Népszava, 2015. március (142. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-02 / 51. szám

Fidesz: azért kellett a szociális rendszert átalakítani, hogy elejét vegyék a „segélyekkel való visszaélésnek" Az MSZP szerint Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít Mostantól még nehezebb helyzetbe kerülnek a támogatásra szorulók Magyar­­országon. A kormány szerint azért kellett a szociális rendszert átalakítani, hogy elejét vegyék a „segélyekkel való visszaélésnek". A szocialista Korózs Lajos viszont állítja, Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít, amit a Fidesz azzal utasít vissza, hogy az önkormányzatok, amelyek ezentúl a pénz­beli segítséget nyújtják, csak a valóban rászorulókat támogatják majd. FAZEKAS ÁGNES S­zétszakítja Magyarorszá­got az orbáni politika, amelynek már csak az elit számít. Ezt Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizott­ságának szocialista alelnöke mondta tegnap az új szociális rendszert minősítve. Az ellenzé­ki politikus arra emlékeztetett, hogy március elsején megszűnt a méltányossági ápolási díj, a méltányosságból adható köz­gyógyellátás, a rendszeres szo­ciális segély, a lakásfenntartá­si támogatás, az adósságcsök­kentési támogatás és az önkor­mányzati segély. Korózs szerint Orbán Viktor nyomor alapú tár­sadalmat épít, hiszen ma Ma­gyarországon százezrek éhez­nek, milliók nyomorognak, és a népesség fele a létminimum alatt él. A megszűnő juttatások csaknem egymillió embertől ve­szik el a viszonylagos biztonsá­got, közöttük sok olyan család­tól, amelyben a szülők dolgoz­nak, csak a munkájukért ka­pott bérből képtelenek megél­ni. Tegnap átalakult a szociális támogatási rendszer, amire a Fidesz szerint azért volt szük­ség, hogy elejét vegyék a „segé­lyekkel való visszaélésnek”, il­letve, hogy minél többen vállal­janak munkát. Több segélyezé­si forma már nem létezik, de aki mégis szeretne valamilyen segítséget kapni, az mostantól a járásokhoz, illetve a helyi ön­­kormányzatokhoz fordulhat. Előbbiektől a jövedelemkom­penzáló, míg utóbbiaktól a ki­adáskompenzáló támogatások igényelhetők. A járási hivatalok az állami költségvetés terhére adják a foglalkoztatást helyet­tesítő támogatást, ami a koráb­bi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akiknek nem jut közmunka. A járások adják az úgynevezett egészségkárosodá­si és gyermekfelügyeleti támo­gatást, az időskorúak járadé­kát, az ápolási díjat és az ala­nyi közgyógyellátást. Azt, hogy ezekre a járásoktól kapható se­gélyekre kik jogosultak, orszá­gosan egységes elvek alapján döntik el. A többi támogatásról helyben az önkormányzatok döntenek, saját jó szándékuk, valamint anyagi lehetőségeik alapján. A szociális törvényben csak azt írták elő, hogy átmeneti vész­helyzet esetére krízissegélyt kell biztosítani. A helyi adóbevétel­lel rendelkező településeknek saját forrásból kell megolda­niuk a segélyezést, de a szegény önkormányzatok kaphatnak pénzt az államtól, a költségve­tésben erre 30,1 milliárd forin­tot különítettek el. Ellenzéki politikusok azonban tartanak attól, hogy ebből elsősorban a Fideszhez lojális önkormányza­tok kaphatnak majd. A XIII. kerület szocialista ve­zetése az idén 588 millió forin­tot költ a rászorulók támogatá­sára, Zuglóban pedig Kará­csony Gergely PM-es polgár­mester javaslatára minimumjö­vedelmet vezetnek be. Az ellen­zéki irányítású településeken hozzájárulnak a lakhatás költ­ségeihez, feltéve, hogy van elég adóbevételük. Az új szociális rendszert viszont elutasítják, mert az az alsó középosztály tagjait is méltatlan helyzetbe hozza. A Fidesz ünnepli a tör­vényt, amely véleményük sze­rint lehetetlenné teszi a vissza­éléseket. A