Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

Rezsikáromlás Mi minden történhet egy tör­vényjavaslat bizottsági vitája során! Tukacs István, a gaz­dasági bizottság szocialista tagja ellenzéki politikusként a legújabb rezsiplakátolási törvény vitájában kért szót, és felhívta a szakbizottság fi­gyelmét a törvényjavaslat jogszerűtlen elemeire, annak felesleges, csupán a kor­mánypárt propaganda cél­jait szolgáló mivoltára. A szakpolitikus nem átallott ki­jelenteni, hogy elfogadhatat­lannak tarja, hogy a Fidesz a kormány szócsövévé alacso­­nyítsa a társasházak közös képviselőit. Majd egy közke­letű nyelvi fordulattal élve közölte:„nincs az az isten, hogy én ezt a törvényterve­zetet megszavazzam." A bi­zottságot elnöklő Rogán An­tal fideszes képviselő kellő éberséggel és szigorral azon­nal reagált az elhangzottak­ra: blaszfémiával vádolta meg az ellenzéki felszólalót. Az istenkáromlásért ledoron­golt szocialista képviselő megrökönyödve hallgatta a rendreutasítást, majd ismét szót kérve jelezte, hogy a megbeszélés tárgyához nem pontosan illő egyházi kérdé­sek helyett a továbbiakban inkább a jogszabálycsomag tartalmi részéről folytatná a vitát. A vallási érzéseiben mélyen megbántott Rogán azonban azonnali hatállyal megvonta tőle a szót. Egye­sek szerint nem biztos, hogy kóser volt a bizottsági elnök cselekedete, mert „Allah sze­me mindent lát". ► ILLÉS JÓZSEF Többe kerül a megtakarításokról szóló tájékoztató kifüggesztése a közös helységekben, mint a megspórolt összeg Jogsértő lehet a rezsiplakátolás A magántulajdonhoz fűződő jogaik gyakorlásában korlátozza a társasházak lakóit a rezsiplakátolást a közös helységekben előíró új törvény, amelynek a részletes vitája a tervek szerint ma zajlik a parla­mentben - állítják szakértők. A rendelkezés a kö­zös képviselőkre jelentős terhet ró. N­em kizárt, hogy az állam­­polgári jogok biztosához fordulnak a társasházke­­zelők szakmai szervezetei az új rezsicsökkentési törvény életbe­léptetése miatt, miután az kor­látozhatja a lakók magántulaj­donhoz fűződő jogait - tudta meg lapunk. Az új rendelkezés ugyanis előírja majd a közös képviselőknek, hogy a ház által a közüzemi díjakon elért megta­karítás összegét rendszeresen számítsák ki, és annak eredmé­nyét meghatározott formában és betűtípussal kinyomtatva függesszék ki a közös helység­ben. Miközben a házkezelők szerint a társasházak közös helységei is magántulajdonnak minősülnek, mint például a csa­ládi házak udvarai, így a kor­mány nem teheti kötelezővé ott semmilyen kormánypropagan­dát tartalmazó iromány kifüg­gesztését - állítják az általunk megkérdezett szakértők. Akik szerint a szakmai szervezeteket nem kérdezte meg a Fidesz az új rezsitörvény gyakorlati megva­lósításának a lehetőségeiről, így szinte bizonyos, hogy a ma a parlamentben részletes vitára bocsátandó és legkésőbb szer­dán megszavazni tervezett jog­szabályt a megszületését köve­tően rövid időn belül módosíta­ni kell majd az alapjogokat sér­tő mivolta miatt. Tukacs István, az Ország­­gyűlés gazdasági bizottságá­nak tagja úgy véli: a kormány ezúttal túlzottan messzire ment és durván beavatkozott a tár­sasházak életébe. Miközben nincs joga feladatokat róni a közös képviselőkre, különösen úgy, hogy azok nem kapnak a plusz munkáért semmilyen jut­tatást. Ehelyett bírsággal fenye­getik őket, miközben az ellen­őrzésükre kijelölt fogyasztóvé­delmi hatóságnak nem tartoz­nak elszámolással, mint aho­gyan az Orbán-kormánynak sem. A közös képviselők ugyan­is kizárólag a társasházak la­kóinak kötelesek beszámolni a közös költségek alakulásáról. A szakpolitikus szerint a Fi­desz az új rezsitörvénnyel bevi­szi a politikát a lakóközösségek életébe, a társasházi közgyűlé­sekre, ezzel a korábbinál is job­ban megosztja a társadalmat. Miközben egyértelmű, hogy a fideszes propaganda által har­sogott húszszázalékos rezsi­csökkentés a társasházak ese­tében nem valósul meg. Tukacs István állítását tá­masztja alá az a lapunkhoz el­juttatott