Népszava, 2013. november (140. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
Orbán „lefejezése" miatt eljárás indult, de Gyurcsány „máglyahalála", Bajnai „felakasztása" miatt nem Garázdaság a jogi fegyver Kihívóan közösségellenesek lehettek az Együtt-PM aktivistái, hiszen garázdaság miatt indult eljárás ellenük, amiért „Viktor, én is magyar vagyok, de nem fideszes!" feliratú molinót helyeztek el csütörtök hajnalban a Lánchídon. Garázdaságért felelhetnek a Szolidaritás rendezvényén Orbán Viktor hungarocellszobrát ledöntők is. Az ellenzéki megmozdulások szankcionálására alkalmazott garázdaság gyanújával ugyanakkor nem indítottak a hatóságok korábban eljárást Gyurcsány Ferenc „máglyahalála" vagy Bajnai Gordon „felakasztása" miatt. LENGYEL TIBOR Ugyan a rendszerváltás óta nem létezik a népi demokratikus rendszer elleni izgatás mint bűncselekménytípus, ám úgy tűnik, a garázdaságot alátámasztó, kihívóan közösségellenes magatartásra hivatkozva ma is felléphet az állam az ellenzéki tevékenységek ellen. A héten néhány órán belül két ilyen ügyben is eljárást indított a rendőrség. Először a csütörtökön hajnalban a Lánchídra felmászó és az úttest fölé egy „Viktor, én is magyar vagyok, de nem fideszes!” feliratú molinót kifeszítő Együtt- PM aktivistákkal szemben indított az V. kerületi kapitányság eljárást garázdaság miatt, majd néhány órával később az I. kerületi kapitányság jelentette be, hogy a több mint egy hónappal korábbi Orbán-szoborledöntéssel fűszerezett ellenzéki demonstráción részt vevő - egyelőre - ismeretlen tettesek ellen indítanak ugyancsak garázdaság miatt eljárást. A csütörtökön délelőtt, illetve délután közzétett hatósági közlések egyike sem tért ki arra, hogy garázdaság szabálysértés vagy garázdaság bűncselekmény gyanújával indultak-e az eljárások, továbbá arra sem, hogy az október 31-én a Lánchídon, illetve a Szolidaritás Mozgalom szeptember 29-i rendezvényén a miniszterelnökkel szembeni kritikájukat kifejező ellenzékiek pontosan milyen szabályt sértettek meg, milyen törvényi tényállás alapján vonják őket eljárás alá. Tegnap ezért az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk, hogy megtudjuk: mi volt a garázdaság indoklása, mi számított a fenti esetekben annak. Az ORFK kommunikációs szolgálata gyorsan reagált ugyan, ám tájékoztatásuk nem adott választ semmire. Azt közölték ugyanis, hogy „a rendőrség az eljárások megindítása során a vonatkozó hatályos jogszabályokban szereplő tényállási elemek megvalósulását vizsgálja”. Egyelőre tehát csak találgatni tudjuk, mi lehetett a „bűne” a kormányfő október 23-i be A garázdaság gumitényállását alkalmazza a hatalom az ellenzéki tevékenységek szankcionálására szédére csattanós választ adó molinókifeszítőknek és a Sztálint mintázó Orbán-szobrot ledöntő demonstrálóknak. Annyi biztos, hogy a garázdaság a köznyugalom - vagyis az olyan társadalmi légkör, amelyben a törvényes rend iránti tisztelet, a kölcsönös megbecsülés, a polgárok jogos érdekeinek elismertsége az uralkodó elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Bonyolítja a helyzetet, hogy van az enyhébb büntetési tételű - legfeljebb 90 napos elzárással, viszont jelentős, akár félmillió forintos pénzbírsággal is sújtható - garázdaság szabálysértés és a súlyosabbnak minősülő - alapesetben kettő-, de akár ötéves szabadságvesztéssel is sújtható garázdaság bűncselekmény. Utóbbihoz egyszerre három feltételnek kell teljesülnie: a garázdaságnak kihívóan közösségellenes magatartással, továbbá erőszakos jelleggel kell rendelkeznie, valamint másokban megbotránkozást vagy riadalmat kell, hogy keltsen. Ha akár csak az egyik feltétel nem valósul meg, úgy bűncselekményről nem beszélhetünk. Ezzel szemben a szabálysértés esetén elegendő, ha valaki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Vagyis itt hiányzik az erőszakos elem, ami a bűncselekmény feltétele. Alaposabb jogi ismeretek nélkül is kijelenthető, hogy sem a molinót a hajnali órákban a hídon elhelyező két ellenzéki aktivista, sem a Szolidaritás tüntetésén részt vevők nem voltak másokkal szemben erőszakosak. Más