Népszava, 2013. október (140. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-01 / 229. szám

Harminckét elismert egyház közül alig öt felelne meg a törvényi feltételnek Tízezren Iványiék mellett Sikerült tízezer támogatót találnia Iványi Gábor jogfosztott felekezetének, így megkísérelhetik visszaszerezni az Országgyűlés Fidesz-KDNP- többsége által elvett egyházi státusukat. A kor­mány által megkövetelt „tagnyilvántartás" azon­ban alaptörvényt sért, ráadásul a parlament által elismert 32 egyház közül mindössze öten rendel­kezhetnek legalább tízezer hívővel. MOLNÁR RICHÁRD H­atáridőre, szeptember vé­gére összegyűlt a jogsza­bály által előírt, legalább 10 ezer belépési nyilatkozat, így a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) kérvé­nyezheti az egyházi elismerést - közölte lapunkkal Iványi Gá­bor. A 2011-ben felekezeti joga­itól megfosztott MET vezető lel­késze lapzártánk idején el­mondta: már csak a közjegyzői hitelesítés zajlik, az elismerési kérelem beadása pedig szintén határidőre meg fog történni. Az Országgyűlés által­­ az egyházügyi törvény 2011-es el­fogadásával automatikusan - elismert 32 egyháznak koráb­ban és most sem kellett igazol­nia, hány „taggal” rendelkezik, hiszen a jogszabályok még az „egyházi tagság” jelentését sem definiálták. Ráadásul a 2011-es népszámlálási adatok alapján (a felmérés során nem volt kö­telező választ adni a vallási ho­vatartozást firtató kérdésekre) az elismertek közül mindössze öt felekezetnek lehet legalább 10 ezer „híve”, több kisebb szer­vezetnek vélhetően alig pár száz követője van. Egyházi tagnyilvántartást az alaptörvény értelmében nem is lenne szabad készíteni. Annak VIII. cikkelye szerint ugyanis minden állampolgárnak joga van vallási meggyőződésének kinyilvánítását mellőznie, azaz például titokban tartani, hogy melyik vallási közösség tagjá­nak, melyik vallás hívének érzi magát. A tagok adataival való állami visszaélés megelőzése érdekében Iványi korábban la­punknak kijelentette: nem szol­gáltatják ki a MET támogatói­nak neveit a kormánynak, mert találtak egy olyan jogszerű módszert, amely révén a belé­pési nyilatkozatok kiadása nél­kül igazolhatják a szükséges számú tag meglétét. A MET vezető lelkésze közölte: határidőre beadják az elismerési kérelmet fotó: K2 press Részletek a belépési nyilatkozatból „Alulírott (...) megerősítem a Magyarországi Evangéliumi Test­vérközösség egyházban fennálló tagságomat, és egyben hozzá­járulok ahhoz, hogy az egyház tagjai között nyilvántartásba ve­gyen, és adataimat az egyház működéséhez szükséges mérték­ben (...) a jogszabályokban meghatározott módon kezelhesse és felhasználhassa (...) Nem vagyok tagja szélsőséges politikai cso­portnak, tisztelettel viseltetek minden más meggyőződéssel és vallással szemben. Vallom, minden ember szabadnak, valamint méltóságban és jogokban egyenlőnek születik, ennek jegyében elutasítom a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, cigányellenesség és a diszkrimináció minden formáját." Az elismerés feltételei • Elsődlegesen vallási tevé­kenységet végez • Tanításának lényegét tar­talmazó hitvallása és rítu­sa van • Legalább 100 éves nem­zetközi működéssel ren­delkezik vagy legalább 20 éve szervezett formá­ban, vallási közösségként működik Magyarorszá­gon • Magyarország lakosságá­nak legalább 0,1 százalé­kát elérő taglétszámmal rendelkezik • Nemzetbiztonsági kocká­zat nem merül fel vele szemben • A közösségi célok érdeké­ben történő együttműkö­désre alkalmas Egyházi elismerés folyamata 1. Kérelem benyújtása az emberi erőforrások miniszterének 2. A törvényi feltételek fennállását a miniszter jogászokból, történé­szekből álló testület bevonásával vizsgálja, 60 napon belül dönt 3. A feltételek