Népszava, 2014. július (141. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-01 / 151. szám

Hűtlen kezelést emlegetnek Tisztességtelennek nevezte Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakciójának vezetője, hogy „a leköszönő önkormányzat és fő­polgármester" még fontos döntéseket hoz. Bírálta a Városliget beépítését és a Főgáz-tulajdonrész értékesítését, mondván: utóbbi súrolja a hűtlen kezelést, mivel a „főpolgármester tovább rombol, kiárusítja a családi ezüstöt". Emellett „embertelennek" nevezte „a szociálisnak csúfolt temetés" bevezetését. Tüttő Kata szocialista képviselő hozzátette: botrányos, hogy a közbringa­­rendszer egész nyáron nem működik majd, a vízművek egy köz­­beszerzési szabálytalanság miatt elveszített 400 millió forintnyi uniós támogatást, és a 3-as metró felújítására egy fillér nincs. Áron alul veheti meg az állam a Főgáz fővárosi tulajdonrészét - Ellenzékben a kormánypárt még tiltakozott Eladják a családi ezüstöt Alig 42 milliárd forintért adja el az államnak a fő­város a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulaj­donrészét, így az év ele­jén a másik, külföldi tu­lajdonost kivásárló ál­lam lesz a kormányzati rezsiharcban „legatyá­­sodott" közszolgáltató cég kizárólagos tulajdo­nosa. Az ellenzék bírál­ta a „családi ezüst" ki­árusítását, ráadásul ér­dekes, hogy a me­nedzsmentjogokat is tartalmazó pakett érté­kesítését öt éve ellen­zékben a Fidesz még kétszer ennyiért sem akarta hagyni. LENGYEL TIBOR étékesíti utolsó nagy érté­kű vagyonelemét a fővá­ros: a közgyűlés tegnap zárt ülésen hagyta jóvá, hogy 41,8 milliárd forintért eladja a Főgáz Zrt. többségi részvény­­csomagját az államnak. Azok után, hogy a tulajdonosi dön­tést hónapokkal megelőzően, március végén megjelent a Ma­gyar Közlönyben, hogy az álla­mi energiacég, az MVM megve­szi a Főgáznak a főváros tulaj­donában álló részvényeit, ez nem is volt meglepetés; mind­össze a vevő személye válto­zott, mert az MVM helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fizet végül. Ráadásul - és ezt az ellenzéki pártok élesen kritizálták - az ár alig több an­nál a 41 milliárdnál, amennyit az MVM fizetett az év elején a Főgáz Zrt. addig német tulaj­donban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjéért, miközben a két csomag „eszmei” értéke az irányítást biztosító törzs­­részvények miatt erősen eltérő. Persze a mendzsmentjognak csak addig volt értelme, amíg két eltérő tulajdonos volt. A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért kü­lönösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fi­­desz-KDNP - élén Tarlós Ist­ván jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a „családi ezüst” kiárusításáról, pedig akkoriban a városveze­tés reményei nem voltak túl­zóak az akár 100-120 milliár­d főváros eladja utolsó jelentős vagyonelemét Beépítik a Városligetet, hiába a tiltakozás­rós vételárra sem. Tarlósék akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privati­záció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoz­tak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmil­liárdos osztalékára. Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros „mellék­hatásaként” azóta szinte telje­sen elolvadt. Heves vita övezte a 3-as met­róval kapcsolatos napirendet is, pedig még nem is a vonal rekonstrukciójáról, csupán an­nak előkészítő tervezéséről döntöttek. Megírtuk: miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc stadionra, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyi pénze a lassan életveszélyessé váló 3-as met­ró felújítására, ráadásul a Bu­dapestet „büntető” kormány még az uniós támogatás lehe­tőségét is elvágná. A vitában tegnap az MSZP ismét sürget­te a felújítást, míg Tarlós azzal „válaszolt”: már 2010 előtt „gyalázatos” állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az „égvilágon semmit sem csinál­tak” az akkori városvezetők. A közgyűlés engedélyével a BKV közbeszerzéssel 75 új buszt lízingelhet tíz évre - ez végül fele a leszavazott ere­deti előterjesztésben tervezett mennyiségnek. A csepeli köz­temető helyett az Új közteme­tőt jelölte ki a szociális parcel­lák létesítésére a közgyűlés, mert az első