kérdés, hogy Orbán Viktor hívei körében akadhatott olyan, akiben megbotránkozást, sőt akár riadalmat is keltett a szobordöntés, vagy akár az ennél sokkal ártatlanabb tiltakozó felirat. Ugyanakkor ezen a ponton érdemes feltenni a kérdést: a molinón közzétett, a miniszterelnököt bíráló üzenet vagy éppen a róla mintázott szobor ledöntése belefér-e a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság kereteibe, vagy túllép azokon. Az Orbán Viktor politikáját bíráló felirat, amely riadalomkeltésre alkalmas, sőt kihívóan közösségellenes fotó: mti/szigetváryzsolt Más szemében a szálkát A kettős mérce kérdése azért is vethető fel, mert - szemben a molinóval vagy a szobordöntéssel - a Fidesz nem háborodott fel, amikor 2006 őszén Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt ábrázoló bábut égettek tüntetők, de az ellen sem volt kifogásuk, amikor jobbikosok tavaly Bajnai Gordonnak „ajánlottak" akasztást. Sőt nem találtuk nyomát annak sem, hogy bármelyik esetben indított volna a rendőrség garázdaság miatt eljárást. Pedig mindkét eset meglehetősen erős kifejeződése volt a politikusokkal szembeni ellenérzéseknek. Emlékezetes: 2006 szeptemberében Körmenden „forradalmi" hangulatban égettek Gyurcsány-bábut. Előbb helyi MSZP-s képviselő ablaka alatt a „megdögletekt kommunisták" rigmust skandálták a tüntetők, majd előkerült egy Gyurcsány-bábu, amit felgyújtottak, miközben a gyermekdal „átiratát" énekelték: „Ég a Gyurcsány, ég! El ne aludjék!" Az pedig tavaly decemberben történt, hogy akasztófával és papírból kivágott libákkal várták jobbikos tüntetők Oroszlányban Bajnai Gordont. Egy álarcos demonstráló azt ordította, hogy „készítettünk nyakravalót (...) jó szorosát", míg egy másik tüntető pedig azt skandálta: „Lógni fogsz." Néhány megahertzet „költözik” a Klubrádió A jelenlegi, 95,3 MHz-es, budapesti frekvenciáról kicsit odébb, a 92,9-es hullámhosszra „költözik” hamarosan a Klubrádió, miután a médiatanács szerdai döntése alapján végre megkapja az utóbbi, ingyenes közösségifrekvencia-használati jogát. A médiatanács - Karas Monika elnökletével meghozott - döntése formalitás volt azok után, hogy a Fővárosi Ítélőtábla áprilisi jogerős döntésével helybenhagyta a bíróság ítéletét, és a rádiónak ítélte a 92,9 MHz-es, budapesti közösségi frekvenciát. Ez azt jelenti, hogy például az Info, a Katolikus, a Mária, a Lánchíd és az Európa Rádióhoz hasonlóan a Klubrádió is hozzájuthat az ingyenes frekvenciához. Az ügy előzménye, hogy a hullámhosszt az előző kormány időszakának végén az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) nyerte el a Klubrádió. Az akkori fideszes delegált azonnal tiltakozott, és nyíltan vállalta, hogy ezt a frekvenciát a Katolikus Rádiónak szánták. A Klubrádió győztessé nyilvánításáról szóló határozat a Magyar Közlönyben is megjelent, ám az ORTT már nem írhatta alá a szerződést. Ez a kormányváltás után a médiatanács feladata lett volna, de a Szalai Annamária irányítása alá került testület erre nem volt hajlandó. Úgy ítélték meg, hogy a Klubrádió nem mondott le a régi frekvenciáról, vagyis a 95,3-as hullámhosszról, amelyen jelenleg is szól. Ez nem volt igaz, az adó ezt cáfolta is, majd megkezdődött a pereskedés. Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója az áprilisi ítélethirdetés után azt mondta: amellett, hogy a 92,9-es frekvencia ingyenes, jobb is a minősége. Hozzátette: átgondolják, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a 95,3-ért fizettek, hiszen a jogerős döntés alapján 3 évre visszamenőleg ingyenesen sugározhatnának. Emlékezetes, hogy a 95,3-at is csak hosszú pereskedés után kapta meg a rádió: szintén jogerős bírósági döntés után, idén májusban kötötték meg erről a hatósági szerződést. A Klubrádió addig bizonytalanságban működött, és csak ideiglenes engedéllyel szólhatott. A médiatanács most azt is bejelentette, hogy szakértőkkel dolgoznak a „zökkenőmentes frekvenciaváltás feltételeinek megteremtésén”. L.T. RÖVIDEN Konkurenciát kapott a Jobbik Nyílt levélben válaszolt a nemrég alakult Magyar Hajnal Mozgalom az őt „kamupártnak" nevező jobbikos