Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ • A fogorvos is „elöregedő" szakma, hiányzik az utánpótlás • Azonos elbírálást kértek, félresöpörték javaslataikat az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) - ahogy eddig is - figyelembe veszi az elszá­molásoknál. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának jogászai vizsgálják, hogy ez a diszkrimináció hogyan orvosol­ható. Hermann Péter, a tagozat elnöke a Népszavának kiemel­te, hogy az előzetes egyezteté­sek alatt egyenlő elbírálást kér­tek a háziorvosokkal, de a Zom­­bor Gábor államtitkárral foly­tatott megbeszélésen is azzal a sztereotípiával találták magu­kat szemben, hogy a fogorvos­oknak úgyis van pénzük, mert magánrendelést folytatnak. Csakhogy ez nem igaz az 5300 aktív hazai fogorvos mindegyi­kére - érvel Hermann Péter. Kö­zülük 2850 csak alapellátást végez, ötszázan szakellátást, például szájsebészeti beavatko­zásokat is csinálnak, de arról nincs a kamarának pontos Csak feladataik vannak, de annyi jogot sem kapnak a fogászok, mint a vállalkozó háziorvosok Foghíjassá válhat az ellátás Kurtán-furcsán kerültek be az elfogadás előtt álló új alapellátási törvénybe a hazai fogorvosok: feladataik vannak, de a könnyítések, kiegészítő juttatások felsorolásánál nincsenek megemlítve, kéréseiket nem vették figyelembe. A diszkriminációt nem értik, mert ezen a területen is öregszik a szakma, és évente egy végzős egyetemi évfolyamnyi fogorvos akar külföldre menni. GULYÁS ERIKA F­elemás módon kezeli a ha­zai fogorvosokat a parla­ment előtt lévő alapellátá­si törvény. Feladataik vannak, de az üres praxisok betöltésére és az öregedő szakemberek pót­lására tervezett könnyítéseknél nincsenek megemlítve. A tele­pülési önkormányzatok egész­ségügyi alapfeladatai között a szöveg felsorolja ugyan a fogor­vosi ellátást és a fogászati ügye­letek megszervezését, de már a törvény bevezetőjében is csak háziorvosokról és házi gyer­mekorvosokról, máshol praxis­joggal érintett alapellátási for­mákról beszél a tervezet. A fog­orvosok mindössze annyit kap­nak, hogy a szűrővizsgálatokat adata, hány magánpraxis van ezen túl, és ezek között mennyi az, amelyikben az alapellátás­ban is dolgozó szakember foly­tat kiegészítő tevékenységet. A MOK Fogorvosi Tagozata azt kénytelen volt elfogadni, hogy az ellátásban egyébként egyre kisebb bevételt hozó fize­tős kezelések miatt az indulás­nál kevesebb támogatást kapott egy fogorvosi praxis, de úgy lát­ják: azzal, hogy az évek során folyton kimaradtak a juttatá­sokból, nagyra nyílt az olló köz­tük és a háziorvosok között. Úgy számolnak, ha csak olyan mértékű pluszfinanszírozásban részesült volna a fogorvosi kas­­­sza, mint az elmúlt években a háziorvosi, most 17 milliárd fo­rinttal többől gazdálkodhatná­nak a szolgálatok. Ráadásul egy fogorvosi rendelő eszköz- és műszerigénye sokkal nagyobb, így indítása és fenntartása is drágább, mint a háziorvosi ren­delőké. A lemaradáson alig eny­hített, hogy nemrég 680 kistér­­ségi fogászati rendelő működé­sét havi százezer forinttal tá­mogatták meg, mert a többiek nem kaptak kiegészítést. Az alapellátási törvény célja a háziorvosi korösszetétel meg­változtatása, de arról senki nem beszél, hogy a szakma öre­gedése és kiürülése a fogászati terület jövőjét is meghatározza. Hermann most 225 betöltetlen praxisról tud az országban, az aktív fogorvosok között az 55- 60 éves korcsoport létszáma ki­ugró, tehát a háziorvosokkal és gyermekorvosokkal együtt ez a terület is ellátatlan marad 10- 15 év múlva, ha a mostani diszkrimináció elriasztja a fia­talokat - érvelt a szakmai veze­tő. Tavaly 192 magyar diák vég­zett a négy egyetemi fogorvos­képzésben, miközben 94 fogor­vos és 83 szakvizsgával is ren­delkező szakember kérte a kül­földi munkavállaláshoz szüksé­ges „jóhírnév-igazolást”. Nem tudni persze, hogy mindegyi­kük elment-e, vagy csak a fogá­szati turizmussal érintett terü­leteken folytatja a munkát, de az biztos, hogy évente majdnem egy egyetemi évfolyam nem a hazai alapellátásban képzeli el a jövőjét. A MOK Fogorvosi Tagozata az új alapellátási törvényben meg­jelenő elutasítás után megfon­tolja a szolgáltatások körét szű­kítő javaslat megfogalmazását, mert a jelenlegi kezelések, szű­rések elvégzéséhez, utóbbiak bővítéséhez több pénzre lenne szükség. Nem tudják, rájuk ér­vényes lesz-e a helyi iparűzési adó alóli mentesség lehetősége, de olvasatukban biztosan nem kaphat kiegészítő juttatást a szakorvosi vizsgával rendelke­ző fogorvos, és nem kapnak a háziorvosi praxisok 10 milliár­dos idei és jövőre betervezett to­vábbi hasonló többlettámogatá­sából sem, amit a rendelők re­zsijére és orvosi, asszisztensi béremelésekre fordíthatnak a vállalkozó háziorvosok. Ezen a területen nincs letelepedési tá­mogatás a hátrányos helyzetű térségekben munkát vállalók­nak, és még lehet sorolni a le­maradás okait, amelyek együtt oda vezetnek, hogy a rendszer­ből - és sokszor az országból - távozó szakemberek többen lesznek, mint ahányan belép­nek a fogorvosi alapellátásba. Többen maradhatnak kezelés nélkül A fogorvosok hátrányos megkülönböztetése a magyar lakossá­gon csattan, az elkövetkező években biztosan nő az ellátatlan páciensek száma, márpedig a Magyar Fogorvosok Egyesülete épp a napokban tette közzé egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat hazánkra nézve lesújtó adatait. A magyar lakosság fo­­gazati és szájegészségi állapota lényegesen rosszabb annál az átlagnál, amely a legtöbb nyugat-európai országban, elsősor­ban a skandináv államokban élőket jellemzi - olvasható a beszá­molóban. Évente alig három tubus fogkrémet vásárolnak a ma­gyarok, és míg Skandináviában a felnőttek csaknem 80 százalé­ka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgála­ton, és távolítják el rendszeresen a fogkövét, addig a magyar fel­nőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, s mintegy 20 százalékuk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el szakemberhez. Hiába kérték a fogorvosok, hogy a háziorvosokhoz hasonlóan támogassa őket a kormány, tovább diszkriminálják őket fotó tóthgerge RÖVIDEN Kié lett az Elios Zrt. osztaléka? Az elérhető adatokból nem de­rül ki, hogy ki kapja meg azt a tetemes mennyiségű osztalékot, melyet Tiborcz István volt cége, a közbeszerzésekkel felhizlalt Elios Innovatív Energetikai Zrt. abban az időszakban termelt, amikor Orbán Viktor veje még érdekelt volt a vállalatban. A Népszabadság információi sze­rint az Eliosnál 471,2 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek, ám az erről szóló dokumentu­mokat már az új tulajdonos, a West Hungária Bau Befektetési Kft. (WHBB) vezetői írták alá. Or­bán veje még április végén adott túl a Green Investments Kft.-n, melyen keresztül az Elios­­ban is érdekelt volt. A céget fel­vásárló WHBB a - többek közt a Várkert Bazárt is felújító - West Hungária Bau Kft. leányvállalata. A lap szerint ha Tiborcz nem akart lemondani az osztalékról, akkor azt belekalkulálta az el­adási árba - mivel a vételár üzle­ti titoknak minősül, biztos infor­mációnk nincs. ► NÉPSZAVA Die Zeit: az EU lépjen fel Orbánnal szemben Az EU-nak végre fel kell lépnie az Orbán-rezsimmel szemben cím­mel jelentetett meg vélemény­cikket a Die Zeit című német li­berális hetilap. A szerző szerint sehol nem sértik az európai alap­értékeket annyira szándékosan és állandóan, mint Magyarorszá­gon. Kifejtette: alig telik el hét a magyarországi roma kisebbség elleni újabb diszkriminációról, vagy Orbán Viktor egy újabb provokációjáról szóló riasztó hír nélkül, így rejtély, hogy az Euró­pai Bizottság, az Európai Parla­ment (EP) vagy az Európai Ta­nács türelme miért nem fogyott el már régen, hiszen „a legna­gyobb higgadtsággal meg kell állapítani", hogy Magyarorszá­gon nap mint nap megsértik az EU erkölcsi alapját képező embe­ri jogokat. A szerző úgy vélte, az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell, eljött-e az idő egy büntető­­eljárásra, vagy egy kizárási eljá­rásra, a kereszténydemokraták­nak pedig az EP-ben végre fel kell mondaniuk az