Népszava, 2014. november (141. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-03 / 255. szám
A Város Mindenkié Csoport: a döntéssel a köztéri hajléktalanság továbbra is tiltott a főváros jelentős részén Bűn marad a szegénység? Továbbra sem menekülhetnek a hideg elől az aluljárókba a budapesti hajléktalanok, sőt a közterületeken való, életvitelszerű tartózkodás fenyegető szankciói is maradnak. A hajléktalanság a Kúria minap nyilvánosságra hozott döntése nyomán továbbra is büntethető a kerületek saját rendeletei alapján, noha utóbbiak az Alkotmánybíróságon vizsgáznak. BÍRÓ MARIANNA Nem teljes egészében, csak egyetlen részletében semmisítette meg a Kúria a héten nyilvánosságra hozott, szeptemberi határozatában a főváros hajléktalanságot tiltó rendeletét. A legfelsőbb bírói fórum a kifogásolt három pont közül csak azt húzta ki - 2014. december 31-ei hatállyal -, amely alapján a főváros megtiltotta a „hajléktalankodást” a védett és kiemelten védett parkolási zónákban. Ám a Kúria helybenhagyta a hajléktalanok kitiltását 34 budapesti aluljáróból, a kerületi hajléktalanmentes övezetek kérdését pedig az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta. Ugyanakkor az ítélet kimondja, „a lakhatási szegénység [...] létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt”, illetve azt is, hogy „a jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatók hatékonyan arra, hogy a közösséget védjék a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától”. Sőt a Kúria elvi megállapítást is tett, mely szerint: „A szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni”, vagyis „a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek [a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek] kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak”. A Város Mindenkor Csoport felhívta a figyelmet: ezzel a döntéssel a köztéri hajléktalanság továbbra is a főváros jelentős részén tiltott „tevékenység”, amit közmunkával, illetve pénzbírsággal (és végső soron elzárással) lehet büntetni. Az idevágó rendeletet a fővárosi közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el, miután A Város Mindenkié Csoport tiltakozó aktivistáit a rendőrség eltávolította az ülésről. Az önkormányzati jogszabályban szinte egész Budapest hajléktalanmentes zónává vált. Emlékezetes: Székely László idén tavasszal fordult a Kúriához, miután vizsgálata megállapította: a közgyűlés indokolatlanul széles körben jelölte ki azokat a budapesti közterületeket, ahol jogszerűtlennek minősül az életvitelszerű tartózkodás. A beadvány indokolásában az ombudsman arra hivatkozott, hogy a szabálysértési törvény adta felhatalmazás nyomán az önkormányzatok kizárólag alkotmányos értékekhez kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében jelölhetnek ki olyan közterületrészeket, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek számít. Mint ismert, végül 2013 tavaszán, a negyedik módosítással írta bele az alaptörvénybe az Orbán-kormány, hogy jogellenessé lehet minősíteni „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást”, holott az ezzel azonos tiltást tartalmazó korábbi önkormányzati rendeletek megbuktak az Ab szűrőjén, mivel sértik az emberi méltóságot. Ám ezután sorra születtek a hajléktalanságot mint létformát szankcionáló rendeletek országszerte, sőt az Országgyűlés kormánypárti többsége módosította a szabálysértési törvényt is, így 2013 októbere óta csaknem 200 esetben indítottak eljárást hajléktalan emberek ellen csak azért, mert az utcán kényszerülnek élni. Csaknem 200 esetben indítottak eljárást hajléktalanok ellen csak azért, mert az utcán kényszerülnek élni • Tucatnyi fővárosi, kerületi rendeletet vizsgálhat meg az Ab, mely korábban alkotmányellenesnek tartotta az otthontalanok kriminalizálását A