nyilatkozatokra. A mozgalom elnöke, Kisgergely András keresetlen szavakkal ment neki a Jobbik-szóvivő Dúró Dórának, aki azzal vádolta a csoportot: a kampányfinanszírozási rendszert kihasználva csak a pénzre hajt. A Magyar Hajnal nemrég bejelentette pártalapítási szándékát, de még nem jegyezték be őket. A törvény szerint egyébként pártbejegyzésnél politikai tartalmat nem vizsgálhatnak - holott a Magyar Hajnal nem tagadja az eszmei rokonságot a görög neonáci Arany Hajnallal, Európa legradikálisabb szélsőjobboldali pártjával, csak a törvényes működést. Az Index szerint akár a magukra hagyott gárdistákat és a kiábrándult radikálisokat is elszívhatja a Magyar Hajnal, de nem ezért veszélyesek a Jobbikra, hanem azért, „mert olyanok csinálják, akik túl sokat tudhatnak arról, milyen belülről a Jobbik". ► NÉPSZAVA Az MSZP jelöltje marad Molnár Molnár Gyula (képünkön) marad a szocialista párt újbudai polgármesterjelöltje a jövő őszi önkormányzati választáson, egészen addig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli - mondta a Népszabadságnak az MSZP budapesti elnöke. Molnár Zsolt azután beszélt erről, hogy Molnárt és egykori SZDSZ-es helyettesét, Lakos Imrét másodfokon bűnösnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla hivatali visszaélésben egy kerületi ingatlanüggyel összefüggésben pedig első fokon még mindkettejüket bűncselekmény hiányában felmentette a bíróság. Molnár Zsolt szerint ha harmadfokon is elítélik Molnárt, akkor új jelöltet kell keresniük, mert másodfokon a közügyektől is eltiltották őt, így nem indulhatna. Megjegyezte: példátlan, hogy egy elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentsen fel valakit, majd másodfokon letöltendő büntetést szabjon ki, viszont ezután is bíznak abban, hogy a Kúria felmenti a volt újbudai vezetőket. A népszava Megint új választási szabályok Ismét több ponton módosítaná a kormány választási eljárási törvényt. Egyebek mellett részletesen szabályozná a politikai reklámok közzétételét a kampányidőszakban. Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehetne közzétenni. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen lennének jogosultak a politikai reklám megrendelésére. Reklámot egyébként a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett tehetne csak közzé, legyen szó jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetekről vagy független jelöltekről. A pártlistát állító jelölőszervezeteknek 470 perc, míg a nemzetiségi listát állító jelölőszervezeteknek 130 perc állna rendelkezésre politikai reklámjaik közzétételére. Eközben november elseje óta már az interneten is kérhetik a választási névjegyzékbe vételhez szükséges regisztrációjukat a határon túl élő kettős állampolgárságú magyarok. A papíralapú regisztráció már augusztus eleje óta zajlik: az október 31-ig levélben beérkezett regisztrációs kérelmek száma meghaladta a 48 ezret. ► MTI Medián: lendületben a Fidesz Lendületből indulhat a Fidesz a tavaszi választások kampányának - írta a Medián október 23. előtt készült felmérésében. A Fidesz a 2012 közepén a teljes népességben mért 21-23 százalékhoz képest több mint másfélszeres, 36 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött októberben. Eközben az MSZP 14, a Jobbik 9, az Együtt-PM 5, az LMP 2, a DK pedig 3 százalékos népszerűséget ért el ebben a körben. Aktivizálódnak is a választók: már 51 százalékuk gondolta biztosnak, hogy elmenne szavazni, a pártnélküliek aránya 30 százalékos volt. Jelenleg a válaszadók 41 százaléka értékeli jónak a kabinet munkáját, és bár az emberek 56 százaléka még mindig úgy érzi, rossz irányba mennek a dolgok, a derűlátók aránya egy év alatt 16-ról 37 százalékra nőtt. Már csak relatív többségben vannak azok, akik jövőre kormányváltást szeretnének: arányuk júliusban még 52 százalékos volt, októberben 47 százalékon állt. Több fideszes politikus kedveltsége is javult nyár óta; Orbán Viktor 45 százalékos népszerűsége közel másfélszer akkora, mint Bajnai Gordoné (32 százalék) vagy Mesterházy Attiláé (31 százalék). ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA