Népszava, 2013. május (140. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-02 / 101. szám

Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Orbán Viktor csak kormánya, illetve a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki Kibővítenék az ellenzéki összefogást Útonálló, tolvaj kormánynak nevezte az Orbán­­kabinetet a szocialisták városligeti majálisán Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor rosszabbul teljesít, nem a köz­érdeket szolgálja, hanem kormánya, illetve a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki. Mesterházy újabb ellenzéki szervezeteknek aján­lott szövetséget, de Gyurcsány Ferenc is minél szé­lesebb körű összefogást sürgetett, Bajnai Gordon pedig szakszerű kormányzást ígért. Az egységet három szakszervezet hamarosan a gyakorlatban is megvalósítja. FAZEKAS ÁGNES T­olvajnak nevezte az Or­­bán-kormányt Mesterházy Attila az MSZP városligeti majálisán. A pártelnök-frakció­vezető szerint „Orbánék min­den döntése mögött a pénz, a haszonszerzés, a meggazdago­dás vágya áll (...) szabad prédá­nak tekintik a gazdaságot, hű­­bérbirtokuknak az országot”. Rátették a kezüket az állami földekre: fideszes politikusok, családtagjaik, titkárnőik és - mint mondta - „nem vicc, mű­­körmöseik ütik ki a gazdákat a pályázatokon”. Most már rátet­ték a kezüket a kis trafikokra, és a profitjukat is meghárom­szorozták - idézte fel a közel­múlt botrányát a pártelnök. Mesterházy arról is beszélt, hogy Orbán centrális erőteré­ben hangyányit sem számíta­nak az egyszerű emberek. A szavak szintjén ugyan magasz­talja, de igazából lenézi azokat, akik az ország erejét adják. „Azokat, akik jogfosztásáról kétharmaddal döntöttek, ami­kor elfogadták az új Munka tör­vénykönyvét. Akiket ezért ma már a végletekig ki lehet hasz­nálni, és ha valakinek ez nem tetszik, akkor akár sms-ben is ki lehet rúgni.” Mesterházy sze­rint ennek egy oka van, hogy Orbán rosszabbul teljesít: kor­mányának hozzá nem értése és határtalan arroganciája a ku­darc garanciája. Az MSZP elnöke kijelentette, leváltják „Orbán Viktor hazug­ságra, megfélemlítésre és kor­rupcióra épülő rendszerét”, és számon kérik a felelősöket. A jelenlegi ellenzék dolga emellett az, hogy felépítse az „új, igazsá­gos Magyarországot”. A „rend­szerváltozáshoz” erős többség kell, ezért sem politikai, sem technikai akadálya nem lehet az ehhez szükséges egység megszületésének - mondta. Emlékeztetett, hogy Bajnai Gordonnal és az Együtt 2014- gyel már megállapodtak több pontban, így például a közös je­löltállításban. „Az MSZP megyei elnökeinek pedig máris felada­tul szabtam, hogy a 106 válasz­tási körzetben vizsgálják meg, hol és miben van lehetőség a kormányváltó erők helyi együtt­működésére” - mondta. A ma­jálison pedig második lépés­ként együttműködést, szövetsé­get ajánlott a Demokratikus Koalíciónak, az MSZDP-nek, a SZEM-nek és Fodor Gábor új li­berális pártjának. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy napon ünne­peljük a munka ünnepét és Magyarország európai uniós csatlakozásának kilencedik év­fordulóját - folytatta a pártel­nök, aki szerint pártja igazsá­gos, fejlődő és szabad Magyar­­országot szeretne, ahonnan nem menekülnek a fiatalok, ahová szívesen jönnek a külföl­diek is. „Az európai uniós csat­lakozással ennek a jobb világ­nak az ajtaja nyílt ki előttünk. Orbán pedig most éppen be­csapni készül ezt az ajtót, mert pillanatnyi politikai érdeke sze­rinte ezt kívánja. Orbán azért Európa-ellenes, mert tudja, hogy az ő értékvilága összefér­hetetlen Európa értékeivel” - fo­galmazott. Horváth Csaba, az MSZP fő­városi frakcióvezetője, alelnöke azt mondta, már