kormánypárt sze­rint a felelős önkormányzatok felkészültek a változásra, és egyetlen rászoruló sem marad ellátás nélkül. Ellenzéki polgármesterek ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy mekkora gondot fog okozni a méltányossági ápolási díj meg­szűnése. Azok, akik eddig eb­ben részesültek, a jövőben nemhogy egy fillér támogatást nem kapnak, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítást is fizetniük kell. Az önkor­mányzat ugyan adhat segítsé­get, a havi 6810 forint egész­ségügyi szolgáltatási díjat azon­ban nem fizeti, ahogy a szolgá­lati időt sem tudják elismertet­ni. A méltányossági ápolási díj összege 23 600 forint volt. A kormány azt hirdeti, hogy segély helyett munkát akar ad­ni, a DK azonban úgy értesült, hogy közmunkaprogramra csak augusztus 31-éig lehet je­lentkezni. Szétszakítja Magyarországot a Fidesz politikája Kevesebb közmunkás kell Fekete vasárnap után vannak a rászorulók: újabb szociális megszorítások léptek életbe fotó: vajda József Esélyt nem teremtő oktatás Keményen kritizálta a magyar oktatáspolitikát az Európai Bi­zottság (EB) múlt héten publi­kált, hazánkról szóló országje­lentésében. A dokumentum egyebek között felhívja a figyel­met a középfokú oktatás kor­mány által tervezett átalakítá­sának veszélyeire, amely a szakiskolák támogatását he­lyezné előtérbe, miközben a gimnáziumi férőhelyeket jelen­tősen csökkentené. Szakértők szerint egy ilyen lépés épp az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki - magát a szakképzést nem teszik vonzó­vá, ráadásul a hátrányos hely­zetű gyerekek továbbtanulási és kitörési lehetőségeit, a társa­dalmi mobilitást is akadályoz­za. Ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az államilag támogatott felsőokta­tási férőhelyek száma is - a ten­dencia mind mélyebb szakadé­kot teremt a szegényebb, hátrá­nyos helyzetű fiatalok és a dip­lomaszerzés lehetősége között. Ezzel egy időben - ugyan­csak 2010 óta - folyamatosan növekszik azon fiatalok száma, akik idő előtt elhagyják az is­kolát, ráadásul ez a negatív trend nálunk jóval meghaladja az uniós átlagot. A korai isko­laelhagyás a szakképzésben ta­nuló, illetve a roma diákok kö­rében kiugróan magas. A fel­mérés készítői a magyar okta­tási rendszer egyik legnagyobb, mindmáig megoldatlan kihívá­sának nevezik a roma többsé­gű iskolák vagy osztályok meg­létét és a minőségi, befogadó oktatás hiányát. Kiemelték: a helyzet megoldására a kor­mányzat nem tett konkrét lépé­seket, még mindig hiányzik egy átfogó és hatékony stratégia a szegregált oktatás felszámolá­sára. A jelentés nem hagyhatta fi­gyelmen kívül azt a sajátos el­képzelést sem, hogy a hatalom rendeletben adhatna felmentést iskoláknak a szegregált oktatás tilalma alól. A civil roma jogvé­dő szervezetek joggal félnek at­tól, hogy a köznevelési törvény ilyen módosítása csak mélyíti a problémát, a szegregáló oktatá­si gyakorlatot ráadásul a ma­gyar bíróság is - ahogy arra a nyíregyházi Huszár-telepi isko­la esete is rávilágított - elfogad­hatatlannak tartja. Az EB egyébként már február elején is kimondta, hogy az iskolai szeg­regáció bármely formája - ahogy a tilalom alól történő ön­kényes felmentés is -, szembe­megy az EU-s jogszabályok­kal. J.D. RÖVIDEN Újhelyi István a Ságvári mellett Nem voltam „ságváris", de tu­dom, hogy milyen büszkeség annak lenni. Nem pusztán egy antifasiszta ellenálló neve, ha­nem rang és dicsőség. A szege­di Ságvári-gimnázium erősza­kos átnevezése ellen nem egy­kori diákként tiltakozom, hanem szegedi polgárként, családapa­ként, baloldali politikusként, an­tifasiszta gondolkodóként, egy­szerűen­ jóérzésű emberként. A jelent már megfertőzték, a múl­tat pedig