Népszava, 2013. október (140. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-01 / 229. szám
Harminckét elismert egyház közül alig öt felelne meg a törvényi feltételnek Tízezren Iványiék mellett Sikerült tízezer támogatót találnia Iványi Gábor jogfosztott felekezetének, így megkísérelhetik visszaszerezni az Országgyűlés Fidesz-KDNP- többsége által elvett egyházi státusukat. A kormány által megkövetelt „tagnyilvántartás" azonban alaptörvényt sért, ráadásul a parlament által elismert 32 egyház közül mindössze öten rendelkezhetnek legalább tízezer hívővel. MOLNÁR RICHÁRD Határidőre, szeptember végére összegyűlt a jogszabály által előírt, legalább 10 ezer belépési nyilatkozat, így a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) kérvényezheti az egyházi elismerést - közölte lapunkkal Iványi Gábor. A 2011-ben felekezeti jogaitól megfosztott MET vezető lelkésze lapzártánk idején elmondta: már csak a közjegyzői hitelesítés zajlik, az elismerési kérelem beadása pedig szintén határidőre meg fog történni. Az Országgyűlés által az egyházügyi törvény 2011-es elfogadásával automatikusan - elismert 32 egyháznak korábban és most sem kellett igazolnia, hány „taggal” rendelkezik, hiszen a jogszabályok még az „egyházi tagság” jelentését sem definiálták. Ráadásul a 2011-es népszámlálási adatok alapján (a felmérés során nem volt kötelező választ adni a vallási hovatartozást firtató kérdésekre) az elismertek közül mindössze öt felekezetnek lehet legalább 10 ezer „híve”, több kisebb szervezetnek vélhetően alig pár száz követője van. Egyházi tagnyilvántartást az alaptörvény értelmében nem is lenne szabad készíteni. Annak VIII. cikkelye szerint ugyanis minden állampolgárnak joga van vallási meggyőződésének kinyilvánítását mellőznie, azaz például titokban tartani, hogy melyik vallási közösség tagjának, melyik vallás hívének érzi magát. A tagok adataival való állami visszaélés megelőzése érdekében Iványi korábban lapunknak kijelentette: nem szolgáltatják ki a MET támogatóinak neveit a kormánynak, mert találtak egy olyan jogszerű módszert, amely révén a belépési nyilatkozatok kiadása nélkül igazolhatják a szükséges számú tag meglétét. A MET vezető lelkésze közölte: határidőre beadják az elismerési kérelmet fotó: K2 press Részletek a belépési nyilatkozatból „Alulírott (...) megerősítem a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházban fennálló tagságomat, és egyben hozzájárulok ahhoz, hogy az egyház tagjai között nyilvántartásba vegyen, és adataimat az egyház működéséhez szükséges mértékben (...) a jogszabályokban meghatározott módon kezelhesse és felhasználhassa (...) Nem vagyok tagja szélsőséges politikai csoportnak, tisztelettel viseltetek minden más meggyőződéssel és vallással szemben. Vallom, minden ember szabadnak, valamint méltóságban és jogokban egyenlőnek születik, ennek jegyében elutasítom a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, cigányellenesség és a diszkrimináció minden formáját." Az elismerés feltételei • Elsődlegesen vallási tevékenységet végez • Tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van • Legalább 100 éves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább 20 éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon • Magyarország lakosságának legalább 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik • Nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel vele szemben • A közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas Egyházi elismerés folyamata 1. Kérelem benyújtása az emberi erőforrások miniszterének 2. A törvényi feltételek fennállását a miniszter jogászokból, történészekből álló testület bevonásával vizsgálja, 60 napon belül dönt 3. A feltételek fennállását a miniszter közli az Országgyűlés vallásügyi bizottságával, amely törvényjavaslatot készít, előtte a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésen eldönti, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a kérelmező szervezet 4. Az Országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az elismerésről vagy határozatban utasíthatja el azt 5. Az elutasított vallási szervezet az Alkotmánybíróságtól kérheti a parlamenti döntés felülvizsgálatát RÖVIDEN Békemenet is lesz október 23-án Az Orbán Viktort és a Fidesz-kormány politikáját - ha kell, az Európai Unió ellenében is - megvédő Civil Összefogás Fórum (CÖF) „a baloldal agresszivitására" akar „hathatós választ adni" azzal, hogy újabb Békemenetet hirdet a fővárosban. A CÖF szóvivőinek és a Békemenet szervezőinek közleménye szerint „ők erőszakot hirdetnek, mi méltósággal ünneplünk". A szervezetet - amely a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványon keresztül mintegy 40 milliós támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától - közlése szerint leginkább az háborította fel, hogy vasárnap „Bajnai mozgalmának demonstrációja" túllépte a jó ízlés határát. Emlékezetes, ezen a rendezvényen döntötték le jelképesen a tüntetők Orbán Viktor hungarocell szobrát, melyet le is „fejeztek". Az október 23-i Békemenettel egy napon tartja közös demonstrációját az Együtt és MSZP is: ezen írják alá a két szervezet választási együttműködési megállapodását. ► népszava Ügyészség előtt a zuglói hangfelvétel Megérkezett Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének a feljelentése a zuglói hangfelvétel ügyében a vádhatósághoz - közölte Fazekas Géza (képünkön), a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Schiffer azután fordult a hatóságokhoz, hogy a múlt héten az internetre feltöltöttek egy hangfelvételt, amelyen