Népszava, 2014. augusztus (141. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-01 / 178. szám
F. A: Este folytatódhat az osztozkodás Estére kiderülhet, hogy a budapesti szocialisták elfogadják-e a lehetséges partnerek követeléseit és ismét tárgyalóasztalhoz ülnek-e - értesült lapunk. Az MSZP fővárosi vezető testületei ma ugyanis megvitatják azt a csomagot, amelyben a közös főpolgármester-jelölt személyén túl polgármester-jelölti, illetve önkormányzati képviselő-jelölti helyekről van szó. Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke a baloldali pártok szerdai egyeztetése után kijelentette, minden adott ahhoz, hogy hétfő estig megállapodjanak Budapestről, az a tárgyalás ugyanis a kerületekben megteremtette a megállapodás feltételeit. Közelebb kerültek ahhoz, hogy legalább 15 balközép, szabadelvű polgármester legyen Budapesten, és a kerületek többségében megteremtették a lehetőséget az együttműködésre és a Fidesz leváltására. Hozzátette: a kerületek többségében egyetlen polgármesterjelöltet indítanának közösen. Ez a kijelentés ugyanakkor azt valószínűsíti, maradt az úgynevezett koordinált együttműködés modellje; 8 fővárosi kerületben külön-külön méretnék meg magukat a pártok jelöltjei. Forrásaink szerint azonban a Szigetvári által említett 15 kerületből 11-ben a szocialistáknak kellene polgármester-jelölti vagy helyi képviselői, illetve listás helyeket átadni a partnereknek ahhoz, hogy az Együtt-PM, illetve a DK hajlandó legyen az összefogásra. Ha az MSZP fővárosi elnöksége, valamint a kerületi elnököket tömörítő budapesti párttanács elfogadja a partnerek követeléseit, akkor ma este ismét egyeztethetnek egymással a baloldali pártok a fővárosi együttműködésről. A tárgyalóasztalnál a közös főpolgármester-jelöltről is tárgyalni kell, annál is inkább, mert az Együtt- PM ügyvezető társelnöke bejelentette: hétfő estig meg fognak állapodni Budapestről. A szerdai fordulóban a DK Gyurcsány Ferenc művészbarátját, Balázsovits Lajost ajánlotta főpolgármester-jelöltnek, akit az Együtt-PM inkább támogatna, mint Horváth Csabát, a szocialisták hivatalos jelöltjét. Szigetváriék azonban állítólag azt mondták, pártpolitikust nem fogadnak el, de saját jelöltet szívesen állítanak. Tegnap egyébként kiderült, Győrben az MSZP és az Együtt- PM Szabó Sándorné korábbi szocialista országgyűlési képviselőt, volt szociálpolitikai helyettes államtitkárt indítja a városvezetői posztért és az egyéni körzetekben is lesznek közös jelöltjeik. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a múlt héten azt jelentette be, hogy a városban önállóan indulnak az önkormányzati választáson. A párt polgármesterjelöltje Neupor Zsolt lesz, az egyik városrészben pedig Póczik József egykori labdarúgó, edző indul a párt színeiben. Szigetvári Viktor fotó: népszava BELFÖLD NÉPSZAVA 3 I 2014. AUGUSZTUSI., PÉNTEK A közvetlen államfőválasztással legitimálhatja saját, évtizedekre átmentett hatalmát Orbán Úton az elnöki rendszer felé? Amennyiben a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi az államfőválasztást, azzal lényegében már félelnöki vagy akár teljesen prezidenciális rendszer vezethető be Magyarországon - állítja Fleck Zoltán. A kormányfő tusnádfürdői beszéde után felmerült, az ott bejelentett, „új hatalmi berendezkedés" már egy prezidenciális szisztéma lesz, amelybe Orbán átmentené hatalmát. Mindehhez csak apróbb alkotmány- és törvénymódosításokra van szükség. BÍRÓ MARIANNA Csak minimálisan kell változtatni ahhoz az alaptörvényen, hogy Magyarországon félprezidenciális vagy prezidenciális rendszert vezethessenek be - reagált Fleck Zoltán jogszociológus lapunk azon kérdésére, milyen jogszabálymódosításokra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a köztársasági elnöki szerepkör. Orbán Viktor hétvégi, tusnádfürdői beszédében ugyanis egy olyan rendszerről, olyan „új hatalmi berendezkedésről” festett képet, mely elemzők szerint egyértelműsítette: a kormányfő ebben a ciklusban tovább kívánja szélesíteni hatalmát. Márpedig, „ha a kormánypártok az új állam kiépítésekor újra akarják szabni az államirányítás hangsúlyait a jelenlegi közjogi rendszer szereplői között, az erős köztársasági elnöki jogkört (a jelenlegihez képest jogalkotási és némely személyi ügyekben vétóval megerősítve) jelent, amely funkciójánál fogva az orbáni értelmezésben jobban tud a nemzeti érdekekért harcolni” - fogalmazott a Policy Agenda. Elemzésük szerint ezt a félelnöki rendszert azzal lehet majd igazolni, hogy a szisztéma nem foglya a pártpolitikai vitáknak, a belső, kormányzati konfliktusoknak. A bálványosi beszéddel tehát Orbán megágyazott annak, hogy 2017-ben - Áder János államfői mandátuma lejárta után - egy megerősített jogkörű köztársasági elnöki szerepet osszon magának - írták. Alapvetően minden olyan hatáskör, ami az elnök parlamentellenőrző és -kontrolláló szerepkörét erősíti, párhuzamosan növeli az államfői pozíció súlyát is - reagált a felvetésre Fleck. Felidézte, nem először merül fel, elsősorban a jobboldali elméleti holdudvarban, hogy a félprezidenciális rendszer felé kellene ellépni. Általában a Franciaországban történt államfői hatáskörváltozásokat szokták példaként hozni, azt azonban rendre elfelejtik, hogy más nemzeti hagyományok, más köztársaság-kultúra jellemző a franciákra, mint a magyarokra. Ott ugyanis az egyszemélyi irányítású és befolyású államszervezet nem okozta a köztársaság válságát, ellenben nálunk már ma is a független hatalmi ágak szétválasztásának krízisét éljük, a kormány és a parlament, illetve az igazságszolgáltatás nem képesek ugyanis kölcsönösen ellenőrizni egymást. Fleck szerint ebből következik, hogy az elnöki rendszer felé való elmozdulásnak a mai viszonyok ismeretében egyetlen célja lehet: Orbán Viktor karrierálmai, illetve személyes ambíciója, amely már saját pártja bukása utánra is szól. A jogszociológus szerint ugyanakkor már ma is erőteljes államfői hatásköröket ír elő az alaptörvény. „Annak, hogy ma közjogi értelemben mégsem domináns az elnök, inkább személyes és politikai okai vannak” - fogalmazott, utalva arra, hogy az államfő lényegében bármikor akadályozhatja a törvényalkotást. Fleck szerint éppen ezért az államfői intézmény inkább azzal erősödhetne meg, ha a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi a köztársasági elnök megválasztását, azaz a jövőben az államfő személyéről nem a parlament dönthet majd, hanem a választópolgárok. Ez ugyanis megváltoztatja majd a mindenkori államfő legitimitását, aki nyilván bátrabban gyakorolhatja jelenlegi, akár a törvényalkotás akadályozására, sőt, tartalmi befolyásolására is képes jogköreit, mondván: a politikai váltógazdaság fölött áll. Magyarán Orbán arra készülhet, hogy amikor a Fidesznek már nem lesz annyi választója sem, mint idén tavasszal, az ő személye köré épült „egyház” hívei egy pártok fölötti posztra segítik majd. Az elnöki rendszer bevezetése mellett ugyanis semmilyen érv nem szól, kizárólag Orbán személyes ambíciói indokolhatják. Az államfőválasztás közvetlenné tételét érintő szakértői felvetés azért is hátborzongató, mert lapunk is beszámolt arról a napokban, hogy egy rejtélyes felmérést készített a Forsense Intézet az európai parlamenti választások után arról, milyen fogadtatása lenne, ha átalakulna Magyarország közjogi berendezkedése és a köztársasági elnököt közvetlenül választanák. Az Index írta meg, hogy a rendszeres állami megbízásokhoz jutó cég nem volt hajlandó elárulni, ki volt a kutatás megrendelője, csak annyit közölt, hogy nem a Miniszterelnökség. A felmérés arra keresett választ, hogy a választók továbbra is a parlamentre bíznák-e az elnök megválasztását vagy jobbnak tartanák, ha közvetlenül szavazhatnának az államfő személyére. Rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek a válaszadók a köztársasági elnök tevékenységével és hogy Áder Jánost, Sólyom Lászlót, Bajnai Gordont vagy Orbán Viktort látnák szívesebben államfőként. A kutatás eredményeiről máig semmit sem publikált annak készítője. A leendő őrségváltás hatáskörváltást is hozhat a Sándor-palotában fotó képress Ma is jelentős hatáskörök • Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett • A Magyar Honvédség főparancsnoka • Képviseli Magyarországot itthon és külföldön • Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését • Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein • Törvényt, törvénymódosítást, új alkotmányt, valamint alaptörvény-módosításokat is kezdeményezhet • Országos népszavazást kezdeményezhet, sőt, ő is tűzi ki az országos referendumokat • Kitűzi az országgyűlési, az önkormányzati választásokat, valamint az európai parlamenti voksolás időpontját • Különleges jogrendet érintő döntéseket hozhat, rendeleti úton • Feloszlathatja az Országgyűlést, ha az nem fogad el időben költségvetést • A parlament által elfogadott alaptörvényt és alaptörvény-módosításokat az azok megalkotására vonatkozó eljárási követelmények sérelme miatt megküldheti az Alkotmánybíróságnak (Ab) • Az elfogadott törvényeket, törvénymódosításokat megküldheti az Ab-nak vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, azaz alkotmányos és politikai vétót is emelhet • Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére • Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Költségvetési Tanács elnökét és az önálló szabályozó szervek vezetőit • Kinevezi a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, valamint a tábornokokat • Megbízza az egyetemek rektorait • Megerősítheti tisztségében az MTA és az MMA elnökét • Elismeri a nemzetközi szerződések kötelező hatályát • Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket • Kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz • Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát • Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben A magyar Mussolini - Financial Times: Az „Orbán Viktor illiberális világa" című elemzésben a világ vezető üzleti lapja úgy ítéli meg, tusványosi beszédével a magyar miniszterelnök megerősítette: ő az Európai Unió problémás gyereke. Orbán Viktor nem a liberális európai demokráciákból, hanem valahonnan máshonnan szeretne erőt meríteni. A példák között emlegetett Oroszország, Kína és Törökország éppen azon helyek közé tartozik, ahol megfélemlítik a sajtót, beleavatkoznak a bírói munkába, piszkálják a nem kormányzati szervezeteket. És sokan vádolják ugyanezekkel Magyarországot is, hiába cáfolják ezt dühösen Orbán védelmezői, a politikus modellválasztása bizonyosan árulkodó. Newsweek: „Magyarország Mussolinije azt ígérte, hogy illiberális államot farag az EU-tagból" címmel jelentetett meg írást a Newsweek. A lap budapesti tudósítója, Adam LeBor szerint annak ellenére váltott ki nagy felháborodást a tusnádi beszéd, hogy nem volt benne sok új dolog ahhoz képest, amit Orbán korábban is mondott. „Az a tény, hogy Magyarország az EU tagja, garantálja, hogy az ország demokrácia marad, a kérdés csak az, hogy miféle." Irish Times: A liberális demokrácia ellen indított oldalvágással Orbán nem hagyott kétséget célja felől: nemzeti alapokon olyan „illiberális államot" akar építeni. Az írás bonapartista beütéseket mutató, ellentmondásos jobboldali populistának minősíti a magyar kormányfőt, aki tévesen gondolja úgy, hogy az uniós tagság nem gátolja meg terve keresztülvitelében. A miniszterelnök Václav Klaust váltotta, mint a legmakacsabbul nacionalista tüske az európai terv körme alatt. Retorikája és új programja arra utal, hogy mindkettő összeférhetetlen az uniós tagsággal. De - akárcsak Nagy-Britanniát - senki sem kényszeríti Magyarországot a maradásra. „Az ajtó nyitva, ha Orbán úr számára ennyire terhes a tagság" - fogalmaztak. Die Zeit: Orbán Putyint játszik, így értékelte a német lap a magyar kormányfő véleményét, miszerint Magyarországon vége a nyugati liberális demokráciának, és inkább Oroszországot, Kínát, valamint Törökországot akarja követni. A cikk felidézte a politikus pályafutását, s megállapította: az egykori és a mai Orbánt szinte már semmi sem köti össze. A hétvégén pedig olyan leplezetlenül tárta fel politikai elképzeléseit, mint még soha. A miniszterelnök, aki hosszabb ideje kifejezetten önkényuralmi vonásokat mutat, nem lepett meg sokakat az autoriter, Nyugat-ellenes állásfoglalásával. Újdonság azonban, hogy ezúttal nyílt sisakkal lépett fel. Hogy ennyire nem titkoltan támaszkodik Putyinra, az nem csak az Unióban gerjeszt újólag félelmet attól, hogy végleg eltéríti országát a közös, demokratikus alapszabályoktól.