megpróbálják lelketle­nül elhazudni. A mi szociálde­mokrata és antifasiszta érté­keink viszont állandóak, és ezt büszkén vállaljuk! Ennek jelké­­peként a brüsszeli Európai Par­lamentben lévő irodám folyosó­ja szimbolikusan a „Ságvári köz" nevet fogja viselni a jövőben - írja vasárnapi nyílt levelében Újhelyi István, az MSZP alelnö­ke, EP-képviselő. A népszava Tisztújítás lesz a MÚOSZ-ban Küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a hét végén. A mintegy 3500 ta­got számláló, legnagyobb újság­író-szervezet új alapszabályt fo­gadott el, és június 20-ára rend­kívüli tisztújító közgyűlést hí­vott össze. ► NÉPSZAVA Cigánypénzek: bizonytalan ügyészek Feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat gyanús pénzköl­tései ügyében - írja az mno.hu. Az Országos Roma Önkormány­zatot (ORÖ) Hadházy Ákos LMP-s képviselő jelentette fel hivatali visszaélés miatt, mert az önkor­mányzat részvételével zajló Híd a munka világába programban gyanús pénzköltéseket fedezett fel. A Fővárosi Főügyészség ezt a feljelentést elutasította. Költség­­vetési csalás miatt viszont még indulhat nyomozás, mert az ügyészség feljelentéskiegészí­tést is elrendelt, amivel a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűn­ügyi Főigazgatóság központi nyomozó főosztályát bízták meg. Fia a NAV talál rendellenes­ségeket, egy hónapon belül ügyészségi eljárás indulhat az ORÖ ellen. Az önkormányzatnál Balog Zoltán emberi erőforrás­­miniszter is vizsgálat lefolytatá­sát rendelte el, és más szervek is átnézhetik a szervezet költéseit. Közben Lakatos Attila Borsod megyei cigány vajda több cigány vezetővel együtt tüntetést szer­vez a Parlament elé, így tiltakoz­va az ORÖ botránya miatt. A tün­tetésen petíciót akarnak átadni Farkas Flóriánnak, az ORTT veze­tőjének. ► NÉPSZAVA Jön az összeomlás napja a köztévében 2015. március 15-ének legalább olyan jelentősége lesz a magyar televíziózásban, mint az MTV 1957-es elindulásának és a keres­kedelmi televíziók 1997-es meg­jelenésének. Az állami média a kormányzati elvárásoknak való megfelelési kényszerében a köz­tévé csaknem hatvanéves ha­gyományát eldobja - írta a Nép­­szabadság. „05.50 Ma reggel, 09.00 Ma délelőtt, 12.00 Déli hír­adó, 12.45 Ma délután, 18.00 Hír­adó, 18.30 Ma este, 19.30 Híradó, 20.25 Sporthírek, 20.30 Időjárás­jelentés, 20.35 Ma este, 22.00 Ma éjjel, 00.00 Himnusz." A műsor­blokkokban óránként láthatunk híradót, időjárás-jelentést. Az éj­szakai blokkban Világhíradó, an­gol nyelvű híradó, nemzetközi időjárás-jelentés is helyet kap. Az első napon a március 15-ei meg­emlékezésekről is sok közvetítést adnak majd - ezzel kezd a nem­zeti ünnepen az M1-en az első ál­lami hírtelevízió. A leépítések már megkezdődtek, a népszava Szigorúan ellenőrzött végrehajtók Vasárnap lépett életbe az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzé­sének részletszabályait rögzítő kormányrendelet. A jogszabályt az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működé­sének és magatartásának ellen­őrzésére kell alkalmazni. Az Igaz­ságügyi Hivatal által végzett el­lenőrzések célja az igazságszol­gáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása. A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan, kockázatelemzés alap­ján jár el, az ellenőrzésnek füg­getlennek, pártatlannak és tár­gyilagosnak kell lennie. Trócsá­­nyi László igazságügyi miniszter három hónapja jelentette be, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik, ahogy kelle­ne, december elején pedig kine­vezte Szekér Juditot a Magyar Bí­rósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végre­hajtói rendszer, ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA

Next