Népszava, 2013. június (140. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-01 / 126. szám

Holnap hét pedagógus- és civil szervezet felhívására tüntetnek a pedagógusnapon­­ a HaHa már bemelegített Oktatás: ébredező tiltakozók Hét pedagógus- és civil szervezet demonstrál holnap Budapesten a köz- és felsőoktatás átalakítása és a köznevelési törvény ellen. A Hallgatói Hálózat már tegnap akcióba lépett, amikor „megrohanták" a szaktárca épületét, és „ügyfélszolgálatot" nyitottak az épületben. Kormányoldalon - akárcsak a márciusi, Ledvay utcai székházfoglalásnál - igyekeztek erőszakosnak feltün­tetni az akciót, és Bajnaiékra mutogattak. A Hallgatói Hálózat (HaHa) nagyjából húsz aktivistája hatolt be tegnap az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak (Emmi) Szalay utcai épüle­tébe, hogy tiltakozzon a kor­mány oktatáspolitikája ellen. A tüntetők másfél órával később hagyták el a helyszínt, miután Klinghammer István felsőokta­tásért felelős államtitkár kabi­netfőnöke tárgyalást ajánlott a diákoknak, ez szerdán lesz. (Ami azért is nagy eredmény a HaHa számára, mert korábban a minisztérium nem volt hajlan­dó egyeztetni velük, nem ismer­te el ugyanis a szervezetet a di­ákok képviselőjének.) A megbe­széléseken Klinghammer mel­lett Hoffmann Rózsa közneve­lésért felelős államtitkár is részt vesz majd. A HaHa a Facebookon azt írta, az akció célja az volt, hogy „leváltsák az Emmi jelenlegi vezetését”, illet­ve, hogy felhívják a figyelmet vasárnapi, a pedagógusnapra szervezett demonstrációjukra. Az épületbe először három aktivista jutott be, őket követ­ték a többiek. A diákok átugrot­tak a beléptetőrendszeren, és felszaladtak a lépcsőn az irodák felé, majd a földre ülve fejezték ki tiltakozásukat. A biztonsági őrök a tüntetőkre zárták az aj­tót, akik így egy ideig az épület­ben ragadtak az Emmi munka­társaival együtt. A demonstrá­lók felolvasták a „minisztériumi vezetők szégyenlistáját”, vagyis azok névsorát, akiket szerintük el kellene bocsátani az intéz­ményből. A listán szerepelt Ba­log Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa, Klinghammer István, valamint Soltész Miklós szociá­lis és családügyért felelős ál­lamtitkár is. A hallgatók „ügy­félszolgálatot” is nyitottak a mi­nisztérium előterében, ahol az érdeklődők panaszait, kérdése­it és javaslatait várják a minisz­térium további működésével kapcsolatban. Néhány további tüntető az épületen kívül gyü­lekezett különféle transzparen­sekkel. Az épület „megrohanását” egyébként nem kísérte semmi­lyen összetűzés vagy komolyabb rendbontás, ráadásul a HaHa aktivistái nem sokkal később távoztak is, kormányoldalon mégis igyekeztek agresszív, fel­forgató akcióként leírni a tör­ténteket. Ez hasonló volt a Fi- Vasárnapi menetrend • 14 óra: a Lánchíd pesti oldalán gyülekeznek • 15 óra: átvonulnak az Emmi épülete elé, a Szalay utcába desz Lendvay utcai székházá­nál március végén történtekhez: ott is először barátságosnak mutatkoztak az alaptörvény ne­gyedik módosítása ellen tünte­tőkkel - Selmeczi Gabriella szó­vivő még süteményt is vitt ne­kik -, később azonban már erő­szakosnak írták le a tüntetőket, akiket lökdöstek az „önjelölt” biztonságiak. A Fidesz pedig utóbb feljelentést tett. Kormány­­oldalon akkor az akciót próbál­ták úgy beállítani, mintha azt Bajnai Gordonék, illetve az Együtt 2014 szervezte, irányí­totta volna. A hasonlóságok egyértelműek a mostani tilatkozás fogadtatásával. Az Emmi például a következőképp reagált: „A mai napon a Hallga­tói Hálózat tagjainak egy cso­portja erőszakos módon beron­tott az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma Szalay utcai épüle­tébe megzavarva az ott dolgozó minisztériumi alkalmazottak munkáját”, és az emberi erőfor­rások minisztere arra utasítot­ta az oktatásért felelős államtit­károkat, hogy „ne engedjenek semmiféle nyomásgyakorlás­nak”. Hoffmann Rózsa úgy fo­galmazott: „elfogadhatatlan és minősíthetetlen”, hogy néhány tucatnyi fiatal „betört” az Emmi Szalay utcai épületébe, és ott „megriasztott több száz dolgo­zót”. Ennél konkrétabb