százmilliós zuglói korrupciós pénzekről esik szó, és az LMP-s politikus szerint ha mindez igaz, akkor azt bizonyítja, hogy „a kormánypárt maffiaszervezetszerűen működik". Megírtuk: a felvételen az hallható, hogy egy vállalkozó a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójának, Mazsu Gergelynek egy kerületi beruházásból százmillió forintot, a megbízási díj 20 százalékát „osztotta vissza", és erről a fideszes polgármester is tudott, sőt, ő állítólag beérte volna 2 százalékkal is. Papcsák Ferenc polgármester jelezte: az azon szereplő vállalkozó és beszélgetőtársa, Ferdinandy István fideszes alpolgármester a haragosai, ezért az ő lejáratására rendezték meg a felvételt. Ezt Ferdinandy cáfolta, Mazsu pedig a korrupciógyanút cáfolta. ► NÉPSZAVA Csendőrpuccs a Fugában A 2. magyar hadsereg doni tragédiájáról, Jány Gusztáv vezérezredesről, a munkaszolgálatosokról, a vidéki zsidóság deportálásáról és az 1944-es „csendőrpuccsról" is szó lesz Varga László történész XX. századról szóló beszélgetéssorozatának soron következő eseményén, amely október 8-án 18 órakor kezdődik a Fugában (Petőfi Sándor u. 5., szemben a Katona József Színházzal). A „M. kir. honvédség, csendőrség, holocaust" című beszélgetésen Varga László beszélgetőtársai Molnár Judit és Szakály Sándor történészek lesznek. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA Meghallgatás az illegális favágás miatt „Korrekt és tárgyszerű” tanúmeghallgatásról számolt be lapunknak a Népszabadság külsős munkatársa, akit tegnap hallgatott meg az Orbán Viktor veje, Tiborcz István családjának tulajdonában lévő tükröspusztai tanya mellett folytatott, engedély nélküli fakivágás ügyében nyomozó - az eljárást a bicskei rendőrkapitányságról átvevő - Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Ferenczi Krisztina azt mondta, meghallgatásán beszámolt arról, amit annak idején a helyszínen tapasztalt, illetve bemutatta az általa készített fényképfelvételeket is. Az ő írása alapján számolt be ugyanis februárban a Népszabadság nagy mennyiségű fa engedély nélküli kivágásáról a Natura 2000 területen. Az Orbán Ráhelék lagzijának helyet adó Tiborcz-birtok tőszomszédságában a tulajdonosok tudta nélkül irtották a fát a vő testvére, Tiborcz Eszter által elnyert 157 hektár állami föld két szántója közti magántulajdonú területen. A cikk említést tett egy, az illegális fakitermelés idején a helyszínen felbukkant traktorról, amelyet az Orbán vejének többségi tulajdonában álló családi cég birtokol. Érdekes, hogy a mintegy száz fa illegális kivágásában vélhetően „bűnrészes” traktor ugyanaz, mint amely mellett Orbán lánya és veje esküvői fotókon pózolt. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Elutasították Sepelev menedékkérelmét? Magyarország elutasította a Budapesten őrizetbe vett Olekszandr Sepelev volt ukrán parlamenti képviselő politikai menedékkérelmét - legalábbis erről írt az Interfax-Ukrajina meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva. Mint arról a Népszava beszámolt, Sepelevet és feleségét július 4-én egy budapesti szórakozóhelyen fogta el a magyar rendőrség nemzetközi körözés alapján, az Interpollal együttműködve. A volt képviselőt emberölési kísérletben való részvétellel és nagy összegű sikkasztással gyanúsítják Ukrajnában. A politikus tagadja a vádakat. Sepelev két ciklusban volt parlamenti képviselő Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben azonban kizárták frakciójából, ezért csatlakozott a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjához. A tavalyi parlamenti választásokon egyéni jelöltként indult, de nem sikerült mandátumot szereznie. Korábban ügyvédje azt állította, hogy a Timosenko elleni újabb büntetőeljáráshoz akarják felhasználni az ukrán politikust. Az ügy azért is érdekes, mert Sepelev hamis - Sevcsenko - névre kiállított, egyébként valódi magyar útlevéllel rendelkezett. A férfi elfogása után kért politikai menedékjogot Magyarországon. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kérdések sora Tarlós kitüntetése körül Milyen érdeméért kaphatott vajon Helyi Önkormányzatokért Miniszteri Díjat a főpolgármester - találgatta kérdésünkre az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Horváth Csaba arra reagált, hogy az Országgyűlés által 2000-ben a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánított - szeptember 30-a alkalmából Tarlós István Veszprémben átvette az elismerést Tállai András államtitkártól. A budapest. hu oldalon közölt ismertetés szerint a díj a „helyi önkormányzatok érdekében huzamos időn keresztül végzett kimagasló közigazgatási munka és egyéb önkormányzati feladatok terén kifejtett eredményes tevékenység elismerésére”, illetve a település önkormányzatának fejlődése érdekében végzett munkáért adható. Az MSZP-s Horváth Csaba azt mondta, szerinte Tarlós „nem a budapestiekért, hanem a budapestiek ellenében, a kormány érdekében végzett szolgálataiért kaphatta ezt a díjat”. Hozzátette, biztos nem háromévnyi főpolgármesterségéért, legfeljebb az óbudai polgármesterségért kaphatta az elismerést, de „ott is inkább a huzamos idő eltöltése lehet a kulcsszó, nem pedig Óbuda fejlődése”. Ami Budapestet illeti, Horváth emlékeztetett: 2010 óta Tarlós „kivéreztette a fővárost, asszisztált 400 milliárd forint vagyonelvonáshoz és a kormánnyal szembeni pozícióromláshoz, ami éves szinten 50 milliárd forint finanszírozási forrásvesztést is okozott”. Hozzátette: Tarlós „felszámolóbiztosként” szó nélkül tűri mindezt. L.T. Az ellenzék szerint a „budapestiek ellenében" dolgozott fotó: o press