Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-16 / 13. szám

A bukott jobboldal SOMFAI PÉTER somfaip@nepszava.hu A már kétszer megbukott, majd 2010-ben ismét kormányra ke­rült Orbán-Torgyán-Semjén jobboldal szóvivői szókincsük minden erejével igyekeznek támadni a baloldal végre összefogó pártjait. A bukott jobboldal, úgy látszik, kissé megingott esetleges áprilisi győzelmébe vetett hitében, mert a szóvivőkommandó hölgy tagja rendre azt ismételgeti, hogy „a bukott baloldal egy újabb színjátékát nézhettük végig (...), már megint gőz­erővel megy a sumákolás, mellébe­szélés, hazugság hazugság hátán”. Az Orbán-Torgyán-Semjén bukott jobb­oldal a vészharangokat kongatja, ami­kor azzal ijesztget: „A hatalmi alkudo­zás árát újra a magyar emberek, a munkavállalók, a családok fizetnék meg”. „A baloldal minden egyes vezető politikusa a jelenlegi családi adórend­szer eltörlését akarja. Adót emelnének, és a mostani 16 százalékos személyi jö­vedelemadó helyett 40 százalékos jöve­delemadó bevezetésére készülnek” - mondta a minapi sajtótájékoztatón a bukott jobboldalt képviselő Fidesz-szó­­vivőnő, hozzátéve: ez a fizetések csök­kenését jelentené, az így behajtott adó­ból a bankok terheit csökkentenék. Sumákolás, mellébeszélés, hazug­ság hazugság hátán. Jól mondta a bu­kott jobboldal szóvivőnője, csak éppen kénytelen nyakra-főre hazugságokat hajtogatni. A baloldali pártok nem a z emberek fizetésére akarnak 40 szá­zalékos adót kivetni, hanem a milliós jövedelmet kereső gazdagokat nagyobb áldozatvállalásra késztetni. Az elmúlt majd négy évben a bukott jobboldal szavazta meg azokat a megszorító in­tézkedéseket, amelyek minden téren hátrányos helyzetbe hozták a bérből és fizetésből élő munkavállalókat, sú­lyos ezreket vettek ki az alacsonyabb jövedelmű családok zsebéből, hogy a csókosaik, a Fideszt pénzelő vállalko­zók, az új földesurak, az ellopott tra­fikjogok bitorlóinak zsebébe tegyék. Sarcot vetettek ki a bankokra, a táv­közlési cégekre, amelyek aztán a szol­gáltatási díjakban vették vissza a zemberek zsebéből, amit kivett a bu­kott jobboldal kormánya az ő zsebük­ből. Álságos módon csökkentették egyes szolgáltatások árát, amit másik csatornán, például a tranzakciós díj­jal sokszorosan visszavettek tőlünk. A bukott jobboldal, Orbán-Torgyán- Semjén szóvivői egyenesen hazudnak, amikor azt állítják, hogy az alacsony adókulcs és a családi adókedvezmény eltörlésével évi 600 milliárd forintot húznának ki a munkavállalók zsebé­ből. Aki nemcsak arra figyel, amit a bukott jobboldal mond, pontosan tud­ja, hogy kormányra kerülve a mai el­lenzék több pénzt hagyna a leginkább rászorulók zsebében, és a legjobban keresőktől vennék vissza azt a majd 600 milliárd forintot, amit az egykul­csos adó bevezetésével a költségveté­sen a bukott jobboldal ütött. Selmeczi, a bukott jobboldal szóvi­vője, szemrebbenés nélkül azt állítja, hogy a „baloldal politikusainak alku­dozása csak arra megy ki, hogy meg­szerezzék a hatalmat, és a magyar em­berek kárára kormányozzanak ugyan­azok, akik Magyarországot egyszer már tönkretették”. Kivételesen igazat mond, amikor azt állítja, hogy a balol­dali összefogás célja a hatalom meg­szerzése. Mert a jelenleg kormányzó, Az Orbán-Torgyán- Semjén bukott jobboldal felmérhetetlen károkat okozott Orbán-Torgyán-Semjén bukott jobb­oldal minden intézkedésével a magyar embereknek, az egész országnak oko­zott felmérhetetlen károkat. Elvették a jövő nemzedékétől a nyugdíjpénztá­rakban évekig kuporgatott forintokat. Igazat mond, csak éppen ellenkező előjellel igaz: a bukott jobboldal politi­kusai minden szalmaszálat megragad­nak, hogy megőrizzék a hatalmukat. Kétharmados törvényekkel korlátoz­ták az utánuk következő kormányok mozgásterét. Átírták a választási sza­bályokat úgy, hogy azok egy esetleges csalás lehetőségét se zárják ki. Ellen­őrizhetetlen számú határon túl élő ál­lampolgárt ruháztak fel a választás jogával, ugyanakkor gyakorlatilag ki­zárták azt a több százezer honfitár­sunkat ebből, akik a munkanélküliség elől kénytelenek voltak a nyugati or­szágokban keresni a megélhetésüket. Rendőrök, katonák, leszázalékolt rokkantak, munka nélkül maradtak, 16 évesen az iskolából kitett, utcára került gyerekek, nélkülöző, „megélni kevés­­ éhen halni sok” jövedelemből tengődő családok, az állami földosztás során hoppon maradt gazdálkodók, megélhetésüktől megfosztott trafiko­­sok, az ingyenes távolsági utazás jogát elvesztett nyugdíjasok tapasztalhat­ták, hogy most kik kiknek a kárára kormányozzák ezt az országot. Azok­nak az utódai, akik 1990 és 1994 kö­zött tönkretették az ipart, a mezőgaz­daságot, annak az Orbán-Torgyán­­kormánynak a reinkarnációi, amely 1998-2002 között 7 százalékos GDP- növekedést ígért, de fölélt minden nö­vekedési tartalékot, amelyet a Horn­­kormány ráhagyott. Az az Orbán- Semjén-kormány, amely 2010-ben egy­millió új munkahelyet ígért, ehelyett kiszívott minden növekedési potenciált a gazdaságból. Az Orbán-Torgyán-Semjén bukott jobboldal nem először tette tönkre gaz­daságilag Magyarországot. Most a de­mokráciát is megpróbálják elvenni tő­lünk, hogy hatalmon maradhassa­nak. Megnézetni Kővárt H­etek óta várok a hírre, vagy leg­alább pletykára, hogy Magyaror­szág elnöke szégyenében fölszó­lítja Kövér László parlamenti elnököt, hogy az utóbbi időben elharapódzó vi­selkedése miatt szíveskedjen szakorvo­si vizsgálaton megjelenni. Nemcsak azért, mert kifejezetten részrehajló mó­don büntet, vagyis visszaél a hatalmá­val, hanem főleg azért is, mert kijelen­tette, miszerint Gyurcsány Ferenc egy gennyedző seb a demokrácia testén. Aki Európában így mer beszélni, az nem sült földmíves, ahogy első ránézés­re gondolná az ember, hanem nyilván­valóan beteg, szociopata, minden ön­kontrollt elvesztett. Vagy csak úgy al­kalmatlan. Nem kell leváltani, mert ki lenne helyette vicces embernek, de a népnek joga van tudni, hogy a vezetői milyen állapotban vannak. Még jobb lenne, ha a miniszterelnök és az államfő együtt küldenék orvos­hoz. De ez szinte lehetetlen, hiszen Kövér úr, nyilván azonnal visszakaf­­fantaná Orbánnak, hogy „előbb te mennyél!” Ilyenkor szokás beszólni nekem, hogy „és Gyurcsány?”. Erre azt tudom mondani, hogy egyszer egy vitában magának Bayer Zsoltnak ajánlottam föl nyilvánosan, hogy ha ő elintézi, hogy Orbán vizsgálatra menjen, én ho­zom Gyurcsányt. Nem intézte el. Dehogy említeném ezt, ha nem tör­tént volna meg az, amire Orbán rém­álmában sem gondolt: Gyurcsány csakugyan ott van a kormányváltó él­csapatban. Dacára Európa legnagyobb­­ állami eszközökkel is dolgozó - pro­pagandagépezetének többéves, minden etikai alapelven taposó menetelésének. Pocsékba ment sok százmillió forint, ezernyi újságoldal, műsorperc, busz­­seggi plakátfelület, és az a sok-sok sze­retet, amit kénytelenek voltak kiölni magukból a Fidesz-propaganda gépe­zetének Semjén Zsolt parancsnoksága alatt dolgozó karaktergyilkos különít­ményei. Pedig Gyurcsány már erősen politikai halottnak látszott. A boldog Semjén pedig igen büszke volt. Már a múlt héten is lehetett arra gyanakodni, hogy valami nagy baj van: Kerényi Imre száz embert szólított föl Orbánnal való szoros szellemi együttműködésre, de számosan akad­tak köztük, akik ezt nyilvánosan vis­­­sza merték utasítani. Fészket rak a jobboldalon a szabadság? Korábban is lehetett gyanakodni, hogy a Fidesz túl korán kezdte a pusz­tító választási kampányt, de senki se gondolhatta, hogy ebben a morcos csa­patban már annyi erő sincs, hogy Gyurcsányt kitakarítsa a politikai élet­ből. (Ehelyett egyre népszerűbb lett a DK-val együtt. Talán, mert a nép már csak olyan, hogy akit közösen rugdal­nak, azt akkor is