Kúria ítélete nem érintette a hajléktalanok kitiltását 34 budapesti aluljáróból, így ott továbbra is büntethetik őket fotó: Vajda József RÖVIDEN Több pénzt ígérnek az egészségügynek 6,5 százalékkal jut több költségvetési forrás az egészségügyre a 2015-ös évben, mint idén -jelentette be Rétvári Bence, aki azt is elmondta, hogy az emelés a chipsadónak is köszönhető. Az Emmi parlamenti államtitkára szerint az egészségügy óriási lemaradásban van, amelyet be kell hoznia, ezért is biztosít a kormány a költségvetésen keresztül jövőre több forrást a háziorvosi rendszerre, a kórházi adósság csökkentésére és a rezidensek ösztöndíjprogramjára. Elmondása szerint 60 milliárd forintos általános céltartalék szolgálja jövőre a költségvetés intézményeinek adósságrendezését, ezen belül a kórházakét is. Hogy ennek hányadrészét fordítják majd a kórházak adósságainak csökkentésére, csak év közben derül ki, és függ attól is, hogy a kórházak milyen garanciákat vállalnak az adósságuk újratermelődésének elkerülésére - tette hozzá az államtitkár. ► MTI Konrád György szerint Orbán nemzetbutító Ha Orbán Viktor kicsit gondolkodik, akkor föl kellene fognia, hogy a kormány élén polgárháborút folytat a magyar társadalom szelleme, az értelmiség és a minőségi teljesítmények ellen - mondta Konrád György. Az író a Népszabadságnak arról is beszélt, hogy az internetadó ügyében Orbán nemzetbutítóvá vált. „Ez a butítás komoly és veszedelmes lépés. Mert az internet az értelmiségi forradalom eszköze." ► NÉPSZAVA Időközi lesz Navracsics mandátumáért Lemondott képviselői mandátumáról Navracsics Tibor október 30-án. A távozás nem meglepő: november 1-jén lépett hivatalba az új Európai Bizottság, amelynek Navracsics is tagja, így mandátumáról le kellett mondania. Mivel a volt külügyminiszter nem listáról jutott be az Országgyűlésbe, hanem megnyerte a veszprémi 1-es számú egyéni választókörzetet, parlamenti helyére időközi választást kell kiírni. Lemondásával a képviselők száma 197-re csökkent-az MSZP-s Kiss Péter halála miatt Újpesten is új választást kell tartani. Magyarán a Fidesz-KDNP- nek épp csak megmaradt a kétharmada; a kormánypártoknak ma 132 képviselőjük van, míg 131-nél már nem volna minősített többségük. ► NÉPSZAVA Botrányok az alakuló üléseken Kizárólag a fideszes képviselők nevét tünteti fel a fővárosi V. kerület önkormányzati honlapja, a négy ellenzékit nem. Nem tudott alpolgármestereket választani, és nem fogadta el a bizottsági struktúráról szóló önkormányzati határozatot a XV. kerületi képviselő-testület pénteki alakuló ülése. A kerületben a DK-s Hajdú László lett a polgármester, ám a testületben a Fidesz-KDNP-nek van többsége. Mára is ígérkezik botrány: Terézvárosban 14 órakor kezdődik az alakuló ülés, melyre a meghívót csak péntek este küldték ki az ellenzéki képviselőknek. Ebből kiderült: Hassay Zsófia fideszes polgármester a költségtérítéssel együtt több mint 900 ezer forintos fizetést akar megszavaztatni magának. ►népszava Kerületi szinten vizsgál az Ab A 23 fővárosi kerület közül 14 döntött a „hajléktalankodást" tiltó zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki ilyen zónát. Ezeket a rendeleteket tehát most az Ab vizsgálhatja fölül. A Kúria ugyanakkor már a most nyilvánosságra hozott ítéletben emlékeztetett arra a korábbi Ab-álláspontra, mely szerint „a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem". A Kúria ítélete kimondja azt is: „A megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek a normavilágosság követelményének megfelelően, kellően pontosnak kell lenniük. Nem megengedhetőek az olyan megfogalmazások, amelyek relativizálják annak a tilalmazott közterületnek a kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodása szabálysértést valósít meg." A Város Mindenkié Csoport