szakmai számítás is, amelyet az egyik társasház kö­zös képviselője készített. E sze­rint a közös költségeknek csak mintegy negyedét teszik ki a rezsi - például az áram, a gáz, a fűtés, a víz, a szennyvíz és a hulladékszállítási díjak­­ kifi­zetése. Ennek következtében a közüzemi szolgáltatásokon maximálisan elérhető 20 szá­zalékos csökkenés az össz­kiadásokban csak öt százalé­kot jelent. Ezt a „nyereséget” a lakók között a tulajdoni ará­nyuknak megfelelően kell el­osztani, így abban az esetben például, ha egy lakó öt száza­lékban tulajdonos a teljes in­gatlanban, akkor az ő „hasz­na” a ház teljes öt százalékos kiadáscsökkenésének az öt százaléka lesz. Ez pedig azt je­lenti, ha valaki havonta 15 ezer forint közös költséget fizet, ak­kor az évi 180 ezer forint költ­séget jelent, s ebből az említett tulajdoni arányokkal számol­va havonta legfeljebb 810 forint lehet az egy lakásra jutó rezsi­csökkentés. Ezzel párhuzamo­san azonban a lakók kötelező értesítése miatt növekszik a közös képviselők költsége is, miután a rezsimegtakarítást ki kell számolniuk, ki kell nyom­tatniuk, a tájékoztatókat az in­gatlanokba kell szállítaniuk, és ott ki kell függeszteniük, akár többször is, ha valame­lyik elégedetlen lakó esetleg le­tépi azokat. Akkor ugyanis, ha a pótlás nem történik meg, fel­­jelenthetővé válik a közös kép­viselő. Ez - számítások szerint - egy százlakásos társasháznál hozzávetőleg évi 1,8 millió fo­rintba kerül. Ami aránytala­nul magas összeg a rezsicsök­kentéshez mérten. Miután a társasházak ma­gánterületnek számítanak, a lakóközösségek dönthetnek úgy, hogy nem függesztik ki a rezsiplakátokat, hanem a jövő­ben is elegendő, ha a közös képviselő évente egyszer számol be a kiadásokról, bevételekről. A társasházi törvény ugyanis nem írja elő a plakátolást, mi több, az éves beszámolók pon­tos tartalmára sem létezik egy­séges szabályozás. i­ j. A társasházaknál körülbelül csak ötszázalékos lesz a rezsicsökkenés. Sérti az alapjogokat, így lehet, hogy módosítani kell majd a legújabb rezsitörvényt. A kormány ne rójon pluszmunkát a közös képviselőkre, pláne díjazás nélkül. A közös helység ugyanúgy magántulajdon, ahogy a családi ház udvara fotó: k2 press Az adóbotrány feltárását követeli Mesterházy Magyarország sokkal jobban is teljesíthetne, ha hagynák. Ha nem szívnák el forrásait a ha­talomhoz ezer szállal kötődő oligarchák. Ha a tűz közelében lévők nem nyúlnák le maffia­módszerekkel az unióból érke­ző eurómilliárdokat - így kezdi heti írását Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke nagy terje­delmet szentel a Horváth And­rás egykori adóhivatali ellenőr­zési szakember kirobbantotta botránynak: „Nem az ellenzék, hanem az ország érdeke, hogy érdemi vizsgálat induljon a nemzetinek egyelőre csak csú­folt adó- és vámhivatalnál, ahol (...) évek óta tűrik a magyar családok szervezett kifosztását. Ha nem saját oligarcháinak ér­dekeit, hanem az ország fejlő­dését tekinti, a Fidesz sem jut­hat más álláspontra, mint hogy azonnali és teljes körű ügyész­ségi-rendőrségi nyomozásra, il­letve az Országgyűlés rendkí­vüli bizottságának politikai vizsgálatára van szükség. Ha a tizede igaz annak, amit Horváth András a nyilvánosság elé tárt, abból a pénzből meg le­hetne oldani a teljes magyar felsőoktatás vagy az egészség­ügy összes pénzügyi problémá­ját. Ha a fele igaz, akkor mind­kettőét, és még hozzá lehetne venni a pedagógusok valódi életpályamodelljének bevezeté­sét. Ha minden, az ezermilliárd forintos végösszeg is igaznak bizonyulna, akkor a költségve­tésbe befolyó pluszpénzből vég­re futná érdemi munkahelyte­remtésre és az életszínvonalat javító intézkedésekre. Már nem az a kérdés, hogy melyik fide­szes politikus mikor szerzett tudomást a gyanúról, még csak nem is az, hogy miért marad­tak tétlenek, amikor emberi, politikusi és állampolgári köte­lességük lett volna az azonnali határozott cselekvés. A kérdés most már az, hogy kinek a dön­tése alapján herélték ki az adó­hatóságot!” - írja Mesterházy. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Mesterházy Attila fotó: népszava RÖVIDEN Kormányzati túltervezés Józsa István szerint az Orbán­­kormány súlyosan veszélyezteti a jövő évi költségvetést azzal, hogy túltervezi a gazdasági nö­vekedést és a várható adóbevé­teleket. Az MSZP országgyűlési frakciójának frakcióvezető-he­lyettese azt mondta, a büdzsé­ben tervezett 2 százalékos gaz­dasági növekedés bizonytalan alapokon nyugszik, és a „trafik­mutyi" is 100 milliárd forint vesz­teséget jelent a költségvetésnek. Arról is szólt, hogy véleményük szerint a pénztárgépek körüli „mizéria" lehetetlen helyzetbe hozza a kiskereskedőket, és a problémákat fideszes belharc eredményének tarják. ► MTI Milliárdok a devizahiteles-ügyekre Az LMP szerint 4 milliárd forint többletforrásra van szüksége az igazságszolgáltatásnak annak ér­dekében, hogy a bíróságok ké­pesek legyenek kezelni a deviza­hitelesek ügyeit - közölte az el­lenzéki párt parlamenti frakciójá­nak nevében Schiffer András társelnök. Az LMP költségvetési módosító indítványt nyújtott be, és arra szólítják fel a kormány­erőket, hogy „legalább az elfo­gadásával segítsék a devizahite­leseken". Az ellenzéki párt azt követően adott ki közleményt, hogy a közigazgatási tárca állam­titkára azt mondta: jövőre több pénzből gazdálkodhat az igaz­ságszolgáltatás: a bíróságoknak 548 millió forinttal, a Kúriának 70 millióval több forrást ad a 2014- es költségvetés. ► MTI Euroszkeptikusak a britek Az Európai Unió nagyobb orszá­gai közül Nagy-Britannia lakossá­ga szereti a legkevésbé az uniót: a brit közvéleménynek alig több mint a negyede tartja jó dolog­nak az EU-t egy új nemzetközi felmérés vasárnap ismertetett adatai szerint. A The Observer cí­mű baloldali vasárnapi brit lap megbízásából Nagy-Britanniá­­ban, Franciaországban, Német­országban és Lengyelországban elvégzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a britek 26 szá­zaléka van összességében jó vé­leménnyel az EU-ról, 42 százalé­kuk azt a válaszlehetőséget jelöl­te be, hogy az EU létezése „rossz dolog". Lengyelországban ugyanakkor a megkérdezettek 62 százaléka tartja jónak és mindössze 13 százalék rossznak az unió létét. Németországban 55-17, Franciaországban 36-34 százalék a vélemények megosz­lása ebben a kérdésben a kedve­ző megítélés javára. ►MTI Pénzhez juthatnak a beszállítók A de minimis (csekély összegű) kereten felüli tartozások rende­zésére 400 millió forint kifizeté­séről ír alá szerződéseket a Pápai Fiús 1913 Kft. károsult élőállat­beszállítóival a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara (NAK) -jelen­tette be Győrffy Balázs, a kamara elnöke a pápai gyárban tartott sajtótájékoztatóján. A mostani juttatásban 28 beszállító része­sülhet. A Vidékfejlesztési Minisz­térium a szerződésben megjelölt összegeket december végéig fi­zeti ki. ► MTI Egykulcsossal nyertek a gazdagok Parlamenti vitanapot kezdemé­nyez az Együtt-PM az egykul­csos adóról, az ehhez szükséges aláírások gyűjtését ezen a héten megkezdik - közölte Scheiring Gábor, a párt független képvise­lője. ► MTI Kissé drágulhat az üzemanyag Ezen a héten legfeljebb 2 forint­tal drágulhat a benzin és a gáz­olaj, de ezúttal benne van a pak­liban, hogy a Mol nem emel, írja a nol.hu a nemzetközi piaci fo­lyamatok alapján a GKI Energia­kutatóra hivatkozva. A benzin át­lagára 406-408, a gázolajé 426- 428 forint körül alakulhat. A múlt héten a Brent kőolaj hordónkén­ti ára 112,1 dollárról 111,8 dollárra csökkent. A Reuters adatközlése szerint az irányadó üzemanyag­­piacokon a benzin ára 0,9-1,3, a gázolajé 2,3-2,5 százalékkal nőtt. A forint 0,1 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, ami erősíti az áremelési nyomást. A tőzsdei jegyzésárak forintban 1-1,4 szá­zalékos benzin- és 2,4-2,6 száza­lékos gázolajár-emelkedést mu­tatnak. Pénteken már 3 forinttal nőtt a dízel ára. ►népszava Józsa István fotó: népszava Scheiring Gábor forrás: parlament

Next