Népszava, 2013. június (140. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám
Holnap hét pedagógus- és civil szervezet felhívására tüntetnek a pedagógusnapon a HaHa már bemelegített Oktatás: ébredező tiltakozók Hét pedagógus- és civil szervezet demonstrál holnap Budapesten a köz- és felsőoktatás átalakítása és a köznevelési törvény ellen. A Hallgatói Hálózat már tegnap akcióba lépett, amikor „megrohanták" a szaktárca épületét, és „ügyfélszolgálatot" nyitottak az épületben. Kormányoldalon - akárcsak a márciusi, Ledvay utcai székházfoglalásnál - igyekeztek erőszakosnak feltüntetni az akciót, és Bajnaiékra mutogattak. A Hallgatói Hálózat (HaHa) nagyjából húsz aktivistája hatolt be tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Szalay utcai épületébe, hogy tiltakozzon a kormány oktatáspolitikája ellen. A tüntetők másfél órával később hagyták el a helyszínt, miután Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár kabinetfőnöke tárgyalást ajánlott a diákoknak, ez szerdán lesz. (Ami azért is nagy eredmény a HaHa számára, mert korábban a minisztérium nem volt hajlandó egyeztetni velük, nem ismerte el ugyanis a szervezetet a diákok képviselőjének.) A megbeszéléseken Klinghammer mellett Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár is részt vesz majd. A HaHa a Facebookon azt írta, az akció célja az volt, hogy „leváltsák az Emmi jelenlegi vezetését”, illetve, hogy felhívják a figyelmet vasárnapi, a pedagógusnapra szervezett demonstrációjukra. Az épületbe először három aktivista jutott be, őket követték a többiek. A diákok átugrottak a beléptetőrendszeren, és felszaladtak a lépcsőn az irodák felé, majd a földre ülve fejezték ki tiltakozásukat. A biztonsági őrök a tüntetőkre zárták az ajtót, akik így egy ideig az épületben ragadtak az Emmi munkatársaival együtt. A demonstrálók felolvasták a „minisztériumi vezetők szégyenlistáját”, vagyis azok névsorát, akiket szerintük el kellene bocsátani az intézményből. A listán szerepelt Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa, Klinghammer István, valamint Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár is. A hallgatók „ügyfélszolgálatot” is nyitottak a minisztérium előterében, ahol az érdeklődők panaszait, kérdéseit és javaslatait várják a minisztérium további működésével kapcsolatban. Néhány további tüntető az épületen kívül gyülekezett különféle transzparensekkel. Az épület „megrohanását” egyébként nem kísérte semmilyen összetűzés vagy komolyabb rendbontás, ráadásul a HaHa aktivistái nem sokkal később távoztak is, kormányoldalon mégis igyekeztek agresszív, felforgató akcióként leírni a történteket. Ez hasonló volt a Fi- Vasárnapi menetrend • 14 óra: a Lánchíd pesti oldalán gyülekeznek • 15 óra: átvonulnak az Emmi épülete elé, a Szalay utcába desz Lendvay utcai székházánál március végén történtekhez: ott is először barátságosnak mutatkoztak az alaptörvény negyedik módosítása ellen tüntetőkkel - Selmeczi Gabriella szóvivő még süteményt is vitt nekik -, később azonban már erőszakosnak írták le a tüntetőket, akiket lökdöstek az „önjelölt” biztonságiak. A Fidesz pedig utóbb feljelentést tett. Kormányoldalon akkor az akciót próbálták úgy beállítani, mintha azt Bajnai Gordonék, illetve az Együtt 2014 szervezte, irányította volna. A hasonlóságok egyértelműek a mostani tilatkozás fogadtatásával. Az Emmi például a következőképp reagált: „A mai napon a Hallgatói Hálózat tagjainak egy csoportja erőszakos módon berontott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épületébe megzavarva az ott dolgozó minisztériumi alkalmazottak munkáját”, és az emberi erőforrások minisztere arra utasította az oktatásért felelős államtitkárokat, hogy „ne engedjenek semmiféle nyomásgyakorlásnak”. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: „elfogadhatatlan és minősíthetetlen”, hogy néhány tucatnyi fiatal „betört” az Emmi Szalay utcai épületébe, és ott „megriasztott több száz dolgozót”. Ennél konkrétabb volt Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő. Egyértelműnek nevezte, hogy a Hallgatói Hálózat akcióiban részt vevők nagy része „Bajnai csapatában focizik”, és szerinte a volt miniszterelnök megint a hallgatói szervezettel „végezteti el a piszkos munkát”. Erre az Együtt-PM szövetség jelezte: a rossz kormányzás az oka a tiltakozásoknak. Orbán Viktor rezsimje frontális támadást intézett a magyar diákság ellen, majd megsértődik, és vagdalkozik, ha a magyar fiatalok tiltakoznak a jövőjük elvétele miatt - tették hozzá. A HaHa azt is közölte, hogy vasárnap a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselői fogják a nyilvánosság elé tárni, miért látják szükségesnek a minisztériumi vezetés elmozdítását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett tüntetés 14 órakor kezdődik az Eötvös-szobornál, onnan vonulnak át a Szalay utcába, ahol összegzik az elmúlt évek kormányzati ballépéseit, és felvázolják az oktatás helyrehozásának lehetséges módjait. Az érdekvédők szerint a köznevelési törvény szeptemberi életbelépése állandósuló forráskivonást, a gyerekek számára már az óvodáskortól nehezedő feltételeket, a nehéz helyzetben lévők végleges leszakadását jelenti. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mostani tüntetést követik-e újabbak, azaz lesz-e a tavaly őszi-téli utcai felvonulásokhoz és egyetemfoglalásokhoz hasonló fellépés a kormány oktatáspolitikája ellen. A Szalay utca szinte állandó helyszíne az oktatással kapcsolatos demonstrációknak fotó: Kielik István M CS. Mézesmadzag: Már a pedagógusnap előtt megkezdődött a tanárok újabb hitegetése. Balog Zoltán miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy „soha nem álltunk még ilyen közel a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez". Ezt éppen néhány nappal azután közölte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte: nem tervezték be az idei költségvetésbe a szeptemberi pedagógusbér-emelés fedezetét. Nem csitulnak a viták a szociáldemokrata pártnál Nem a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) tagjai kaptak meghívót a múlt vasárnapi kongresszusra, ahol bejelentették, hogy jogutód nélkül megszűnt a párt, és helyette „politikai örökösként” megalakult a Magyar Szociáldemokraták Pártja. Ezt Hahn György, az MSZDP erzsébetvárosi szervezetének elnöke jelentette ki hozzátéve: a vasárnapi kongresszus összehívását Schmuck Andor állításával szemben nem a szociáldemokrata párt helyi szervezetei kezdeményezték, az erzsébetvárosiak nem is tudtak a rendezvényről. Schmuckék közleménye szerint azért számolták fel az MSZDP-t, mert az saját belső vizsgálataik szerint 2006-tól 2012 októberéig törvénytelenül működött, amit tavaly az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kimondott. Egyebek között azt hangsúlyozták, hogy a Kapolyi László elnöksége alatt történtek miatt mára lehetetlenné vált a párt törvényes működésének helyreállítása. Hahn György egyebek között arról beszélt, hogy Schmuck Andor neve nem szerepel az MSZDP X. kerületi szervezetének névsorában, ahol állítólag a politikus belépett a pártba. Az erzsébetvárosi szervezet elnöke nem tekinti törvényesnek a kongresszust, és az új pártot sem fogadja el „politikai örökösként”. Kiemelte, hogy az ÁSZ- vizsgálat csak ürügyet szolgáltatott arra, hogy Kapolyit, aki csaknem két évtizede saját pénzéből működteti a szociáldemokrata pártot, elmozdítsák posztjáról, és Schmuck a közös ellenzéki listán bejusson a parlamentbe. Kapolyi a napokban lapunknak kijelentette: a pártnak ő a megválasztott elnöke, amit a Fővárosi Törvényszék nyilvántartása is bizonyít. Schmuck viszont a volt parlamenti képviselő szavaira úgy reagált: Kapolyi Lászlónak nem a Magyar Szociáldemokraták Pártjával, hanem az ÁSZ-szel van vitája. A tavaly év végén megválasztott pártelnök lapunknak elmondta, az MSZDP helyi szervezetei kérésére