Népszava, 2014. július (141. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-05 / 155. szám
Minden eddiginél több a helyettes államtitkár - egyre távolabb kerültek Orbánék az ígért olcsó államtól Kiállított egy századot a kormányfő Egyre ritkábban hangzik el a 2010-ben gyakran emlegetett olcsóbb és hatékonyabb állam szlogenje. Az állítás már 4 éve sem volt igaz, mostanra pedig teljesen hamissá vált, hiszen a harmadik Orbánkormányban már 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. A „luxuskormányban" egy államtitkár majd' egymilliót keres, a helyettesek csak a Miniszterelnökségen 27 van belőlük, illetve ilyen rangban dolgozik Áder János államfő húga is - pedig csaknem 750 ezret. Már az előző Orbán-kormány is mintegy egymilliárd forinttal került többe négy év alatt, mint elődje, Bajnai Gordon kabinetje, a mostanra véglegessé vált kormányzati struktúra fenntartása pedig még drágább lesz az adófizetőknek. A kormányfő „luxuskormányt” alakított ki, amelyet immár több mint 150 állami felsővezető - miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár működtet. Csak helyettes államtitkárból 102 dolgozik • Csaknem másfélszáz állami vezető kapott helyet az új kormányban • A legtöbb helyettes államtitkár a Miniszterelnökségen dolgozik - a legtöbb a Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A 2010-es kampányban sokat hangoztatott, de már a második Orbán-kormányra sem igaz karcsúbb, olcsóbb állam szlogenje mára teljesen tarthatatlanná vált: a 10 miniszter munkáját 41 államtitkár és 102 helyettes államtitkár segíti. Ezen állami felső vezetői kar éves bérköltsége csaknem 1,5 milliárd forint - és ebben nincs benne a cafetéria, az esetleges jutalom vagy prémium, a miniszteri hatáskörben adható fizetésemelés, és az olyan egyéb, közpénzből fizetett juttatások, mint a telefon- vagy a gépkocsihasználat. Az éves bérköltséghez képest ugyan kis összeg Orbán Viktor havi 1,5 milliós miniszterelnöki fizetése, ám ahhoz képest sok, hogy Bajnai Gordon ugyanekkora összegből csak havi egy forintot vett fel, a többit jótékony célra ajánlotta fel, és Gyurcsány Ferenc is minden hónapban különböző alapítványoknak utalta át kormányfői javadalmazását. Egy miniszter havi bruttó 1,1 milliót keres, amit évi 200 ezer forintos cafetériakeret egészít ki, az államtitkári alapfizetés 997 ezer forint - ehhez szintén jár az évi 200 ezres cafetéria -, egy helyettes államtitkár 748 ezer forintos bruttó alapbért kap, plusz az egyéb juttatások. A legszembetűnőbb a helyettes államtitkárok számának növekedése: míg a Bajnai-kabinet 54 helyettes államtitkárral működött, a második Orbánkormány már kezdetben 59-re növelte a számukat, a ciklust 80-nal fejezte be, most pedig már 102-nél tartanak. Az immár minisztériumi rangra emelt Miniszterelnökségen a 2010-es cikluskezdéskor alkalmazott kettővel szemben immár 27 helyettes államtitkár dolgozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozik ilyen poszton például Áder János államfő húga, Pölöskei Gáborné, aki eddig a tárca főosztályvezetője volt. Az Index szerint a köznevelési államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz. Kiderült, hogy a minap a Magyar Közlöny felelős szerkesztői posztjáról Trócsányi László igazságügyi miniszter által menesztett Borókainé Vajdovits Éva nem is járt rosszul, hiszen az első Orbán-kormány szóvivőjének, Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének a felesége is helyettes államtitkár lesz, Áder húgához hasonlóan az Emmi-ben. Mint a hvg.hu összeállításából kiderült, az új kormányban is helyettes államtitkári sarzsit kapott a KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba: ő az Emmi-ből került át a Miniszterelnökségre. Szintén tárcát váltott Prőhle