helyszínnel - az idő szűkössége mellett - több gond is adódott. Egyhangúlag támogatta a testület Bucsek Gábor dandártábornok kineve­zését budapesti rendőrfőkapi­tánnyá, miután elődjét, Tóth Tamást felmentette a belügy­miniszter. É Hiába a tiltakozás, a kormánytöbbség elfogadta a Városligetet érintő építési terveket fotó: K­ulik István Lesz múzeumi negyed Hiába tiltakoztak az ellenzéki pártok, civilek és zöldszervezetek, a közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a Városliget építési sza­bályzatát, ezzel eldőlt, hogy megvalósul a kor­mány által tervezett múzeumi negyed és a jelen­leginél nagyobb beépítés a ligetben - kevesebb lesz viszont zöldfelületből és fából. Utóbbira Vár­nai László, a CivilZugló Egyesület elnöke - zuglói önkormányzati képviselő - azzal hívta fel a fi­gyelmet, hogy egy - nem emiatt - kivágott ligeti nyírfa rönkmetszeteit osztotta ki a képviselők­nek, rajtuk azzal a felirattal: „Városligeti emlék". A Városháza épülete előtt pedig az LMP akti­vistái Szinyei Merse Pál Majális című képének „át­iratával" fogadták az ülésre érkező képviselőket: a szerző nevét kicserélték Papcsák Ferenc zuglói polgármesterére, a képen pedig a majálisozók fű helyett betonon feküdtek. A PM politikusai sze­rint nincs is szükség a múzeumi negyedre, a Le­vegő Munkacsoport pedig megengedhetetlen­nek nevezte a park beépítését. A szocialisták hiá­ba próbálták az ülésen rábírni a főpolgármestert arra, emelje fel szavát a terv ellen, Tarlós csak an­­­nyit jegyzett meg: „a Városliget tönkretétele bor­zasztó túlzó és idétlen kifejezés." RÖVIDEN Szilinek adott igazat a bíróság Elmarasztalta és másfél millió fo­rintos kártérítés megfizetésére kötelezte a Szegedi Törvényszék Szabó Bálintot az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt első fokon. A bíróság szerint Szabó megsér­tette az általa kiszivárogtatással megvádolt Szili Katalin személyi­ségi jogait. Szabó Bálint a Heti Válasznak adott 2013-as interjú­jában három keresztnevet emlí­tett - Katalin, Imre, Ferenc -, akik szerinte felelősek Gyurcsány Fe­renc akkori kormányfő beszédét rögzítő hangfelvétel nyilvános­ságra kerüléséért, később pedig konkrétan említette Szili Katalint. Szekeres Imre, akit tanúként hall­gattak meg az ügyben, közölte, hogy Szabó állításainak nincs semmi alapja, vagyis nincs köze a szivárogtatáshoz és nem talál­kozott Eduardo Rózsa-Floresszel. ► NÉPSZAVA Andor: túlméretezett a közmunka A foglalkoztatáspolitika célja nem a statisztikák, hanem a tényleges helyzet javítása - egyebek mellett erről beszélt Andor László. Az Indexnek adott interjúban az unió foglalkoztatá­si biztosa kifejtette, a közfoglal­koztatásnak döntő szerepe van abban, hogy a magyar statiszti­kák javultak, ez azonban nem eredményez jó minőségű foglal­koztatást. A program túlmérete­zett és nem látszanak a közmun­kából kivezető utak. A tartós közfoglalkoztatásnak az a veszé­lye, hogy Magyarországon ezzel megjelennek B kategóriás mun­kavállalók, akikre nem érvényes a minimálbér, és nem érvénye­sek a „rendes" munkavállalókra vonatkozó munkavédelmi sza­bályok - fogalmazott Andor László. Közben Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési ál­lamtitkár az M1 Ma reggel című műsorában bejelentette: a kor­mány legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy több mint 40 milliárd forintot hozzátesz az idei köz­foglalkoztatási összeghez. Ezzel teljesülhet az az elvárás - mond­ta -, hogy átlagosan napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében. A NÉPSZAVA Robbantásra is készültek 92 őszén A Göncz Árpád köztársasági el­nök kifütyülése miatt emlékeze­tes 1992. október 23-ai zavargá­sokon megjelent fővárosi és vi­déki - elsősorban szkinhed - fia­talok tevékenységét két szerve­zet koordinálta, és ha a rendőr­ségnek nem sikerül időben lép­nie, akkor a beszerzett robbanó­anyaggal akár a Szabadság téri szovjet emlékművet is felrob­banthatták volna. Mindez azok­ból az eddig titkos jelentésekből derült ki, melyeket az Ország­­gyűlés nemzetbiztonsági bizott­sága hozott nyilvánosságra. A több mint 21 évvel ezelőtt tör­ténteket azért övezte az elmúlt hónapokban kiemelt figyelem, mert a jobboldali sajtó május 