Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

Ismét gyerekekkel kampányol a Fidesz Óvodások, általános és közép­­iskolások részvételével szervez „farsangi menetet” Csöbör Ka­talin, a Fidesz-KDNP alpolgár­mestere és országgyűlési képvi­selője Miskolcon - értesült la­punk. A politikus - aki az ápri­lis 6-i választáson egyéni kép­viselőjelöltként indul a program által érintett városrészben feb­ruár 7-re meghirdetett rendez­vényén a részvétel ugyan nem kötelező, de a szervezők szülői kísérethez kötik a gyerekek részvételét, ráadásul az óvónők is kénytelenek lesznek megje­lenni, mivel a menet 15 és 17 óra között zajlik majd, az óvo­dák nyitva tartása pedig dél­után fél ötig tart. A program fa­kultatív jellege ellenére, úgy tudjuk, az intézményvezetők „számítanak” minden dolgozó részvételére. A „farsangi menet” törvé­nyességi aggályokat is felvet. A köznevelési törvény értelmében az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügye­letét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hoz­ható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ráadásul a február 7-i időpont már a hiva­talos választási kampányidő­szakba esik. Közleményben ítélte el az MSZP a „fideszes politikai pedofíliát”. A párt szerint a miskolci eset nemcsak arra vi­lágít rá, hogy „a Fidesz mindent bevet a hatalomban maradá­sért”, hanem abban is megerő­sít, hogy „a kormány oktatás­­politikájának egyetlen célja az, hogy a hatalmi szót feltétel nél­kül elfogadó embereket nevel­jen”. A szocialisták emlékeztet­tek: a Fidesz már többször át­lépte a politika számára átlép­­hetetlennek tartott iskolaka­pukat. Orbán Viktort már 2010-ben elmarasztalták, amikor egy zuglói zeneiskolában kampá­nyolt, tavaly novemberben pe­dig a Németh Szilárd vezette Csepelen rángatták bele a gye­rekeket a politikába, amikor is­kolai üzenőfüzetekben próbál­tak a Csepeli Konzultáción va­ló részvételre buzdítani. „Ezek a gyomorforgató akciók nem­csak erkölcstelenek, törvényte­lenek is” - tette hozzá az MSZP közleménye, amely szerint a Mesterházy-kormány politika­­mentessé teszi majd az iskolá­kat, és garantálja a világnézeti­leg semleges oktatást minden gyermek számára. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ A GVH vizsgálatát követeli a TV2 eladása miatt az ellenzék A Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) kéri a TV2 eladásának vizsgálatát az MSZP és az Együtt 2014. Braun Róbert és Szigetvári Viktor, az MSZP, il­letve az Együtt 2014 politikusai­nak állítása szerint ugyanis a csatornát összeolvadás során vásárolták meg, ám erről a csa­torna nem tett bejelentést a Braun és Szigetvári szerint a Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Infocenter.hu Zrt. is érintett lehet GVH-nál. Ezért a TV2-t felvá­sárló vezérigazgató, illetve gaz­dasági igazgató, Simon Zsolt és Yvonne Dederick cégeit is külön arra szólították fel, hogy az ös­­­szeolvadás miatt keressék fel a GVH-t. Braun és Szigetvári szerint ugyanis az igazgatók által lét­rehozott TV-HU1 Kft. és a TV­­CEE1 Kft. a Nyerges Zsolt tulaj­donában lévő Inforcenter.hu Zrt.-vel lehet összefonódva. Mindkét cég arra az V. kerületi címre van bejegyezve, ahová a Siegler, Weil 85 Gotshal ügyvédi iroda, melynek egyik vezetője, Konrad Siegler az Infocenter jo­gi képviseletét látta el még az RTL Klub 31 százalékos tulaj­donrészének korábban megkí­sérelt megvásárlása során. Az iroda másik ügyvezetője David Dederick, Yvonne Dederick fér­je. „Olyan gazdasági összefonó­dás áll fenn az említett cégek között, melyek sérthetik a tisz­tességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt” - közölték az el­lenzéki politikusok, akik azt is megemlítették, hogy a csatorna korábban 25 milliárd forintot kapott hitelként az eddigi tulaj­donostól, a ProSiebenSat1-től, és pontosan ennyi lehetett a vé­telár is. Ez reális piaci ár volna a csatornáért, de azt jelenti, hogy évi 6,25 milliárd forintot kellene törleszteniük az új tu­lajdonosoknak, amihez legke­vesebb évi 8 milliárd nyereséget kell elérnie a TV2-nek. Braun és Szigetvári szerint állami hir­detések formájában fizethetné ki 2018-ig az árat a kormány­párt, ha valóban ők állnak az ügylet mögött. Mindezt a TV2 visszautasí­totta, és helyreigazítást helyez­tek kilátásba a Braunék által közölteket átvevő orgánumok ellen. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Újabb ötlet Orbántól? Még el sem készült a vitatott Szabadság téri 44-es emlékmű, Or­bán Viktor már egy újabbon töri a fejét. Legalábbis a Népsza­badság kormány(fő) közeli forrásai „nem lennének meglepve", ha a Fidesz tavaszi győzelme esetén jövőre, április 4-én a szovjet megszállás áldozatainak tiszteletére is állítanának egy emlékmű­vet. Szerintük a motiváció ugyanaz, amiért a kormányfő a bot­rány ellenére ragaszkodik a március 19-én felavatandó birodalmi sasos-arkangyalos emlékműhöz is: Orbánnak „történelmi külde­téstudata" van. A 44-es szoborról az informátorok szerint Orbán azt vallja: „a magyar nem bűnös nemzet volt áldozatokkal, ha­nem áldozatnemzet, bűnösökkel". Sem ez a hivatkozás, sem egy újabb emlékmű nem lepné meg Karsai Lászlót. A sasos-angyalos tervet éles kritikával illető, azt történelemhamisításnak minősítő történész lapunknak elmond­ta: egy múlt heti írásában ő is arra jutott, hogy nem kizárt egy hasonló indíttatású, szovjet megszállási szobor, amely úgy néz­hetne ki: „egy T-34-es tiporja el a kis bajszos Magyarországot ke­zében tartó Szűz Máriát". Karsai az „áldozatnemzet"-tézisről úgy vélte, a Terror Háza koncepciója is ugyanez: a magyar nép soha nem felelős, és az MSZMP 900 ezer tagja mind „belülről bom­lasztotta a rendszert". Elfelejtetni saját szerepünket az aljassá­gokban, és arra jutni, hogy mindenről a nyilasból lett kommu­nisták tehetnek - ezt kínálja a Terror Háza Karsai szerint. Hozzá­tette: „egy újabb emlékmű is azt erősítené, hogy a szovjet meg­szállás tehet a következő évtizedek szörnyűségeiről, egészen míg 89-ben Orbán Viktor ki nem zavarta az oroszokat". Jövőre a szovjet megszállást örökíthetik meg a kormányfő küldetéstudata miatt MTA: kizárnák Szakályt Módosíthatják a Szakály-botrány miatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag - erre csak súlyos tudományetikai vétség ese­tén van mód. A zsidók 1941-es első deportálását „idegenrendészeti eljárásnak" nevező Szakály Sán­dor köztestületből való kizárása az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályában merült fel. LENGYEL TIBOR I­gény volna rá, de jogi lehe­tőség nincs Szakály Sándor kizárására az MTA tagjai­nak sorából. Ez azonban vál­tozhat, ugyanis a kormány ál­tal alapított Veritas Történetku­tató Intézet élére kinevezett Szakály botránya miatt módo­síthatják az Akadémia etikai szabályzatát. A 2006-ban az MTA tagjává avatott Szakály botrányt kavart azzal, hogy ja­nuár közepén a mintegy 20 ezer, nem magyar állampolgár­ságú magyar zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálását „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte. Azonnal tiltakozott a Mazsihisz, továb­bá ellenzéki pártok, civil szer­vezetek és persze történészek, amiért Szakály relativizálta az etnikai tisztogatást. Az intézet­­vezető utóbb bocsánatot kért • Az etikai kódex módosításával kizáratnák Szakály Sándort • Orbán újabb emlékművet tervezhet ugyan, de jelezte, ő csak az ak­kori „szakkifejezést” használta, amiért, úgy látszik, „megköve­­zés jár”. Ha az nem is, az MTA II. szá­mú tudományos osztálya, a Fi­lozófiai és Történettudományok Osztálya szokásos hó végi ülé­sén, csütörtökön felmerült Szakály kizárásának lehetősé­ge az MTA-ból. Mint az ülésen részt vevő Heller Ágnes lapunk­nak elmondta, hamar kiderült, hogy Szakály köztestületi tag­ságát erre hivatkozva nem lehet visszavonni. Pedig - tette hozzá a filozófus - azzal minden résztvevő egyet­értett, hogy elítélendő a törté­nész kijelentése, sőt a történte­ket emlékezetpolitikai kérdés­ként egy tudományos konferen­cián is elemezni kellene, ám az akadémiai törvény jelenleg ilyen esetben nem teszi lehető­vé egy köztestületi tag eltávolí­tását. Ezért a Filozófiai és Történet­­tudományok Osztálya az ülés jegyzőkönyvében rögzítette: fel­kéri az MTA etikai bizottságát arra, hogy ne csak plágium és más tudományetikai kérdések miatt lehessen eltávolítani va­lakit, hanem akár ilyen vagy ehhez hasonló esetekben is - mondta kérdésünkre Török László osztályelnök-helyettes. Hozzátette: javasolták, hogy az etikai kódexben legalábbis le­hetőség nyíljon ilyen esetekben a köztestületből való esetleges kizárás egzakt mérlegelésére. Ismert, Szakály kijelentése ellen tiltakozva nemrég Ran­dolph L. Braham világszerte is­mert holokausztkutató vissza­adta magas magyar állami ki­tüntetését. A DK-s Oláh Lajos, továbbá a szocialista Lendvai Ildikó is Orbán Viktor minisz­terelnökhöz fordult írásbeli kér­désével. Lendvai sürgette az Országgyűlés emberi jogi bi­zottsága összehívását is, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést tett Szakály ellen. • Már egyeztetne a kormány a vitatott szoborról Lázár tárgyalna Összehívta csütörtökre a 2011-ben létrehozott Zsidó Közösségi Kerekasztalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár; ezen „lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket fog­lalkoztató kérdések megvitatására". Kérdés, milyen eredmén­­nyel, ugyanis Orbán Viktor a Mazsihisznak írt levelében kiállt a szervezet által ellenzett 44-es emlékmű mellett, a többi aggá­lyos kérdésre pedig még csak nem is reagált. Pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt-emlékév „bojkottját" is. Erről vi­szont csak a kerekasztal ülése után, a jövő vasárnapra összehí­vott közgyűlésén döntenek. A Mazsihisz belső felmérése szerint a többség a bojkott mellett van; az internetes kérdőívet 24 óra alatt csaknem kétezren töltötték ki. A Szabadság téren ma 15 órától tiltakoznak az Összefogás pártjai és civilek - nemcsak a tervezett emlékmű, hanem az ellen is, hogy február 8-án több szélsőjobboldali szervezet megemlékezne a 69 évvel ezelőtti úgynevezett becsület napról, a Várból való német kitörésről.

Next