Népszava, 2013. május (140. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-02 / 101. szám
Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Orbán Viktor csak kormánya, illetve a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki Kibővítenék az ellenzéki összefogást Útonálló, tolvaj kormánynak nevezte az Orbánkabinetet a szocialisták városligeti majálisán Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor rosszabbul teljesít, nem a közérdeket szolgálja, hanem kormánya, illetve a fideszes klientúra mohóságát elégíti ki. Mesterházy újabb ellenzéki szervezeteknek ajánlott szövetséget, de Gyurcsány Ferenc is minél szélesebb körű összefogást sürgetett, Bajnai Gordon pedig szakszerű kormányzást ígért. Az egységet három szakszervezet hamarosan a gyakorlatban is megvalósítja. FAZEKAS ÁGNES Tolvajnak nevezte az Orbán-kormányt Mesterházy Attila az MSZP városligeti majálisán. A pártelnök-frakcióvezető szerint „Orbánék minden döntése mögött a pénz, a haszonszerzés, a meggazdagodás vágya áll (...) szabad prédának tekintik a gazdaságot, hűbérbirtokuknak az országot”. Rátették a kezüket az állami földekre: fideszes politikusok, családtagjaik, titkárnőik és - mint mondta - „nem vicc, műkörmöseik ütik ki a gazdákat a pályázatokon”. Most már rátették a kezüket a kis trafikokra, és a profitjukat is megháromszorozták - idézte fel a közelmúlt botrányát a pártelnök. Mesterházy arról is beszélt, hogy Orbán centrális erőterében hangyányit sem számítanak az egyszerű emberek. A szavak szintjén ugyan magasztalja, de igazából lenézi azokat, akik az ország erejét adják. „Azokat, akik jogfosztásáról kétharmaddal döntöttek, amikor elfogadták az új Munka törvénykönyvét. Akiket ezért ma már a végletekig ki lehet használni, és ha valakinek ez nem tetszik, akkor akár sms-ben is ki lehet rúgni.” Mesterházy szerint ennek egy oka van, hogy Orbán rosszabbul teljesít: kormányának hozzá nem értése és határtalan arroganciája a kudarc garanciája. Az MSZP elnöke kijelentette, leváltják „Orbán Viktor hazugságra, megfélemlítésre és korrupcióra épülő rendszerét”, és számon kérik a felelősöket. A jelenlegi ellenzék dolga emellett az, hogy felépítse az „új, igazságos Magyarországot”. A „rendszerváltozáshoz” erős többség kell, ezért sem politikai, sem technikai akadálya nem lehet az ehhez szükséges egység megszületésének - mondta. Emlékeztetett, hogy Bajnai Gordonnal és az Együtt 2014- gyel már megállapodtak több pontban, így például a közös jelöltállításban. „Az MSZP megyei elnökeinek pedig máris feladatul szabtam, hogy a 106 választási körzetben vizsgálják meg, hol és miben van lehetőség a kormányváltó erők helyi együttműködésére” - mondta. A majálison pedig második lépésként együttműködést, szövetséget ajánlott a Demokratikus Koalíciónak, az MSZDP-nek, a SZEM-nek és Fodor Gábor új liberális pártjának. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy napon ünnepeljük a munka ünnepét és Magyarország európai uniós csatlakozásának kilencedik évfordulóját - folytatta a pártelnök, aki szerint pártja igazságos, fejlődő és szabad Magyarországot szeretne, ahonnan nem menekülnek a fiatalok, ahová szívesen jönnek a külföldiek is. „Az európai uniós csatlakozással ennek a jobb világnak az ajtaja nyílt ki előttünk. Orbán pedig most éppen becsapni készül ezt az ajtót, mert pillanatnyi politikai érdeke szerinte ezt kívánja. Orbán azért Európa-ellenes, mert tudja, hogy az ő értékvilága összeférhetetlen Európa értékeivel” - fogalmazott. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, alelnöke azt mondta, már csak 389 nap van a választásokig, ennyit kell már csak kibírni az „öntelt és erőszakos kormányzásból”. Kiemelte, a tandíj miatt sokan esnek ki a tudás megszerzésének lehetőségéből, a felsőoktatásban való részvétel mára a kiváltságosoké lett. A politikus szerint az egészségügyben is romlik a helyzet, a várólisták egyre hosszabbak lesznek. „Orbán Viktor ellenségként tekint a budapestiekre” - folytatta, és hozzátette: nem volt még olyan vezetője Budapestnek, aki nem a helyiek érdekeit képviseli, de Tarlós István most ilyen. Szerinte a nyugodt és kiszámítható városvezetéshez Orbánnak és Tarlósnak is mennie kell. Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc széles körű összefogást javasolt a majálison fotó: kt press Gyurcsány: széles összefogást Az MSZP elnökének beszédét Gyurcsány Ferenc is meghallgatta. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke ezután lapunknak azt mondta, Mesterházyval együtt úgy gondolja, a demokratikus ellenzéki megállapodást nem két-három pártnak kell megkötni. Közös egyéni jelöltek mellett közös listára is szükség van, a demokratikus ellenzéknek pedig az legyen a közös miniszterelnökjelöltje, akinek őszre a legtöbb támogatója lesz - tette hozzá. A DK rendezvényén Gyurcsány a kormányt botrányosnak, az ellenzéket teszetoszának nevezte, továbbá világossá tette, hogy nem aspirál a kormányfői posztra. Kifejtette, az ellenzéki összefogás során „nem finnyáskodunk", mert az Orbánnal szemben álló demokratikus sokaságban szükség van mindenkire: „Bokrosra, Kunczéra, Fodorra, a szociáldemokratákra, Schmuckra, a DK-ra, a Szemára, a szakszervezetekre és a civilek sokaságára". Szakszerű kormányzást ígér Bajnai A gyarapodást, a biztonságot és a nyugalmat hosszú távon visszahozó, szakszerű kormányzást ígért Bajnai Gordon a Szolidaritás városligeti majálisán. Az Együtt 2014 - PM szövetség vezetője szerint kormányra kerülve úgy változtatnák meg „Európa legigazságtalanabb adórendszerét", hogy az átlagbér fölött keresőkig mindenki jövedelme nőhessen, és csak a legtehetősebbeknek kelljen többet fizetniük, a nettó minimálbér pedig 8-10 ezer forinttal emelkedjen. Az igazságtalan rezsicsökkentés helyett valódi megtakarítást hozó korszerűsítésekbe kezdenének, átszerveznék a közmunka rendszerét, és 300 milliárd forintnyi uniós forrást csak a hátrányos helyzetű északkelet-magyarországi régióra költenének. Programjuk arról szól majd, miként állítanák helyre a társadalmi békét, az összefogást és a szolidaritást. Év végéig szövetségre lép az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok - jelentették be a városligeti majálison Egységbe tömörül három szakszervezet MUHARI JUDIT Egységes szakszervezeti konföderációt hoz létre három érdekvédelmi szövetség az év végéig - ezt a Városligeti fasorból induló felvonulás után tartott nagygyűlésen jelentette be május elsején a három tömörülés vezetője. A Kós Károly sétányon felállított színpadon Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is úgy fogalmazott, ma már másfajta érdekvédelemre van szükség, mint az 1980-as évek végétől működő szakszervezetekben. Az évek során egyre inkább az elkülönülés és az ellenségeskedés lett jellemző rájuk, amit ki is használt a pártpolitika. Aztán 2010-től gyakorlattá vált, hogy egyes szakszervezeti konföderációk kizárólagos előnyhöz jutnak a kormánynál. Az egységes szakszervezeti konföderációval ez ellen is tiltakoznak. A jövőben közösen lépnek fel a szolidaritásért, az esélyegyenlőségért, a