csak 389 nap van a választásokig, ennyit kell már csak kibírni az „öntelt és erőszakos kormányzásból”. Ki­emelte, a tandíj miatt sokan es­nek ki a tudás megszerzésének lehetőségéből, a felsőoktatás­ban való részvétel mára a ki­váltságosoké lett. A politikus szerint az egészségügyben is romlik a helyzet, a várólisták egyre hosszabbak lesznek. „Or­bán Viktor ellenségként tekint a budapestiekre” - folytatta, és hozzátette: nem volt még olyan vezetője Budapestnek, aki nem a helyiek érdekeit képviseli, de Tarlós István most ilyen. Sze­rinte a nyugodt és kiszámítha­tó városvezetéshez Orbánnak és Tarlósnak is mennie kell. Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc széles körű összefogást javasolt a majálison fotó: kt press Gyurcsány: széles összefogást Az MSZP elnökének beszédét Gyurcsány Ferenc is meghallgatta. A Demokratikus Koalíció (DK) el­nöke ezután lapunknak azt mondta, Mester­­házyval együtt úgy gondolja, a demokratikus el­lenzéki megállapodást nem két-három pártnak kell megkötni. Közös egyéni jelöltek mellett kö­zös listára is szükség van, a demokratikus ellen­zéknek pedig az legyen a közös miniszterelnök­jelöltje, akinek őszre a legtöbb támogatója lesz - tette hozzá. A DK rendezvényén Gyurcsány a kormányt botrányosnak, az ellenzéket tesze­­toszának nevezte, továbbá világossá tette, hogy nem aspirál a kormányfői posztra. Kifejtette, az ellenzéki összefogás során „nem finnyásko­­dunk", mert az Orbánnal szemben álló demokra­tikus sokaságban szükség van mindenkire: „Bok­rosra, Kunczéra, Fodorra, a szociáldemokratákra, Schmuckra, a DK-ra, a Szemára, a szakszerveze­tekre és a civilek sokaságára". Szakszerű kormányzást ígér Bajnai A gyarapodást, a biztonságot és a nyugalmat hosszú távon vis­­­szahozó, szakszerű kormányzást ígért Bajnai Gordon a Szolidari­tás városligeti majálisán. Az Együtt 2014 - PM szövetség vezető­je szerint kormányra kerülve úgy változtatnák meg „Európa leg­igazságtalanabb adórendszerét", hogy az átlagbér fölött kereső­kig mindenki jövedelme nőhessen, és csak a legtehetősebbek­nek kelljen többet fizetniük, a nettó minimálbér pedig 8-10 ezer forinttal emelkedjen. Az igazságtalan rezsicsökkentés helyett valódi megtakarítást hozó korszerűsítésekbe kezdenének, át­szerveznék a közmunka rendszerét, és 300 milliárd forintnyi uni­ós forrást csak a hátrányos helyzetű északkelet-magyarországi régióra költenének. Programjuk arról szól majd, miként állítanák helyre a társadalmi békét, az összefogást és a szolidaritást. Év végéig szövetségre lép az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok - jelentették be a városligeti majálison Egységbe tömörül három szakszervezet MUHARI JUDIT Egységes szakszervezeti konfö­derációt hoz létre három érdek­­védelmi szövetség az év végéig - ezt a Városligeti fasorból indu­ló felvonulás után tartott nagy­gyűlésen jelentette be május el­sején a három tömörülés veze­tője. A Kós Károly sétányon fel­állított színpadon Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége (MSZOSZ), Varga László, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fóruma (SZEF) és Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szö­vetségének elnöke is úgy fogal­mazott, ma már másfajta ér­dekvédelemre van szükség, mint az 1980-as évek végétől működő szakszervezetekben. Az évek során egyre inkább az elkülönülés és az ellenséges­kedés lett jellemző rájuk, amit ki is használt a pártpolitika. Aztán 2010-től gyakorlattá vált, hogy egyes szakszervezeti kon­föderációk kizárólagos előnyhöz jutnak a kormánynál. Az egy­séges szakszervezeti konföde­rációval ez ellen is tiltakoznak. A jövőben közösen lépnek fel a szolidaritásért, az esélyegyen­lőségért, a demokráciáért, a ha­­zafiságért, az európaiságért és a pártsemlegességért. A fúzió részleteiről Pataky Péter la­punknak annyit mondott: az előkészületeket megkezdték, de egyelőre semmi sincs kidolgoz­va. Kérdés például, hogy ki le­gyen az elnök és hogyan olvas­­­szák egybe a vagyont. A szakszervezetek színpadán inkább a tagszervezetek veze­tői, illetve munkavállalói be­széltek. A felvonuláshoz ugyan­is csaknem 70 szakszervezet csatlakozott. Elhangzott egy Bibó István-idézet arról, hogy „demokratának lenni annyi, mint nem félni”. Ám a Bibó-kol­­légiumból kikerült Fidesz-tagok rosszul értelmezték a monda­tot, „így ezzel a hatalommal már csak az erőből lehet tár­gyalni” - mondta az egyik szó­nok. Volt, aki arról beszélt, hogy az új Munka törvényköny­ve (Mt.) segít a munkáltatóknak abban, hogy kizsákmányolhas­sa dolgozóit. Vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat - jelentett ki egy felszólaló. Más azt említette, hogy a gyárakban akár egy hónapig is folyamato­san kell dolgozni, és a túlóráért egy forintot sem kapnak, majd a következő hónapban, amikor már nincs megrendelés, kény­szerszabadságra küldik őket, és csak a minimális alapbért utalják nekik. E kiszámíthatat­lanság miatt az érdekvédők kö­vetelték, hogy a kormány és a munkáltatók ismerjék el a több­műszakos munkarend károsí­tó hatását. Egy a kereskedelemben dol­gozó felszólaló cselédtörvény­nek nevezte az új Mt.-t. Ők csak nagyon ritkán kapnak két, egy­más utáni szabadnapot, annak pedig, hogy vasárnap is dolgoz­niuk kell, a magán- és családi életük látja a kárát - fejtette ki. A dolgozók többsége havi 60-70 ezer forintot kap, miközben az új jogszabály szerint munka­adójuk az ország bármely terü­letére kiküldheti őket. A bölcső­dei dolgozók képviselője arról beszélt, hogy ők 24 évig ugyan­annyi pénzért, bruttó 114 ezer forintért dolgoznak, csak a 25. év után nő a bérük. Náluk a hó vége 10-én kezdődik, akkorra ugyanis elfogy a pénzük: „Nem akarok arra gondolni, hogy el kell hagynom az országot, de a kormány erre kényszerít.” El­hangzott az is: miközben a ma­gyarok többet dolgoznak, mint más európai munkavállaló, ne­gyedével kevesebbet keresnek. A felvonuló tömeg ugyan lel­kesen tapsolt és kerepelt a szö­vegek után, ám a nagygyűlés végére már inkább csak a nők maradtak a Kós Károly sétá­nyon. A férfiak számára a mun­kavállalókért folytatott harcnál erősebb vonzerőt jelentett a sör, így a közös májusfa állítására már csak kevesen mentek el a Napozórétre. Ekkorra már a gyerekek is elvesztették türel­müket, ők csavaros fagyit vagy vattacukrot követeltek. Gaskó újratárgyalná a sztrájktörvényt Mint már évek óta, az idén is külön ünnepelt a Liga konföderáció és annak elnöke. Az Orbán Viktorral - a többiektől eltérően - gyakran tárgyaló Gaskó István kifejtette: újra kell tárgyalni a ta­valy júliusban hatályba lépett Mt.-t, mert abban 250 olyan ren­delkezés van, amely hátrányos a munkavállalókra. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetést, hogy a módo­sítások 2014. január elsejétől hatályba léphessenek. Követelik a sztrájktörvény módosítását is, hogy az - ellentétben a mostani helyzettel - ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását. Gaskó szerint amúgy az idei május elsején sincs sok ok az ün­neplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év kedvezőt­lenül alakult. Az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok együttműkö­dését az elnök elfogadhatatlannak nevezte - igaz, a Ligát nem is invitálták a szövetségbe. A szakszervezetek jelszava önmagáért beszél fotó: Vajda József

Next