6- án írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta MSZP-s képviselő, jelenleg a nemzetbiztonsági bi­zottság elnöke - együtt tünte­tett akkor a szkinhedekkel. Mol­nár az akkori jelentések közzété­tele után most megismételte: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben. A jelenté­sek szerint amúgy a Kossuth téri provokáció - az államfő kifütyü­lése - „motívumában továbbra sem mutatható ki szándékos­ság". ► MTI „Bűnben fogant" a Kádár-korszak Ahogy az aradi vértanúk kivég­zése miatt Ferenc József uralko­dása, ugyanúgy az 1956-os forra­dalom leverésével kezdődő Ká­dár-korszak is bűnben fogant, ezért sohasem lesz legitimálha­tó, annál kevésbé, mert Kádár so­sem tett lépéseket a jogállami­ság felé - mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke egy konferen­cián. Az államtitkár a Kádár-kor­szak egyik legsúlyosabb öröksé­gének nevezte, hogy a magyar társadalmat politikai, gazdasági és közösségi szempontból is pas­­­szívvá tette. Mint mondta, az el­múlt huszonöt év is kevés volt arra, hogy a „passzivitását vállal­kozó kedvvé változtassuk", ►mti Törvénnyel büntet a Fidesz • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „Tanulmányozzuk az államfő által hitelesített törvényt, ki­számoljuk, hogy pontosan mekkora adót szabnak ki ránk, mert a pontos összeget még nem is tudjuk. De utána lé­pünk” - jelezte Andreas Ru­das, a német RTL-csoport Dél­­kelet-Európárt felelős regioná­lis igazgatója a hvg.hun, hoz­zátéve: biztos abban, hogy a nemzetközi bíróság nekik ad majd igazat, még ha az ügy évekig is húzódhat, „végig kell csináljuk”. Fideszes politikusok kitartó­an céloznak arra, hogy a csa­torna mindenféle számviteli trükkökkel két évig nem fize­tett társasági adót - Varga Mi­hály gazdasági miniszter az adóhatóságot is rájuk küldte ezen felbuzdulva -, de Rudas kizárta, hogy ilyesmi történ­het. A többi között azt mondta, hogy semmiféle törvényt nem játszottak ki, továbbá nem ve­tettek be illegális adózási cselt, ugyanis bármilyen üzleti mű­veletet hajtottak is végre, an­nak adóvonzatáról mindig kon­zultáltak az adóhatósággal, „annak jóváhagyása nélkül so­sem” léptek. Ez egybecseng Ko­losi Péter programigazgató múlt heti kijelentésével, ami szerint az adóhivatalnak már gyakorlatilag saját irodája van náluk, olyan gyakran ellen­őriznek. A régiós igazgató egyébként a Marketing & Media portál­nak is hasonlóan nyilatkozott, ám ott kitért arra is, hogy azért is megéri beleállniuk az ügybe, mert ha nyernek a nemzetközi bíróságnál, vissza­kapják a pénzt, amit most el­veszítenek - ugyanis a törvényt be fogják tartani, és nem tud­ja elképzelni, hogy ne fizetnék be a reklámadót, bármennyi is legyen az. Bár szóba került, hogy az RTL mögött álló Bertelsmann tulajdonosa gaz­dag és befolyásos, és még Angela Merkel német kancel­lárral is jóban van, ám nem valószínű, hogy politikai segít­séget kérnének: mint mondta, „mi magunk próbálunk megol­dást találni”. Kitartásuk alapját vélhetően a magyar RTL piacvezető és sok éven át nyereséges pozí­ciója is adhatja, hiszen a né­met anyacég „el tud nézni” né­hány veszteséges, reklámadó sújtotta évet. Rudas is kiemel­te, amikor egy cég profitja nor­mális esetben 10 százaléka az árbevételnek, akkor az árbevé­telre kivetett 40 százalékos különadó miatt „csak veszte­ség” következhet. L. Simon László azonban nem pusztán az RTL-re kíván sújtani - amelyet eleve azzal indokolt, hogy az adókötele­zettség-teljesítés „elmaradásá­nak megakadályozása” miatt szükséges -, mert a módosító adókötelessé tenné a reklám­­ügynökségeknek adott kedvez­ményeket vagy a nekik vissza­juttatott úgynevezett bónuszo­­kat is, mint arra már a rek­lámadó-törvény benyújtásakor is utalt a képviselő. Ráadásul már a Google és a Facebook megadóztatását is érintené majd a rövidesen hatályba lé­pő jogszabály, ugyanis az adó­alanynak nyilatkoznia kell ar­ról, hogy az adókötelezettség a reklámok közzétételéért őt ter­heli, de ha ezt esetleg elmu­lasztja, úgy a reklám közzéte­vője lesz az adóalany, így ha a két gigacég nem jelentkezik be önként reklámadót fizetni, a náluk hirdetőknek kell helyet­tük fizetniük. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next