fennállását a miniszter közli az Országgyűlés vallás­ügyi bizottságával, amely törvényjavaslatot készít, előtte a nem­zetbiztonsági bizottság zárt ülésen eldönti, jelent-e nemzetbiz­tonsági kockázatot a kérelmező szervezet 4. Az Országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az elismerés­ről vagy határozatban utasíthatja el azt 5. Az elutasított vallási szervezet az Alkotmánybíróságtól kérheti a parlamenti döntés felülvizsgálatát RÖVIDEN Békemenet is lesz október 23-án Az Orbán Viktort és a Fidesz-kor­­mány politikáját - ha kell, az Eu­rópai Unió ellenében is - megvé­dő Civil Összefogás Fórum (CÖF) „a baloldal agresszivitására" akar „hathatós választ adni" azzal, hogy újabb Békemenetet hirdet a fővárosban. A CÖF szóvivőinek és a Békemenet szervezőinek közleménye szerint „ők erősza­kot hirdetnek, mi méltósággal ünneplünk". A szervezetet - amely a Civil Összefogás Köz­hasznú Alapítványon keresztül mintegy 40 milliós támogatást kapott a Fidesz pártalapítványá­tól - közlése szerint leginkább az háborította fel, hogy vasárnap „Bajnai mozgalmának demonst­rációja" túllépte a jó ízlés határát. Emlékezetes, ezen a rendezvé­nyen döntötték le jelképesen a tüntetők Orbán Viktor hungaro­cell szobrát, melyet le is „fejez­tek". Az október 23-i Békeme­nettel egy napon tartja közös demonstrációját az Együtt és MSZP is: ezen írják alá a két szer­vezet választási együttműködési megállapodását. ► népszava Ügyészség előtt a zuglói hangfelvétel Megérkezett Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének a fel­jelentése a zuglói hangfelvétel ügyében a vádhatósághoz - kö­zölte Fazekas Géza (képünkön), a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Schiffer azután fordult a hatósá­gokhoz, hogy a múlt héten az internetre feltöltöttek egy hang­­felvételt, amelyen százmilliós zuglói korrupciós pénzekről esik szó, és az LMP-s politikus szerint ha mindez igaz, akkor azt bizonyít­ja, hogy „a kormánypárt maffia­­szervezetszerűen működik". Megírtuk: a felvételen az hallha­tó, hogy egy vállalkozó a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. volt vezér­­igazgatójának, Mazsu Gergely­nek egy kerületi beruházásból százmillió forintot, a megbízási díj 20 százalékát „osztotta vis­­­sza", és erről a fideszes polgár­­mester is tudott, sőt, ő állítólag beérte volna 2 százalékkal is. Papcsák Ferenc polgármester je­lezte: az azon szereplő vállalkozó és beszélgetőtársa, Ferdinandy István fideszes alpolgármester a haragosai, ezért az ő lejáratására rendezték meg a felvételt. Ezt Ferdinandy cáfolta, Mazsu pedig a korrupciógyanút cáfolta. ► NÉPSZAVA Csendőrpuccs a Fugában A 2. magyar hadsereg doni tra­gédiájáról, Jány Gusztáv vezérez­redesről, a munkaszolgálatosok­ról, a vidéki zsidóság deportálá­sáról és az 1944-es „csendőr­­puccsról" is szó lesz Varga László történész XX. századról szóló be­szélgetéssorozatának soron kö­vetkező eseményén, amely októ­ber 8-án 18 órakor kezdődik a Fugában (Petőfi Sándor u. 5., szemben a Katona József Szín­házzal). A „M. kir. honvédség, csendőrség, holocaust" című be­szélgetésen Varga László beszél­getőtársai Molnár Judit és Szakály Sándor történészek lesz­nek. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA Meghallgatás az illegális favágás miatt „Korrekt és tárgyszerű” tanú­meghallgatásról számolt be la­punknak a Népszabadság kül­sős munkatársa, akit tegnap hallgatott meg az Orbán Viktor veje, Tiborcz István családjá­nak tulajdonában lévő tükrös­pusztai tanya mellett folytatott, engedély nélküli fakivágás ügyében nyomozó - az eljárást a bicskei rendőrkapitányság­ról átvevő - Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Ferenczi Kriszti­na azt mondta, meghallgatá­sán beszámolt arról, amit an­nak