együttműkö­dést a Fidesszel, „ezzel a félig au­­toriter, már csak részlegesen de­mokratikus csapattal". ► MTI Heisler: nem lehet tolerálni a kirekesztést Soha nem lehet elfogadni a ras­­­szizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegen­gyűlöletet - hangsúlyozta a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnö­ke tegnap Nagykanizsán. Heisler András a városból és környékéről elhurcolt zsidóság előtt tisztelgő megemlékezésen azt mondta: soha nem lehet elfogadni a ras­szizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy a xenofóbiát. Egyúttal emlékeztetett arra is: az antiszemitizmussal kapcsolatban hirdetett miniszterelnöki zéró tolerancia nem egyeztethető ös­­­sze „a tömeggyilkosságban bűn­részes vagy egyszerűen antisze­mita gondolkodású egykori köz­életi személyek politikai elisme­résével". Tűrhetetlennek nevezet Hóman Bálintnak, Horthy Miklós egykori külügyminiszterének, „a jogfosztás emblematikus alakjá­nak" akadémiai rehabilitációját. ► MTI Botrány több helyi Fidesz-szervezetben Május 19-án lemondott a siófoki Fidesz-frakció vezetője, Szamosi Lórántnak-a megyei hírportál szerint - hónapok óta konfliktu­sa volt a frakció többségével, sőt a múlt hét eleji, rendkívüli önkor­mányzati ülésről, nem értve egyet pártja álláspontjával, felállt és távozott. A siófoki Fidesz sze­rint nincsenek belső feszültsé­gek, Szamosi pedig csak munka­helyi elfoglaltságai miatt mon­dott le. Eközben a szombathelyi Fidesz a nyugat.hu-nak nem cá­folta, noha nem is erősítette meg a szervezet feloszlatásának hírét. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Elhunyt Obersovszky Péter 55 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Obersovszky Péter új­ságíró, riporter, műsor­vezető. Majdnem har­minc évig dolgozott a médiában. Minden adottsága meg­volt, hogy jó riporter és műsorvezető legyen. Egyé­ni, remek hang és tehet­ség. Világosan átlátta a helyzeteket, és pontosan, lényegre törően tudott kérdezni. Az egykori Egyenleg legjobb riporte­rei közé tartozott. Pályája egyenesen ívelt felfelé, bárhol dolgozott is, a Ma­gyar Rádióban, a TV3-nál, aztán a TV2-ben, vagy az Inforádiónál. És a média, amely által ismertté és so­kak által kedveltté lett, tönkre is tette. Országos botrányt kavart az Öljétek meg a tévémacit című könyvével. Pedig csak fel akarta emelni a szavát a hazugság és a képmuta­tás ellen. És aztán - vis­­­szatérve a közmédiához - beállt a sorba, már gyak­ran úgy tett, mintha elfe­lejtette volna, mi ellen küzdött. A leszerepelt el­nökkel, Schmitt Pállal ké­szített interjúja örök pél­dája annak, hogyan nem szabad ezt a szakmát csi­nálni. Egy ember szembe­ment saját magával. Ezért arra az Obersovszkyra kell emlékezni, aki na­gyon szeretett és tudott élni, kitűnő kolléga és re­mek riporter volt. Aki sze­retett mindent kipróbálni. Ezt, 55 évesen, nem kel­lett volna. ► S.GY. Hamis levél Corvinus-ügyben Okirat-hamisítás miatt feljelen­tést tett az V. kerületi rendőr­­kapitányságon az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) egy hamisított levél miatt, amely a minisztérium fejlécét és főosztályvezetőjének aláírá­sát feltüntetve szólította fel a Budapesti Corvinus Egyetem vezetését, hogy intézkedjen az egyetem kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépíté­szeti karának leválasztásáról. A levélre hivatkozva terjedt el a hír, hogy a kormány el akarja adni a nagy értékű Villányi úti ingatlanokat, hogy a pénzt a budai Vár újjáépítésére fordít­hassa. A Corvinus vezetői kö­zölték, nem kaptak hivatalos dokumentumot az intézmény esetleges átalakításával kap­csolatban, május 20-án nem emiatt rendeztek dolgozói-hall­gatói tájékoztató fórumot, és mindenben együttműködnek a nyomozó hatóságokkal a hamis levél ügyében is. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője múlt heti tájékoztatóján, Rétvá­ri Bence, az Emmi államtitká­ra pedig a parlamentben cáfol­ta, hogy döntés született volna a Corvinus feldarabolásáról. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next