Gergely: eddig a külügyi tárcánál a kulturális diplomáciáért felelt, most viszont Balog Zoltán minisztériumába igazolt. Noha távozásáról cikkezett a sajtó, marad a Miniszterelnökségen helyettes államtitkár Kumin Ferenc. Lesz, aki nagyköveti posztot hagyott egy helyettes államtitkári megbízatásért: a külügyhöz került Magyarország bécsi nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince - az ő testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a kormányzati megrendelésekkel kistafírozott Századvég egyik vezetője. Mint arról korábban beszámoltunk, a szűkebb államtitkári gárdában is sok a megbízható káder. A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a nagyhatalmú csúcstárca, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett. Lázár beosztottja továbbá L. Simon László volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos a kancellária parlamenti államtitkáraként. Németh Lászlóné számára viszont visszalépés volt, hogy a fejlesztési miniszteri székből csak egy államtitkáriba ülhetett. A fideszes Potápi Árpád a nemzetstratégiáért felel a Miniszterelnökségen, ahol államtitkár lett még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A luxuskormányban egy államtitkár majdnem egymilliót keres, a helyettesek pedig csaknem 750 ezret fotó: mti/beliczaylaszló Káoszban a Klik, lemondatták az elnökét Közös megegyezéssel távozik Marekné Pintér Aranka az állami köznevelési intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöki székéből. Lehetséges utódja a hvg.hu szerint Hanesz József, az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit korábbi munkatársa lehet. Marekné bukása mögött a 2013-ban államosított iskolarendszer botrányai állhatnak, amelyek a túlközpontosított irányításból fakadnak. A Klik problémáinak feltárására szerződött, majd leváltott miniszteri biztos, Szabó Balázs jelentésében az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is. A Klik működési zavarai azonban a hibás törvényalkotási gyakorlatból is következhetnek, amelyre az Alkotmánybíróság (Ab) június 30-i határozata mutatott rá. Bár elvileg az intézményfenntartó mintegy 120 ezer pedagógus munkáltatója, egy munkaügyi per miatt a miskolci munkaügyi bíróság az Ab-tól a köznevelési törvény alaptörvény-ellenességének kimondását kérte, mivel a testület nem tudta megállapítani, hogy valójában ki a felperes fél munkáltatója, vagyis a Klik, maga a közoktatási intézmény vagy a helyi önkormányzat. Az Ab elutasította a bírói kezdeményezést, és megállapította, hogy nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési problémáról van szó, vagyis a bíróságoknak kell eldönteniük a vitás esetekben, hogy ki a közoktatásban dolgozók munkáltatója. ► M.R. Politikai vezetők száma Havi 65 ezer volt a fix A rendszerváltás után először hivatalba lépő miniszterek még havi 65 ezer forintot kerestek. Az állami vezetők bérezését először 1992-ben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben rendezték. A politikai vezetők és köztisztviselők kiegyensúlyozott bérezési rendszerét aztán az első Orbán-kormány rúgta fel 2001-ben azzal, hogy létrehozták a főtisztviselői kart: 300 kormányhű tisztviselőnek - és 150 főtisztnek - adtak ezzel átlagosan 50 százalékos béremelést. Medgyessy Péter kormányfő 2002 végén a 2003-as költségvetés elfogadásához nyújtotta be a bérarányokat helyreállító, a kormánytagoknak két lépcsőben emelést adó javaslatot. Miután a parlament megszavazta a béremelést, a miniszterelnök vissza is vette: 2003 nyarán „megkérte" minisztereit, hogy a költségvetés helyzetére tekintettel éves béremelésüket ajánlják fel jótékony célra. Az emelt bért a kormánytagok először Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor kapták meg. RÖVIDEN