közölte: bízik abban, hogy az Ab az alaptörvény szövegében és a testület összetételében 2012 óta történt változások ellenére is olyan döntést hoz majd, ami jelentős mértékben visszaszorítja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének kiterjedését. Csak ma ülésezik a Ház a héten Egynapos ülést tart a parlament a héten, a képviselők a néhány napja benyújtott, 2015-ös költségvetés előtt még az idei büdzsé módosításáról vitatkozhatnak. A képviselők több nemzetközi szerződés kihirdetéséről szavazhatnak, majd a vasúti közlekedésről, a földgázellátásról és a légi közlekedésről szóló törvénymódosításokat fogadhatnak el, végül pedig a fideszes Simon Miklós mentelmi ügyében kell dönteniük. A nyíregyházi járásbíróság egy rágalmazási ügyben kezdeményezte a képviselő kiadatását, amit a parlament szinte biztosan nem támogat majd. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a szavazásokat követően kerülhet napirendre a kormány idei költségvetést érintő módosítása. ► MTI Fidesz-közeli kancellárok Többségében a Fideszhez, illetve Fidesz-közeli cégekhez köthető személyeket nevezett ki Orbán Viktor kormányfő kancellárnak a felsőoktatási intézmények élére. Mindez a Balog Zoltán által pénteken bemutatott névsorból, illetve a kormány. hu-ra feltöltött életrajzokból derül ki. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette azt is, hogy nyolc helyre nem találtak alkalmas kancellárt a pályázók között, így az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola kancellári tisztségére új pályázatokat írnak ki. A most kinevezettek november 15-én kezdik meg a munkát. Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik. A most kinevezett kancellárok között van néhány, aki eddig is az adott intézményben dolgozott, többen gazdasági főigazgatóként. Az ő alkalmasságuk nehezen megkérdőjelezhető. Sokan vannak azonban, akik kiválasztásánál a legfőbb szempont a politikai megfelelés lehetett. Nehezen indokolható például, hogy miért Mihályi Máté Győzőt nevezte ki a miniszterelnök a világhírű rehabilitációs intézményből alakult Pető András Főiskola kancellárjává, hiszen a 35 éves Mihályi - életrajza szerint - idén szerzett közgazdászdiplomát. Korábbi munkahelyei alapján elsősorban az útépítéshez és az autópályákhoz ért, hiszen legutóbb a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, előtte az Állami Autópályakezelő Zrt.nél, korábban a Kisalföld Autópálya Mérnöki és Szolgáltató Zrt.-nél, még korábban pedig az EuroAszfalt Kft.-nél és ennek anyacégénél a Betonút Zrt.-nél dolgozott. Hogy az ezeket megelőző K&H-s munkahelyének köze van-e a Kulcsárügyhöz, nem tudni. Eminens fideszes ejtőernyősnek számít Szentendre korábbi kormánypárti polgármestere, Dietz Ferenc, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodását felügyeli majd, illetve Borbás Zoltán, aki a Kaposvári Egyetem kancellárja lesz. Az állatorvos Borbás életrajza szerint 2010-2013 között a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának kabinettitkára volt, tagja volt a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésnek, és vezette a Fidesz megyei gazda-, illetve falusi tagozatát is. Az egri Eszterházy Károly Főiskolára az a Csathó Csaba József kerül kancellárnak, aki statisztikus és villamosmérnöki képzettsége mellett az egri közgyűlés tagja volt, az előző ciklusban pedig a város költségvetési és gazdálkodási bizottságát vezette. A lengyel filológus Nagy Zsombor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kancellárja lesz, kérdés, e posztot az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának egyházi és NKÖM-referenseként érdemelte-e ki, vagy a református lelkészekről és a református egyház, illetve az elnyomatás koráról írott publikációival. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