idején a helyszínen ta­pasztalt, illetve bemutatta az általa készített fényképfelvéte­leket is. Az ő írása alapján számolt be ugyanis februárban a Népsza­badság nagy mennyiségű fa en­gedély nélküli kivágásáról a Natura 2000 területen. Az Or­bán Ráhelék lagzijának helyet adó Tiborcz-birtok tőszomszéd­ságában a tulajdonosok tudta nélkül irtották a fát a vő testvé­re, Tiborcz Eszter által elnyert 157 hektár állami föld két szán­tója közti magántulajdonú te­rületen. A cikk említést tett egy, az illegális fakitermelés idején a helyszínen felbukkant trak­torról, amelyet az Orbán vejé­­nek többségi tulajdonában álló családi cég birtokol. Érdekes, hogy a mintegy száz fa illegális kivágásában vélhetően „bűnré­szes” traktor ugyanaz, mint amely mellett Orbán lánya és veje esküvői fotókon pózolt. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Elutasították Sepelev menedékkérelmét? Magyarország elutasította a Budapesten őrizetbe vett Olekszandr Sepelev volt ukrán parlamenti képviselő politikai menedékkérelmét - legalábbis erről írt az Interfax-Ukrajina meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva. Mint arról a Népszava beszámolt, Sepe­­levet és feleségét július 4-én egy budapesti szórakozóhelyen fog­ta el a magyar rendőrség nem­zetközi körözés alapján, az Interpollal együttműködve. A volt képviselőt emberölési kísér­letben való részvétellel és nagy összegű sikkasztással gyanú­sítják Ukrajnában. A politikus tagadja a vádakat. Sepelev két ciklusban volt parlamenti képviselő Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben azonban kizárták frakciójából, ezért csatlakozott a Viktor Janu­­kovics elnök mögött álló Régi­ók Pártjához. A tavalyi parla­menti választásokon egyéni je­löltként indult, de nem sikerült mandátumot szereznie. Koráb­ban ügyvédje azt állította, hogy a Timosenko elleni újabb bün­tetőeljáráshoz akarják felhasz­nálni az ukrán politikust. Az ügy azért is érdekes, mert Sepelev hamis - Sevcsenko - névre kiállított, egyébként való­di magyar útlevéllel rendelke­zett. A férfi elfogása után kért politikai menedékjogot Magyar­­országon. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kérdések sora Tarlós kitüntetése körül Milyen érdeméért kaphatott va­jon Helyi Önkormányzatokért Miniszteri Díjat a főpolgármes­ter - találgatta kérdésünkre az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Horváth Csaba arra reagált, hogy­­ az Országgyűlés által 2000-ben a Helyi Önkormány­zatok Napjává nyilvánított - szeptember 30-a alkalmából Tarlós István Veszprémben át­vette az elismerést Tállai And­rás államtitkártól. A budapest. hu oldalon közölt ismertetés szerint a díj a „helyi önkor­mányzatok érdekében huzamos időn keresztül végzett kimagas­ló közigazgatási munka és egyéb önkormányzati feladatok terén kifejtett eredményes tevé­kenység elismerésére”, illetve a település önkormányzatának fejlődése érdekében végzett munkáért adható. Az MSZP-s Horváth Csaba azt mondta, szerinte Tarlós „nem a budapestiekért, hanem a budapestiek ellenében, a kor­mány érdekében végzett szolgá­lataiért kaphatta ezt a díjat”. Hozzátette, biztos nem három­évnyi főpolgármesterségéért, legfeljebb az óbudai polgármes­terségért kaphatta az elisme­rést, de „ott is inkább a huza­mos idő eltöltése lehet a kulcs­szó, nem pedig Óbuda fejlődé­se”. Ami Budapestet illeti, Hor­váth emlékeztetett: 2010 óta Tarlós „kivéreztette a fővárost, asszisztált 400 milliárd forint vagyonelvonáshoz és a kor­mánnyal szembeni pozíciórom­láshoz, ami éves szinten 50 mil­liárd forint finanszírozási for­rásvesztést is okozott”. Hozzá­tette: Tarlós „felszámolóbiztos­ként” szó nélkül tűri mindezt. L.T. Az ellenzék szerint a „budapestiek ellenében" dolgozott fotó: o press

Next