megszereti, ha teg­nap még ő is rugdalta volna.) Nagyon tanulságos, hogy Orbán megint mennyire nem értette meg, hogy hogyan működik a választó. Hogy mennyire nem számít a médiafölény, ha tehetségtelen emberekre bízza a kampányt. Ráadásul: Kuncze és Fodor is vis­­­szajött! A kétségbeesett propaganda­gépezet az utolsó pillanatban még ar­ról sikoltozott, hogy visszajönnek a 2006-osok. Orbán 2002-es veresége után, meg aztán 2006 után is egy da­rabig sértődött királyfiként csatangolt a kárpáti bérceken és a medencében. Annyira szomorú volt, hogy a parla­mentbe se tudta betenni a lábát. Buj­­dokolva puffogott magában, és vicso­rogva tervezgette, hogyan áll bosszút a népén, aki őt kétszer is megalázta. Pe­dig senki nem csúfolta bukottnak, sen­ki nem manipulált azzal, hogy ő és a kétszer vesztes társai nem jöhetnek vissza a politikába. Orbán most belebukott egészen ocs­­mány kampányába. Mivel úgyse tudja abbahagyni, igenis van remény arra, hogy ugyanúgy jár, mint négy éve a „rosszabbul élünk” hazugsággal. Rogán, szegény már odáig jutott, hogy „a magyar baloldalnak nem sikerült megvédeni az országot Gyurcsánytól. Először is: a megakadályozás a jobb­oldal dolga lett volna. Másodszor: ér­tem az elkeseredését. Kiábrándító le­het tehetségtelennek és hiteltelennek lenni. És harmadszor: mindettől füg­getlenül Kövér Lászlót meg kellene né­zetni. ANDRASSEW IVÁN andrasewh@nepszava.hu VÉLEMÉNY NÉPSZAVA , 2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Orbán hitele B­rüsszel nem Moszkva: Európában elszaporodtak Putyin pincsijei­ Nem leszünk gyarmat - néhány emlékezetes mondat Orbán Viktortól, ame­lyeket ma egészen más megvilágításba helyez a paksi atomerőmű bő­vítéséről szóló orosz megállapodás. Putyin füttyentett, kicsit megrángatta a pórázt, pincsije felpattant egy repülőre, és néhány papírt aláírva a déd­unokáinkat is eladósította. Az építkezés költségeinek 80 százalékát az oro­szok fedezik, 20 százalékát pedig a magyar állam - állítja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Apró szépséghiba, hogy az a bizonyos 80 szá­zalék egyelőre ismeretlen kondíciójú orosz hitel, ilyenformán pedig növeli az államadósságot. És az sem vigasztalhat bennünket, hogy „ilyen hitel a piacon sincs”. Alsó hangon háromezermilliárd forintról beszélünk, ez a GDP 10 százalé­ka. El lehet-e költeni ennyi adóforintot úgy, hogy nem számolnak utána, ala­posan megtérül-e? Nem vizsgálják meg, hátha megoldható olcsóbban? Én egy olajradiátor vásárlásakor jobban utánaszámolok, hogy megéri-e, alapo­sabban körülnézek, hol a legolcsóbb, pedig az messze nem az éves fizeté­sem 10 százalékát kitevő költség. Abszurdisztánban persze másképp mű­ködnek a dolgok, keleti szelek fújnak: a magán-nyugdíjpénztári megtakarí­tásainkat is ugyanígy tapsolta el a Fidesz-kormány. Szintúgy háromezer­milliárd forintot, ráadásul abból még egy atomerőmű sem épült. Az államadósság és a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) ellen harcoló dél­ceg katona, Orbán („nem pocakos, az a halálom”) Viktor tábort váltott, és mégis inkább szeretne egy gyarmatot irányítani: Moszkva gyarmatát. Nem szereti, ha mindenféle kötelezettségszegési eljárásokkal abajgatják, amikor éppen egyenként elhordja a demokrácia alapköveit, hogy szülőfalujában stadiont építsen belőlük. Még akkor sem, ha ezért cserébe évi ezermilliárd forintot adnak, amit vissza sem kérnek. Ha az EU/IMF párostól kapnánk bármilyen hitelt, annak feltételei, költ­ségei nyilvánosak, az uniós csatlakozásunk feltételei szintúgy, a szándé­kot pedig népszavazás is megerősítette. A háromezermilliárdos paksi bőví­tésről se társadalmi egyeztetés, se hatástanulmányok, se közbeszerzés. Moszkva tényleg nem Brüsszel. benedekn@nepszava.hu PÁPAI GÁBOR RAJZA Magyar csoda bontam@nepszava.hu É vtizedekig tartotta magát Magyarországon az a keserű vicc, hogy az infláció nem más, mint amikor a jövő havi fizetésedből csak a múlt havi számláidat tudod kifizetni. Hozzátehetjük: a rezsicsökkentettet is. A Bundesbank elnöke, a német monetáris politika egykori szellemi ve­zére, Jens Weidmann 2012 szeptemberében az inflációt az ördög eszközé­nek nevezte, amivel elpusztíthatja a pénzügyi rendszert. Nem titkoltan Goethe Faustjában megjelenített Mefisztó képe lebegett a szeme előtt. A modern államok - és ezúttal a Fidesz Magyarországát is idesoroljuk - mindig egyfajta inflációs neurózisban szenvednek. Magatartásukat több­nyire az jellemzi, hogy beállítottságuktól függően félelmüket az árakba tör­ténő állami beavatkozásokkal leplezik. így tett Amerika a pénzkibocsátást gerjesztő programjával, vagy ahogy a napokban a hivatalától búcsúzó Ben Bernanke FED-elnökről írták: működése során nem sikerült megértetnie, hogy „a monetarizmus egyszerre jelenti az alacsony infláció ügyének szol­gálatát a jó időkben, és inflációgerjesztést a rossz időkben.” Íme a feladványunk lényege: eldöntendő, 2013-14-ben jó vagy rossz idő­ket élünk? Hiszen csodaszámba megy a tavaly decemberi 0,4 százalékos infláció, amelyhez hasonlóra a magyarok legalább fele saját tapasztalatai­ból nem emlékezhet, hiszen 1970 márciusában volt rá legutóbb példa. Most januárban, pedig a drágulás mértéke még tovább feleződik. Örüljünk-e vagy a bizonytalan jövőtől való félelmünkben neurotikusak legyünk? Nap mint nap a piacokon, az üzletekben ennek az árzsugorodásnak vajmi ke­vés nyomát észlelhetjük. (Tapintatból a cigaretta és a szeszes italok emel­kedő áráról nem beszélünk.) Az az érdekes helyzet állt elő, hogy az embe­rek nem veszik észre az árcsökkenést, mégsem félnek a közeljövő infláció­jától. Vagy, ha igen, akkor elsősorban a lappangótól, a költségek, a díjak, a jutalékok növekedésétől, az agrártermékek drágulásától. Nem kell különö­sebb jóstehetség ahhoz, hogy hamarosan ismét mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk. Addig pedig örüljünk az enyhe időnek, amely garantáltan csök­kenti a rezsit. BONTA MIKLÓS NÉPSZAVA FEJTŐ FERENC 1909-2008 Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Szerkesztőbizottság: BOCSKAY ZSOLT (ONLINE), DÉSI JÁNOS, SEBES GYÖRGY Lapszerkesztők: MUZSLAI KATALIN, PODHORÁNYI ZSOLT,TÓTH JENŐ • Belföldi rovatvezető: SIMON ZOLTÁN, helyettes:TÖRŐ ANDRÁS, szerkesztők: BALOGH GYULA, BONTA MIKLÓS, FÜSI PIROSKA, MARKOTAY CSABA,TEVAN IMRE • Parlamenti stábvezető: FAZEKAS ÁGNES • Képszerkesztő: SZALMÁS PÉTER • Külpolitikai rovatvezető: RÓNAY TAMÁS • Publicisztika: ANDRASSEW IVÁN • Sportrovatvezető: VARGA T. RÓBERT Főmunkatársak: BÁRSONY ÉVA, ELEKES ÉVA, VERESS JENŐ • Vezető tördelőszerkesztő: GASZT DÓRA, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja a NÉPSZAVA Lapkiadó Kft. • Ügyvezető igazgató: LÁPOSI ELZA •Technikai igazgató:TÓTH JENŐ •Terjesztés: FODRÓCZY ELVIRA • Hirdetés: VITKOVICS MERCÉDESZ • Marketing: SIMON ZSUZSA • Szerkesztőség: 1146 Budapest, Thököly út 127. • Telefon: 477-9000, központi telefax: 477-9020 • Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu • Hirdetés, telefon: 477-9030, telefax: 477-9033 • Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu • Terjeszti árusításban a LAPKER. Zrt., előfizetésben a MédiaLOG Zrt. Megrendelés és reklamáció: 06/80-106-000, fax: 06-46-815-800 • Kiadói megrendelés, reklamáció: 06/80-200-502, 477-9000/130,118, telefax: 477-9025. • Előfizetési díj egy hónapra 2900 Ft, negyedévre 8700 Ft, fél évre 17 400 Ft, egy évre 34 800 Ft. Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda • Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató • www.ringier.hu, kiado@ringier.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN Vidék 0237-3785 • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti

Next