Nem költöztetné Kövér a tárcákat Teljesen elhibázott, végiggondolatlan ötletnek tartja Kövér László (képünkön) a minisztériumok vidékre költöztetését. Az Országgyűlés elnöke a Katolikus Rádiónak azt mondta, nem véletlenül alakult ki az a szokás az egyes országokban, hogy a kormányzati épületeket, hivatalokat inkább koncentrálják, és minél közelebb vannak egymáshoz. A házelnök szerint nem kielégítőek azok az indokok sem, amelyekkel az érintett tárcák költöztetését magyarázzák. A székesfehérvári polgármester, a fideszes Cser- Palkovics András ugyanakkor számít a Honvédelmi Minisztérium oda költözésére, és pénzzel is kész beszállni. ► népszava A jobbikosoknál erős az antiszemitizmus Sokkal inkább jellemző a Jobbik támogatóira a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvéselméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira - áll a Political Capital megrendelésére készült friss kutatásban. A párt internethasználó támogatóinak háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy nem rokonszenvesek számukra a zsidók, és 43 százalékuk „teljes mértékben" vagy „erősen" hisz a zsidók világuralmi törekvéseiben. A jobbikosok körében mindössze 7 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a zsidók titkos szervezkedésére vonatkozó kérdésekkel, a Fidesz szavazói esetében ugyanez 13-15, a baloldali pártok támogatói körében pedig 20-22 százalék. ► NÉPSZAVA Egykori cégtemetőben kávézott Orbán Abban a kisvárdai kávézóban látta vendégül Orbán Viktort az új nemzeti fejlesztési miniszter, amely Seszták Miklós felesége cégének tulajdona, és ahol még korábban tucatszám működtek olyan gyanús vállalkozások, amelyeket adótartozásaik és szabálytalan működésük miatt szüntetett meg néhány év után a bíróság - írta az Index. A kávézóban korábban a helyi Fidesz-iroda működött. A miniszter által - még ügyvédként - alapított cégek két másik kisvárdai címre voltak bejelentve, orosz és ukrán állampolgárok neve alatt, amelyek aztán egyáltalán nem fizettek iparűzési adót. ►NÉPSZAVA Minden második munkahely kirekesztő A munkavállalók 52 százaléka találkozott már hátrányos megkülönböztetéssel a munkahelyén, közülük minden második ember saját maga is tapasztalt ilyet - derül ki a Gemius internetes, a 15 éven felüli magyarországi felhasználókat célzó reprezentatív kutatása szerint. Az 52 százalékos arány európai viszonylatban igen magas, egy nemzetközi kutatásban a nyugat-európai átlag 35 százalék körül mozog. Eközben a jövő munkavállalóinak, a mai diákoknak túlnyomó többsége, 83 százaléka nyilatkozott arról, hogy szívesebben dolgozna nyitott munkahelyen, holott a mai dolgozók szerint a munkahelyek harmadára nem igaz a nyitottság. Azt is vizsgálták, mennyire elfogadóak a munkahelyükön egymással az emberek: a saját kollégáik által leginkább elutasított csoportok egyértelműen a romák és a meleg, leszbikus emberek. A népszava Selmeczi választhat alkotmánybírákat? Kilenctagú, ötpárti bizottság dönti el, hogy az ősszel távozó alkotmánybírák, Bragyova András és Kovács Péter helyére ki üljön, de a kormánypártok egyedül is el tudják majd dönteni - írta a 444. A portál Kövér László előterjesztése alapján azt írta, ebben a testületben is meglesz a kormánypártok kétharmada, a jelöltséghez pedig öt igen kell, vagyis az ellenzék összefogva sem tudna saját jelöltet állítani. Az eseti bizottságot Gulyás Gergely vezeti, kormánypárti oldalról a tagja lesz Rubovszky György, Balla György (aki geofizikus, és mérnök-közgazdász diplomája van), Mátrai Márta, Selmeczi Gabriella és Tuzson Bence. Az ellenzéket a három frakcióból egy-egy tag képviseli, az MSZP Tóth Bertalant küldte, a Jobbik Gyüre Csabát, az LMP pedig Schiffer Andrást. ► népszava fotó: népszava FOTÓ: NÉPSZAVA