volt Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő. Egyértel­műnek nevezte, hogy a Hallga­tói Hálózat akcióiban részt ve­vők nagy része „Bajnai csapatá­ban focizik”, és szerinte a volt miniszterelnök megint a hallga­tói szervezettel „végezteti el a piszkos munkát”. Erre az Együtt-PM szövetség jelezte: a rossz kormányzás az oka a til­takozásoknak. Orbán Viktor re­­zsimje frontális támadást inté­zett a magyar diákság ellen, majd megsértődik, és vagdalko­­zik, ha a magyar fiatalok tilta­koznak a jövőjük elvétele miatt - tették hozzá. A HaHa azt is közölte, hogy vasárnap a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselői fogják a nyilvánosság elé tárni, miért látják szükségesnek a mi­nisztériumi vezetés elmozdítá­sát. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) ál­tal szervezett tüntetés 14 óra­kor kezdődik az Eötvös-szobor­­nál, onnan vonulnak át a Szalay utcába, ahol összegzik az elmúlt évek kormányzati bal­lépéseit, és felvázolják az okta­tás helyrehozásának lehetséges módjait. Az érdekvédők szerint a köznevelési törvény szeptem­beri életbelépése állandósuló forráskivonást, a gyerekek szá­mára már az óvodáskortól ne­hezedő feltételeket, a nehéz helyzetben lévők végleges lesza­kadását jelenti. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mostani tüntetést követik-e újabbak, azaz lesz-e a tavaly őszi-téli utcai felvonulásokhoz és egyetemfoglalásokhoz ha­sonló fellépés a kormány okta­táspolitikája ellen. A Szalay utca szinte állandó helyszíne az oktatással kapcsolatos demonstrációknak fotó: Kielik István M­ CS. Mézesmadzag: Már a pedagógusnap előtt megkezdődött a tanárok újabb hitegetése. Balog Zol­tán miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy „soha nem álltunk még ilyen közel a pedagógus-életpályamo­­dell bevezetéséhez". Ezt ép­pen néhány nappal azután közölte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte: nem tervezték be az idei költségvetésbe a szeptemberi pedagógus­bér-emelés fedezetét. Nem csitulnak a viták a szociáldemokrata pártnál Nem a Magyarországi Szociál­demokrata Párt (MSZDP) tagjai kaptak meghívót a múlt vasár­napi kongresszusra, ahol beje­lentették, hogy jogutód nélkül megszűnt a párt, és helyette „politikai örökösként” megala­kult a Magyar Szociáldemokra­ták Pártja. Ezt Hahn György, az MSZDP erzsébetvárosi szer­vezetének elnöke jelentette ki hozzátéve: a vasárnapi kong­resszus összehívását Schmuck Andor állításával szemben­­ nem a szociálde­mokrata párt helyi szervezetei kezdeményezték, az erzsébet­városiak nem is tudtak a ren­dezvényről. Schmuckék közleménye sze­rint azért számolták fel az MSZDP-t, mert az saját belső vizsgálataik szerint 2006-tól 2012 októberéig törvénytelenül működött, amit tavaly az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) is ki­mondott. Egyebek között azt hangsúlyozták, hogy a Kapolyi László elnöksége alatt történtek miatt mára lehetetlenné vált a párt törvényes működésének helyreállítása. Hahn György egyebek között arról beszélt, hogy Schmuck Andor neve nem szerepel az MSZDP X. kerületi szervezeté­nek névsorában, ahol állítólag a politikus belépett a pártba. Az erzsébetvárosi szervezet el­nöke nem tekinti törvényesnek a kongresszust, és az új pártot sem fogadja el „politikai örökös­ként”. Kiemelte, hogy az ÁSZ- vizsgálat csak ürügyet szolgál­tatott arra, hogy Kapolyit, aki csaknem két évtizede saját pénzéből működteti a szociál­demokrata pártot, elmozdítsák posztjáról, és Schmuck a közös ellenzéki listán bejusson a par­lamentbe. Kapolyi a napokban lapunk­nak kijelentette: a pártnak ő a megválasztott elnöke, amit a Fővárosi Törvényszék nyilván­tartása is bizonyít. Schmuck viszont a volt parlamenti képvi­selő szavaira úgy reagált: Kapolyi Lászlónak nem a Ma­gyar Szociáldemokraták Párt­jával, hanem az ÁSZ-szel van vitája. A tavaly év végén megvá­lasztott pártelnök lapunknak elmondta, az MSZDP helyi szer­vezetei kérésére hívták össze a vasárnapi kongresszust, amely Kapolyit kizárta a pártból, és az új szervezet megalapításáról döntött, amelybe az alapszer­vezetek 