Népszava, 2014. július (141. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-01 / 151. szám
Hűtlen kezelést emlegetnek Tisztességtelennek nevezte Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakciójának vezetője, hogy „a leköszönő önkormányzat és főpolgármester" még fontos döntéseket hoz. Bírálta a Városliget beépítését és a Főgáz-tulajdonrész értékesítését, mondván: utóbbi súrolja a hűtlen kezelést, mivel a „főpolgármester tovább rombol, kiárusítja a családi ezüstöt". Emellett „embertelennek" nevezte „a szociálisnak csúfolt temetés" bevezetését. Tüttő Kata szocialista képviselő hozzátette: botrányos, hogy a közbringarendszer egész nyáron nem működik majd, a vízművek egy közbeszerzési szabálytalanság miatt elveszített 400 millió forintnyi uniós támogatást, és a 3-as metró felújítására egy fillér nincs. Áron alul veheti meg az állam a Főgáz fővárosi tulajdonrészét - Ellenzékben a kormánypárt még tiltakozott Eladják a családi ezüstöt Alig 42 milliárd forintért adja el az államnak a főváros a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészét, így az év elején a másik, külföldi tulajdonost kivásárló állam lesz a kormányzati rezsiharcban „legatyásodott" közszolgáltató cég kizárólagos tulajdonosa. Az ellenzék bírálta a „családi ezüst" kiárusítását, ráadásul érdekes, hogy a menedzsmentjogokat is tartalmazó pakett értékesítését öt éve ellenzékben a Fidesz még kétszer ennyiért sem akarta hagyni. LENGYEL TIBOR étékesíti utolsó nagy értékű vagyonelemét a főváros: a közgyűlés tegnap zárt ülésen hagyta jóvá, hogy 41,8 milliárd forintért eladja a Főgáz Zrt. többségi részvénycsomagját az államnak. Azok után, hogy a tulajdonosi döntést hónapokkal megelőzően, március végén megjelent a Magyar Közlönyben, hogy az állami energiacég, az MVM megveszi a Főgáznak a főváros tulajdonában álló részvényeit, ez nem is volt meglepetés; mindössze a vevő személye változott, mert az MVM helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fizet végül. Ráadásul - és ezt az ellenzéki pártok élesen kritizálták - az ár alig több annál a 41 milliárdnál, amennyit az MVM fizetett az év elején a Főgáz Zrt. addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjéért, miközben a két csomag „eszmei” értéke az irányítást biztosító törzsrészvények miatt erősen eltérő. Persze a mendzsmentjognak csak addig volt értelme, amíg két eltérő tulajdonos volt. A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért különösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlós István jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a „családi ezüst” kiárusításáról, pedig akkoriban a városvezetés reményei nem voltak túlzóak az akár 100-120 milliárd főváros eladja utolsó jelentős vagyonelemét Beépítik a Városligetet, hiába a tiltakozásrós vételárra sem. Tarlósék akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privatizáció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoztak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmilliárdos osztalékára. Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros „mellékhatásaként” azóta szinte teljesen elolvadt. Heves vita övezte a 3-as metróval kapcsolatos napirendet is, pedig még nem is a vonal rekonstrukciójáról, csupán annak előkészítő tervezéséről döntöttek. Megírtuk: miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc stadionra, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyi pénze a lassan életveszélyessé váló 3-as metró felújítására, ráadásul a Budapestet „büntető” kormány még az uniós támogatás lehetőségét is elvágná. A vitában tegnap az MSZP ismét sürgette a felújítást, míg Tarlós azzal „válaszolt”: már 2010 előtt „gyalázatos” állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az „égvilágon semmit sem csináltak” az akkori városvezetők. A közgyűlés engedélyével a BKV közbeszerzéssel 75 új buszt lízingelhet tíz évre - ez végül fele a leszavazott eredeti előterjesztésben tervezett mennyiségnek. A csepeli köztemető helyett az Új köztemetőt jelölte ki a szociális parcellák létesítésére a közgyűlés, mert az első helyszínnel - az idő szűkössége mellett - több gond is adódott. Egyhangúlag támogatta a testület Bucsek Gábor dandártábornok kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá, miután elődjét, Tóth Tamást felmentette a belügyminiszter. É Hiába a tiltakozás, a kormánytöbbség elfogadta a Városligetet érintő építési terveket fotó: Kulik István Lesz múzeumi negyed Hiába tiltakoztak az ellenzéki pártok, civilek és zöldszervezetek, a közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a Városliget építési szabályzatát, ezzel eldőlt, hogy megvalósul a kormány által tervezett múzeumi negyed és a jelenleginél nagyobb beépítés a ligetben - kevesebb lesz viszont zöldfelületből és fából. Utóbbira Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke - zuglói önkormányzati képviselő - azzal hívta fel a figyelmet, hogy egy - nem emiatt - kivágott ligeti nyírfa rönkmetszeteit osztotta ki a képviselőknek, rajtuk azzal a felirattal: „Városligeti emlék". A Városháza épülete előtt pedig az LMP aktivistái Szinyei Merse Pál Majális című képének „átiratával" fogadták az ülésre érkező képviselőket: a szerző nevét kicserélték Papcsák Ferenc zuglói polgármesterére, a képen pedig a majálisozók fű helyett betonon feküdtek. A PM politikusai szerint nincs is szükség a múzeumi negyedre, a Levegő Munkacsoport pedig megengedhetetlennek nevezte a park beépítését. A szocialisták hiába próbálták az ülésen rábírni a főpolgármestert arra, emelje fel szavát a terv ellen, Tarlós csak annyit jegyzett meg: „a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés." RÖVIDEN Szilinek adott igazat a bíróság Elmarasztalta és másfél millió forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a Szegedi Törvényszék Szabó Bálintot az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt első fokon. A bíróság szerint Szabó megsértette az általa kiszivárogtatással megvádolt Szili Katalin személyiségi jogait. Szabó Bálint a Heti Válasznak adott 2013-as interjújában három keresztnevet említett - Katalin, Imre, Ferenc -, akik szerinte felelősek Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő beszédét rögzítő hangfelvétel nyilvánosságra kerüléséért, később pedig konkrétan említette Szili Katalint. Szekeres Imre, akit tanúként hallgattak meg az ügyben, közölte, hogy Szabó állításainak nincs semmi alapja, vagyis nincs köze a szivárogtatáshoz és nem találkozott Eduardo Rózsa-Floresszel. ► NÉPSZAVA Andor: túlméretezett a közmunka A foglalkoztatáspolitika célja nem a statisztikák, hanem a tényleges helyzet javítása - egyebek mellett erről beszélt Andor László. Az Indexnek adott interjúban az unió foglalkoztatási biztosa kifejtette, a közfoglalkoztatásnak döntő szerepe van abban, hogy a magyar statisztikák javultak, ez azonban nem eredményez jó minőségű foglalkoztatást. A program túlméretezett és nem látszanak a közmunkából kivezető utak. A tartós közfoglalkoztatásnak az a veszélye, hogy Magyarországon ezzel megjelennek B kategóriás munkavállalók, akikre nem érvényes a minimálbér, és nem érvényesek a „rendes" munkavállalókra vonatkozó munkavédelmi szabályok - fogalmazott Andor László. Közben Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában bejelentette: a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez. Ezzel teljesülhet az az elvárás - mondta -, hogy átlagosan napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében. A NÉPSZAVA Robbantásra is készültek 92 őszén A Göncz Árpád köztársasági elnök kifütyülése miatt emlékezetes 1992. október 23-ai zavargásokon megjelent fővárosi és vidéki - elsősorban szkinhed - fiatalok tevékenységét két szervezet koordinálta, és ha a rendőrségnek nem sikerül időben lépnie, akkor a beszerzett robbanóanyaggal akár a Szabadság téri szovjet emlékművet is felrobbanthatták volna. Mindez azokból az eddig titkos jelentésekből derült ki, melyeket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hozott nyilvánosságra. A több mint 21 évvel ezelőtt történteket azért övezte az elmúlt hónapokban kiemelt figyelem, mert a jobboldali sajtó május 6- án írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta MSZP-s képviselő, jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság elnöke - együtt tüntetett akkor a szkinhedekkel. Molnár az akkori jelentések közzététele után most megismételte: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben. A jelentések szerint amúgy a Kossuth téri provokáció - az államfő kifütyülése - „motívumában továbbra sem mutatható ki szándékosság". ► MTI „Bűnben fogant" a Kádár-korszak Ahogy az aradi vértanúk kivégzése miatt Ferenc József uralkodása, ugyanúgy az 1956-os forradalom leverésével kezdődő Kádár-korszak is bűnben fogant, ezért sohasem lesz legitimálható, annál kevésbé, mert Kádár sosem tett lépéseket a jogállamiság felé - mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke egy konferencián. Az államtitkár a Kádár-korszak egyik legsúlyosabb örökségének nevezte, hogy a magyar társadalmat politikai, gazdasági és közösségi szempontból is passzívvá tette. Mint mondta, az elmúlt huszonöt év is kevés volt arra, hogy a „passzivitását vállalkozó kedvvé változtassuk", ►mti Törvénnyel büntet a Fidesz • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „Tanulmányozzuk az államfő által hitelesített törvényt, kiszámoljuk, hogy pontosan mekkora adót szabnak ki ránk, mert a pontos összeget még nem is tudjuk. De utána lépünk” - jelezte Andreas Rudas, a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója a hvg.hun, hozzátéve: biztos abban, hogy a nemzetközi bíróság nekik ad majd igazat, még ha az ügy évekig is húzódhat, „végig kell csináljuk”. Fideszes politikusok kitartóan céloznak arra, hogy a csatorna mindenféle számviteli trükkökkel két évig nem fizetett társasági adót - Varga Mihály gazdasági miniszter az adóhatóságot is rájuk küldte ezen felbuzdulva -, de Rudas kizárta, hogy ilyesmi történhet. A többi között azt mondta, hogy semmiféle törvényt nem játszottak ki, továbbá nem vetettek be illegális adózási cselt, ugyanis bármilyen üzleti műveletet hajtottak is végre, annak adóvonzatáról mindig konzultáltak az adóhatósággal, „annak jóváhagyása nélkül sosem” léptek. Ez egybecseng Kolosi Péter programigazgató múlt heti kijelentésével, ami szerint az adóhivatalnak már gyakorlatilag saját irodája van náluk, olyan gyakran ellenőriznek. A régiós igazgató egyébként a Marketing & Media portálnak is hasonlóan nyilatkozott, ám ott kitért arra is, hogy azért is megéri beleállniuk az ügybe, mert ha nyernek a nemzetközi bíróságnál, visszakapják a pénzt, amit most elveszítenek - ugyanis a törvényt be fogják tartani, és nem tudja elképzelni, hogy ne fizetnék be a reklámadót, bármennyi is legyen az. Bár szóba került, hogy az RTL mögött álló Bertelsmann tulajdonosa gazdag és befolyásos, és még Angela Merkel német kancellárral is jóban van, ám nem valószínű, hogy politikai segítséget kérnének: mint mondta, „mi magunk próbálunk megoldást találni”. Kitartásuk alapját vélhetően a magyar RTL piacvezető és sok éven át nyereséges pozíciója is adhatja, hiszen a német anyacég „el tud nézni” néhány veszteséges, reklámadó sújtotta évet. Rudas is kiemelte, amikor egy cég profitja normális esetben 10 százaléka az árbevételnek, akkor az árbevételre kivetett 40 százalékos különadó miatt „csak veszteség” következhet. L. Simon László azonban nem pusztán az RTL-re kíván sújtani - amelyet eleve azzal indokolt, hogy az adókötelezettség-teljesítés „elmaradásának megakadályozása” miatt szükséges -, mert a módosító adókötelessé tenné a reklámügynökségeknek adott kedvezményeket vagy a nekik visszajuttatott úgynevezett bónuszokat is, mint arra már a reklámadó-törvény benyújtásakor is utalt a képviselő. Ráadásul már a Google és a Facebook megadóztatását is érintené majd a rövidesen hatályba lépő jogszabály, ugyanis az adóalanynak nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség a reklámok közzétételéért őt terheli, de ha ezt esetleg elmulasztja, úgy a reklám közzétevője lesz az adóalany, így ha a két gigacég nem jelentkezik be önként reklámadót fizetni, a náluk hirdetőknek kell helyettük fizetniük. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