hívták össze a vasárnapi kongresszust, amely Kapolyit kizárta a pártból, és az új szervezet megalapításáról döntött, amelybe az alapszervezetek 94 százaléka át is lépett. RÖVIDEN Századvég: maradt a Fidesz-előny Nem változott érdemben a pártok támogatottsága a Századvég legfrisebb felmérése szerint. A Fidesz a teljes népesség körében 24 százalékon áll, míg az MSZP 13 százalékon. A Jobbik támogatottsága 8 százalékos, az LMP-re a választópolgárok 2, az Együtt 2014-re pedig 6 százalékuk szavazna. Májusban a választókorúak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a korábbi hónapokkal csaknem azonos. Az ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 47, az MSZP 25 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 13, az LMP-é pedig 2 százalék. Ebben a csoportban az Együtt 2014-re 10 százalék, a Demokratikus Koalícióra pedig a Századvég által megkérdezettek közül 1 százalék voksolna. A Tárki napokban közzétett, májusi kutatásából az derült ki, hogy a Fidesz népszerűsége a pártválasztók körében az áprilisi 49 százalékról májusra 46 százalékra csökkent, az MSZP tábora viszont 21-ről 22 százalékra nőtt. ► NÉPSZAVA Gondok a negyedik módosítással Rövidített változatban közölte az osztrák Die Presse azt a cikket, amelyben Sólyom László volt államfő (képünkön) élesen kritizálta az alaptörvényt, illetve annak negyedik módosítását. Sólyom egyebek mellett kifejtette: a módosítás megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé. A volt Ab-elnök azt írta: a legutóbbi változtatás „több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen". Az érvényes magyar alkotmányjognak nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét. Ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, „újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. „Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik" - tette hozzá. A cikk megjelenése után a volt államfő titkársága külön jelezte, hogy Sólyom nem nyilatkozott a Die Pressének, ► népszava Tömeges elbocsátás a Miskolci Egyetemen A pénzügyi megszorítások miatt csaknem ötven közalkalmazottat, elsősorban az oktató-kutató munkát segítő dolgozókat kénytelen elbocsátani a Miskolci Egyetem. Patkó Gyula rektor közleménye szerint a 2012-es állami támogatáshoz képest az idei fenntartói támogatás újabb radikális csökkentése miatt elkerülhetetlen a jelentős bér- és járulékmegtakarítás azért, hogy az intézmény pénzügyi egyensúlya megmaradjon. A szenátus intézkedési terve szerint tanszékek összevonásával, a szükséges szolgálati időt betöltött dolgozók nyugdíjazásával, a többletfeladatok ellátásával, munkaidőcsökkentéssel, a fizetés nélküli szabadság igénybevételével próbáltak spórolni, ezzel együtt a szenátus 47 közalkalmazotti tervezett elbocsátását volt kénytelen megfogalmazni, az elkerülhetetlen humánpolitikai intézkedésekről a következő hetekben születik döntés". ► MTI Már csak kapcsolati erőszakról beszélnek h háztartáson belüli helyett kapcsolati erőszak lehet a neve a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv új tényállásának. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap terjesztette a parlament elé az erről szóló, zárószavazás előtti módosító indítványát. Eredetileg hozzá F.Á. tartozó bántalmazásának nevezték volna a családon belüli erőszakról szóló tényállást, majd fideszes képviselőnők javaslatára ezt háztartáson belüli erőszakra módosították. Most ezen változtatna a miniszter. Emellett változás lenne az is, hogy a szabályozás alá esnének azok is, akik az elkövetés idején vagy korábban nem éltek együtt, de a kapcsolatukból közös gyermek született. Közben az értelmi fogyatékossággal élők országos szövetsége tiltakozott, mert szerintük a leginkább kiszolgáltatott, értelmi fogyatékos embereket védené a legkevésbé az a törvénymódosító javaslat, amelyről várhatóan hétfőn szavaz a parlament. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA