Népszava, 2015. március (142. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
Fidesz: azért kellett a szociális rendszert átalakítani, hogy elejét vegyék a „segélyekkel való visszaélésnek" Az MSZP szerint Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít Mostantól még nehezebb helyzetbe kerülnek a támogatásra szorulók Magyarországon. A kormány szerint azért kellett a szociális rendszert átalakítani, hogy elejét vegyék a „segélyekkel való visszaélésnek". A szocialista Korózs Lajos viszont állítja, Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít, amit a Fidesz azzal utasít vissza, hogy az önkormányzatok, amelyek ezentúl a pénzbeli segítséget nyújtják, csak a valóban rászorulókat támogatják majd. FAZEKAS ÁGNES Szétszakítja Magyarországot az orbáni politika, amelynek már csak az elit számít. Ezt Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke mondta tegnap az új szociális rendszert minősítve. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, hogy március elsején megszűnt a méltányossági ápolási díj, a méltányosságból adható közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és az önkormányzati segély. Korózs szerint Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít, hiszen ma Magyarországon százezrek éheznek, milliók nyomorognak, és a népesség fele a létminimum alatt él. A megszűnő juttatások csaknem egymillió embertől veszik el a viszonylagos biztonságot, közöttük sok olyan családtól, amelyben a szülők dolgoznak, csak a munkájukért kapott bérből képtelenek megélni. Tegnap átalakult a szociális támogatási rendszer, amire a Fidesz szerint azért volt szükség, hogy elejét vegyék a „segélyekkel való visszaélésnek”, illetve, hogy minél többen vállaljanak munkát. Több segélyezési forma már nem létezik, de aki mégis szeretne valamilyen segítséget kapni, az mostantól a járásokhoz, illetve a helyi önkormányzatokhoz fordulhat. Előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A járási hivatalok az állami költségvetés terhére adják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akiknek nem jut közmunka. A járások adják az úgynevezett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat és az alanyi közgyógyellátást. Azt, hogy ezekre a járásoktól kapható segélyekre kik jogosultak, országosan egységes elvek alapján döntik el. A többi támogatásról helyben az önkormányzatok döntenek, saját jó szándékuk, valamint anyagi lehetőségeik alapján. A szociális törvényben csak azt írták elő, hogy átmeneti vészhelyzet esetére krízissegélyt kell biztosítani. A helyi adóbevétellel rendelkező településeknek saját forrásból kell megoldaniuk a segélyezést, de a szegény önkormányzatok kaphatnak pénzt az államtól, a költségvetésben erre 30,1 milliárd forintot különítettek el. Ellenzéki politikusok azonban tartanak attól, hogy ebből elsősorban a Fideszhez lojális önkormányzatok kaphatnak majd. A XIII. kerület szocialista vezetése az idén 588 millió forintot költ a rászorulók támogatására, Zuglóban pedig Karácsony Gergely PM-es polgármester javaslatára minimumjövedelmet vezetnek be. Az ellenzéki irányítású településeken hozzájárulnak a lakhatás költségeihez, feltéve, hogy van elég adóbevételük. Az új szociális rendszert viszont elutasítják, mert az az alsó középosztály tagjait is méltatlan helyzetbe hozza. A Fidesz ünnepli a törvényt, amely véleményük szerint lehetetlenné teszi a visszaéléseket. A kormánypárt szerint a felelős önkormányzatok felkészültek a változásra, és egyetlen rászoruló sem marad ellátás nélkül. Ellenzéki polgármesterek arra hívták fel a figyelmet, hogy mekkora gondot fog okozni a méltányossági ápolási díj megszűnése. Azok, akik eddig ebben részesültek, a jövőben nemhogy egy fillér támogatást nem kapnak, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítást is fizetniük kell. Az önkormányzat ugyan adhat segítséget, a havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási díjat azonban nem fizeti, ahogy a szolgálati időt sem tudják elismertetni. A méltányossági ápolási díj összege 23 600 forint volt. A kormány azt hirdeti, hogy segély helyett munkát akar adni, a DK azonban úgy értesült, hogy közmunkaprogramra csak augusztus 31-éig lehet jelentkezni. Szétszakítja Magyarországot a Fidesz politikája Kevesebb közmunkás kell Fekete vasárnap után vannak a rászorulók: újabb szociális megszorítások léptek életbe fotó: vajda József Esélyt nem teremtő oktatás Keményen kritizálta a magyar oktatáspolitikát az Európai Bizottság (EB) múlt héten publikált, hazánkról szóló országjelentésében. A dokumentum egyebek között felhívja a figyelmet a középfokú oktatás kormány által tervezett átalakításának veszélyeire, amely a szakiskolák támogatását helyezné előtérbe, miközben a gimnáziumi férőhelyeket jelentősen csökkentené. Szakértők szerint egy ilyen lépés épp az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki - magát a szakképzést nem teszik vonzóvá, ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulási és kitörési lehetőségeit, a társadalmi mobilitást is akadályozza. Ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek száma is - a tendencia mind mélyebb szakadékot teremt a szegényebb, hátrányos helyzetű fiatalok és a diplomaszerzés lehetősége között. Ezzel egy időben - ugyancsak 2010 óta - folyamatosan növekszik azon fiatalok száma, akik idő előtt elhagyják az iskolát, ráadásul ez a negatív trend nálunk jóval meghaladja az uniós átlagot. A korai iskolaelhagyás a szakképzésben tanuló, illetve a roma diákok körében kiugróan magas. A felmérés készítői a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb, mindmáig megoldatlan kihívásának nevezik a roma többségű iskolák vagy osztályok meglétét és a minőségi, befogadó oktatás hiányát. Kiemelték: a helyzet megoldására a kormányzat nem tett konkrét lépéseket, még mindig hiányzik egy átfogó és hatékony stratégia a szegregált oktatás felszámolására. A jelentés nem hagyhatta figyelmen kívül azt a sajátos elképzelést sem, hogy a hatalom rendeletben adhatna felmentést iskoláknak a szegregált oktatás tilalma alól. A civil roma jogvédő szervezetek joggal félnek attól, hogy a köznevelési törvény ilyen módosítása csak mélyíti a problémát, a szegregáló oktatási gyakorlatot ráadásul a magyar bíróság is - ahogy arra a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete is rávilágított - elfogadhatatlannak tartja. Az EB egyébként már február elején is kimondta, hogy az iskolai szegregáció bármely formája - ahogy a tilalom alól történő önkényes felmentés is -, szembemegy az EU-s jogszabályokkal. J.D. RÖVIDEN Újhelyi István a Ságvári mellett Nem voltam „ságváris", de tudom, hogy milyen büszkeség annak lenni. Nem pusztán egy antifasiszta ellenálló neve, hanem rang és dicsőség. A szegedi Ságvári-gimnázium erőszakos átnevezése ellen nem egykori diákként tiltakozom, hanem szegedi polgárként, családapaként, baloldali politikusként, antifasiszta gondolkodóként, egyszerűen jóérzésű emberként. A jelent már megfertőzték, a múltat pedig megpróbálják lelketlenül elhazudni. A mi szociáldemokrata és antifasiszta értékeink viszont állandóak, és ezt büszkén vállaljuk! Ennek jelképeként a brüsszeli Európai Parlamentben lévő irodám folyosója szimbolikusan a „Ságvári köz" nevet fogja viselni a jövőben - írja vasárnapi nyílt levelében Újhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselő. A népszava Tisztújítás lesz a MÚOSZ-ban Küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a hét végén. A mintegy 3500 tagot számláló, legnagyobb újságíró-szervezet új alapszabályt fogadott el, és június 20-ára rendkívüli tisztújító közgyűlést hívott össze. ► NÉPSZAVA Cigánypénzek: bizonytalan ügyészek Feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat gyanús pénzköltései ügyében - írja az mno.hu. Az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) Hadházy Ákos LMP-s képviselő jelentette fel hivatali visszaélés miatt, mert az önkormányzat részvételével zajló Híd a munka világába programban gyanús pénzköltéseket fedezett fel. A Fővárosi Főügyészség ezt a feljelentést elutasította. Költségvetési csalás miatt viszont még indulhat nyomozás, mert az ügyészség feljelentéskiegészítést is elrendelt, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóság központi nyomozó főosztályát bízták meg. Fia a NAV talál rendellenességeket, egy hónapon belül ügyészségi eljárás indulhat az ORÖ ellen. Az önkormányzatnál Balog Zoltán emberi erőforrásminiszter is vizsgálat lefolytatását rendelte el, és más szervek is átnézhetik a szervezet költéseit. Közben Lakatos Attila Borsod megyei cigány vajda több cigány vezetővel együtt tüntetést szervez a Parlament elé, így tiltakozva az ORÖ botránya miatt. A tüntetésen petíciót akarnak átadni Farkas Flóriánnak, az ORTT vezetőjének. ► NÉPSZAVA Jön az összeomlás napja a köztévében 2015. március 15-ének legalább olyan jelentősége lesz a magyar televíziózásban, mint az MTV 1957-es elindulásának és a kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenésének. Az állami média a kormányzati elvárásoknak való megfelelési kényszerében a köztévé csaknem hatvanéves hagyományát eldobja - írta a Népszabadság. „05.50 Ma reggel, 09.00 Ma délelőtt, 12.00 Déli híradó, 12.45 Ma délután, 18.00 Híradó, 18.30 Ma este, 19.30 Híradó, 20.25 Sporthírek, 20.30 Időjárásjelentés, 20.35 Ma este, 22.00 Ma éjjel, 00.00 Himnusz." A műsorblokkokban óránként láthatunk híradót, időjárás-jelentést. Az éjszakai blokkban Világhíradó, angol nyelvű híradó, nemzetközi időjárás-jelentés is helyet kap. Az első napon a március 15-ei megemlékezésekről is sok közvetítést adnak majd - ezzel kezd a nemzeti ünnepen az M1-en az első állami hírtelevízió. A leépítések már megkezdődtek, a népszava Szigorúan ellenőrzött végrehajtók Vasárnap lépett életbe az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésének részletszabályait rögzítő kormányrendelet. A jogszabályt az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére kell alkalmazni. Az Igazságügyi Hivatal által végzett ellenőrzések célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása. A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan, kockázatelemzés alapján jár el, az ellenőrzésnek függetlennek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie. Trócsányi László igazságügyi miniszter három hónapja jelentette be, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene, december elején pedig kinevezte Szekér Juditot a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer, ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA