Népszava, 2014. június (141. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

A határidő lejárt, de „elfelejtették" átadni a vitatott Szabadság téri megszállási emlékművet Elmaradt a szoboravató Áder János köztársasági elnök avatta fel szomba­ton Párkányi Raab Péter szobrát, de nem a buda­pesti Szabadság térre tervezett '44-es német meg­szállási emlékművet, hanem a jászberényi város­háza előtti térre állított Lehel vezért ábrázolót. A vitatott és nemzetközi botrányt kavart megszál­lási emlékműnek a hatályos kormányhatározat szerint szintén szombatra, Orbán Viktor születés­napjára kellett volna elkészülnie, de az átadás ké­sik, és csak titkolózás veszi körül. I LENGYEL TIBOR M­i magunk vagyunk az emlék - idézte Babits Mihályt szombaton egy szoboravatón a köztársasági el­nök, hozzátéve: „a hagyomány hozzánk tartozik.” Noha ezek a szavak különös értelmet nyer­tek volna, ha a budapesti Sza­badság téren, a ’44-es német megszállási emlékmű átadásán hangzanak el, de Áder János nem ott beszélt, hanem 80 ki­lométerrel keletebbre. Jászbe­rényben, a városháza előtti té­ren leplezte le ugyanis az ál­lamfő Lehel vezér szobrát. A ló­háton vágtató honfoglaló vezért ábrázoló alkotás mindenesetre a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve a vitatott szobor­tervet lelkesen támogató zsűri­tag, Melocco Miklós közös munkája. Az élénk hazai és nemzetkö­zi figyelem, illetve tiltakozás övezte másik szobrot viszont a jelek szerint „elfelejtették” átad­ni, holott ennek határidejére a hatályos kormányhatározat május 31-ét jelölte ki. Azonban a jelek szerint már a kormány­nak is kínos a megszállási em­lékmű körüli botrány. A szobor befejezésének sem szombaton, sem tegnap nem volt jele a té­ren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok be­emelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek be­illesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterü­let-foglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mel­lett az is, hogy a múlt héten ki­derült: sem a kormányban, sem az V. kerületben sem tud­tak még semmilyen szoborava­­tóról. Megírtuk: az emlékmű ügyé­ben titkolózik Orbán Viktor környezete is. A Népszava kedd óta nem kapott semmilyen vá­laszt a miniszterelnök sajtófő­nökétől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet. Havasi Bertalan arra a kérdésünkre sem rea­gált, hogy a kormányfő vála­szolt-e arra a múlt heti nyílt le­vélre, amelyben 30 zsidó szár­mazású amerikai kongresszu­si képviselő a szabadság térre tervezett alkotás építésének le­állítását kérte a kormányfőtől, és az emlékműkérdés teljes át­gondolását sürgetette. Utóbbi kérés teljesítésére szinte semmi esély, miután elszántságának a kormányfő többször jelét adta, így például az emlékmű ellen tiltakozó Mazsihisz vezetőit az­zal utasította el, hogy „nincs mozgástere” a kérdésben, egy nyílt levelében pedig meg is védte a szobrot, mondván: „ez a műalkotás erkölcsi szempont­ból, gesztusrendszerének törté­nelmi tartalmát tekintve pon­tos és makulátlan”. Az emlék­mű körül kialakult vitáról pe­dig Orbán úgy vélekedett, hogy az nem haladja meg az „olcsó politikai lökdösődés kocsma­pultját.” Pedig a vitába azoknak a vé­leménye is beletartozik, akik még Fidesz-szimpatizánsként is ellenzik az ötletet. Megírtuk, a mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, il­letve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiál­lás egy nemrég közzétett Me­­dián-felmérés szerint erősen megosztja a társadalmat, mi­után a megkérdezettek relatív többsége szerint a szobor tör­ténelemhamisító. A sasos-ark­­angyalos szoborcsoportot rá­adásul még a fideszesek 28 és a jobbikosok 39 százaléka is ellenzi. Eközben a Szabadság téri munkálatok kezdete óta, im­már két hónapja az emlékmű ellen tüntető civilek tovább folytatják tiltakozó akcióju­kat. • Hiába járt le szombaton a határidő, nem készült el a megszállási emlékmű • Áder János felavatta viszont az alkotó egy másik szobrát vidéken Folyamatos a tiltakozás a Szabadság téren, ahol már csak a főalakok hiányoznak az emlékműről fotó: Kielik István RÖVIDEN Nem akar közösködni az LMP Az LMP nem állít közös jelöltet egyetlen parlamenti párttal sem az őszi önkormányzati választá­son. Az erről szóló határozatot a párt szombati kongresszusa fo­gadta el. Keresztes László Lóránt választmányi tag úgy értékelt: az LMP-ben az elvi irányokkal kap­csolatban egyetértés van. El­hangzott: keresik annak lehető­ségét, hogy a párt miként mű­ködhet együtt az önkormányzati választáson olyan helyi civil szer­vezetekkel, amelyeket a kor­mányoldal az elmúlt négy évben igyekezett kizárni a helyi politi­kából. Az együttműködések ke­reteit az országos választmány dolgozza majd ki, de „azok helyi szinten köttetnek". ► MTI Visszahozná a PDSZ a 18 éves korhatárt Azt javasolja a kormánynak a Pe­dagógusok Demokratikus Szak­­szervezete, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát. Mendrey László a pe­dagógusnap alkalmából az Em­beri Erőforrások Minisztériuma előtt közölte: a demográfiai vál­tozások mellett a „krónikus diák­hiány" legfőbb oka a tankötele­zettség korhatárának leszállítása, ennek következtében iskolákat zárhatnak be. Ugyanakkor a to­vábbtanulás esélyétől megfosz­tott, sokszor a továbbképzésre nem alkalmas szakmunkásokat termel a rendszer, és ez nem se­gíti a munkaalapú társadalom megteremtését - mondta. Azt is sürgette, hogy ne legyen kötele­ző a tagság a Nemzeti Pedagó­guskarban. A pedagógusnapon a Fidesz azt hangoztatta: a kor­mány bebizonyította, hogy be­csüli a tanárokat. Az Együtt-PM szerint viszont a Fidesz fonto­sabbnak tartja a stadionépítést az oktatásnál. Az MSZP kiemelte, köszönet illeti a tanárokat, akik „hittel, tudással, elkötelezettség­gel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat". ► népszava Meghallgatják a leendő minisztereket Az Országgyűlés mai ülésén sza­vazati joggal ruházhatja fel az ülést vezető elnököt a házsza­bály módosításával. A kormány­­párti javaslat elfogadásával azt a szabályt törölnék el, amelynek értelmében az ülést vezető el­nök jelenleg csak szavazat­­egyenlőség esetén és utólag voksolhat. A Fidesznek a lépés azért is fontos, mert az április 6-i választás nyomán épphogy sike­rült elérni a kétharmados parla­menti többséget, azaz a 199 kép­viselőből 133 a kormánypárti. Fia azonban a három kormánypárti parlamenti alelnök valamelyike vagy Kövér László vezeti az ülést, máris csak 132 képviselője lenne a Fidesznek és a KDNP-nek. A hé­ten egyébként a bizottságok a leendő tárcavezetőket is meg­hallgatják, pénteken pedig a ter­vek szerint esküt is tehetnek a harmadik Orbán-kormány tagjai. A képviselőcsoportok megálla­podása alapján a kormány meg­alakulásáig interpellációk, azon­nali kérdések és kérdések to­vábbra sem lesznek. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA A SZERKESZTŐTŐL NÉMETH PÉTER H­írértékű volt a bejelentés: az MSZP az Alkotmánybíróság­hoz fordul a Fidesz tervezett, már be is nyújtott törvény­­­tervezete ellen, amellyel a fővárosi önkormányzati válasz­tásokat kívánja átírni. Szombati számunkban Dési János kolle­gám már szólt a kormányzó párt újabb botrányos lépéséről, boj­kottot ajánlva az ellenzéki szereplőknek. Tudja ő is, tudjuk mind­annyian: a társadalom mai állapotában kevés az esélye egy si­keres bojkott akciónak; az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy a Fidesz azt teszi velünk, amit akar, egyetlen törvényesnek be­mutatott, de átláthatóan törvénytelen akciója nem váltott ki ele­mi felháborodást. Ez sem fog; a vidéket eleve nem érdekli, a bu­dapestiek meg fásultnak látszanak. De vajon megoldás-e az Al­kotmánybíróság? Megoldás-e bármely olyan eszköz, amely a jogállamiságot sugallja? Nem az épp a legnagyobb baj, hogy Or­bán rendszere megszüntette, kiiktatta a fékeket és ellensúlyo­kat? Hogy a sok-sok erre hivatott szervezet vagy Orbán-hívők gyülekezetévé vált, vagy egyszerűen gyáva, és nem mert a jog­­államiság normái szerint dönteni? És ha így van, vajon mit vár­hatunk ebben a konkrét esetben az Alkotmánybíróságtól? Ami­vel persze nem azt akarom mondani, hogy helytelen lépés az MSZP-től, hogy beadvánnyal fordul a testülethez, csak azt: a jog­állami utak nem elegendőek. Lehet, hogy nem a bojkott a meg­felelő lépés, de ha nem az, akkor is meg kell találni azt a mód­szert, amivel felrázható a lakosság. Amivel végre ráébreszthető: saját pénzén teszik őt a Fidesz bábfigurájává. Támogathatják a választási trükközést Rendkívüli ülésen tárgyalja ma a kormánypárti többségű Bu­dapesti Önkormányzatok Szö­vetsége (BÖSZ) a Fidesz-KDNP- nek az Országgyűlés elé be­nyújtott törvénymódosító javas­latát, amely alapjaiban írná át néhány hónappal az önkor­mányzati voksolások előtt az egész rendszert, durván arány­talan mandátumszámítást ve­zetve be Budapesten. Megírtuk, a választási csalás határát sú­roló javaslat lényege, hogy a je­lenleg 33 fős - plusz a főpolgár­mester - fővárosi közgyűlést már idén ősztől a mindenkori 23 kerületi polgármester alkot­ná, 9 képviselő pedig egy úgy­nevezett „kompenzációs listá­ról” jutna be mellettük. Vagyis a jelenlegi létszám kevesebb mint harmada kerülne be listá­ról, míg az új testület több mint kétharmada „alanyi jogon”, pol­gármesterként ülhetne be. Rá­adásul ordító aránytalanság lenne, ha a 24 ezres lakosú I. kerület ugyanúgy egy polgár­mester-képviselőt küldhetne a testületbe, mint a 118 ezer la­kosú XIII. kerület. A kormánypárti indokok jól hangzanak, de álságosak. A demokratikus ellenzéki pártok tiltakoztak, a DK és az MSZP pedig jelezte: az Alkotmánybí­rósághoz, illetve az ombuds­manhoz fordul, mert a javaslat valószínűleg ellentétes az alap­törvénnyel. Ennek ellenére a BÖSZ vélhetően támogatja, leg­alábbis Riz Levente elnök - a XVII. kerület polgármestere - jelezte: az irány megegyezik a BÖSZ céljaival is. A kormány­párti javaslatot ma a parlament igazságügyi bizottsága tárgyal­ja, és a javaslatot június köze­péig el is fogadhatja a Ház. L.T. Különadóval sújtanák Orbánék a médiát • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az adóalap 15 és 20 milliárd közötti része után 30 százalék lenne az adó, míg a 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kellene befizet­niük a médiavállalatoknak. A reklámadó ötlete már többször felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalé­kát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját kép­viselőinek tervét. Az ötletet 2013 tavaszán ismét „bedobta” Orbán Viktor miniszterelnök­­ arra hivatkozva, hogy minél gyorsabban le kell zárni az or­szág elleni EU-s túlzottdeficit­­eljárást -, majd május közepén nyilvánosságra is hozták az új adófajtáról szóló törvényterve­zetet a kormány honlapján. A reklámadót végül akkor sem vetették ki. Mint a hvg.hu írta, akkor több forrás is azt mond­ta a portálnak, hogy a reklám­adó ötlete semmi más célt nem szolgált, mint hogy ezzel ve­gyék el a kedvét a TV2-re eset­legesen bejelentkező külföldi társaságoknak az adásvételtől. Időközben az elmúlt években többmilliárdos vesztességet ter­melő TV2 tulajdonost cserélt, de nem egy nemzetközi média­cég, hanem a magyar vezér­­igazgató és az egyik menedzser vette meg a társaságot. Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter tavaly októberben egyébként leszögezte, hogy 2014-ben nem számolnak a reklámadóval, nem akarják ki­vetni már. Legutóbb idén feb­ruárban merült fel a reklám­adó bevezetésének gondolata. Ha bevezetik az új terhet, a legnagyobb adófizető biztosan az RTL Klub lesz. A cég 2009- 2011 között stabilan 29 mil­liárd forintos árbevételt köny­velt el, aminek legalább a há­romnegyede, de inkább még nagyobb szelete reklámbevétel lehet. A TV2 ugyanebben az időszakban 16-21 milliárdos árbevételt tett közzé, és árbevé­tele folyamatosan csökkenő. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Next