demokráciáért, a hazafiságért, az európaiságért és a pártsemlegességért. A fúzió részleteiről Pataky Péter lapunknak annyit mondott: az előkészületeket megkezdték, de egyelőre semmi sincs kidolgozva. Kérdés például, hogy ki legyen az elnök és hogyan olvasszák egybe a vagyont. A szakszervezetek színpadán inkább a tagszervezetek vezetői, illetve munkavállalói beszéltek. A felvonuláshoz ugyanis csaknem 70 szakszervezet csatlakozott. Elhangzott egy Bibó István-idézet arról, hogy „demokratának lenni annyi, mint nem félni”. Ám a Bibó-kollégiumból kikerült Fidesz-tagok rosszul értelmezték a mondatot, „így ezzel a hatalommal már csak az erőből lehet tárgyalni” - mondta az egyik szónok. Volt, aki arról beszélt, hogy az új Munka törvénykönyve (Mt.) segít a munkáltatóknak abban, hogy kizsákmányolhassa dolgozóit. Vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat - jelentett ki egy felszólaló. Más azt említette, hogy a gyárakban akár egy hónapig is folyamatosan kell dolgozni, és a túlóráért egy forintot sem kapnak, majd a következő hónapban, amikor már nincs megrendelés, kényszerszabadságra küldik őket, és csak a minimális alapbért utalják nekik. E kiszámíthatatlanság miatt az érdekvédők követelték, hogy a kormány és a munkáltatók ismerjék el a többműszakos munkarend károsító hatását. Egy a kereskedelemben dolgozó felszólaló cselédtörvénynek nevezte az új Mt.-t. Ők csak nagyon ritkán kapnak két, egymás utáni szabadnapot, annak pedig, hogy vasárnap is dolgozniuk kell, a magán- és családi életük látja a kárát - fejtette ki. A dolgozók többsége havi 60-70 ezer forintot kap, miközben az új jogszabály szerint munkaadójuk az ország bármely területére kiküldheti őket. A bölcsődei dolgozók képviselője arról beszélt, hogy ők 24 évig ugyanannyi pénzért, bruttó 114 ezer forintért dolgoznak, csak a 25. év után nő a bérük. Náluk a hó vége 10-én kezdődik, akkorra ugyanis elfogy a pénzük: „Nem akarok arra gondolni, hogy el kell hagynom az országot, de a kormány erre kényszerít.” Elhangzott az is: miközben a magyarok többet dolgoznak, mint más európai munkavállaló, negyedével kevesebbet keresnek. A felvonuló tömeg ugyan lelkesen tapsolt és kerepelt a szövegek után, ám a nagygyűlés végére már inkább csak a nők maradtak a Kós Károly sétányon. A férfiak számára a munkavállalókért folytatott harcnál erősebb vonzerőt jelentett a sör, így a közös májusfa állítására már csak kevesen mentek el a Napozórétre. Ekkorra már a gyerekek is elvesztették türelmüket, ők csavaros fagyit vagy vattacukrot követeltek. Gaskó újratárgyalná a sztrájktörvényt Mint már évek óta, az idén is külön ünnepelt a Liga konföderáció és annak elnöke. Az Orbán Viktorral - a többiektől eltérően - gyakran tárgyaló Gaskó István kifejtette: újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett Mt.-t, mert abban 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalókra. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetést, hogy a módosítások 2014. január elsejétől hatályba léphessenek. Követelik a sztrájktörvény módosítását is, hogy az - ellentétben a mostani helyzettel - ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását. Gaskó szerint amúgy az idei május elsején sincs sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év kedvezőtlenül alakult. Az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok együttműködését az elnök elfogadhatatlannak nevezte - igaz, a Ligát nem is invitálták a szövetségbe. A szakszervezetek jelszava önmagáért beszél fotó: Vajda József