94 százaléka át is lé­pett. RÖVIDEN Századvég: maradt a Fidesz-előny Nem változott érdemben a pár­tok támogatottsága a Századvég legfrisebb felmérése szerint. A Fidesz a teljes népesség körében 24 százalékon áll, míg az MSZP 13 százalékon. A Jobbik támoga­tottsága 8 százalékos, az LMP-re a választópolgárok 2, az Együtt 2014-re pedig 6 százalékuk sza­vazna. Májusban a választóko­­rúak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó par­lamenti voksoláson, azaz a vá­lasztási aktivitás a korábbi hóna­pokkal csaknem azonos. Az ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 47, az MSZP 25 százalékon áll. A Job­bik támogatottsága 13, az LMP-é pedig 2 százalék. Ebben a cso­portban az Együtt 2014-re 10 százalék, a Demokratikus Koalí­cióra pedig a Századvég által megkérdezettek közül 1 százalék voksolna. A Tárki napokban köz­zétett, májusi kutatásából az de­rült ki, hogy a Fidesz népszerűsé­ge a pártválasztók körében az áprilisi 49 százalékról májusra 46 százalékra csökkent, az MSZP tá­bora viszont 21-ről 22 százalékra nőtt. ► NÉPSZAVA Gondok a negyedik módosítással Rövidített változatban közölte az osztrák Die Presse azt a cikket, amelyben Sólyom László volt ál­lamfő (képünkön) élesen kritizál­ta az alaptörvényt, illetve annak negyedik módosítását. Sólyom egyebek mellett kifejtette: a mó­dosítás megerősít egy olyan álla­potot, amelyben a parlament fe­lülvizsgálhatja az Alkotmánybí­róság (Ab) alkotmány felett őrkö­dő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre töb­bé. A volt Ab-elnök azt írta: a legutóbbi változtatás „több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen". Az érvényes magyar alkot­mányjognak nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, el­veszíti kötelező erejét. Ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphesse­nek, „újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. „Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kul­túra folytatódik" - tette hozzá. A cikk megjelenése után a volt ál­lamfő titkársága külön jelezte, hogy Sólyom nem nyilatkozott a Die Pressének, ► népszava Tömeges elbocsátás a Miskolci Egyetemen A pénzügyi megszorítások miatt csaknem ötven közalkalmazot­tat, elsősorban az oktató-kutató munkát segítő dolgozókat kény­telen elbocsátani a Miskolci Egyetem. Patkó Gyula rektor köz­leménye szerint a 2012-es állami támogatáshoz képest az idei fenntartói támogatás újabb radi­kális csökkentése miatt elkerül­hetetlen a jelentős bér- és járu­lékmegtakarítás azért, hogy az intézmény pénzügyi egyensúlya megmaradjon. A szenátus intéz­kedési terve szerint tanszékek összevonásával, a szükséges szolgálati időt betöltött dolgo­zók nyugdíjazásával, a többlet­feladatok ellátásával, munkaidő­csökkentéssel, a fizetés nélküli szabadság igénybevételével próbáltak spórolni, ezzel együtt a szenátus 47 közalkalmazott­i tervezett elbocsátását volt kénytelen megfogalmazni, az el­kerülhetetlen humánpolitikai in­tézkedésekről a következő he­tekben születik döntés". ► MTI Már csak kapcsolati erőszakról beszélnek h háztartáson belüli helyett kap­csolati erőszak lehet a neve a jú­lius 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv új tényállásának. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap ter­jesztette a parlament elé az erről szóló, zárószavazás előtti módosí­tó indítványát. Eredetileg hozzá­ F.Á. tartozó bántalmazásának nevez­ték volna a családon belüli erő­szakról szóló tényállást, majd fi­­deszes képviselőnők javaslatára ezt háztartáson belüli erőszakra módosították. Most ezen változ­tatna a miniszter. Emellett válto­zás lenne az is, hogy a szabályo­zás alá esnének azok is, akik az el­követés idején vagy korábban nem éltek együtt, de a kapcsola­tukból közös gyermek született. Közben az értelmi fogyatékosság­gal élők országos szövetsége til­takozott, mert szerintük a legin­kább kiszolgáltatott, értelmi fo­gyatékos embereket védené a legkevésbé az a törvénymódosí­tó javaslat, amelyről várhatóan hétfőn szavaz a parlament. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next