül a testőrök állították meg, így nem jutottak az orosz elnök közvetlen közelébe. A felvételek tanúsága szerint Putyin nem látszott meglepődöttnek. Az orosz elnök némi gúnnyal meg­jegyezte: „az ilyen akcióknak köszönhetően több szó esik a vásárról”. Szerinte „semmi kü­lönös nem történt”. A közjáték után Merkel és Putyin folytat­ták sétájukat a vásár területén. Merkel később azt közölte, Né­metország szabad ország, ahol mindenki kifejtheti véleményét, ugyanakkor kétségeit fejezte ki a tiltakozás e módjával kapcso­latban. Nem sokkal később azonban ennél alighanem kínosabb meglepetés érte az orosz elnö­köt. Angela Merkel ugyanis is­mételten élesen bírálta az orosz hatóságokat a külföldi nem kormányközi szervezetekkel szembeni fellépésük miatt. „Nyilvánvalóan komoly beavat­kozásnak tekinthető, ha merev­lemezeket csak úgy ellenőriz­nek” - jelentette ki a német kancellár az orosz elnökkel tar­tott közös sajtóértekezleten. Az ügy előzménye, hogy múlt hét elején több emberi jogi és egyéb, külföldiek által finanszí­rozott szervezetnél tartottak házkutatást Oroszországban. Németországban különösen ne­gatív visszhangja volt annak, hogy átkutatták a Konrad Adenauer Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány iro­dáit. Szintén „felkeresték” az Amnesty International és a Human Rights Watch irodáit is. Az orosz parlament, a duma ta­valy júliusban fogadta el azt a szabályozást, amely „ügynö­köknek” bélyegezte a külföldi tulajdonban lévő nem kor­mányzati szervezeteket. Az in­tézkedés 2012 novemberében lépett hatályba. A törvény egye­bek közt kimondja, titkos in­formációk továbbítása külföldi kormányok számára hazaáru­lással ér fel, s börtönbüntetés­sel sújtják mindazokat, akik „Oroszország biztonságát fenye­getik”. A legtöbb külföldi nem kormányzati szervezet nem akart tudomást venni a tör­vényről, ezért nem is voltak haj­landók „külföldi ügynökként” regisztrálni magukat, hiszen úgy vélik, meglehetősen kire­kesztő ez a megfogalmazás, s azt sugallja, még az emberi jogi szervezeteket is kémtevé­kenységgel gyanúsítják. Putyin a német kancellárral tartott sajtóértekezletén védel­mébe vette az említett törvényt és a hatóságok fellépését. Aggasztónak találja ugyanis, hogy e szervezetekhez „külföld­ről folyik a pénz”. „Állampolgá­rainknak joguk van tudni, hogy honnan származik a pénzösszeg”, folytatta. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy a szer­vezetek folytathatják munkáju­kat. Szerinte hasonló törvények más országokban, így az Egye­sült Államokban is léteznek. Merkel kételkedik a női aktivisták tiltakozásának módja kapcsán Véleménykülönbségek merül­tek fel a szíriai polgárháború megítélése kapcsán is Merkel és Putyin között. Az orosz el­nök ugyanis jogosnak tartotta, hogy hazája fegyvereket szállít Bassár el-Aszad rezsimjének, mert ez „semmiféle nemzetközi előírást sem sért”, ugyanis Aszad kormányzata „legitim”. Merkel ugyanakkor kétségbe vonta szavait. Putyin kifejtette, Moszkva hajlandó nemzetközi tárgyalásokra arról, hogy fa­gyasszák be a fegyverszállítást, de - mint mondta - egy ilyen döntésnek minden félre vonat­koznia kell. Észak-Korea kap­csán azonban egyetértés mu­tatkozott a két politikus között. Merkel kifejtette, világossá kell tenni Phenjan számára, hagy­jon fel provokációival. A tegnap reggeli órákban Merkel és Putyin koszorút he­lyeztek el a II. világháború szovjet áldozatainak hannoveri emlékművénél. R.T.

Next